Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

18+ (2) 2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (50) horvátország (214) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kígyó (1) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (17) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) poskok (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) újvidék (2) ujvidek (20) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

A hülyeség diadala: szerb filmek horvát feliratozása

2012.02.23. 07:00 Styxx

A két népet elválasztó közös nyelv


Egy közszolgálati televíziós vitaműsorban nyolc funkcióhalmozó sokdiplomás
közel egy óra hosszat szenvedélyesen vitatkozott egy teljesen értelmetlen kérdésről.

A felnőtteknek szóló szerb filmek horvát feliratozásának ugyanis semmi értelme. Sajnos ez a gyerekfilmekről nem mondható el. A most felnövő kis horvátok már nem kizárt, hogy nem fogják úgy, szinte teljes egészében megérteni a szerbet, a bosnyákot és a montenegróit, mint a szüleik, és vice versa. Biztos "hálásak" lesznek ezért az értelmetlen nyelvi gettósításért. A felnőtt horvát lakosságból viszont mindenki ért annyira szerbül, hogy a feliratok csak zavaróak legyenek. Gondolom, mindnyájan jártunk már úgy, hogy egy magyar nyelvű adást láttunk angol vagy német stb. felirattal; ilyenkor az ember óhatatlanul elkezdi olvasni a szöveget, ha egy kicsit is beszéli a feliratozás nyelvét, viszont e "kényszerolvasás" nem keveset ront a műsor élvezeti értékén. Ráadásul a meglehetősen heterogén horvát nyelv olyan, hogy az ország fővárosában, Zágrábban élők könnyebben megértik a standard, például Belgrádban beszélt szerb nyelvet, mint a Horvátország második legnagyobb városában, a tengerparti dalmát tájegység székhelyén, Splitben beszélt horvátot.

Az osztrák filmeket sem szokás feliratozni, ha azokat történetesen egy németországi tévécsatorna sugározza. Az erdélyi Open Stage kiváló fiúzenekar-stílusparódiáját, az Aranka Szeretlek ("...a Csengő Zolival megcsaltál... és én hittem, hogy egyszer majd még nekünk kölykünk is lesz...") c. slágert, vagy a kevés határontúli egész estés magyar nyelvű film egyikét, a nyolcvanas évek elején készült, vajdasági Fajkutyák idejét sem kell magyar nyelven feliratozni, ha egy magyarországi televízió tűzi adásra.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a lakossági panaszra eljáró horvát médiafelügyelet mégis megintette a horvátországi RTL tévécsatornát és egyben figyelmeztette, ha a Žikina Dinastija című szerb folytatásos tévéfilm-sorozat (nem szappanopera, hiszen egész estés epizódokból áll és a tíz részt közel 15 évig forgatták) következő epizódját nem látja el horvát felirattal, akkor meg is fogják bírságolni. A horvát RTL-t valószínűleg egy unatkozó, korlátolt troll nyomta fel, de az sem kizárt, hogy a konkurencia tört borsot az orruk alá. A kertévénél betelt a pohár, mert szerintük a hatóság rosszul alkalmazza a vonatkozó jogszabályt, és az elnöke egyébként is összeférhetetlen, ezért megüzenték, hogy az ominózus szerb film második részét horvát felirat nélkül fogják sugározni. Horvátországban széles sajtóvisszhangot váltott ki az eset. A horvát közszolgálati tévé egyik legnagyobb presztízsű értelmiségi vitaműsorában, a Hloverka Novak Srzić vezette Otvoreno (kb. "Nyíltan") című politikai-kulturális magazin egyik adásában estek szinte egymás torkának a szerb filmek feliratozását pártolók és ellenzők.

Az egyszerűség kedvéért a poszt további részében a fölösleges, sőt zavaró feliratozás ellenzőit hívjuk a normálisaknak, míg a feliratpártiakat a hülyéknek. Persze jelen esetben a hülyék sem hatvanas IQ-val rendelkező szellemi fogyatékosok, hanem művelt és elismert személyek, tudományos fokozatok birtokosai. (És még csak azt sem mondhatjuk, hogy a hülyék szerbgyűlölő horvát soviniszták, hiszen aki zsigerileg utál mindent, ami szerb, miért foglalkozna egyáltalán a szerb filmek érthetőségével?)

