Majtényi László adatvédelmi szakjogászt kérdeztük
Dr. Majtényi László (60) – Jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora. Kutatási területe kezdetben a tengerjog volt, később az ombudsmani intézménnyel foglalkozott. 1995 és 2001 között adatvédelmi biztos (ombudsman), 2008 és 2009 között az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke.
A horvát média "az évszázad pereként" emlegeti Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök korrupciós büntetőperét. Az egyik legsúlyosabb vádpont szerint Hernádi Zsolt, a MOL elnöke tízmillió euróval vesztegette meg Sanadert, abból a célból, hogy a MOL az INA-részvények többségi tulajdonlása nélkül is megszerezhesse a horvát olajipari cégcsoport felett az irányítást, illetve hogy az INA-ról a veszteséges lakossági gázüzletágat le tudják választani.
Szenzációs, kőkemény bizonyíték napvilágra kerüléséről, egy biztonsági kamera videofelvételéről, illetve a büntetőperben bizonyítékként történő felhasználhatóságáról folyik a vita Horvátországban.
Ivo Sanader egy zágrábi étterem különtermében találkozott Hernádi Zsolttal. A közösen elköltött ebédről a fali biztonsági kamera felvételt készített. A legizgalmasabb az az öt perc, amikor Sanader kivette a mobiltelefonja akkumulátorát és egyértelműen, egymástól távol rakta ki az asztalra a készüléket és annak akksiját. Biztos akart lenni abban, hogy senki sem hallgatja le őket. A felvételen az is látszik, hogy Sanader egy cetlit vesz ki a zsebéből, amihez Hernádi valamit hozzáír, Sanader minderre rábólint, majd koccintanak. Az esetet sajtónyilvánosságra hozó horvát újságíró szerint ezen a cédulán állapodtak meg a MOL–INA-biznisz megolajozásának díjában.
Sanader védőügyvédei érthetően szeretnék kizárni a bizonyítékok köréből az ominózus videofelvételt, mivel ahhoz az érintettek nem járultak hozzá. (A konkrét ügyben a felvételt készítő étteremtulajdonos arra hivatkozik, hogy a biztonsági kamerákról kellő módon tájékoztatta a vendégeit, figyelmeztető táblák felszerelésével. Mivel általánosságban beszélünk a kérdésről, tételezzük fel, hogy a tájékoztatás mégsem volt megfelelő, illetve ilyen hosszú ideig nem tárolhatta volna a felvételeket, ergo vegytiszta adatvédelmi szempontból a felvétel jogellenes.)
Egy neves adatvédelmi szakjogász, Majtényi László véleményét kérdeztük az ügyről. (Érdekesség, hogy Majtényi Lászlónak jogtudós-kutatóként első kutatási területe a tengerjog volt. Majd Vitéz nagybányai Horthy Miklós ellentengernagyhoz hasonlóan felismerte, hogy Magyarország nem igazán tengeri szuperhatalom – ezért váltott – így kötött ki az adatvédelem tengerében.)
Serbia Insajd: Természetesen Hernádit és Sanadert is megilleti az ártatlanság vélelme. Lehet, hogy ősi horvát szokás étkezéskor a mobiltelefonból kivenni az akksit, és elvileg az sem kizárt, hogy a két úr diszkréten arról szavazgatott a cetlin, melyik Jadrankának formásabb a lába. Józan paraszti ésszel végiggondolva mégis nonszensz, ha egy tízmillió eurós vesztegetési ügyben kizárhatnak egy – akár perdöntő – bizonyítékot, pusztán azért, mert egy videófelvétel elkészítéséhez a gyanúba keveredettek nem járultak hozzá. Mi erről egy adatvédelmi szakjogász véleménye?
Majtényi László: Adatvédelmi szempontból a biztonsági felvétel készítése étteremben komoly probléma. Önmagában is vitatható, hogy egy étterem készíthet-e a vendégek által látogatott részéről, ilyen tereiről biztonsági felvételt, hiszen ezzel beavatkozik a magánéletükbe. Nézetem szerint viszont hosszú időn át őrizni ezeket a felvételeket ráadásul a célhozkötöttség adatvédelmi követelményét is sérti. A magyar és az általam ismert európai országok joga szerint a bűnüldöző szervek a biztonsági kamerák felvételeit bűnüldözési célból egyébként jogszerűen felhasználhatják.
Serbia Insajd: Sanader egyik védője azt nyilatkozta, hogy amennyiben a bíróság elfogadja bizonyítékként a videofelvételt, az erről szóló határozatot megfellebbezik, illetve a horvát alkotmánybírósághoz fordulnak, ugyanis álláspontja szerint a horvát alaptörvénybe ütközik az érintettek hozzájárulása nélkül készült felvételek felhasználása, akár egy büntetőügyben is, majd végső soron Strasbourgban kérnek jogorvoslatot, hiszen mindez a horvát államot is kötelező európai irányelvekbe ütközik. Ha egy hasonló büntetőügy magyar bíróság előtt zajlana, egyáltalán mérlegelhetné-e a bíróság, hogy figyelembe vesz-e ilyen bizonyítékokat, vagy alapból ki kellene zárnia őket? Amennyiben a felvételt mégis bizonyítékként használnák fel, a védelemnek milyen jogorvoslati lehetőségei lennének, és durva becsléssel mennyire sanszos, hogy valamelyik fellebviteli fórum utóbb kizárná a bizonyítékok közül a kifogásolt videót?
Majtényi László: A magyar bírósági gyakorlat, amennyire látom, ebben a tekintetben nem egységes; hol azt állapítják meg, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékot nem veszik figyelembe, hol azt, hogy az igazság felderítése a legfontosabb. Amennyire tudom, az európai államok gyakorlata is változó. Strasbourgban nyilván a fair eljárást vizsgálnák, nem tudom, milyen eredménnyel. Persze, alapvető probléma, hogy – kivéve, ha a hatóságok titkosszolgálati eszközökkel csapdát állítanak – a korrupciós esetek gyakorlatilag szinte bizonyíthatatlanok, a korrupciót leleplezni kívánó megzsaroltak vagy harmadik személyek (jogvédők) által beszerzett bizonyítékokat pedig rendszerint nem jogszerűen rögzítették. Amennyiben tehát az állam bizonyos korrupciós cselekményeket nem kíván üldözni, azok felderíthetetlenek lehetnek.
Serbia Insajd: Korunkban az adatvédelemnek fontosabb szerepe van mint valaha, hiszen a számítástechnika, a mindent összekötő hálózatok rendkívül fejlettek. Személyes adatok tömkelege technikailag könnyen összekapcsolható és mindezzel elképesztően sokféleképpen vissza is lehet élni. Mégis, néha az embernek az az érzése, hogy a személyes adatok védelmével kissé átestünk a ló túloldalára. Egy hasonlattal élve: ha a múlt rendszerben valaki csak ránézett egy USA-dollár bankjegyre, akkor enyhe túlzással minimum egy deviza-szabálysértést elkövetett. Mi erről Magyarország első adatvédelmi biztosának a véleménye?
Majtényi László: Tőlem – mivel adatvédő vagyok – ne várják azt, hogy elismerjem, átestünk a ló túloldalára. Nincs túloldal, de mindenkinek, a bűncselekmények elkövetőjének is vannak jogai, megilleti őt a személyes adatainak védelme is. Ez a jog nem korlátozhatatlan, és például a bűncselekmények felderítése céljából, törvénnyel, erősen korlátozzák is.
Serbia Insajd: Olvasóink nevében is nagyon szépen köszönjük a válaszokat.
