Balkáni Tavasz?
Szarajevó és Podgorica után egy újabb volt-jugoszláv főváros, Szkopje is tiltakozó megmozdulástól hangos. A tüntetők és a rendőrség közötti mai összecsapás során négy személy sebesült meg – írja a Blic. A szerb napilap szerint a tüntetésen néhány száz ember vett részt, közülük sokan a félresikerült privatizáció miatt becsődölt üzemekben dolgoztak (illetve dolgoznak – ki tudja, meddig), nagy részük kirúgott idős ember.
A mai tiltakozás legfontosabb kiváltó oka az volt, hogy az egykor állami kézben lévő megszűnt gyárak munka nélkül maradt – idősebb koruk miatt elhelyezkedni képtelen – dolgozói számára a kormány még januárban mintegy harmincezer forintnak megfelelő havi juttatás folyósításáról döntött. Ezt azonban nem mindenki kaphatja meg.
A demonstrálók rámutattak: az állástalanoknak csak elenyésző része (kb. 350 fő) esik bele a jogosultsági körbe. Ráadásul mindez nem tűnik egyébnek, mint az áprilisban esedékes elnökválasztás előtti osztogató kampány részének. A munkások azt is sérelmezik, hogy a hivatalos szervek nem kívántak tárgyalóasztalhoz ülni velük, az egyik legnagyobb szakszervezet elnöke pedig elhatárolódott a tiltakozók követeléseitől. A fokozódó indulatok folyományaként egyes tüntetők arra intették a kormányt és a közvéleményt, hogy ha Macedóniában nem kerül sor mihamarabb változásra, a helyzet végül rosszabb lesz, mint aminek Bosznia-Hercegovinában voltunk tanúi. "Ez egy rendőrállam! Nekik persze könnyű, mert kapják a jó fizetésüket, mi viszont kenyeret sem tudunk venni" – nyilatkozta egy tüntető.
A macedón online médiában körülnézve azt olvashatjuk, hogy a megmozdulás egészen addig a pontig békésen zajlott, amíg a tüntetők útját nem állta egy kordon, amit megpróbáltak áttörni. A rendőrök ekkor kezdték el kiemelni a hangadókat. Ezt követően letartóztatták az esemény főszervezőjét, Ljiljana Georgievszkát, valamint a helyi Szolidaritás-mozgalom egyik tagját, Vaszko Cacanovszkit. A legfrisebb hírek szerint mindkettőjüket még a mai napon szabadon engedték (a Helsinki Bizottság közbenjárására). "A kormányunk nem úgy cselekszik, ahogy azt mi elvárjuk tőlük, hanem inkább úgy, mint Ukrajnában és Bosznia-Hercegovinában az ottaniak. Ha veszekedni akarnak, akkor legközelebb felkészülünk, mielőtt az utcára megyünk. Nem tudnak megfélemlíteni bennünket, harcolni fogunk a jogainkért." – nyilatkozta a sajtónak Georgievszka.
Ellenzéki politikusok és egyes jogvédő szervezetek aggályosnak tartják, hogy a rendőrök kényszerítő eszközöket alkalmaztak a tüntetőkkel szeben. Eközben a rendvédelmi szervek a közrend megzavarásával vádolják a demonstráció szervezőit. A Szkopjei Rendőrkapitányság szóvivője szerint letartóztatások egyáltalán nem voltak, mivel az előállított tüntetőket még a rendőrségi furgonból elengedték.
Háttér
Macedónia egy főre jutó GDP-je az Európai Unió átlagának 36%-a. A munkanélküliség több mint harminc százalékos, az átlagfizetés nagyjából 95.000 Ft. Becslések szerint a nemzeti össztermék kb. egyötöde a feketegazdaságból származik. Rengetegen élnek mélyszegénységben, de a viszonylag tehetősebbek közül is sok családnak gondot okoz a napi megélhetés. Általános jelenség, hogy a munkaadók több havi fizetéssel tartoznak a munkavállalók felé.
Az egykori Jugoszlávia legszegényebb tagköztársasága közvetlenül ugyan megúszta a polgárháborút, belpolitikáját mégis évtizedek óta húzódó konfliktusok terhelik a lakosság 64 százalékát kitevő macedónok és a 25 százaléknyi albán kisebbség között. Az ellentétek tetőpontja 2001-ben volt; az akkori válság végül csak a NATO közbeavatkozásának hatására tudott enyhülni. Mindez az Ohridi Egyezmény aláírásához vezetett, melyben többek között az albán szeparatisták vállalták, hogy leteszik a fegyvert és elismerik az állami intézményeket. Cserébe a kormány a nemzeti kisebbségek jogköreinek kiszélesítését, valamint kulturális autonómiát ígért. A lappangó problémák azonban továbbra is megmaradtak. (Lásd a témában írt korábbi posztjainkat a Macedónia címkére kattintva.)
Macedóniában 2014. április 13-án tartják az elnökválasztás első fordulóját. A kormányzó VMRO–DPMNE (Belső Makedón Forradalmi Szervezet – Makedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja) támogatását élvező jelenlegi államfő, Gyorge Ivanov az alkotmány alapján újraválasztható.