Az első keményebb csörte az RTL főszerkesztője, Ivan Lovreček, valamint az elektronikus média felügyeletével foglalkozó hatóság (AEM) elnöke, Zdenko Ljevak között zajlott le.

A vén hülye

Zdenko Ljevak bizonyos szempontból kakukktojás a hülyék csapatában. Ő, mint mondta csupán a törvény előírásai szerint jár el a feliratozás megkövetelésével. Az 1945-ös születésű, mérnöki végzettségű őskövület a pozícióhalmozást már a "kőkorszaki" 1973-ban megkezdte. Olvasóink jelentős része ekkor még meg sem született, de Ljevak úr (illetve pardon, akkor még elvtárs) már két zágrábi kiadóvállalatnak is az igazgatója volt. Ljevak mérnök-igazgató úr cseppet sem nevezhető a rendszerváltás vesztesének. 2004-ben többségi részesedést szerzett a zágrábi Naprijed kiadóban, majd nemes egyszerűséggel átnevezte azt, így a kiadó azóta szerényen a Ljevak nevet viseli. Még abban az évben kinevezték a horvát állami tévé programigazgatójának, majd főigazgatójának. 2009-ben huppant át az elektronikus médiafelügyelet igazgatói foteljébe. Kiadója köszöni szépen, azóta is megvan, illetve egyben ő a horvát írók és kiadók egyesületének elnöke.

Ljevak elmondta, hogy ők a vonatkozó jogszabályok szerint vizsgálták ki a panaszt és nem tehettek mást, mint megállapították az RTL jogsértését. Ivan Lovreček, a horvátországi RTL kereskedelmi tévé főszerkesztője mindezt csípőből utasította vissza. Szerinte Ljevakék egyszerűen törvényellenesen kérik számon a feliratot, mert a törvény ilyet nem ír elő. Emellett azt is elmondta, hogy kérték a szakmailag alkalmatlan Ljevak eltávolítását még azon a jogcímen is, miszerint a sok-sok felhalmozott pozíciójával és médiaérdekeltségeivel összeférhetetlen a posztján. Lovreček tekintete mindeközben arról árulkodott, hogy legszívesebben puszta kézzel fojtaná meg a vén hülyét. A műsor során többször is eltértek a szerb filmek feliratozásának a problematikájától és az RTL vs Médiafelügyelet relációjában egyéb sérelmeket is egymás fejéhez vagdostak. Emiatt a műsorvezetőnő nem kevésszer kényszerült őket az eredeti témához visszaterelni.

A kis hülye

A 44 éves Ranko Matasović nyelvészprofesszor tudományos fokozatai csak a Wikipédián közel fél A4-es oldalt tesznek ki. 1992-ben kisdoktorizott (a dátum csak véletlen egybeesés), rá három évre védte meg a nagydoktoriját. Bécsi, majd oxfordi továbbképzés, Fulbright-ösztöndíj, Humboldt Egyetem. 2007-től a horvát akadémia főmunkatársa, a Zágrábi Egyetem Filológiai Karán tanszékvezető, egyik fő kutatási területe az indoeurópai nyelvek, főképp a kelta és a balti-szláv nyelvek nyelvtana. Erre föl fapofával azzal indít, hogy szerinte szükséges a szerb filmek horvát feliratozása. Mindezt szemrebbenés nélkül mondja, mintha pókerarccal azt ecsetelné, hogy a holdkőzetek legnagyobb részben parmezánból állnak, mert Demjén Rózsi a dal végén hatvankilencszer is elismétli, hogy "sajtból van a Hold, sajtból van a Hold, sajtból van a Hold".

További, megmosolyogtató érve: "Ha egy olyan multinacionális, üzleti alapon működő cég, mint a Nokia is képes a telefonjában a nyelvválasztásnál felajánlani, hogy a szerb vagy a horvát nyelvű alapbeállítást kérjük-e, akkor ugyanezt joggal várhatja el minden horvát polgár az olyan kulturális termékek, mint a filmek esetén." Igen b+, csakhogy a Nokiánál egyszer felprogramozzák a horvátot és a szerbet, oszt jónapot; de a Nokia, ha tartalmat is szolgáltatna, akkor nem lenne hülye olyan fejlesztésre költeni, ami a legtöbb felhasználónak egyenesen zavaró. [Azért Matasovićot ne írjuk le teljesen; a nemzetközi indogermanisztika egyik fontos fiatal alakjáról van szó. A szerb vs. horvát tematikától eltérő tárgyú munkáit bátran ajánlom elolvasásra minden érdeklődőnek. Mondjuk eddig csak a Gender in Indo-European c. könyvével találkoztam, de az teljesen rendben volt, habár tény, hogy nem afféle tipikus, könnyed lektűr egy délutáni kávé mellé – bikmakk kiegészítése. Természetesen egyik lehülyézettről sem állítom, hogy a tanult hivatásuk tekintetében alkalmatlanok lennének, pusztán azt, hogy a feliratozás-ügyben képviselnek józan paraszti ésszel felfoghatatlan, "2x2=5"-típusú álláspontot – Styxx.]

