A lista (menta-lista) szubjektív és tudománytalan. Bevallom, nekem az első négy a kedvencem és borítékolom, ha magas lesz a részvételi arány, az utolsó fog győzni. Várom a szavazatokat, kommentekben pedig lehet korteskedni, és reklamálni, hogy: "miért maradt ki a ….., vagy a ….., és miért van bent a ……"
De a lényeg, hogy a poszt végén el ne felejtsetek szavazni! (Aggodalomra semmi ok, a szavazás titkos.)
1./ Vajdasági magyar
Ugye minden szentnek maga felé hajlik a keze, de még a profánnak is, kezdem az egyik kedvencemmel. A vajdasági magyarságnak szerintem a Janus-arcúsága az, ami a leginkább elbűvölő.
Egyrészt a lojális, szervilis, behódoló, szelíd, kenyérre kenhető „vajmagyar”, mint a neve is mondja, ugye nomen est omen. Minket simán lehet irtani, alázni, verni, ha kell önként és dalolva degradáljuk magunkat másodrendű állampolgárrá. Politikai korrektségben gyakran Mandelán is túlteszünk. Példának okáért a blog.hu történetében bizonyára a legtöbbet lestockholmszindrómázott posztírók és törzskommentelők itt, a vajmagyarok által erősen túlreprezentált srbija.blog.hu-n leledznek. (Akik nem óriáskivetítőn olvassák a posztot, azoknak képrejtvényünk megfejtése: a bal oldali magyar trikoloros Vajdaság térkép közepét egy Stockholm várostérkép díszíti.)
Másrészt viszont a provokatív, polgárpukkasztó vonulat is jellemzően „vajdasági magyaricum”. Új Symposion, Bada Dada, Tudósok (Apa kocsit hajt) és a többi. Bátran állíthatjuk, hogy mindannyian Ladik Katalin pinájából bújtunk elő. De még az erősen megosztó személyiségű, sokak szerint szívlapáttal a pofájára „jutalmazandó” Csernus doki szájkaratés kettőssége is talán valahol arra vezethető vissza, hogy a keménykötésű, montenegrói telepesgyerekekkel terhelt gyerekkorában még a dógyosoknál is tökösebbnek, bevállalósabbnak akart tűnni.
Akit mindez nem győzött meg, az szavazzon azért megmaradásunkra, és (vajdasági) magyarságunkra, parafrazálva egy vajdasági magyar párt régi szlogenjét, mert Szily László kedvenc újságja az újvidéki Magyar Szó (ez bizonyos troll-szubkultúrákban inkább ellenérv, de bízom a Szilyt lájkoló csendes többség megfontolt, nyugodt erejében:-))
2./ Oldschool összvajdasági
A jó öreg, évszázadokon át kijegecesedett multikulti. Akik a kellő tiszteletet megadva a jószomszéd anyanyelvén köszönnek, és hasonlóan megadva a módját, a másik nyelvén viszonozzák a fogadj Istent. Állandóan rettegünk, hogy a délről nyomuló barbárok, avagy éppen "Bizánc" mindezt bedarálja, de azért (legalábbis remélem) nem eszik olyan forrón a kását. Például az első világháborút követő telepeshullámot, akik zömében kristálytiszta levegőjű hegyek közül „gyüttek”, alaposan megtizedelte a poros síkvidéken a TBC.
UPDATE: Bikmakk kolléga jogos kérésére megemlítem Đorđe Balašević énekes-dalszerzőt, Vajdaság legnagyobb természeti kincsét:-).
