Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

18+ (2) 2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (50) horvátország (214) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kígyó (1) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (17) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) poskok (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) újvidék (2) ujvidek (20) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

Bolgár állampolgársághoz jutnak a koszovói goránok

2012.04.20. 07:00 bikmakk

Kik azok a goránok?

Eredeti nyelven Gorani vagy Goranci (saját magukat így is hívják: Našinci) – a Koszovó (igazából Metóhia) csücskén, Prizrentől délre végighúzódó Šar-hegységben, egészen pontosan Dragaš (albánul Sharri) városában és a hozzá tartozó 17 településen, kisebb számban pedig az Albán Köztársaságban (10 falu), illetve Macedónia környező völgyeiben (2 falu) élő, délszláv nyelven beszélő, az egykori össz-jugoszláv népszámlálásokon magukat a muzulmán nemzetiség körébe soroló népcsoport. 1992 és 1999 között Gora néven önálló községet alkottak a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, míg 1999-ben az ENSZ-irányítás alatt álló Koszovón Gorát összevonták a szomszédos, albán lakosságú Opolje (Opoja) községgel, így a jelenlegi Dragašnak nevezett közigazgatási egység (Komuna e Sharrit) már csak kb. 40%-os gorán népességgel rendelkezik. Teljes lakossága mintegy 34 ezer fő. Az albánok mostanában nem használják a Dragash nevet, hiszen Konstantin Dragaš Dejanović egy középkori szerb despota volt, jóllehet nem ezt a környéket, hanem a Szkopjétől keletre elterülő részt uralta.

A Šar-hegységben működik Koszovó egyetlen nemzeti parkja, melyet még 1986-ban hozott létre az akkori Jugoszlávia. Területe 390 négyzetkilométer, és főként magashegyi övezetből áll. (Száznál is több hegycsúcs haladja meg a 2000 méteres magasságot, közülük minden harmadik 2500 méternél is magasabb.) A számtalan, kisebb-nagyobb tengerszem szintén hozzájárul a különleges természeti képhez. Hiúzok és barnamedvék is élnek itt, mégis az egyik legismertebb, ide köthető állatfaj nem más, mint a kutya.

A helyiek tradícionális pásztorkutyája, a Šarplaninac (albánul qeni i Sharrit) manapság igen divatos, noha külalakja lényegében évezredek óta változatlan; az ókori görögök molosszosz nevű robusztus kutyafajtájának egyik őse a feltételezések szerint szintén ebből a régióból származhatott. A békés macinak kinéző állat rendíthetetlen farkas-, és medveölő hírében áll, a királyi Jugoszláviában pedig katonai célokra is elkezdték tenyészteni. 


A Šar-hegység elhelyezkedése Koszovó domborzati térképén,
illetve a koszovói goránok törzsterülete (narancssárga színnel)

A goránok kérdése részben hasonlít a szandzsáki muzulmánok helyzetéhez, noha bosnyák helyett az előbbieket célszerűbb megkülönböztetett elnevezéssel illetni, hiszen különálló bosnyák etnikum szintén létezik Koszovón. Tehát mindenképp maradjunk a "goránok" meghatározásnál, még akkor is, ha a kifejezés zavart kelthet, ugyanis az Iránban és Irakban élő kurdok egy része által beszélt, és az északnyugat-iráni nyelvek csoportjába tartozó egyes dialektusok közös elnevezése szintén gorani. (Különben sem ez a legkirívóbb anomália a térségben: a koszovói cigányok albánul beszélő része önmagát következetesen "egyiptominak" hívja, így különbözetve meg az ország/tartomány roma lakosságának valaha nagyobb, ma kisebb részét kitevő szerbül beszélő cigányoktól. Ez utóbbiak abban a sajátos helyzetben vannak, hogy mind az albánok, mind a szerbek utálják őket, ezért a koszovói háború egyik legfőbb veszteseinek számítanak, és a '99 után elmenekültek legnagyobb számban köreikből kerültek ki, aztán jellemzően szerbiai nyomornegyedekben telepedtek le.) Annyiban viszont különbözik a helyzet a szandzsáki állapotoktól, hogy a Šar-hegység környékén általában mindegyik népcsoport körében az iszlám dominál, kivéve persze magát Prizren városát.

Prizren: Az etnikai összetűzések következtében a húsz évvel ezelőtti mintegy 6%-os szerbség helyett jelenleg mindössze párszáz koszovói szerb otthona, azonban itt található a kiemelkedő jelentőségű Svetih Arhangela pravoszláv kolostor, melyet Stefan Uroš cár alapított 1352-ben, és ahol az uralkodót halála után "örök nyugalomra" helyezték.

