Az Európába vezető út is az első lépéssel kezdődik. (Lao-ce)
A szerb parlament 140/28 arányban ma megszavazta az uniós stabilizációs, és együttműködési szerződést. A radikális, és az egykori radikális képviselők nem vettek részt a döntésben.
Mit is jelent ez Szerbia számára, és mit jelent az EU-nak?
A Stabilizációs, és Együttműködési Szerződés (szerbül SSP) meghatározza a feltételeket az Unió és Szerbia közötti szabad kereskedelemhez, valamint a tőke, és a munkaerő mozgás szabályait, de számos egyéb területen is rögzítik benne, hogy hogyan legyen a továbbiakban. Az uniós jogharmonizációt, a pénzügyi, és a politikai együttműködés kereteit is meghatározza a megállapodás. Ez lesz az első lépés a tagjelöltség felé. A szerződést aláíró ország az EU támogatására számos értelemben számíthat, az abban foglaltak teljesítése feltétele is a jelölt státusznak.
A megállapodás arra kötelezi Szerbiát, hogy jó kapcsolatokat ápoljon a környező országokkal, és egyben olyan további kölcsönös szerződések kötésére is, amelyek az állampolgárok, az áru, és a tőke szabad mozgását segítik. Az ország továbbá vállalja, hogy szorosabbra fűzi a viszonyait mindazokkal az országokkal, akik már aláírtak ilyen szerződést az EU-val, hogy a régiós együttműködést minél magasabb szintre tudják fejleszteni.
A szerződés többek között kiterjed a kereskedelemre, a vámra, a fogyasztóvédelemre, az iparra, és a közbeszerzésekre, a szociális rendszerre, az oktatás és az energetika területeire vonatkozó előírásokra is. Szabályozzák benne továbbá a bank-, és biztosítási szektort, a bíróságok munkáját, a személyes adatok védelmét, meghatározzák a határvédelemre vonatkozó előírásokat.
A szerződés életbe lépésével megszűnik a vám, és a mennyiségi korlát a szerb ipari export termékekre, ahogy az EU is vámmentesen szállíthatja áruját a balkáni országba, a kivételeket a mellékletekben sorolják fel, de az átmenetei idősztakban ezekről is fokozatosan lekerül a vámteher. Ezt a vámmentes rendszert az EU és Szerbia maximum 6 éves átmeneti időszak alatt alakítja majd ki.
A szerződés szerint azokra a Szerb állampolgárokra, akik törvényesen munkát vállalnak az EU-ban, ugyanazok a munkatörvények vonatkoznak, mint bárki másra, aki Uniós tagország lakosa, és házastársuk, illetve gyermekeik is jogosulttá válnak erre, szabadon beléphetnek az EU munkaerőpiacára.
135. bekezdés:
"Ez a szerződés nem vonatkozik Koszovóra, amely jelenleg nezetközi irányítás alatt áll összhangban az ENSZ BT 1244-es határozatával, amely 1999. június 10-én lépett életbe. Ez kérdőjelezi meg Koszovó jelenlegi helyzetét, viszont nem is lehet hatással Koszovó végső státuszának meghatározására."
Mindez akkor lép életbe, amikor minden EU tagország ratifikálta a megállapodást.