Persze, hogy az öreg író a leghülyébb

Többé ne lepődjünk meg azon, hogy Nobel-díjas írónk, Kertész Imre berlini magányában éppen milyen képtelen baromsággal szapulja a magyarságot, mint ahogyan legutóbbi, a francia Le Monde-nak adott interjújában emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig a rossz oldalon állt: már a nagy európai forradalmak idején is Mária Teréziát támogattuk. [Mária Terézia 68 éve volt halott az 1848-as nagy európai forradalmak idején – a szerk.] Ugyanígy ne képedjünk el megboldogult Csurka Istvánnak a kurucinfó kezdőoldalas júzereit is pironkodásra késztető, olykor a történelmi tényekre bámulatosan fittyet hányó, New York–Tel-Aviv-tengelyről magyarázó antiszemita agymenésein. A világ egyik rejtélye, hogy a magasirodalom képviselőinek vajon miért dobja le az agyuk az ékszíjat, és miért állítanak a józan paraszti ésszel köszönőviszonyban sem álló, egetverő képtelenségeket. (Momo Kapor munkásságát bemutatva egyszer már elmorfondíroztunk ezen.) Úgy tűnik, a tehetséges irodalmároknak alanyi jogon jár a hülyeség fennkölt hangoztatásának lehetősége. Josip Pavičić esszéista, színi- és könyvkritikus vitte ugyanis a feliratpárti hülyék között a prímet. Szerinte a horvát nézőt megilleti a jog, hogy a számára ismeretlen szerb szavak ne okozzanak gondot. Egy átlagos horvát számára ismeretlen szerb szavakról annyit, hogy érveiben két olyan szerb szót említett, amit nagy valószínűséggel legfeljebb néhány horvát ismer. Az egyébként (vitán felül) rendkívül művelt, választékos szókincsű Pavičić bizonyára legalább ugyanannyi ritka horvát szót is fel tudott volna sorolni, amiket rajta kívül jó, ha féltucatnyian értenek szakirodalmi segédeszköz nélkül. Talán mondanom sem kell, hogy ezek a szóritkaságok a legtöbb játékfilmben sosem hangzanak el.

A vonatkozó horvát törvény lehetővé teszi, hogy a kisebbségek nyelvén készült műsorokat ne feliratozzák, és mivel a szerb a legnépesebb horvátországi kisebbség, ezért ezen az alapon is mellőzhető a normálisak szerint a szerb filmek horvát feliratozása. Erre az argumentumra viszont a tollforgató Pavičić úgy vágott vissza, egyben a teljes abszurdba fordítva a diskurzust, hogy ezek szerint akkor az olasz kisebbségre tekintettel az olasz filmeket sem kellene feliratozni? (Olaszul értelemszerűen a legtöbb horvát viszont nem ért.) Ekkor már a normálisak csapatában ülő Hrvoje Hrivar filmrendező agya is eldurrant: "Igen, ha ön egy idióta, és azt szeretné, hogy senki se nézze meg azt a filmet." Hrivar egyébként elmondta, hogy az égadta világon semmi baja a feliratozással, ha annak tényleg van értelme. Mint megemlítette, a tengerparti Omiš városkában játszódó egyik filmjét az elejétől a végéig feliratozta, mivel az omišiak sajátos nyelvjárását a huszonöt kilométerre fekvő Split lakói sem értik.

A normálisak táborához tartozott a művelődési miniszter-asszony, Andrea Zlatar-Violić is, akinek meglepően higgadt észérvei ugyanúgy lepörögtek a feliratpárti hülyékről, mint a Hrivar mellett ülő másik rendező, Ognjen Sviličić sziporkái. Az 52 perces műsor végéig sem sikerült meggyőzni a hülyéket, akik nagyjából csak azt érték el, hogy a YouTube-on általában egymást hergelve trollkodó szerb és horvát kommentelőket kovácsolták egységfrontba, akik közösen röhögték őket ki.