 

 

Az ottomán uralom idején a kolostort feldúlták, széthordott köveit pedig Prizren legnagyobb mecsetjének, vagyis Sinan Pasa dzsámijának (1608) felépítéséhez hasznosították. A '90-es években Szerbia mindkettőt, tehát a kolostort és a dzsámit is megkülönböztetett státuszú műemlékké nyilvánította. A kolostort mint egyházi intézményt egyébként csak 1998-ban, a koszovói háború előestéjén alapították újra. Alig egy évvel később az UÇK porig égette, majd a 2000-es évek elején sikerült felújítani, de 2004-ben hat másik helyi ortodox templommal együtt újra a etnikai indulatok következtében felszított lángok martalékává esett. A gyújtogatás eredménye a képen látható. Jelenleg mindössze 1 (egy) szerzetes él állandó jelleggel a kolostorban, melyet a koszovói rendőrség különleges védelmi övezetnek nyilvánított, és szigorúan őriz.

A Koszovón újabban felélesztett etnikai villongásokban a goránok tevőlegesen nem vettek részt, noha muzulmán vallásúként az albánokat, szlávokként viszont a szerbeket támogathatták volna. Ők azonban jellemzően a kivándorlás mellett döntöttek. 1991 óta a népcsoport mintegy kétharmada elhagyta Koszovót. Az otthon maradtaknak kemény izolációval kell szembenézniük: még leginkább Macedónia lenne képes arra, hogy közeli szomszédként az érdekeiket védje, azonban a goránok falvaitól keletre a szintén szeparatista törekvésekkel gyanúsítható macedóniai albánok élnek. A támasz nélküliség és a kitaszítottság érdekes képződményeket szült: szemtanúk szerint nem ritka, hogy a gorán mecsetek ablakából Törökország vagy éppen Bosznia-Hercegovina zászlaja lóg. "Olyanok vagyunk, mint az árva gyerekek. Amikor egy gyermek szülő nélkül marad, ahhoz fordul, aki segíteni próbál neki, bárki legyen is az" – foglalta össze a goránok mai lelki állapotát egy helyi férfi. Nos, úgy tűnik, jelen pillanatban Bulgária próbál segítő kezet nyújtani.

Miért foglalkozik velük Bulgária?

A bolgár állam az elmúlt hónapokban egyre inkább kezdi szívén viselni a diaszpórában élő nemzettestvérek sorsát, legalábbis a korábban ismert mértékhez képest többet jelenik meg a médiában ehhez kapcsolódó hír. Legutóbb Bukarest után Szófia is bejelentkezett némi verbális keménykedésre az EU-csatlakozás felé törekvő Szerbiával szemben: "Szerbia az Európai Unió tagja lesz, de ez nem történhet meg, míg az önök kérdése itt meg nem oldódik" - mondta Margarita Popova bolgár elnökhelyettes egy fórumon, melyet a délkelet-szerbiai Bosilegradban rendeztek. A településen és környékén a bolgár nemzetiségű lakosság aránya mintegy 90 százalékos.

Persze nehéz meghatározni, hogy pontosan kik számítanak bolgárnak: a szerbiai bolgárok ugyanis jórészt ugyanazt a torlak (szerbül: torlački) keveréknyelvet beszélik, mint a Ništől délre élő szerbek többsége. A torlak dialektus keleti határa Bulgáriában egészen a szófiai agglomerációig nyúlik, Macedóniában pedig – kis leegyszerűsítéssel – Velesztől északra és Szkopjétől keletre ezt használják, ahogy a Kosovska Mitrovicától délre, szórványban élő szerbek is. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne volnának képesek irodalmi szerb nyelven megszólalni, noha ez utóbbira is nyilván van példa. (Ugyanis a torlak nem irodalmi nyelv, bár dialógusokban és zsánerfilmekben azért használják. A mozijegy-eladások alapján eddigi legnézettebbnek számító szerb filmben, a 2002-ben készült, fiktív történelmi eseményeket feldolgozó, Zona Zamfirova című keserédes kosztümös vígjátékban például végig torlak dialektusban beszélnek, hiszen a 19. századi Nišben jobbára ez volt a helyzet.)


