Előzmény: Bosnyák válasz a punkra – Új Primitivizmus 1. rész
Az Új Primitivista Mozgalom „VII. Kongresszusán” egyhangúan megszavazott, 1987-es önfeloszlatása egyike azoknak a groteszk humorral felépített performance-oknak, amelyekhez hasonló abszurditások nem sokkal később a valóságban is megtörténtek.
1990-ben, valódi, idézőjel nélküli XIV. Kongresszusán feloszlatta önmagát a Jugoszláv Kommunista Szövetség és nem sokkal később kitört a polgárháború.
A Top Lista Nadrealista (Szürrealisták Toplistája) tévés humorsorozat abszurd szkeccsei közül is több poén szinte szóról-szóra megvalósult. Képzeljük el, mintha a Monty Python féle Idétlen Járás Minisztériumát a brit kormány valóban létrehozta volna. Szinte ugyanannyira tűnt bizarrnak, hogy maga Szarajevó városa és vonzáskörzete több, különálló országra szakadt területhez fog tartozni, mint a „Játék a határokon” című jelenetben. (A cím utalás a Játék határok nélkül nevű, a nyolcvanas években Jugoszláviában rendkívül népszerű, összeurópai zsákbaugrálós-ökörködős, idétlen ügyességi vetélkedőre. E koprodukciós tévésorozathoz a kilencvenes években Magyarország is csatlakozott, szerencsénkre akkor már távolról sem volt olyan népszerű a műfaj.) A szkeccsben a suta ügyességi feladatokat egy országhatárkő két oldalán a „Mi Köztársaságunk” és az „Ő Köztársaságuk” tábla mellett végzik a játékosok.
Paradox módon ezek a túllihegett nacionalista érzelmektől mentes, pacifista humoristák voltak talán az egyetlenek, akik nyíltan eljátszadoztak azzal a gondolattal, hogy ha a szerb-horvát-muszlim etnikai közösségek újsütetű népvezérei tovább folytatják híveik felhergelését, akkor bármennyire is a békéről papolnak, a véres polgárháború kitörése elkerülhetetlenné válik.
A próféta szólt belőlük akkor is, amikor leforgatták a „Háború a lakásban - az ENSZ békét teremt” című jelenetet. Jugoszláviában viszonylag gyakoriak voltak a különböző nemzetiségiek közötti vegyes házasságok. Boszniában és azon belül Szarajevóban pedig különösen. A panellakáson belül, a kialakított barikádok mögött egymás ellen valódi lőfegyverekkel harcoló férj és feleség csatája, illetve a fegyverszünetet kicsikarni igyekvő, meglehetősen tesze-tosza ENSZ-békefenntartók bénázása, a későbbi háborús politikai realitások tükrében véres valósággá vált.
A szó legnemesebb értelmében vett közszolgálati feladatot láttak el a Szürrealista Toplista stáb tagjai, ugyanis a polgárháború alatt, Szarajevó ostroma során sem hagytak fel a műsorkészítéssel. Etnikai hovatartozástól függetlenül, mint falat kenyér kellett a bármelyik pillanatban egy becsapódó lövedéktől a puszta életüket is elveszíthető szarajevóiaknak a humorbomba. És a szürrealista humoristák megmaradtak semleges civilnek, egyik háborús oldal mellett sem kötelezték el magukat, hanem éppen ellenkezőleg, a maguk abszurd eszközeivel kegyetlenül kifigurázták mindegyiket. Sőt, még az impotens, elsősorban saját karrierjüket építgető ENSZ-békefenntartókat és a szenzációhajhász nemzetközi hadi tudósítókat is kigúnyolták. Még a jó dolgukban maguknak hasznosabb elfoglaltságot találni nem tudó, suttyó katasztrófaturisták orra elé is odatartották a görbe tükröt.
Emberiességből és morális tartásból csillagos ötösre vizsgáztak. Például az egyik jelenetük arról szól, hogy szarajevói városnéző cseh turistákat, akik muzulmán extremistákat és mudzsahedin terroristákat szerettek volna fényképezni, túszul ejtik a szerb szabadcsapatok harcosai.