Slusszpoén: ha az RTL nem is, de a horvát állami televízió végül is lefeküdt a hülyéknek, ugyanis közleményben jelentették be, hogy a szerb filmeket ezentúl horvát felirattal látják el. A fölösleges pénzkidobással viszont legalább nem rontják a filmek élvezeti értékét, mivel a horvát feliratokat csak opcionálisan, a teletexten lehet beállítani.

(Köszönet colored.white.stripes törzskommentelőnknek a műsor linkjéért.)

komment

Címkék: média vélemény röhej horvátország szerb nyelv szerbek

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr274160303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kutya vacsorája 2012.02.23. 08:35:08

nagyon jó az osztrák-német párhuzam, nekem a spanyol jutott eszembe, amit 400+millióan beszélnek kurvanagy területen, értelemszerűen mindenhol kicsit másképp. más kiejtéssel, olykor más ragozással, és tszetesen itt-ott eltérő szókinccsel is. mégsem tudok róla (aki tud, javítson ki, tényleg érdekelne!), hogy egy madridban készült filmet feliratoznának vagy szinkronizálnának buenos airesben. ezzel szemben a spanyol királyi akadémia éppen az egység megőrzésén dolgozik ezerrel: sztenderdek fölállításával, szótárkészítéssel stb. nyilván sem így, sem úgy nem lehet megakadályozni, hogy "leválasztott" országokban, hosszú távon eltérően használják a valaha közös nyelvet (pl.a latint) - ki ki úgy, ahogy neki jobban esik, a nyelv élő dolog.
de ezt mesterségesen, nacionalizmusból, tanult ostobák által gerjesztve, hivatali szankciókkal?! erre télleg csak a politikusok képesek. de hát ők azok, akik ötvenévente népírtásokat rendeznek szerte a világban. a spanyolok legalább rájöttek, hogy az 1500-1600-as évekbeli viselkedésük volt a helytelen, és éppen az a helyes, amit most csinálnak.
gyereknyelv? hááát nemtom. a magyar sulikban jókai pl.ma is kötelező, és helyesen az. még akkor is, ha egy fészbukon szocializálódott kistininek valszeg szótár kellene a megértéshez. de ne kelljen, ennyit lehet okosodni, gondolkodni egy szöveg olvasásakor. vagy tévedek?

kutya vacsorája 2012.02.23. 08:54:53

...ja, és az angol washingtontól syndey-ig. hö.
amúgy annó éppen a nyitottságuk miatt irígyeltük a jugókat. hogy pl.nem a semmirevaló orosz volt a kötelező nyelv (amit egyébként én pont kedveltem, nekem akkor is tolsztoj nyelve volt és nem dzserzsinszkijé, de hasznát nem vettem soha sem, az is tény. nyolc év nyelvtanulás húsz év nemhasználással ma már a kukába való), hanem az angol. hogy lehetett nyugati filmeket nézni eredeti nyelven. igen, fölirattal:) és mi volt ennek a célja? (ha jó, a célja az, hogy a fölirat olcsóbb, mint a szinkron. de mi a haszna?) a megismerés. előbb-utóbb a másik nyelvének az elsajátítása. ami a "megértést" szolgálja tágabb értelemben is. ez a faszkódás pedig az ellenkezőjét. :(

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2012.02.23. 09:36:05

A flamandok feliratozzák a holland filmeket és viszont ...

Én örülnék ha feliratoznák őket, nyelvtanulóként ez nekem nagy könnyebbség :) :)

Styxx 2012.02.23. 09:44:09

@Deak Tamas:
A horvát állami tévén ezentúl opcionálisan választhatod. Nagyon szűk körben, valóban nyelvtanulásra, még inkább a két nyelv összehasonlítására esetleg hasznos lehet, de ha folyékonyan beszéli valaki a szerbet vagy a horvátot (és még csak nem is anyanyelvi szintről beszélek)akkor kifejezetten zavaró.

És mivel egy filmet elsősorban az élmény befogadásáért néz az ember, szerintem hülyeség.