Torlak dialektust beszélő délszlávok a Balkán-félszigeten,
a saját meghatározásuk szerinti nemzeti identitás feltüntetésével

A goránok nyelve szintén a torlak dialektushoz tartozik, mely tehát leegyszerűsítve a szerb, a bolgár és a macedón keverékének nevezhető. Valójában azonban egyfajta nyelvjárás-kontinuum, azaz a fent említett nyelvek között egyfajta fokozatos, finom átmenet áll fenn, éles határok nélkül. Mégpedig épppen a torlak dialektus az, amin keresztül a közép-délszláv diarendszer (másnéven "szerbhorvát") és a bolgár-macedón diarendszer egymásba olvad. Egyes bolgár nyelvészek a macedónnal egyetemben (mellyel a bolgár nyelv kölcsönös érthetősége nagyon magas fokú) a torlak dialektust is a bolgár alá sorolják be, így szigorúan elméleti síkon a goránok akár még bolgárok is lehetnek.

A jugoszláv nyelvészek többsége természetesen a dialektust mindig is szerbnek tartotta, következésképpen a goránokat is, ebből szintén látszik, hogy a kérdés eldöntése közel sem egyértelmű. Az 1591-es török defterben (adóösszeírás) a goránok mai szállásterülete mint "kizárólag szerbek [pravoszlávok] lakta vidék" szerepel. A 17-18. század folyamán azonban erőteljes (noha nem erőszakos) iszlamizáció zajlott le köreikben. Érdekesség, hogy ennek ellenére a goránok valamilyen formában mindig is megtartottak egyes keresztény ünnepeket és néhány, az ortodox vallásban jelentős szent emléknapját. (Pl. a szerb egyházra jellemző családi szlávákat, ill. a Đurđevdant vagyis Szent György napját.) A nemzeti ébredés időszakában saját identitásukat macedónként határozták meg, és már az Oszmán Birodalom szétesése előtt nagy számban vándoroltak át a Šar-hegység keleti oldalára. Mint ahogy azt a bevezetőben is írtuk, a titói Jugoszláviában zömmel muzulmán nemzetiségűnek vallották magukat. (Bosnyák nemzetiség ekkor még nem létezett, a "bosnyák" önmeghatározást a Bosznia-Hercegovinában élő, illetve onnan elszármazott bármilyen nemzetiségű polgár használhatta. Persze a '90-es évektől kezdve "koszovói bosnyákok" is vannak, egy részük minden bizonnyal gorán.)

Jelenleg a muszlim mellett ismét divatos a macedón identitás: Koszovón létezik egy Macedónok Demokratikus Pártja nevű tömörülés; tagjaik szerint a Šar-hegység koszovói oldalán mintegy harmincezer macedón él. Az elmúlt években a koszovói goránok közül 15 ezren szerezték meg a macedón állampolgárságot és mintegy hatezren települtek át a szomszédos országba. (A koszovói háború alatt azonban 4-5 ezer gorán Macedónia helyett inkább Belső-Szerbiába menekült.) A maradást választók között egyre népszerűbb az a vélekedés, hogy fel kell vállalni a különálló Gorani identitást. Jelenleg kb. tízezren lehetnek Koszovón. Némelyeknek közülük viszont mostmár bolgár útlevele is van.

Kinek jó ez?

A szerbiai bolgárok után tehát újabban a goránok felé is kinyújtotta védő szárnyait a balkáni délszláv államok közül jelenleg egyedüliként EU-tagsággal rendelkező állam. Nem elhanyagolható tény, hogy a goránok még koszovói (illetve albániai) viszonylatban is a legszegényebbek közé tartoznak, így talán nem kell magyaráznunk, mekkora jelentősége van annak, hogy esetlegesen koszovói-bolgár kettős állampolgárként egy Európai Uniós útlevéllel pl. Görögországban vagy akár Nyugat-Európában ezentúl sokkal egyszerűbb lehet a munkavállalás számukra. Persze nem vitás, hogy ezzel a goránok Macedónia vagy Szerbia helyett Bulgária érdekszférájába kerülnek. Mint ahogy arról egy magát macedónnak tartó gorán férfi beszámolt az újságoknak: a bolgár állam képviseletében eljáró személyek néhány havonta felkeresik a Gora-régiót, és ügyvédek kíséretében megpróbálják rávenni a goránokat arra, hogy írjanak alá egy nyilatkozatot, melyben bolgár eredetükről és bolgár identitásukról tesznek bizonyságot. Cserébe EU-s munkalehetőséget, valamint ingyenes oktatást kaphatnak Szófiában és Plovdivban. Bulgária állampolgársági törvénye szerint könnyített eljárással szerezhet bolgár útlevelet az, aki a történelmi bolgár nemzet tagjának vallja magát, bármelyik környező országban éljen is. (Persze igazolni kell, hogy valaki egy kedvezményezett népcsoporthoz tartozik.) A Külföldi Bolgárok Állami Ügynökségének (Darzsavna agencija za balgarite v csuzsbina) nem titkolt célja, hogy a határon túli bolgárokat és az újabban kivándoroltakat különféle öszöndíjakkal, valamint munkaajánlatokkal csábítsa (vissza) Bulgáriába, ezzel elősegítse a bolgár népszaporulat növekedését. Hosszabb távú törekvéseikbe tökéletesen beleillik a goránok asszimilálása is. (Bulgária lakossága a rendszerváltás óta eltelt huszonhárom évben 9 millió főről mintegy 7,3 millióra csökkent. Több mint egymillió fiatal felnőtt hagyta el az országot.)