Avagy, amikor a vezetékes ivóvíz és villanyáram nélküli, nem ritkán éhező ostromlott szarajevóiaknak így köszöntek be: „Jó estét kívánunk mindhárom kedves nézőnknek, akiknek még mindig üzemel az áramfejlesztő-generátora”
A Top Lista Nadrealista szkeccseiből sokat megtalálhatunk a YouTube-on, rendkívül rossz technikai minőségben. Attól tartok, hogy öngól lenne ezeket a jeleneteket belinkelni azt követően, hogy fentebb hájpoltam őket. Aki kedvet kapott hozzá, hajrá, YouTube-ra fel! Ha az olykor botrányos kép- és hangminőség felbosszantana, akkor gondoljunk bele, hogy a háborús kiadások esetén ezek a lányok-fiúk egy-egy jelenet leforgatása során gyakran az életüket is kockáztatták. Szóval itt nem azért gagyi a technika, mint a trash-tévézés hazai üdvöskéjénél, akinek a legmegrázóbb, traumatikus műsorcsinálás közbeni élménye az volt, amikor a betelefonáló a kagylóba szellentett.Való igaz, a háború előtti kiadások sem tartalmaznak Mátrix - szintű trükkfelvételeket. Mint a nagy előd Monty Python esetében, a szerény technikai kivitel, mondhatni a produkció része.
Egyetlen, röpke 15 másodperces szkeccset mégis belinkelek. Szerintem mindenkinek könnyen értelmezhető lesz, ez a Magyarországon Cigányok ideje címen forgalmazott 1988-as Kusturica-filmet parodizáló kis minimáljelenet. (A film eredeti címe: Dom za vešanje, Vajdaságban Ház az égen címen szerepelt a korabeli kétnyelvű moziplakátokon.)
Úgy gondolom, hogy a humoristák zseniálisan megfogták a lényeget, amint a szakadt, elveszett, kacsáját magához ölelő lúzerarcú cigányfiút lustán körbepásztázza a kamera, miközben szomorú, autentikusnak (tűnő) nyelvi humorral megspékelt cigányzene szól. Karinthy: Így rendeztek ti!
A sors kegyetlen iróniája, hogy a humoros szkeccs forgatásának apropóját adó, a cannes-i Arany Pálma-díjas film főszereplőjét, Perhant alakító Davor Dujmović akkortájt fényes karrier előtt álló, ifjú színésztehetségnek számított, azonban nem sokkal később főképp tragikus, önpusztító életmódjának köszönhetően, teljesen elkallódott. A kilencvenes évek elején rendkívül súlyos heroin-problémákkal küszködött és gondolom az ostromlott Szarajevóban végigélni a háborút szintén nem volt egy Betty Ford-klinika színvonalú VIP drogrehab, majd 1999-ben Szlovéniában, harminc évesen meghalt.
A Top Lista Nadrealista szkeccsében a Perhant kifigurázó Branko „Đuro” Đurić egy korabeli szarajevói Szőke András volt. Igazán semmihez sem értő, bájosan amatőrködő életművész. Azonban később a 2001-es, Oscar-díjas Senkiföldje című film egyik főszerepét ő játszotta el. Đuro köszöni szépen, most is él és virul. Színházat vezet és emellett filmprodukciós cége is van. Szintén Szlovéniában lelte meg az ő Taliándörögdjét.
Úgy tűnik több van ebben a témában, mint eleinte gondoltam, de a következő, harmadik részt, ígérem, a Zabranjeno pušenje Ja nisam odavle ("Nem vagyok idevalósi") című lemezének szentelem, rajta minden idők egyik legjobb háborús körülmények között játszódó Rómeó és Júlia sztorijának a könnyűzenei(?) feldolgozásával: Ljubav udari često tamo gdje ne treba ("A szerelem gyakran ott lángol fel, ahol nem szabadna").