Hogy a holland és a flamand mennyire távolodott el, azt nem tudom.
@kutya vacsorája:
Igen, a spanyol és az angol a másik két kifejezetten jó példa. Amit fellistáztál a spanyol nyelvi törekvésekről, szerintem is az a követendő. Az angolt is (többek között) kifejezetten az teszi naggyá, hogy az elmúlt 10-20 évben már az olyan sznob nyelvi bástyákban, mint a BBC-ben is szakkommentátorkodhat mondjuk focimeccsen egy angolt nem anyanyelvi szinten beszélő, pl francia, stb.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2012.02.23. 10:00:50

@Styxx: kb. mint a szerb meg a horvát ... leírva feltétlenül, kiejtve meg maximum a torokhangos g, illetve egyes műveltségfüggő palatalizáció (d helyett j-t mond pl. Megfelel a suksüközésnek ...)

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2012.02.23. 10:02:26

@Styxx: amúgy az angpolos példát én szeretném egy kicsit árnyalni ezzel :

wangfolyo.blogspot.com/2008/10/egyszeru-eszkozok.html

aJeti 2012.02.23. 12:34:44

"nyolc funkcióhalmozó sokdiplomás" besza' :D élvezetes ez a blog, na.

Styxx 2012.02.23. 14:36:27

@Deak Tamas:
„A kommunikáció nem akkor sikeres, ha a hallgató megérti a nyelvi jelentést, hanem akkor, ha megfejti a kommunikációs jelentést, vagyis kikövetkezteti a beszélő szándékát. Ebben alapvető segítséget nyújt számára a kommunikáció kontextusa.”
szerepel a hivatkozott blogposztban.
Szerintem nincs a világon olyan angol anyaneylvű felnőtt, aki nem értene meg egy átlagos amerikai filmet, "a kommunikációs jelentés megfejtését" is beleértve és ez vonatkozik a horvát-szerb relációra is.
@DR aJeti: Kössz:-)

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2012.02.23. 16:03:28

@Styxx: Én istenigazából arra akartam célózni hogy szerintem angol nyelvű szakkommentálásban jó lenni sokkal kevesebb energiát igényel, mint akár német, spanyol vagy szerb nyelven. Ott aztán tényleg egymás mellé rakod a szavakat és annyi.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.02.23. 16:23:21

Jártam már néhány belgrádi antikváriumban és könyvtárban. "Tele" vannak horvát vagy akár bosnyák kiadású könyvekkel. (Van olyan külföldi regény, amit mondjuk csak horvátra fordítottak le annó, szerbre azóta sem, vagy a horvát fordítás jobb és mindenki azt keresi.)

@Deak Tamas: ez így szerintem nem állja meg a helyét; ha egy nyelvet beszél valaki annyira, hogy elvállalja a televíziós szakkommentálást, akkor tökéletesen mindegy, hogy az ominózus nyelv elsajátítása amúgy mennyire nehéz vagy egyszerű, és mennyi "energiát igényel" (ezt a dolgot nem is egészen értem) a használata. Angolban ugyan nincs névszóragozás vagy kiterjedt igeragozás, viszont vannak más buktatók, mondjuk a helyes hangsúlyozás, aminek hiánya klasszisokkal többet ront a beszéd minőségén (és ami a legrosszabb: érthetőségén), mint egy-egy nem odavaló szó, vagy az igeidő elqrása.

Styxx 2012.02.23. 17:15:18

@bikmakk:
Konkrétan David Ginolara gondoltam, aki az 1998-as VB-n volt a BBC szakkomentátora. nem találtam linket, de itt egy 2009-es okoskodása a CNN-nek, kb hasonló szinten tolja az angolt "endból" stb

neccharisnyás útonálló (törölt) 2012.02.23. 18:57:49

Briteknél mikor a háború után megjelentek a színes amerikai hangosfilmek voltak azért problémák rendesen a közérthetőséggel.