És kinek nem?

A baj csak az, hogy a goránok amúgy nem érzik magukat bolgárnak, viszont a kézzel fogható előnyökkel kecsegtetve keserű szájízzel ugyan, de mégis aláírják a meggyőződésükkel ellentétes papírt. Amúgy ezek az előnyök a Macedóniában élő "bolgároknak" is járnak: tavaly például több mint 16 ezren szereztek közülük bolgár állampolgárságot. Azt azonban nem tudni, hogy hányan váltották ki a bolgár útlevelet valós bolgár identitás hiányában, pusztán a dokumentum segítségével kinyitható kapuk és megszerezhető támogatások miatt. A goránok közül eddig másfél ezren szereztek bolgár állampolgárságot, de a szám egyre nő. A koszovói hivatalos szervek szerint az országban/tartományban tíz évvel ezelőtt lényegében egy bolgár sem élt, arányuk azonban mostanára ha nem is jelentős, de nem elhanyagolható. (Egyelőre sem Koszovó, sem Albánia alkotmánya nem ismer bolgár kisebbséget.) Macedón illetékesek úgy fogalmaztak: Bulgária "útlevélpolitikája" lényegében a tizenkilencedik század óta fennálló asszimilációs és expanziós törekvések felélesztése (az első világháborúban egy ideig bolgár kézen volt a Šar-hegység koszovói oldala is). Mások inkább arra mutatnak rá, hogy ez nem más, mint az EU-tagság tisztességtelen kamatoztatása, illetve vesztegetés.

***

Na de mit szólnak mindehhez a Goranok?


Próbáltuk elérni őket, azonban lapzártánkig egyiküktől sem érkezett válasz, illetve
a Nemzetközi Törvényszék sajtóosztálya sem reagált, így a kérdést nyitva hagyjuk.

komment

Címkék: eu nyelv bulgária muszlimok koszovó albán macedonia kisebbségi identitás goranok

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr944461458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Žďárský 2012.04.20. 08:47:34

Az egyik dolog, amiért olvasom ezt a blogot, hogy átlag havonta előrukkoltok egy ehhez hasonló magas színvonalú írással olyan népekről, amelyeknek még a létezéséről sem hallottam eddig, pedig nem tartom magam annyira műveletlennek... Szóval respekt a munkátokért.

A poszt kapcsán pedig elgondolkodtam, vajon mi hány echte szerbet avatunk majd magyar állampolgárrá, akinek jól jönne az útlevelünk a nyugati munkához?

Mellesleg ki a képsoron a harmadik Goran? Valahogy nem tűnik ismerősnek...

vigilius 2012.04.20. 09:24:45

Ezek szerint torlak = sopi? (Úgy dalektusilag legalábbis...)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.20. 09:28:21

@Свобода: Köszi a kedves szavakat, igyekszünk. Látod, ezzel a válasszal is mennyire igyekszem, már a negyediket küldöm el, de mindig marad benne egy sajtóhiba. Remélem, az összeset megkapod értesítőben egymás után... :)

Goran Kostić, szarajevói szerb színész, jelenleg Angliában él; a blogon már sokszor előhozott új Jolie-filmben (A vér és méz földjén) ő játssza a férfi főhőst. Azért tettem bele, mert most kurrens a film, így esetleg ismertebb lehet, mint az eredetileg a helyére szánt Goran Pandev, aki valószínűleg csak egy bizonyos rétegnek lenne ismerős, de annak nagyon.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.20. 09:38:18