3./ Isztriai
Egy másik hagyományosan multikulti terület. Az Adria északi csücskének félszigete, ahol horvátok, olaszok, szlovének, de még couleur locale-ként, a középkorban betegség elől ide felhajózó montenegróiak is élnek. Habár földrajzilag Észak-Olaszországhoz fekszik közel, de például legnagyobb városa, Pula hangulatosan elhanyagolt, mállott vakolatú, kiteregetett ruhákkal terhelt sikátorai hamisítatlan Nápoly-feelingget árasztanak. Az erős partizán hagyományokkal bíró térség (de azért az olasz megszállás(?) alatt volt olyan falu, ahol viszont a fasiszta-szimpatizánsok vitték a prímet) lakóit mindig is jellemezte a regionális öntudat. Elsősorban isztriaiak. A félszigeten három ország osztozik, de a horvát fennhatóság alatt álló rész nagyságredekkel nagyobb mint a szlovén és a még kisebb olasz. Még a kilencvenes évek elején, a nagyhorvátkodás csúcspontján sem voltak nagyon vevők a nacionalista hőzöngésre. A HDZ (Horvát Demokrata Közösség, Franjo Tuđman egykori pártja, ma is a vezető, mérsékelt jobboldali nacionalista horvát tömegpárt) itt akkor sem tudott erős bázist kiépíteni. Amikor az isztriai HDZ-s góré emiatt siránkozott, a pulai Kud Idijoti punk együttes énekese ironikusan ezt üzente nekik: „Ha nekik [a nagyhorvátkodó HDZ-seknek - Styxx] itt nem jó, akkor mi a faszért nem szakadnak el?”
Rajtam kívül íme még egy isztria-buzi, Bolje Biti törzsolvasónk (akivel olykor e-mailt váltok) pár sora a témáról:
„Egy szavazat az isztriai mentalitásra. ….egyik borász barátunk, Nardučiból (Poreč közelében) mesélte egy kóstoláskor (háta mögött egy agyagkorsóval, amin a felirat: „Fala Bogu ča san istrijan” [Hál istennek, hogy isztriai vagyok. - kifejezetten ízes isztriai dialektusban.]), amikor a nővére beiratkozott Zágrábban az egyetemre, ki kellett töltenie egy űrlapot, amiben volt egy nemzetiségre vonatkozó rubrika. A lány beírta, hogy isztriai, a hivatalnok tajtékoztatta, ha nem horvát, akkor lehet olasz, szlovén, német..stb, de olyan, hogy isztriai, nem létezik. A lány nem értette(vagy nem akarta), ő mégis azt írta: „isztriai”.
4. (Polgárháború előtti) szarajevói
A vegyes etnikumú (elsősorban a muszlim-horvát-szerb közösség városa, de minden egyéb egykori jugoszláv nemzet és nemzetiség, köztük vajdasági származású magyar mikroközösség, nyomelemekben zsidók, cigányok stb is lakták).
Talán a hagyományos kulturális sokszínűség, talán a viszonylag nagy-, ám mégsem milliós, világváros méret alatti népességszám, esetleg az kedvezett az egyedülálló szarajevói mentalitás kialakulásához, hogy ugyan soha sem volt egy lepukkadt hely (pl. már 1910-ben megindult a városi villamosközlekedés) ám mégsem számított a legdinamikusabban fejlődő, és élre törő nagyvárosnak a mindenkori birodalmon belül, ahová éppen tartozott?
Csak találgatni tudok. Mindenesetre az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepére egy olyan szubkultúrát termelt ki ez a légkör, ami egészen eredeti.
Mik az ismérvei? Az alapok a legendás, önzetlen vendégszeretetre és a közvetlenségre épültek. Mindenki meghív egy italra és szóba sem jöhet, hogy a vendég fizessen. Az informális tegeződés szinte kizárólagos korra, nemre, felekezetre tekintet nélkül.
Emellett tipikus, a talán leginkább a hagyományos angol mentalitáshoz hasonló(mindig inkább lekicsinylően beszélni a saját sikereinkről, másokat sem túl dicsérni, stb.) sőt még azt is alulmúló fontoskodás-mentesség. Mi több, egyfajta tüntetőleges antisznobizmus és konvenció mentességre való törekvés az igazán menő szarajevói magatartás.
