Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (49) horvátország (213) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (16) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) újvidék (2) ujvidek (20) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

Nyugaton a helyzet változatlan - Új Primitivizmus 4. rész

2010.10.19. 14:47 Styxx

Előzmények:

Háborús rock a javából - Új Primitivizmus 3. rész

Ostrom alatti abszurd humor - Új Primitivizmus 2. rész

Bosnyák válasz a punkra - Új Primitivizmus 1. rész

Az amerikai gengszter rap zene világában a zömében New York-i székhelyű, ún. „keleti parti” rapperek és a nyugati parti, kaliforniai rapperek időnként halálos áldozatokkal járó bandaháborúkat folytatnak egymás ellen. A volt Jugoszlávia könnyűzenészei közül a Zabranjeno Pušenje tagjai mindennek az inverzét élték át. Zenekarukat szakította „nyugati „és „keleti” részre az 1990-es évek első felében dúló polgárháború.
Minden relatív. Az úgynevezett „nyugati része” a Zabranjeno Pušenje együttesnek úgy tartja, hogy ők az egyetlen Zabranjeno Pušenje zenekar. Szerintük az úgynevezett keleti része a Zabranjeno Pušenjenek nem több, mint egyszerű névbitorló csapat.
A horvát Wikipedia Dr. Nele Karajlićról írott finom gúnnyal átitatott szócikke Nelet egy Szarajevó-szerte közismert, vidám fiatalemberként írja le: „Tévés komikus és egyben a Zabranjeno Pušenje együttes énekese. Majd 1992-ben Belgrádba távozott, ahol egy új együttest alapított, szintén Zabranjeno Pušenje néven.”
Davor Sučić, alias Sejo Sekson volt Nele és Zenit Đozić mellett a Zabranjeno Pušenje alapító tagja.
A „nyugati” Zabranjeno Pušenje hivatalos krónikája szerint az együttes a háború kitörésekor ideiglenesen szüneteltette a tevékenységét, de Nele Karajlić kivált a bandából és mivel az együttes Szarajevóban maradt tagjai szinte kivétel nélkül a Top Lista Nadrealista (Szürrealisták Top Listája) abszurd tévés humor sorozat háborús kiadásának az elkészítésében is szerepet vállaltak, az újra alakult banda magját ők képezték.
A „keleti szakadárokhoz” hasonlóan a „nyugati rész” is 1997-ben jött ki az első, háború utáni albumukkal. Fildžan viška (Raja iz Sarajeva) címmel.
A címadó dal témája a békebeli Szarajevó hangulatának elvesztése miatti sóvárgás. A háború emberáldozatai mellett nem a lakás kiégése és a kocsi megsemmisülése a legnagyobb veszteség, hanem a legendásan szívélyes és önzetlen szarajevói vendéglátás megszűnte. "Nem a lakást és a Jugót bánom a legjobban, hanem hogy soha többé nem teszünk ki egy csésze többlet kávét a váratlan vendégnek." – így sopánkodik a dalt a Pušenjere jellemzően egyes szám első személyben előadó szerző apja. Ez a szám szövege is a bevált Zabranjeno Pušenje recept alapján egy komplex, nem túlbonyolított, meglehetősen hétköznapi, kerek történetet mesél el. A dalszöveg szerzője Sejo Sekson, mint szinte az összes többi Pušenje számnak is.


 

Milyen a Szarajevó aranykorára jellemző, legendásan egyedi életérzés?