@vigilius: Nem egészen. A bolgár nyelvészek szerint a torlak dialektus a šopski dialektusok egyik alcsoportja, míg szerb kollégáik szerint különbözik a kettő. Az tény, hogy baromira hasonlítanak, de talán a šopski bolgárabb és elterjedési területe is mélyen benyúlik Bulgáriába, Szófián is túl. A tradícionális Šopluk (a terület, ahol a šopik élnek) magában foglalja a magukat bolgárként meghatározó Torlak-beszélők szerbiai területeit, valamint Nyugat-Bulgáriát és Észak-Kelet Macedóniát (ez utóbbit a térképen látható torlaktól keletre). Tudtommal a bolgár szlengben manapság a szófiaiakat hívják šopinak, ez olyasmi, mint a zágrábiakra használt purger. Viszont nem véletlenül: ugyanis eredetileg Szófiában is ezt a dialektust (ill. egy változatát) beszélték. Az irodalmi bolgár azonban nem ebből alakult ki, hanem a keleti dialektusokból.

Styxx 2012.04.20. 09:48:13

@Свобода: annyira nem egyszerű echte szerbet a könnyített honosítás alapján magyar állampolgárrá acatni (sőt, okirarthamisítás nélkül semennyire, kell hozzá magyar felmenő.) Ez is egy kártya a határontúliak könnnyített állampolgárságával szemben, hiszen diszkriminál az adott nemzetállam polgárai között (pl. szerbiai szerb magyar felmenők nélkül így elvileg hátrányos helyzetbe kerül). Más kérdés, hogy e jogdogmatikai érvet politikai okokból pl. Szerbia sőt Románia sem játssza ki mostanában, hiszen ők is "futnak" a saját határontúliaik után. Szlovákiával más a helyzet. Ugyanakkor mi magyarok többnyire úgy érezzük érezzük (nyilván nem mindenki), hogy méltányos a határontúliaknak megadni a könnytített államplgárságot. Nem egyszerű a kisebbségpolitika.

Viszont elég sok albán, macedón, szerb stb. fog goran felmenők után kutatni, de mindez érthető, ki ne tenné ugyanezt a helyükben? Egyébként nem rosz, hogy a Balkánon elkezdtek a kisebbségeikkel törődni. Okés, lehet, hogy a románok és a bolgárok kipécézték az olcsóbb megoldást (hiszen néhány tízezer főről van szó) de gondolom ennek odahaza olyan üzenete lehet pl Bulgáriában, hogy lán nem csak Törökország törődik a bulgáriai törökökkel, henem mi is a határontúli bulgárokkal, Romániában meg hasonló a magyarokkal ill Magyarországgal.

Žďárský 2012.04.20. 09:51:04

@bikmakk: Köszönöm a választ, sajnos a szerkesztési fázisokról lemaradtam:-))

Amúgy én is abba a rétegbe tartozom, aki Pandevet ismerte volna inkább fel:-) De előbb-utóbb megnézem Jolie filmjét is...

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.20. 09:53:44

@Свобода: Jajj nemár, ha előre tudom, hogy az első Goranokon röhögőnek hamarabb leesett volna Pandev, bizisten őt rakom be. Lecseréljem? :)

Žďárský 2012.04.20. 10:19:31

@Styxx: Magyar felmenője azért elég sokaknak van a a Vajdaságban gondolom. S tudtommal a törvény magyar állampolgárságú ősökről beszél, márpedig a visszacsatolásokkal elég sok szerb is ideig-óráig rendelkezett ezzel a jogállással.
A kisebbségekkel való törődés szép dolog, de a poszt alapján nekem messze nem egyértelmű, hogy például a goránok pont Bulgária kisebbsége lennének. E szerint nyelvileg a bolgárokhoz és a macedónokhoz, vallásilag a boszniai muzulmánokhoz és az albánokhoz, kulturális és történelmi tradícióik révén pedig a szerbekhez és megint csak a macedónokhoz állnak közel. Akkor most hová is tartoznak?
Ez az egész nekem egy kicsit üzletiesnek tűnik. A goranoknak jól jön az EU-s útlevél, a bolgárok meg vettek maguknak pár tízezer új állampolgárt és szereztek néhány piros pontot kisebbségvédelemből.

@bikmakk: Nézd meg, hogy a focis vagy a filmes posztjaitokat olvassák többen:-)) Én amúgy egy filmet csak egyszer látok, s mivel pletykalapokat nem olvasok, így a színészek arca sem köszön vissza sokszor. Serie A szurkolóként viszont két-három hetente rendszeresen találkozom Pandevvel a meccseken, szóval könnyebben megjegyzem.

Styxx 2012.04.20. 10:39:06

@Свобода:
jogos, bocsesz mindkét helyen kimaradt, hogy "magyar állampolgár felmenő" és így valóban zavaros.
Vagyis azok esnek ki, akik felmenői később települtek e területre (és ő maga nem magyar származású).