Például Emir Kusturica, azt követően is, hogy világhírű, befutott rendezővé vált, kócosan, borostásan lejmolt cigit a diákjaitól.
És azt sem tartom kizártnak, hogy mondjuk miután Kusturica megszerezte élete első cannesi Aranypálmáját, miután hazautazott és a szarajevói törzshelyére lement, ahelyett, hogy a kocsma törzsközönsége hozsannázva agyonhájpolta volna, tüntetőleg egy szóval sem említették a díját. Esetleg még valaki jól le is baszta, mondjuk így: „Már három hete nálad van a Rolling Stones kazettám, mégis mikor hozod vissza!?”
A szarajevói városi folklornak mindig is erős eleme volt a viccmesélés. Az ún. „pesti viccgyár” ahhoz képest kismiska (Haso és Mujo, vagyis Hasan és Mustafa hagyományosan a viccek két főszereplője, illetve hozzájuk csapódik Fata (Fatima) is, ha női szereplő is játszik.
Az erős török nyelvi hatás (turcizmus) felvállalása a boszniai dialektuson belül is egy többlet nyegleség felé tolta el a köznyelvet, főleg a fiatalok fésületlen szlengjét. Picit talán hasonlóan, mint a párizsi külvárosi fiatalok által átvett sok-sok arab jövevényszó, az egykori gyarmatokról bevándoroltak és leszármazottaik hatására.
A szarajevói dialektus még a többi bosnyáktól is lezserebb. Pl. a jellegzetes boszniai „bolan” töltelékszó (szinte minden mondatba beszúrják a közbeszédben, kb. „figyelj hapsikám” (de még inkább úgy fordítanám, hogy „faszikám” habár nőkre is használják) de azt is jelentheti, hogy: „ő az a pasas/csaj” is lerövidül a szarajevói beszélt nyelvben: „ba”-ra.
És emellett még minket magyarokat is felülmúlnak a közbeszédben a vaskos trágárságok változatosságában és gyakori használatában.
Az egymás oltogatása, infantilis hülyéskedés olykor Darwin-díj esélyes, önveszélyes Jackas teljesítményeket generált. Például két jómukás embert összetörten, ülepükön égési sérülésekkel szállították kórházba. Mint kiderült, nem kevés sör után műtrágyás zsákokon próbáltak lecsúszni a trebevići bobpályán és amellett, hogy összevissza verték magukat, a súrlódástól még azt a bravúrt is sikerült elérniük, hogy jégen szereztek égési sebeket.
5./ Turboszerb
Magabiztos (volt, csak egy kicsit sok háborút vesztett zsinórban, most már kevésbé) harsány, sportban keményen küzdő, céltudatos. A macsó férfiakat, különösen urbánus közegben sudár, ápolt, igényesen öltöző, de jellemzően nem könnyűvérű lányok ékesítik.
6./ Turbohorvát
Legjobban a turboszerbtől szeretné magát megkülönböztetni, pedig eléggé hasonlítanak. Ráadásul gyakran bosszantóan nagy arcok, hiszen egészséges nacionalizmusukat egy győztes függetlenségi háborúval is hizlalhatják. A turbohorvátok gócpontja nem is Horvátországban, hanem Hercegovina horvát többségű részében (Herceg-Bosna nagyobb, hercegovinai része) található. Sokan áttelepültek az anyaországba, ahol gátlástalanul nyomulnak. A közszférában zsíros pozíciókat kaparintanak meg, de a szervezett bűnözésben is jegyzettek. Mint egy zágrábi falfirka a kilencvenes években találóan froclizta őket a sorok között: „Franjo, hozd vissza a mi szerbjeinket!" Vagyis (Franjo) Tuđman, a jóarc, városlakó szerbek (akik közül sokan ellehetetlenültek, hivatalt vesztettek és elvándoroltak) pótlására nem kellett volna idecsábítani ezeket a törtető, egymás talicskáját a más, jellemzően a „bennszülött” zágrábiak rovására gátlástalanul toló karsztvidéki „gyüttmenteket”. Viszont ha ennek ellenére egészséges irigységgel tölt el, amint a talán legturbóbb horvát, a "horvát Ákos", Thompson büszkén lengeti a piros-fehér sakktáblás címeres horvát zászlót a koncertjein, akkor szavazz rájuk!