Tulajdonképpen az 1950-es évek elejétől az 1980-as évek végéig beszélhetünk a szarajevói (alternatív) kulturális aranykor felíveléséről. Ha szimbolikus csúcspontként egy évet ki kellene jelölni, akkor az 1984, a szarajevói téli olimpiai játékok éve. A hidegháború alatt csupán két szocialista ország rendezett olimpiát. A szuperhatalom Szovjetunió, a fejlett kapitalista államok többsége által bojkottált, csonka 1980-as moszkvai nyári olimpiát, és Jugoszlávia, az 1984-es szarajevói télit. Különös tekintettel arra, hogy a nevezett csonka moszkvai, és a szintén csonka 1984-es Los Angeles-i olimpia között került megszervezésre a szarajevói olimpia és az egész világot elbűvölte a szervező város lakosságának könnyed közvetlensége, fényes sikernek számított a sportrendezvény. „Nema problema” vagyis „Gond egy szál sem!” volt a szervezők mottója.
Szarajevó a gazdaságilag nyugat-kelet, vagy inkább észak-dél tengely alapján megosztott egykori Jugoszlávia fejletlenebb régiójához tartozott. Azonban sem Szarajevó, sem Bosznia- Hercegovina nem számított egy reménytelenül lecsúszott területnek.
A vegyes etnikumú (elsősorban a muszlim-horvát-szerb közösség városa, de minden egyéb egykori jugoszláv nemzet és nemzetiség, köztük vajdasági származású magyar mikroközösség, nyomelemekben zsidók, cigányok stb is lakták), elővárosaival együtt a nyolcvanas évek végén négyszázezres városban a törökök uralmát a Habsburg-korszak követte, majd az első és második Jugoszlávia. Lényegében fél évezreden keresztül kisebb-nagyobb birodalmakhoz tartozott ez a négy különböző vallású lakosságnak is otthont adó, nyitott, világias város. Kevés olyan város volt a kora újkori Európában, ahová a XVI. században Spanyolországból betelepült szefárd zsidók befogadását követően néhány száz méteren belül muszlim mecset, római katolikus és szerb ortodox templom, valamint zsinagóga is állt. A város arculatát leginkább meghatározó, keleties hangulatú bazársor, a Baščaršija mellett az osztrák-magyar monarchia idején épült épületek alapján néhány merészebben asszociáló urbanista Prágával vél felfedezni hasonlatosságot.
Talán a hagyományos kulturális sokszínűség, talán a viszonylag nagy-, ám mégsem milliós, világváros méret alatti népességszám, esetleg az kedvezett az egyedülálló szarajevói mentalitás kialakulásához, hogy ugyan soha sem volt egy lepukkadt hely (pl. már 1910-ben megindult a városi villamosközlekedés) ám mégsem számított a legdinamikusabban fejlődő, és élre törő nagyvárosnak a mindenkori birodalmon belül, ahová éppen tartozott?
Csak találgatni tudok. Mindenesetre az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepére egy olyan szubkultúrát termelt ki ez a légkör, ami egészen eredeti.
Mik az ismérvei? Az alapok a legendás, önzetlen vendégszeretetre és a közvetlenségre épültek. Mindenki meghív egy italra és szóba sem jöhet, hogy a vendég fizessen. Az informális tegeződés szinte kizárólagos korra, nemre, felekezetre tekintet nélkül.
Emellett tipikus, a talán leginkább a hagyományos angol mentalitáshoz hasonló(mindig inkább lekicsinylően beszélni a saját sikereinkről, másokat sem túl dicsérni, stb.) sőt még azt is alulmúló fontoskodás-mentesség. Mi több, egyfajta tüntetőleges antisznobizmus és konvenció mentességre való törekvés az igazán menő szarajevói magatartás.
Például Emir Kusturica, azt követően is, hogy világhírű, befutott rendezővé vált, kócosan, borostásan lejmolt cigit a diákjaitól.