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.20. 10:54:26

@Свобода: nyelvileg éppúgy tartoznak a szerbekhez, mint a bolgárokhoz vagy a macedónokhoz, a többit jól látod. Egy biztos: a bolgárokhoz semmi több nem köti őket annál, mint ami a macedónokhoz köti (az már más tészta, hogy a mainstream bolgár vélekedés szerint macedónok nem léteznek, hanem a Szerbia által elfoglalt ősi bolgár földek népességét keresztelték át és adtak nekik mondvacsinált identitást, hogy gátat vethessenek a bolgár irredentizmusnak. Amúgy ugyanezek a bolgárok hívják az óegyházi szláv nyelvet következetesen óbolgárnak.)

MTi 2012.04.20. 11:42:59

@Styxx: szerintem a könnyített visszahonosítást azok kezdeményezhetik, akiknek a felmenői 1920 előtt magyar állampolgárok voltak, tekintet nélkül nemzetiségükre. Bácska esetében az 1941-1944 közötti időszak csak azok számára érdekes, akik akkor itt születtek és felmenőik abban a pillanatban magyar állampolgárok voltak. Ez az 1918-at követően betelepített/betelepült szlávok esetében nem volt lehetséges, mivel a magyar hatóságok 1941-ben ezek jelentős részét - kb. 25 ezer főt - kitelepített (bővebben lásd A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a Délvidéken 1918-1947.)
@bikmakk: És ha már megemlítettétek a Koszovón élő "egyiptomiakat" akkor hallgassátok meg ezt:
www.youtube.com/watch?v=fJdUzf_CokE

Žďárský 2012.04.20. 12:03:07

@bikmakk: Ez a mainstream vélekedés annyira tipikus errefelé... lásd: románok s székelyekről, szerbek a muzulmánokról, görögök Macedóniáról. Emlékeim szerint még a törökök körében is elő-előkerül, hogy a bolgárok lényegében a rokonaik, csak a gonosz szlávok beolvasztották őket. Ezerféle identitás keveredik a Balkánon csak senki nem nagyon akarja tiszteletben tartani a másikét. Sajnos.

Styxx 2012.04.20. 12:13:21

@MTi:

"kérelmére – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.”
Ebbe a körbe viszont álláspontom szerint azok is beletartoznak, akiknek szülei viszont 1941-'44 között itt éltek (vagyis Bácskában, mivel Bánát és Szerémség nem állt magyar fennhatóság alatt)függetlenül attól, hogy ő maga később született. Leegyszerűsítve: az I. VH utáni telepesek beletartoznak, míg a II. VH utániak nem és course plussz a nyelvtudás. DE! Nem ástam bele magam mélyen a témába, írja meg bátran valaki, akinek van konkrét tapasztalata, hogy megy ez valójában, beleértve a nyelvtudás ellenőrzését: "Az a szep, az a szep, akinek a szeme kek, Istvan-Betyar pecaros, AFA-visszaigenjles" már megfelelő magyar nyelvtudás?

Žďárský 2012.04.20. 12:29:00

@Styxx: Szerintem is beleférnek a 41-44 között a Bácskában éltek, de még a Monarchia idejében Boszniába sodródott magyarok is. Ez a "valószínűsíti magyarországi származását" lényegében gumpiragrafusnak tűnik, amely mindenkire vonatkozhat, aki a Trianon előtti országterületen él.
A nyelvtudást tudtommal direkte nem ellenőrzik (vagyis nincs teszt, vizsga stb.), viszont a teljes ügyintézés magyarul zajlik és kell egy magyar nyelvű, kézzel írott önéletrajz is az igényléshez. Bár utóbbit simán meg lehet íratni mással, s aztán sk. lemásolni...

Styxx 2012.04.20. 12:42:53

@Свобода:
valaki korábban levezette, hogy a Boszniában a Monarchia hadseregében szolgáló leszármazottai milyen alapon hivatkozhatnak arra, hogy rendelkeztek magyar állampolgársággal.
A kormányzati honlap a gyakran ismételt kérdéseknél erre a (valóban)gumiszabályra az alábbi támpontot adja:
"A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a családi ág végig követhető legyen."
(A törvényhez képest csúsztet, hiszen magyar és nem magyarországi (mint a tv.) származást említ.Tehát családfakutatók, hajrá.

