„A nyugat-balkáni országok, különösen Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró el kell, hogy fogadják az északi modellt. Interparlamentáris szintű együttműködést kell kialakítaniuk." – állítja Aleksandar Popov, a belgrádi Régiófejlesztő Központ igazgatója.

A belgrádi Danas napilap szervezésében tartott kerekasztal-beszélgetésen a fentebb említett Aleksandar Popov, valamint Drago Hedl zágrábi és Senad Pećanin szarajevói újságírók úgy vélik, hogy teljes mértékben logikus a volt Jugoszlávia egykori tagállamainak szoros kapcsolatokat ápolni, hiszen sok minden összeköti őket. Kiemelték, hogy fel kell tárni az együttműködésre érdemes területeket és az érdemi tárgyalásokat e kérdéskörben mielőbb el kell kezdeni.

A szerb kormányfő, Ivica Dačić is nemrég úgy nyilatkozott, hogy mielőbb fel kellene állítani egy balkáni tanácsot, mindehhez azonban hozzátette, hogy nem egy új Jugoszláviában gondolkodik.

Az Al Jazeera balkáni regionális tévécsatornájában az alábbiakat is elmondta Szerbia miniszterelnöke: "Biztos vagyok abban, hogy például Bosznia-Hercegovina közelebb áll hozzánk, mint mondjuk Litvánia. Mégis, ha egy litván Szerbiába utazik, több joggal rendelkezik, mint egy boszniai, szerintem ez nem helyénvaló." –hozzátette, hogy: "Függetlenül attól, vajon egymás iránt rokonszenvet, vagy netán ellenszenvet táplálunk, együtt kell működnünk. Mi olyan nemzetek vagyunk, akiknek szorosan együtt kell működniük, különösen kormányzati szinten."

Aleksandar Popov kitért arra, hogy a daytoni békeszerződést aláíró országok között ugyan a közelmúltban véget ért délszláv háború továbbra is komoly traumának számít, azonban a múlton túl kell lépni, és hasonlóan, mint a második világháborúban egymás ellen hadakozó németek és franciák, egy-két gazdasági ágazatot kiemelve ˗ mint tették annak idején a szén- és acél unióval ˗ kellene elindulni az egyre szorosabb integráció felé.