És azt sem tartom kizártnak, hogy mondjuk miután Kusturica megszerezte élete első cannesi Aranypálmáját, miután hazautazott és a szarajevói törzshelyére lement, ahelyett, hogy a kocsma törzsközönsége hozsannázva agyonhájpolta volna, tüntetőleg egy szóval sem említették a díját. Esetleg még valaki jól le is baszta, mondjuk így: „Már három hete nálad van a Rolling Stones kazettám, mégis mikor hozod vissza!?”
A szarajevói városi folklornak mindig is erős eleme volt a viccmesélés. Az ún. „pesti viccgyár” ahhoz képest kismiska (Haso és Mujo, vagyis Hasan és Mustafa hagyományosan a viccek két főszereplője, illetve hozzájuk csapódik Fata (Fatima) is, ha női szereplő is játszik.
Az erős török nyelvi hatás (turcizmus) felvállalása a boszniai dialektuson belül is egy többlet nyegleség felé tolta el a köznyelvet, főleg a fiatalok fésületlen szlengjét. Picit talán hasonlóan, mint a párizsi külvárosi fiatalok által átvett sok-sok arab jövevényszó, az egykori gyarmatokról bevándoroltak és leszármazottaik hatására.
A szarajevói dialektus még a többi bosnyáktól is lezserebb. Pl. a jellegzetes boszniai „bolan” töltelékszó (szinte minden mondatba beszúrják a közbeszédben, kb. „figyelj hapsikám” (de még inkább úgy fordítanám, hogy „faszikám” habár nőkre is használják) de azt is jelentheti, hogy: „ő az a pasas/csaj” is lerövidül a szarajevói beszélt nyelvben: „ba”-ra.
És emellett még minket magyarokat is felülmúlnak a közbeszédben a vaskos trágárságok változatosságában és gyakori használatában.
Az egymás oltogatása, infantilis hülyéskedés olykor Darwin-díj esélyes, önveszélyes Jackas teljesítményeket generált. Például két jómukás embert összetörten, ülepükön égési sérülésekkel szállították kórházba. Mint kiderült, nem kevés sör után műtrágyás zsákokon próbáltak lecsúszni a trebevići bobpályán és amellett, hogy összevissza verték magukat, a súrlódástól még azt a bravúrt is sikerült elérniük, hogy jégen szereztek égési sebeket.
Majd mindebbe beépítették az abszurd humort. Hát ilyen konyhában főzték ki a korabeli bohém szarajevói fiatalok az új primitivizmust.
Persze nem mindenkit varázsolt el ez a különleges hangulatú város. Mindig is voltak renitensek, akik nem tudtak beilleszkedni. Avagy egyéb okból Szarajevóban, vagy éppen magán Szarajevón, a városon kompenzáltak boldogtalanságukért. Mint szinte minden urbánus közegben, itt is fellelhetők a rendszereken átívelő, módos és még inkább befolyásos, patrícius családok. Amely családok tagjainak, mint mondják, csak megszületni volt nehéz. Akik másutt a Rotschildek, Broodenbrockok, Glembayok avagy Hiltonok, Szarajevóban jellemzően muszlim családok, pl. mint a Mutevelićek. Jobb esetben a helyi elitbe bejutni nem tudó, önérzetes jöttmentek legfeljebb különféle fórumokon (újabban online-ban is) és füstös kiskocsmákban háborognak fennhangon a „megvetett”, „szemét” helyi elit által diktált íratlan szabályok ellen. Nincs ezzel semmi baj mindaddig, amíg néhány önérzetében sértett, frusztrált lúzernek a történelem nem oszt lapot. Mint történt ez 1914 június 28-án, amikor egy sanyarú sorsú, vézna, tüdőbajos, a sikerélményt Bosznia Szerbiához csatolásáért küzdő szervezet tagjaként kereső fiatalember, bizonyos Gavrilo Princip Szarajevóban lelőtte Ausztria-Magyarország trónörökösét. Vagy 1992 és 1995 között, a Szarajevó felgyújtását korábban költőként megéneklő pszichiáter, Radovan Karadžić, mint a szakadár boszniai szerbek politikai vezetője nem került olyan pozícióba, hogy ténylegesen rendelkezhessen a város lángra borításáról. Sok történész a XX. századot az 1914-es szarajevói merénylettől az 1992 és 1995 közötti szarajevói ostromig számítja. " A XX. század Szarajevóban kezdődött és ott is ért véget." - így szól a jól ismert történész közhely.


