Macedónia
Velija Ramkovszki (65), az 1993-ban alapított, majd 2011-ben felszámolt A1 (hosszú ideig a legnézettebb makedón* magántelevízió) tulajdonosa, továbbá négy különböző napilap irányítója, így a balkáni ország befolyásos véleményformálója volt. Legalábbis amíg el nem ítélték. Vagyonos médiacézár létére – vagy talán éppen ezért – szembehelyezkedett a 2006 óta regnáló jobbközép, nemzeti konzervatív kormánnyal, és a hatalmon lévő koalíció kritikusaként nyilvánult meg. 2010 decemberében kezdődött büntetőügye nagy mértékben hozzájárult a tavalyi politikai válsághoz, melynek során az ellenzék a sajtószabadság sárba tiprásával és cenzúra alkalmazásával vádolta meg a kormányt, ráadásul bojkottálták a parlament munkáját. Az elmérgesedett helyzet végére az előrehozott választások kiírása tett pontot, mely egyébként zsinórban a második volt, hiszen már a 2006-ban megválasztott kabinet sem tudta kitölteni mandátumát. 2008 után tehát 2011-ben is idő előtti voksolásra került sor, de mindkét megmérettetés végén az addig kormányzó erők, vagyis Nikola Gruevszkiék örülhettek. Persze csak módjával, hiszen a sikeres kormányzás érdekében ismét koalícióra kellett lépniük a legnagyobb albán párttal.
A makedón törvényhozás székhelye, a parlament épülete (Szkopje)
A tisztánlátás érdekében röviden felvázoljuk a jelenlegi politikai palettát. Zárójelben az egyes pártokhoz tartozó parlamenti helyek száma szerepel. Az országgyűlés 123 főből áll.
- Kormányzó erők: Belső Makedón Forradalmi Szervezet – Makedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (56), jobbközép pártszövetség, mely közös listán indult számos törpepárttal, melyekből a Macedóniai Szocialista Párt (3) a legnagyobb. A nemzetiségi pártok közül a törökökkel (1), a szerbekkel (1), és a romákkal (1) működnek egy szövetségben. A kisebbik kormánypárt pedig nem más, mint a Demokratikus Unió az Integrációért (15) elenevezésű albán politikai alakulat, mely lényegében az egykori Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UÇK) utódpártja.
- Ellenzék: Macedóniai Szociáldemokrata Unió (42), továbbá egy albán középpárt, és egy szintén albán kispárt, sorrendben: az Albánok Demokratikus Pártja (8) és a Nemzeti Demokratikus Megújulás Pártja (2).
Ramkovszkit és 19 társát (köztük lányát és testvérét is), akik lényegében mindnyájan a médiamogul alkalmazottai voltak, ötmillió eurós adócsalással vádolták meg. Köztük volt a televízió elnökasszonya, Aneta Kocsiski is. A kormányközeli sajtó képviselői egyenesen pénzmosásról, továbbá szervezett bűnözésről cikkeztek. Ekkor ragasztották a botrányra a "Pókháló"-ügy elnevezést (случај "Пајажина").
Az A1 tudósítása saját tévéelnökének letartóztatásáról (2010.12.24.)
A cég vagyonát 2011 tavaszán zárolták, ezt követően a médiabirodalom rövid idő alatt összeomlott: harmincmillió euró értékű ki nem fizetett tartozás miatt kénytelenek voltak lehúzni a rolót, ezzel az ország első kereskedelmi csatornája 18 év után megszűnt. A csőd három újságot is magával rántott, melyek szintén a vádlott érdekeltségébe tartoztak és – nem meglepő módon – kormánykritikus attidűdjükről voltak ismertek. Ramkovszki perében 2012. március 14-én született ítélet. A hasonló cselekményekért megszokott büntetésekhez képest keménynek mondható dontés született: a médiamogul 13 évre kénytelen börtönbe vonulni. Bűntársait jellemzően házi őrizetre ítélték.