Zöldy Áron 2012.02.23. 20:08:55

A holland filmek feliratozását Flandriában valószínűtlennek találom, hiszen a hivatalos nyelv egységesen a sztandard holland ott is - a dolog hasonló a német nyelvterülethez: változatos helyi dialektusok, egységes irodalmi/hivatalos nyelv. Ha meg valakinek van pénze arra, hogy bekapcsolható teletextes feliratot csináljon, nyilván az a legjobb, mert mindenkinek be van tömve a szája, de törvényileg kötelezővé tenni... hát finoman szólva is marhaság. A szlovák - cseh relációban lenne érdekes ezt megnézni, tud arról valaki valamit? Ott lehet a leginkább hasonló a szituáció, bár a szlovák jóval távolabb áll a csehtől, mint a szerbhorvát különböző verziói egymástól :)

Žďárský 2012.02.24. 11:34:23

@musungu: Cseh-szlovák vonalon nem nagyon divat a feliratozás, még gyerekeknek sem. Még a csehszlovák időkben nagyon sok mesefilm készült, amiket máig adnak a televíziók mindkét országban. Ezek szinte kizárólag cseh nyelvűek. Akárcsak a "klasszikus", felnőtteknek szóló csehszlovák alkotások. Azoknál sincs szükség feliratra.
Mondjuk ez a két ország nem is nagyon erőlteti a nacionalizmust egymás kárára. A szlovák törvények például a megértést nem akadályozó nyelvként definiálják a csehet, amely ugyan nem államnyelv, de majdnem. Lehet csehül kommunikálni a hivatalokkal és a cseh hatóságok által kiadott iratokról sem kell hivatalos fordítás. Hasonló a helyzet Csehországban is, az egyetemektől a bíróságokig mindenütt lehet szlovákul beszélni, sőt a bevállalósabb csehek maguk is megpróbálkoznak a szlovákkal, ha ezen a nyelven szólnak hozzájuk.
Mondjuk cseh-szlovák szótárt láttam már, de aligha lehet egy bestseller...

Kurtz ezredes · http://gyuloltellensegeink.blog.hu 2012.02.24. 16:46:12

Styxx kolléga! Gyönyörű a cikk. Öröm látni, hogy ez a dolog másnak is szemet szúrt. :)

Styxx 2012.02.24. 17:08:25

@Kurtz ezredes:
Kössz kolléga, szerényen tesszük a dolgunkat, hátha egy szép napon Közbiztonság Szilárd-szintű megvilágosodásban részesülünk és átlátjuk a Nagy Egész Rendszert:-)

RolloJuve 2012.02.26. 21:18:41

@Свобода: "Mondjuk cseh-szlovák szótárt láttam már, de aligha lehet egy bestseller..." :D
Valószínűleg így van, ahogy figyelgettem mikor alkalmam volt rá, az újkeletű szavak olyanok, hogy teljesen más, meg pár régebben is használt, de nem emlékszek pontosan melyek, azért attól távol áll a nyelvtudásom. Más. Múlt hétvégén is a Felvidéken voltunk túrázni, volt kábeltévé a szálláson, cseh, szlovák adók vegyesen. Nem feliratoztak azok semmit, egy kivétel volt. Ugye most volt Miloš Forman 80 éves és a csehek szombat este egy jó hosszú dokumentumfilmet sugároztak angolul, cseh felirattal.
Nagyon tanulságos a poszt!

Jobboldali, de nem nemzeti 2012.03.02. 12:47:05

@Свобода:

Csehszlovák nyelv hivatalosan is csak úgy létezett, hogy a csehszlovák nyelv Cseh-Morvaországban a cseh, Szlovákiában meg a szlovák.

A szerbhorvát nyelvet a 19. századi bécsi délszláv nyelvész megegyezés hoztalétre, ilyen cseh-szlovák megegyezés nem volt.

Szerintem a cseh és a szlovák nyelvek kulturálisan közelebb állnak egymáshoz, mint a szerb és a horvát. Egységes nyugati kereszténység, latin betű, latin, német hatás (Kelet-Szlovákiában magyar is - ez kivétel)

És sokáig a cseh kvázi irodalmi nyelve volt a szlovák értelmiségnek. Cseh nyelvű Biblia használat pl.