Szarajevó aranykora, előtte és utána. A XX. század képes története

A Nema više (Nincs többé) című szám dalszövegének szerzője rendhagyó módon nem Sejo Sekson, hanem egy elismert boszniai író, Nenad Veličković. A pesszimista hangvételű dal szembeállítja egymással a szocialista rendszerhez kötődő, elavult múltbéli értékeket és a háborús veszteséget az új értékekkel. A szerző ugyanúgy ellenáll a megszépítő messzeség kísértésének, mint az új értékek indokolatlan feldicsérésének.

Voltak értékek, amik odavesztek (pl. a mostari Öreg Híd) és elavult, meghaladott eszmék, de ami felváltotta, az sem jobb (pl.: ami a [kommunista] párt volt, az most újra az egyház.)

„Nincs már fekete nap
de van fehérnemű
nincs meg a régi lakás
de van új temető”

„Új határok vannak
nincs már Öreg Híd
a termőföldből
csontváz bukik ki”

A szám egyben a Nafaka című film egyik betétdala. A dalban a szomorkás, ideges hegedű kíséret a legtöbb magyar embert, főleg ha egyben vajdasági kötődésű is, Lajkó Félix eszement, húrtépő virtualitására emlékezteti. (Akinek Lajkó Félix zenéje túl sok, ne aggódjon, ebben a folkos hangzású számban annyira azért nincs túlspilázva a hegedű szóló).


A Počasna Salva a másik nagy háborús témájú daluk.


 

A mindent megszépítő, kisemberi nosztalgiázás iskolapéldája a Jugo 45 című retro szám.

Sejo elmeséli, amikor az apja a nyolcvanas években átvette a (Zastava) Jugo 45-ös új autót és a szomszédok és a rokonság együtt örült a család boldogságának. Azzal jártak Triesztbe farmert csencselni, az egyik szomszéd kölcsönkapta almát szállítani, a másik, hogy a feleségét bevigye a kórházba szülni, a harmadik pedig kurvázni járni, és még a szerző is néha vezethette, ha elcsórta a slusszkulcsot.

„A világ egyetlen csodája se mérhető ahhoz, amikor az Öregem átvette az új Jugo 45-öst.”

Szólt a megszépítő hájp. Persze a dalból nem maradhatott ki a háború, ami elvitte a Jugot és a lakást is, majd jött az újjáépítés. Korszerűbb kocsi és szép új lakás is van már, de az nem az igazi.

„Picsába, folynak a könnyeim!” – ez a Youtube komment elég sokat elárul az érintettekben a dal által kiváltott érzelmi hatásról.
 

A Pušenje dalai a háborút követő időszakban is a kis emberek apró-cseprő életképeivel foglalkoznak. Megénekelték a sportfogadást is, és egy vicces, szalonbuzizós számot is összedobtak a legújabb, 2009-es, Muzej revolucije (A forradalom múzeuma) című albumokon. Ők is egy stylistban (stílisztként kiejtve) vélték felfedezni a finoman buzizós szurkapiszka nóta célpontját. Számomra e dal azért külön mókás, mert Sejo Sekson az egyik leggyakrabban leközölt fényképén, fején tányérsapkával, lányosan mosolyogva a legtöbb melegmagazin címoldalára simán felférne.

 

 

 

 

És korrekt foci himnuszt is szereztek. Mint Sejo Sekson, az egyik interjújában elmondta: „Szarajevó multikulturális, többvallású város. A lakosság egyik fele a Sarajevo focicsapatot isteníti, míg a másik a Željezničart.”

A Željezničar, vagyis Vasutas, rövidítve-becézve Željo, a szarajevói Loki. (Székesfehérváriaknak, Videoton-drukkereknek ugye nem kell bemutatni.)

Isten óvja az ő Željoját!

„Ez nem egy ritka betegség,
Nem háborús trauma.
De én előbb mondtam, hogy: „Željo”,
És csak aztán, hogy „apa”."

Fentebb a refrén. A szám pedig arról szól, hogy egy szurkoló srác mindent megígér a barátnőjének. Másnap csak az övé, elviszi a tengerre, vagy akárhová, de ma hagyja békén, mert játszik a Željo.



Ehhez a számhoz írt, talán legbeszédesebb Youtube comment: „Csak Nele hiányzik!”
 

Ha Nele nem is tér vissza Szarajevóba, de mi visszatérünk rá, az ötödik, befejező részben!

UPDATE: Interjú Sejo Seksonnal a Serbia Insajd blogon!

59 komment · 1 trackback

Címkék: zene sarajevo yugo új primitivizmus zabrenjeno pusenje

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr962383537

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szláv zene a Szigeten 5: Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra (SRB) 2013.08.02. 13:13:02

A Sziget világzenei színpada idén is csemegéket kínál azoknak az olvasóinknak, akik szeretnék a szláv országok aktuális zenei trendjeit is jobban megismerni. A fesztiválig még hátralévő nyolc napban a fellépő nyolc szláv előadó megismerésére szeretnénk...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bolje biti 2010.10.19. 15:33:06

A hegedűs-billentyűs(Robert Boldizar) elmondása szerint van is magyar szál a családjukban:az apja szerint(aki Lajos) az atyai ág valahonnan Csákvár környékéről való( a gyerek már eszéki születésű).

micz 2010.10.19. 23:18:39

Király poszt! A legjobb a sorozatból.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2010.10.19. 23:59:33

Nekem foleg a keretes resz tetszik, es ha hazamegyek, elokeritem Ivan Lovrenović meg Drago Jančar irasait Szarajevorol illetoleg Boszniarol... ha nem felejtem el, ide kommentben beillesztek nehany idezetet. Ami osszetartozik, annak egy helyen kell lennie...