(Demotivacija.mk)
Ellenzéki újságírók szerint az ítélet a kormányzó "diktatúra" üzenete a sajtónak, egyben bizonyos mértékű öncenzúra alkalmazására sarkallja a médiamunkásokat. Ezek a vádak egyébként már a tavalyi parlamenti botrány idején is elhangzottak. Branko Crvenkovszki egykori kormányfő, a legnagyobb ellenzéki párt (a Macedóniai Szociáldemokrata Unió) vezetője ekkor azt nyilatkozta, hogy az A1 elleni lejáratókampánnyal a kormány támadást intézett a média szabadsága ellen. Nikola Gruevszki miniszterelnök [az alkotmányban a premier kifejezés nem szerepel, a tisztség hivatalos neve: Makedónia Köztársaság Kormányának Elnöke. Néha zavart okoz, hogy az államfőre és a kormányfőre egyaránt lehetséges a pretszedatel szóval hivatkozni. Macedóniában egyébként a köztársasági elnök jogköre szimbolikus.] erre kijelentette, hogy a kabinetnek nincs – és nem is lehet – befolyása a független bíróság döntéshozatalára, de az A1 csatorna működését nincs szándékukban ellehetetleníteni, csupán a visszásságok felszámolása és az ezért törvényesen kiszabható retorzió alkalmazása a céljuk.
Az A1 Televízió 2009-2010-es szezonjának promóciós reklámszpotja
Az A1 honlapja jelenleg teljesen üres, az alábbi, pár soros közleményt kivéve:
Az A1 Televízió 2011.07.26-án becsődölt. Mint tudjuk, az A1 Televízió nincs többé. Ezért az oldalon nem jelenik meg új tartalom. Megköszönjük eddigi bizalmukat.
Ramkovszki megítélése egyébként eléggé ellentmondásos. Egyesek a sajtószabadság bajnokaként aposztrofálják, mások viszont a vadkapitalizmus vámszedőjét látják benne. Tény, hogy 1990-ben az akkori Jugoszláv SzSzK legnagyobb magánvállalatát gründolta. (Az UNIPROKOM cégről van szó.) 2006-ban úgy döntött, hogy belép az élelmiszeripari kiskereskedelmi láncok piacára: két évvel később a HEDIS üzletlánc már 30%-os piaci részesedést mondhatott magáénak. Üzleti sikereiből kétségkívül a makedón államkassza is részesedett. Ezen kívül a kultúra támogatójaként is jeleskedett, különféle művészetpártoló alapítványokat és díjakat hozott létre.
Egyszer megkérdezték tőle: elismeri-e azt, hogy a televízióját a szociáldemokrata kampány szolgálatába állította? Ramkovszki erre azt válaszolta, hogy hasonló spekulációk minden egyes voksolás előtt felmerülnek, de minderre csak azt tudja mondani, hogy az A1 még egy kormánynak sem volt a tagja, sem ő maga személyesen. (Míg mondjuk a második legnézetteb adó, vagyis az A1 elkaszálásával jelenleg piacvezető Sitel tulajdonosa ott ül a konzervatív kormányban.) A 2000-es évek elején egyébként az akkor kormányon lévő szociáldemokraták vádolták meg Ramkovszkit az ellenzék (tehát a nemzeti-konzervatívok) kiszolgálásával.
* A bejegyzésben természetesen mindenütt a magukat makedónoknak nevező délszláv népcsoportról van szó. Terminológiai kérdésekről ne nyissunk vitát, helyes szóhasználat ugyanis nem létezik, a macedón vs. makedón distinkció meg eléggé mesterkélt. Megoldás: mindenki mondja és írja úgy, ahogy jól esik neki. Mondjuk a FYROM rövidítést a görögökön kívül épeszű ember nem szívesen használja, ráadásul etnonymként felejtős, úgyhogy ettól az egytől illik tartózkodni. Megfelelő alternatívának tűnik még a Belső- avagy Vardar-Makedónia megfogalmazás is. Én magam az országnévben jobb híján elfogadhatónak tartom a Macedónia használatát az alkotmányos Makedónia Köztársaság helyett, de a nép megnevezésében szerintem furán hangzik a cüccögés. Egyébként nem gondolom, hogy Szkopje rá akarná tenni a kezét a Szaloniki-székhelyű északi görög tartományra (ahogy pl. Moldova sem formál jogot Románia azonos nevű tájegységére). A nemrég elhunyt Kiro Gligorov, a független Macedónia első, demokratikusan választott államfője 1992-ben a következő kijelentést tette egy tiranai látogatás alkalmával: "Szlávok vagyunk, a hatodik században érkeztünk ezekre a területekre. Semmi közünk Nagy Sándor civilizációjához." (Ние сме Словени, дојдени во шести век на овие простори. Немаме никаква врска со Александровата цивилизација.)