Szerb virtus
Emberére akadt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, egyben Hódmezővásárhely polgármestere; mégpedig a magyarországi Erste Bank vezére, a szerb származású Jelasity Radován személyében.
Hódmezővásárhely svájci frank alapon adósodott el az Erste Banknál. A vásárhelyi önkormányzat 2006-ban 694 darab 100 ezer svájci frank névértékű kötvényt bocsátott ki. Választhattak volna forint alapú konstrukciót is, azonban a városvezetés a hitelszerződés megkötésekor kedvező svájci frank-alapú kamatok mellett döntött.
Lázár János 2007-ben még azzal büszkélkedett, hogy tőzsdén egymilliárd forintot nyert a település a kedvező svájci frank árfolyam miatt, a tőzsdeügyletek megkötéséhez pedig ő maga kapott a városi közgyűléstől meghatalmazást. Amíg Vásárhely nyert az ügyleten, természetesen fel sem merült az árfolyamnyereség felezése az Erste Bankkal.
Lázár most viszont – a lakáshiteles magánszemélyek analógiájára – az árfolyamkockázat részbeni átvállalását kérte a hitelező banktól (abba most végképp ne menjünk bele, hogy egy város hitelfelvételét elvileg az önkormányzat pénzügyi bizottságának a gondos mérlegelése is megelőzi, és hogy a polgármesteri, traffipaxot lézerrel blokkolós luxus Audi S8-as ügyére tekintettel Lázár a takarékos polgármester szerepét bajosan tudná eladni.)
A Jelasity Radován egykori szerb jegybankelnök vezette Erste Bank elegáns levéllel vágott vissza. Akkor tárgyalhatnak, ha Hódmezővásárhely egy összegben visszavásárolja a tízmilliárd forint értékű kötvényeket. Lázár János mindezt (a saját ultimátumára) adott ultimátumként értelmezte.
Az Erste Bank ráadásul az önkormányzati hitelek esetleges újratárgyalására keres szakembert, felkészülve arra, hogy egy jól kommunikáló profi segítségével tudják kivédeni az esetleges további önkormányzati támadásokat.
Jelasity hat éven keresztül állt a Szerb Nemzeti Bank (NBS) élén. A politikusoktól Szerbiában sem volt elájulva. Több csatát vívott velük a jegybank függetlenségének megőrzése érdekében. Hasonlóan, mint Simor András magyar jegybankelnökét, az ő fizetését is le akarták csökkenteni. Azzal érvelt, hogy a sajátjával megtehetik, ám ahhoz ragaszkodott, hogy a beosztott munkatársaiét ne kurtítsák meg, hiszen jól megfizetett bankárok nélkül nem várható színvonalas munka a "bankok bankjától", egy ország jegybankjától.
A 43 éves, bajai születésű, Hercegszántón nevelkedett magyar-szerb kettős állampolgár Jelasity Budapesten, Belgrádban, Passauban és Chichagóban is tanult. A magyar és a szerb mellett angolul és németül is tárgyalóképes. Dolgozott Frankfurtban a Deutsche Banknál, majd a szintén frankfurti McKinsey & Company társaságnál német, lengyel és bolgár bankprojektekkel foglalkozott. A versenyszférát követően megszerzett hat éves jegybankelnöki tapasztalattal, ha úgy tetszik a pénzügyi közszféra csúcsán is komoly pozíciót töltött be. Kár, hogy nincsenek politikai ambíciói, mert simán el tudnám képzelni egy libamentes Bajnaiként.