7./ Montenegrói
Montenegrói tízparancsolat: 1. Az ember fáradtan születik és azért él, hogy pihenjen. 2. Úgy szeresd az ágyad, mint tenmagad! 3. Nappal pihenj, hogy éjjel birjál aludni. 4. Ne dolgozz - A munka öl! 5. Ha látsz valakit pihenni, segíts neki. 6. Dolgozz kevesebbet, mint amennyit bírsz, és amennyit csak bírsz, a melóból passzolj át másnak. 7. A hűsölés nemesít, a lazsálásba még senki sem halt bele. 8. A munkába belebetegedhetsz, ne halj meg fiatalon. 9. Ha véletlenül megjönne a munkakedved, ülj le, várj egy kicsit, ne aggódj, hamar elmúlik!10. Ha azt látod, hogy mások esznek és isznak, csatlakozz, ha dolgoznak, térj ki, nehogy zavarj!
Magas, szikár, a többi délszláv macsótól is macsóbb, legendásan lusta nemzet, ráadásul a lustaságot afféle pozitív nemzeti imidzsként fényezik.
8./ Koszovói albán
A fiatal államot ugyan a szerv-, és drogkereskedelemmel gyanúsan gyakran hozzák szóba, de mégiscsak kivívták a függetlenségüket. Ha nem zavar, hogy sokan, és nem csak a szerbofilek, maffiaállamnak tartják, szavazz rájuk. Ja, és a cigánygyűlölők is jó helyre adják a voksukat, ha ide szavaznak. A Kelet-Európában egyébként is jellemző cigánygyűlöletben „éltanulók”. Állítólag a koszovói romák lepaktáltak a szerbekkel, ezzel indokolják a szinte harmadik birodalmi szintű cigánygyűlöletüket.
9./ Koszovói szerb
Chuck Norris, ha éppen nem a Megyeri-hidat nevezi el, akkor természetesen hivatásos nagyszerb, lásd fentebb is.
Ha pontozod a karakán kitartást, a szülőföld iránti hűséget, akkor szavazz a ténylegesen egy fél városba, az Ibar északi partján túli Kosovska Mitrovicába visszaszorult koszovói szerbekre.
10./ Szlovén
Egyrészt germánosan szorgalmasak, precízek és tiszták, másrészt pimaszul provokatívak és progresszívek. Neue Slowenische Kunst, Laibach és Magnifico, ugye. Egy példa a fanyar szlovén szivatásra: A szerbek nyilván nem nagy lieblingjeik, hiszen a Nagyszerb hegemónia ellen lázadoztak a nyolcvanas évektől kezdve, egyre hangosabban. Egy Bosznia-Hercegovina elleni focimeccsen 2-0-ra vesztettek, valahogy a bosnyákokat viszont mégiscsak kellett bosszantani, hát a meccs végén a szlovén szurkerek elkezdték skandálni, hogy: „Srbija! Srbija!”
11./ Jugo-nosztalgiás
"Nosztalgia" Autómosó
"Tito alatt jobb volt!" Sokaknak sok minden igen, de azért valahol ez is olyan, mint nálunk a 3.60-as kenyér. Főleg azoknak a műfaja, akik a hetvenes években voltak húsz-harminc évesek , ma meg ugye…. Mindenestre, amikor az ember fiának még állt, mint a fagyott kutyaláb, akkor bizonyára sok minden mást is feltupíroz a megszépítő messzeség. De aki erre vevő, annak hajrá!
12./ Šurda-mentalitás