MTi 2012.04.20. 13:09:08

@Свобода: @Styxx: igen, igazatok van DE: a dolog azért nem működik ilyen "tágan"", mert a hivatal elősorban azt fogadja el, ami le van papírozva.
A "valószínűsítés" erősen szubjektív, akár érzelmi kategória is lehet: nem hiszem, hogy a hivatal az ilyen eseteket valóban mérlegeli ill. elfogadja: az ilyet minden bizonnyal elmeszelik.
A törvény ezen kitétele inkább csak elvi lehetőséget nyújt ilyen téren, elsősorban azért, hogy ne lehessen kirekesztőnek minősíteni... szerintem.

MTi 2012.04.20. 13:10:52

@Styxx: És igen, benen vagyok a családfakutatásban :)

adamnfl · http://borzsony938m.blog.hu 2012.04.20. 21:12:38

Egy hónapja voltunk Brodban, ami talán a legelzártabb goráni település Koszovóban. Tényleg igaz, török zászlók lógtak a mecsetek:
kepfeltoltes.hu/120420/SZANDZAK_739j_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Rendes emberek, de sajnos nagyon nincs munka a környéken - hasonlóan, mint Koszovóban akárhol.

stevie-w 2012.04.20. 21:39:35

A koszovói cigányokat egy kicsit pontosítsuk: három kategória van. A nemzetközi anyagokban a RAE-community kifejezést használják.

Roma: ahogy a szerző is írta, szerb nyelvet használó, pravoszláv vallású

Askáli: albán nyelven beszélő, muzulmán vallású ("albanizált roma")

Egyiptomi: olyan askáliak, akik magukat egyiptominak vallják. A csoport létrejöttének sokkal inkább politikai és gazdasági okai voltak, semmint kulturálisak, neadjisten genetikaiak.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.20. 22:08:35

@adamnfl: Kösz az illusztrációt! Apropó, mikor frissül a blogod? Időnként végignézem a képeidet, annyira jók.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.20. 22:09:55

@stevie-w: Igazad van, kicsit leegyszerűsítve írtam, de így helyes, ahogy összefoglaltad.

adamnfl · http://borzsony938m.blog.hu 2012.04.21. 16:23:43

@bikmakk: sajna blogra egyszerűen nincs időm, akármennyire is akarom...viszont a Facebook-on van egy csoportom, ahová képeket szoktam feltölteni:) Remélem tetszenek majd azok is;)
www.facebook.com/pages/Balkan-photos-Balk%C3%A1ni-pillanatok/284321448285742

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.21. 21:07:23

@adamnfl: Jaj de jó! Na majd alkalomadtán lopok innen a posztokhoz (természetesn forrásmegjelöléssel).

Max val Birca · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.06.10. 12:43:38

@bikmakk:

A bolgár irodalmi nyelv a kelet-bolgár és nyugat-bolgár nyelvjárások egyfajta keveréke, legközelebb Veliko Tarnovo nyelvjáráshoz áll.

A szófiai nyelvjárás sok tekintetben közelebb áll a macedón irodalmi nyelvhez, mint a bolgárhoz. S természetesen a torlák is közelebb áll a macedón irodalmi nyelvhez, mint a bolgárhoz.

Max val Birca · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.06.10. 12:47:28

@Свобода:

Alapvetően a goránok közül csak pár értelmiséginek van bolgár identitása, a nagy többség nem tarja magát bolgárnak semmmilyen formában. Az alapidentitás a "muzulmán" náluk, kb. mint ahogy a bosnyákoknál volt 30-40 éve. (Még a bulgáriai, bolgárajkú muzulmánok sem tartják magukat bolgárnak, s a bolgárok sem tartják őket bolgároknak. Kevés kivétel persze van.)

Max val Birca · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.06.10. 12:53:53

@bikmakk:

Kevered! Az óegyházi szlávot Bulgáriában is óegyházi szlávnak hívják (църковнославянски). Az ószlávot hívják óbolgárnak, abból a megfontolásból, hogy Ciril és Metód a Thesszaloniki környéki bolgár lakossága nyelve alapján készítette el a nyelvet. Ugyanazen okból hívják ugyanezt Macedóniában ómacedón nyelvnek.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.06.10. 13:26:46

@Max val Birca:

1. Kösz a kiegészítést, de a leegyszerűsített rendszerben vegyük úgy, hogy Veliko Trnovo már keleten van (hiszen az ország közepétől keletebbre fekszik), és a bolgár irodalmi nyelv nagyobb százalékban a keleti nyelvjárásból alakult ki. (Ráadásul a dialektusok 2-300 évvel ezelőtti állapotát kell nézni, nem a mait.)