Styxx 2010.10.20. 00:11:02

@bolje biti: @micz: @bikmakk:
Kössz szépen kemény mag:-)
A XX. sz kezdete és vége = Szarajevó az Drago Jančar idézet (is?) amellett, hogy már szerzőtől független, közismert frázis, de ez részemről csak afféle Google-műveltség. Ha te irodalommal ennyire "megtámogatott" vagy a tárgyban, akkor egy külön posztba is megérne belevágnod.
A keretes részt egyébként micz egyik korábbi kommentje ihlette meg, a szarajevói életérzés titkáról, amin azóta is töprengek. Ez nekem azért is személyes, mert (már) idős édesapám a huszas éveit Szarajevóban és Banja Lukan élte és azok élete legagyonhájpoltabb emlékei, csak a posztot nem akartam ennyire személyesre venni.

bolje biti 2010.10.20. 11:00:27

Még ma is fájdalmas és tüske a rajongók egy részének szemében, hogy Nele nem ment vissza soha Szarajevóba,( meg hogy a két barát között ilyenné vált a viszony) holott a "nyugati" Zp. több koncertet is adott már ott(a következő november 13-án lesz a Coloseum clubban).Ha jól emlékszem, egy tévériportban mesélte Nele, hogy még mindig görcsbe ugrik a gyomra, ha a Zeljo-Vidi visszavágó végére gondol.Sejo a januári koncerten Kamanjében az első sorokból kapott egy Zeljo-sálat, gondoltam, fricskából én is viszek neki egy vidiset, ha tudok régi típusút szerezni(biztos örülne neki, he-he!)

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.10.20. 15:52:31

Második bekezdés elolvasása után beugrott a P.Box. Hogy ők konkrétan MOST ugyanezt csinálják. A debreceni társulat vs. Csiga Sanyiék. A bírósági ítélet meg még nincs meg.

De jó lett ez a poszt. Formailag is pofás. :)

bolje biti 2010.10.20. 16:23:02

Koncerten a Modni gurut mindig a baloldali billentyűsre, Dj. Pavora hegyezik ki, olyan az alkata...Mondjuk a klipben is ő alakítja a címszereplőt.

Styxx 2010.10.20. 16:39:58

@Maisie MacKenzie:
KSZ
@bolje biti:
Szerintem venné a lapot és örülne. Sejot össze kellen hozni Lukács Lacival duettezni egy Loki-Zeljo barátságos meccsen.
Bolje Biti ez nálad hogy alakult ki, hogy ennyire komoly rajongó lettél? Vagy most írd le, tömören velősen, de ha attól bonyolultabb a sztori, akkor csinálunk vleed egy interjút, mint a legnagyobb magyar ZP rajongóval, az lesz a témában az 5+1 poszt:-)
@neccharisnyás útonálló:
Köszi, ja, az ilyen "széttépem a babaruhát" zenekar sztorik valahol nagyon hasonlóak, csak itt még mindebbe a háború és a későbbi eltérő politikai nézetek is bekevertek.(habár pl. Illés Szörényi- Bródy sztorihoz ehhez még háború sem kell)

bolje biti 2010.10.20. 17:53:51

Az a duett nagy ötlet lenne:-)Megpróbálom röviden, de lehet egy 5+1 is:-)Nem biztos, hogy mi vagy én lennék itthon a legnagyobb rajongó, bár igaz, koncerten még nem igazán találkoztunk honfitársakkal..Bijelo dugme lemezzel(Koncert kod Hajducke cesme)indult az érdeklődés még a gimiben másféle zenék után, mint az otthon, akkor megszokott(bár sajnos engem apám nem vitt el Zágrábba a koncertjükre, mint annak idején a kis Trakot, a Zp. jelenlegi dobosát, aki ott kapott kedvet a zenéléshez...)Aztán a szokásos:fröccsözés Rovnjban,összehaverkodás, cd, koncert(ek) és azóta a helyzet fokozódik.Ha érdekes, szívesen részletezem az 5+1-ben, mert azért kanyargósabb a háttér...

