Mintegy ötszáznyolcvanezer euró korrupciós pénz átvételét kérik számon a bal oldali képen látható Ana Kolarevićen, Milo Đukanović egykori montenegrói államfő ügyvédként praktizáló testvérén. A kétezres évek közepén, 2005-ben és 2006-ban a montenegrói állami telefontársaság privatizációja során a vádak szerint a tanácsadói szerződéseket rutinszerűen datáltak vissza és olyan, jellemzően külső ügyvédi irodáknak adott megbízásokból származó jogi tanácsadói díjak kerültek kiszámlázásra, amelyekről a vizsgálat megállapította, hogy a Magyar Telekom, illetve a többi érintett társaság jogi osztályainak a belső jogászai, valamint más tartós megbízások alapján közreműködő ügyvédek a kiszámlázott tételek töredékéért korábban már elvégeztek. Mindezt a több, mint fél évtizeddel ezelőtt lezajlott ügyletekről a montenegrói Dan napilap, illetve a Javni Servis (többnyire montenegrói állami visszaéléseket taglaló hírportál) cikkei is feldolgozzák. Ana Kolarević tagadja, hogy bármilyen törvénytelen pénzt átvett volna.
Fivérével, a képen bagózó Milo Đukanovićtyal szemben már több mint egy évtizede felmerültek olyan vádak, miszerint érintett volt a balkáni cigarettacsempész-maffiában és állítólag amíg hatalmon volt, a személye is gátolta Montenegró esetleges európai uniós csatlakozási folyamatát. Ana Kolarević ügyvédnő irodáját a vádak ellenére az egyik legjobb montenegrói társasági jogi irodaként tartják számon.
A Javni Servis az ügy kapcsán azt is írja, hogy két egykori Telekom CG felsővezetőnek, akiket még a korabeli montenegrói állam emelt a pozícióba, a privatizáció alatt 450 000 illetve 110 000 eurót utaltak a magánszámláikra 2005. május 20-án, ugyanazon a napon, amikor a Magyar Telekom is jelentősebb összeget utalt az utóbb színleltnek tűnő tanácsadói szerződések alapján. Az egyik megvesztegetett hivatalnok a bank egyik alkalmazottjának állítólag el is ismerte, hogy a pénz az ő jutaléka a privatizációs bizniszben, ezért is választotta azt a bankot és a diszkréciójukra kifejezetten számít.
Az ügyben az USA Dél New York-i körzeti bíróságához benyújtott tőzsdefelügyeleti keresetlevél szerint (egy oldal balra látható, pontosan az, amelyik Straub Elek egykori Magyar Telekom vezér és két társa szerepét boncolgatja a színlelt tanácsadói szerződéses ügyletben, a teljes dokumentum itt tekinthető meg) a Magyar Telekom vezetői 2005-ben négy hamis szerződés keretében 7,35 millió eurót fizettek ki tanácsadókon keresztül egyes montenegrói hivatalnokoknak, hogy azok segítsenek a Telekom Crne Gore AD felvásárlásában.
A Magyar Telekom a szabályoknak nem megfelelő módon könyvelte el az így kifizetett tételeket. A Magyar Telekom által elkövetett könyvelési szabálytalanságok azonban a Deutsche Telekom pénzügyi jelentéseiben is szerepeltek, utóbbi papírjaival pedig New Yorkban is kereskednek. Így a Deutsche Telekom vétett a többek között a külföldi korrupciós gyakorlatokat szabályozó törvény ellen.
Az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdefelügyeletének (SEC) New York-i bírósághoz benyújtott keresetlevele szerint a Telekom megsértette a vesztegetésellenes, pénzügyi nyilvántartásokkal és belső kontrollokkal kapcsolatos rendelkezéseket. A SEC három korábbi vezető ellen is feljelentést tett: Straub Elek egykori vezérigazgató, illetve Balogh András és Morvai Tamás stratégiai igazgatók ellen. A cég – anélkül, hogy akár beismerné, akár tagadná a keresetlevélben szereplő állításokat - hozzájárult a benyújtásához és a SEC javasolt végleges ítéletéhez a vizsgálatok lezárása érdekében. A társaság a bíróság jóváhagyása esetén 31,2 millió dollárt fizet és az ítélet szerint véglegesen eltiltják a fenti rendelkezések megsértésétől.
A Magyar Telekom által a DOJ és a SEC vizsgálatainak egyezség útján történő lezárása keretében fizetendő összesen 90,8 millió dolláros (21,8 milliárd forint) összegre a korábban céltartalékot képzett. A belső vizsgálati költségek ezen felül 25 milliárd forintba kerültek a cégnek. "Hogy mennyit nyert a Magyar Telekom a korrupcióval, azt vélhetően nem fogjuk megtudni soha" – írja az ügy kapcsán az esetet részletesen feldolgozó Ecoline.hu.
Sajnos nem kizárt, hogy a különböző multinacionális, privatizációkhoz köthető gazdasági svindlik apropóján Magyarország közmegítélése egyre rosszabbá válik a nyugat-balkáni régióban, holott a volt Jugoszlávia egykori tagköztársaságairól sem igazán állíthatjuk, hogy kevésbé sújtaná őket a korrupció, mint minket. Ráadásul ebben a konkrét ügyben a Magyar Telekom Montenegróban (Macedóniában is hasonló vádakkal illetik a céget) csak a többségi tulajdonosa, a Deutsche Telekom helyett végezte el a piszkos munkát.