Egy ötvenes-hatvanas vidéki értelmiségi szlovák beszéli a tájegysége helyi nyelvjárását, az irodalmi szlovákot és a csehet. Ezeket a helyzetnek megfelelően váltogatja, a családban a helyi nyelvjárás megy. :-)

Nem értem, miért nem műkődött ez szerbhorvát összefüggésben? Persze Jugoszláviában még bejátszott az igen kakukkfióka szlovén nyelv és a macedón-bolgár is. (ha csak a szláv nyelveket veszem)

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2012.03.16. 12:28:20

@musungu: Valószínűtlen de ettől még ez így van. Az egyes holland dialektusok között olyan nagy az anyanyelvűek számára áthidalhatatlan kiejtésbeli különbség, hogy egy groeningenaar ritkán ért meg egy limburgste-t. Johann Cruyff-ot is feliratozzák a flamand tévében.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2012.03.16. 12:33:51

@bikmakk: hát sok indiaival való beszélgetés után ebben nagyon nem értünk egyet.. (nem is igen fogunk :) )
Pontosan arra akartam utalni, hogy attól még hogy egy relatíve könnyen elsajátítható nyelven sokkal előbb elérsz egy szintet, ami alkalmas akár szakkomentálásra, mint egy olyanon, ahol ez a szint is komplexebb gondolkodást igényel a szavak egymás után helyezéséhez képest.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.03.16. 14:24:52

@Deak Tamas: Véleményem szerint szakkommentálásra a tökéletest megközelítő nyelvtudás alkalmas egyedül. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet akcentusod (nézd meg, hogy a CNN-en hány riporterenek van elég masszív akcentusa), vagy 1-2 pontatlanság nem csúszhat bele a beszédedbe. De a szakkomentálásra alkalmas szint elérése kábé ugyanannyi időt (kemény éveket) vesz igénybe minden nyelv esetében, feltéve hogy mindegyiket ugyanolyan intenzitással tanulja az ember. Tehát ha valaki kiköltözik kínába, akkor a teljesen nulláról kábé ugyanannyi év(tized) alatt fog megtanulni szakkommentátorkodni, mint ha a teljesen nulláról(!) indulva Angliába költözik ki és a nyelvtanulásra ugyanannyi időt szán mindkét helyen. Lehet, hogy az egyes rész-sikereket más-más idő alatt lehet elérni különféle nyelveken, de ezek az eltérések idővel kigyenlítődnek. Hogy mire alapozom ezt: a világ legnehezebbnek tartott nyelveit is átlagosan ugyanannyi idő alatt sajátítják el a kisgyermekek tökéletesen (akár második vagy harmadik nyelvként is), mint a legkönnyebbnek tartottakat.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2012.03.16. 15:57:36

@bikmakk: A kínai szerintem nem jó példa ... a kínai nem azért nehéz mert a nyelvtana nehéz - ugyanúgy egymás mellé rakja a szavakat és semmi ragozás nincs benne mint az angolban, de van helyette éneklés, és ugyanaz a hangsor máshogy énekelve teljesen mást jelent. Thaiföldi kollegámmal szoktam magamat ezzel szórakoztatni, a thai nyelvben is vannak ilyen viccek.
Én pontosan azt gondolom, hogy egészen biztosan sokkal nehezebb egy nem (névszó)ragozó környezetben felnőve elsajátítani egy (névszó)ragozó nyelvet, erre ékes példa épp az angolok akik gyakorlatilag képtelenek idegen nyelveket elsajátítani szemben a nagyon nehéz nyelvet beszélő arabokkal vagy izraeliekkel, akik vélhetően örülnek amikor a szó csak a végén változtank a hangok és nem a szóban magában ötször.
A gyerekek tanulása meg tök más, szerintem azt ne hozzuk ide. Ők azt tanulják meg mondjuk vegyes családban, hogy a könyv az apunak "knjiga", az anyunak "boek" a nagymamának meg "libro".
Volt az a video ahol Balakov ejti csodálatos bolgársággal a szösz betűt, ő szerinted már szakkommentátor szinten lenne?