2. Ez már enyhén szólva bolhakotonfoltozás, hiszen a bolgárok szerint minimum arról van szó, hogy "църковнославянският език e [...] вариант на старобългарския език" csak persze az előbbit bizonyos mértékben kodifikálták, az utóbbit meg egyáltalán nem. Engem egy bolgár anyanyelvű, Magyarországra költözött illető javítgatott ki folyton, amikor óegyházi szlávról beszéltem, hogy azok az írott emlékek valójában óbolgár írott emlékek... Természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy az ószláv, az óegyházi szláv és az egyházi szláv nem teljesen ugyanazt jelenti (utóbbiból van pl. "orosz redakciójú egyházi szláv" is), de ez már annyira katyvaszos, és az átlag olvasót kevéssé érdeklő téma, hogy ne menjünk bele. Ráadásul még a tudományos szövegekben is keveredik az 'ószláv' terminus az 'óegyházi szláv' kifejezéssel.

De mindenképpen díjazom a hozzászólásaidat, nyugodtan írd le a véleményedet a jövőben is, mert ha sikerül meggyőznöd valamiről, akkor hajlandó vagyok revideálni a saját írásaimat és kijavítani azokat. :)

Max val Birca · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.06.10. 13:45:26

@bikmakk:

Igen, Veliko Tarnovo keleten van, de éppen a nyugat/kelet határvonalon.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.06.10. 13:53:49

@Max val Birca: a fő dialektus-csoportok határvonala azonban ettől jóval nyugatabbra van: www.listlanguage.com/images2/Bulgaria_map2.jpg

Max val Birca · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.06.10. 13:56:13

@bikmakk:

Igen, így van a nyelvet illetően.

De azt hiszem elég sokatmondó tény, hogy azokban a bolgár ortodox templomokban, ahol nem teljesen bolgár nyelvű az istentisztelet, hanem legalábbis részben egyházi szláv, még sosem hallottam, hogy óbolgárnak nevezték volna.

Az óbolgár inkább a filológusok terminusa, s jellemzően a IX.-XI. századi bolgárra használják csak.

Annak idején bolgár nemzetiségű tanárom azt mondta, hogy a vita valójában álvita, mert az "óbolgár" és az "ószláv" ugyanúgy jó, s hülyeség, hogy a bolgár nacionalisták élet-halál kérdésként tekintettek az "ószláv" szó elleni harcra. Valójában éppenhogy büszkének kellene lenni arra, hogy egy bolgáron alapuló nyelv elterjedt más szlávok között, s "ószláv" lett, azaz egyetemesen szláv.

Max val Birca · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.06.10. 14:01:26

@bikmakk:

Nehéz ügy ez. Attól függ, hogy melyik nyelvjárást hová soroljuk be. S ez nem mindig egyértelmű. De alapvetően jó a térképed.

Még tavalyelőtt én is igyekeztem remekelni, akkor csináltam a ottlentmessze.files.wordpress.com/2012/05/bolgar-nyelv.png térképet... :-)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.06.10. 14:46:01

@Max val Birca: a keleti-nyugati határ akkor szerinted is kábé ott van, az ország közepétől nyugatabbra, nagyjából Pleven magasságában. (Más néven ez a jat-határ.) Az irodalmi bolgár nyelv pedig grammatikailag jórészt a keleti nyelvjárásokon alapszik, fonetikailag már több benne a nyugati nyelvjárásokból vett elem. De akkor is főleg a keleti tendenciák dominálnak benne. Ahogy Veliko Tarnovo, az ország egykori fővárosa (és az egyik legszebb balkáni település) is a keleti területeken van.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.06.10. 14:55:56

@Max val Birca: ezen az írásodon meg jót derültem: ottlentmessze.wordpress.com/2012/05/13/kozlekedes-szeredocon/

Nocsak, végre elkészült a metró, amikor 2008-ban Szófiában jártam, még nem hidalták át azt az 1 km-es hiányt a vonal közepén... :)

Max val Birca · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.06.10. 15:51:36

@bikmakk:

Igen. Ez egy nagyon érdekes dolog. Máig képtelen vagyok megérteni miért kerül a metróépítés Szófiában 10-szer kevesebbe, mint Budapesten...

Egyébként bőszen épül azóta, sőt a második vonal is. Júliusban nyitják meg a második vonal első részét.

Max val Birca · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.06.10. 15:53:02

@bikmakk:

:-)

Igen, ez sokaknak szokott tetszeni. Még a fiataloknak is, akiknek nincsenek abból az időszakból élményeik.
süti beállítások módosítása