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.03.16. 16:30:25

@Deak Tamas: Jól van, nem vitatkozok veled, annyiféle kollégád van, biztos mindent jobban tudsz, mint én. Mondjuk én még ivritül is tanultam annó, valamint újgörögül, hogy egyéb, obskúrusabb nyelveket ne említsünk, viszont azt pontosan tudom, hogy egy bizonyos szint után a nehézségek kiegyenlítődnek. Más kérdés, hogy egyiken sem sikerült elfogadhatóan megtanulnom, de ez nem a nyelvek hibája, hanem az enyém, mivel egy idő után nem foglalkoztam velük, ám ha folytattam volna, akkor most kábé ott tartanék, ahol a szerbhorvát, a német vagy a spanyol esetében tartok. A vita egyébként meddő, mert elbeszélünk egymás mellett. Én ezzel a kijelentéseddel nem értek egyet: "angol nyelvű szakkommentálásban jó lenni sokkal kevesebb energiát igényel, mint akár német, spanyol vagy szerb nyelven." Mégedig azért nem, mert nem alapozza meg semmi ezt az állítást. Persze ha már valaki öt-tíz évig tanult angolt, akkor jóval könnyebben eljut egy bizonyos szintre, de ez így nem hasonlítható össze semmivel. Azt kell mérni, hogy egy bizonyos számú, ugyanannyi idős, ugyanolyan adottságokkal és előismerettek rendelkező abszolút idegennyelv-szűznek mennyi időt venne igénybe bizonyos számú, a sajátjától merőben különböző idegen nyelven felkészülni, azonos motiváció és "energiabefektetés" (ez a te szavad) melett. Nem hiszem, hogy valaha készült ilyen kísérlet, de elméleti okokból arra szavazok, hogy az átlagos értéktől nem nagyon különböznének az egyes egyéni értékek.

Styxx 2012.03.16. 19:25:14

@Deak Tamas: @bikmakk:
Újgörögül például Zarko Paspalj egykori kiváló kosaras szakkommentárkodott a görög tévén, ahol előtte hosszú időn át játszott. Amitől még függhet a szakkommentátorkodás, a téma. Nyilván könnyebb sportot, mint mondjuk világgazdasági csúcsot, v Nobel-átadást.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.03.16. 19:45:50

@Styxx: Igen, a hét év (Tibet helyett Hellászban) kétségkívül elég hosszú idő, főleg hogy tényleg csak egyetlen sport szakszókincsét kell jól ismerni, azét, amit gyerekkora óta játszik az ember.

Styxx 2012.03.16. 19:49:59

@bikmakk:
Ráadásul azzal elnézőbb a publikum, akit korábban mint játékost bálványozott.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2012.03.16. 20:51:48

@bikmakk: szerintem pedig továbbra is így van. Kicsit sarkított és hülye példát mondok, ami viccesen is hangzik : Puskás Öcsi 1969-ben, negyvenkét évesen elég jól megtanult görögül (BEK-döntőre elég volt meg később tolmácskodni) előtte már tudott olaszul, spanyolul meg németül. Erzsébet királyné aki indoeurópai idegen nyelven csak angolul beszélt jól, ugyanebben az életkorban már nem tudta elsajátítani ugyanezt a nyelvet.

És hogy még jobban félig szétoffoljam a témát :) : én mostmár soknyelvtanulóként pontosan megéltem azt az érzést, ami manapság bőven aktuálpolitikai tartalmú: iszonyatos erőfeszítésémbe került, hogy megszabaduljak az "angolul gondolkodástól" és az állandóan beerőszakoskodó angol szavaktól. Pont most a bolgár órákon látom, hogy a tanulók mennyire küzdenek azzal, hogy állandóan az angol szavakat akarják mondani a bolgár (!) helyett (csak egy használja az angolt napi szinten.)

Nade mindegy is, már ez elég off, viszont érdekes :)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.03.16. 21:08:28

@Deak Tamas: off vagy nem off, ha már így szóba került, álljon itt egy jó tanács bármilyen idegen nyelv tanulása esetére (nem feltétlenül neked, hanem annak, akinek problémája van): nem szavakat kell memorizálni, hanem kész mondatokat. Kérdéseket válaszokkal, többszavas szókapcsolatokat (de rögtön belehelyezve egy szituációba). Az iskolás táblázatosdit, szótárfüzetesdit meg nyelvtanmagolást ell kell felejteni, jó messzire el kell hajítani minden ilyesmit. Mondjuk az átfogó nyelvtankönyvek olvasása külön élmény, de már csak akkor, ha szilárd tudásbázisra épül, és lehetőleg eredeti nyelven van maga a könyv is. Addig meg tilos olyanokkal foglalkozni, hogy ige, főnév, esetek, igeidők, stb. Ha úgy tetszik, érezni kell a nyelvet, nem tudni. Legalábbis a kezdeti szakaszban. És bátran megszólalni, akkor is, ha nyelvtanilag hibás, amit mondunk. Lényeg, hogy beszéljünk. Továbbá már az elején minél többet olvasni: online napilapok 1-2 bekezdéses cikkeit például. Fórumozni, YouTube-on trollkodni az adott nyelven. Persze Google Translate nélkül. ;)
süti beállítások módosítása