Styxx 2010.10.20. 17:57:58

@bolje biti:
Kössz az előzetest, részemről rendben az 5+1, majd küldöm a kérdéseket, de az még nem holnap lesz, mert még az 5 is csak fejben állt össze. Tudod: Prvo skoci, pa onda reci hop!:-)

bolje biti 2010.10.20. 19:53:16

@Styxx: Megtaláltam közben, hol beszél Nele a Zeljo-Vidi meccsről:Zp. honlap fórum:dzuboks alrész, azon belül :dr. Nele Karajlic, zivot i karijera u ratu i poslije rata 8. oldal, little Karajlic bejegyzése.Nem akarok belekontárkodni a munkádba, de hátha jól jön az 5. részhez is.

Styxx 2010.10.20. 20:20:05

@bolje biti:
Nagyon kössz, dehogy kontárkodsz (egy szakértő amúgy is, hogyan kontárkodna, miféle paradoxon ez:-)), minden segítség jól jön. Azért nem ígérem 100%-ra, hogy majd belekerül, mert elég sokrétű a téma, de ha neaddjisten kimarad, akkor majd az 5+1 interjúban feltétlenül megemlítjük:-)

bolje biti 2010.10.20. 20:42:29

@Styxx: Bocsánat, félreérthetően fogalmaztam.Persze, nem arra gondoltam, hogy a riportot tedd be, hanem hogy a fórum Nelevel foglalkozó részeiben, hozzászólásaiban találsz esetleg valami értékelhetőt:-)

Donna (Cara)mba 2010.10.21. 12:54:58

@Styxx: Nagyszerű poszt! A zenéktől még annak is beleremeg valami a szívébe, aki nem ért egy kukkot se az egészből!

Idézel a jútjubról egy kommentet:

„Picsába, folynak a könnyeim!” – ez a Youtube komment elég sokat elárul az érintettekben a dal által kiváltott érzelmi hatásról."

Nos, igen. Nekem is folynak a könnyeim, pedig egyszer jártam csak Szarajevóban:(
Éppen 1984 nyarán:)

De nem erről akarok írni.

Arról, hogy hányan mondhatjuk itt, Kelet-Európában: a fenébe, is folynak a könnyeim...

Mert annyian nem azt kaptuk, amit akartunk. Amiről álmodtunk, amiért tettünk is talán. Mintha jónéhány volt monarchiabeli régiót letérítettek volna valami egészséges sorspályáról. De soxor írtam már: nézzük meg Krakkót, Prágát, Pozsonyt, Szarajevót, Temesvárt, Brassót, Munkácsot, Kassát, Késmárkot, Budapestet, Nagyváradot - mitől kedvelik az érzékeny, fogékony lelkű turisták is ezeket e helyeket? Ha belemerülnek a hely szellemiségébe, miért szeretik meg? Mert képviselnek olyan szellemiséget, amely ugyan nagyon eltérőnekk látszik, és az is valójában elemeire bontva, de egy közös azért van bennük: a szervesen kialakult sokszínűség.

Itt a felsorolhatatlan számú vallások és etnikumok képesek voltak VALAMI SZERVESEN EGYSÉGES SZELLEMET kilélegezni magukból. Nem olyan ez, mint egy nyugati emigráció, vagy egy vendégmunkásság Párizsban. Ez olyan, mint minden, amit csak az idő tud azzá tenni, ami.

Az újgazdag vehet kész, vastag törzsű lombosfát a kertjébe, ma már meghonosítják neki, megmarad. Sok pénzt kell érte fizetni. Mit fizet meg? Nem a fát, hanem azt a 20 évet, amit az a fa máshol töltött. Az időt. A múltat, a történést, a növekedést.
Mivel az ilyen szerves idő általában helyéről már mozdíthatatlan, ezért sokkal értékesebb, mint valami új. Az új még itt van velünk, csak nézni kell, csodálni, ha csodálatunkra méltó. De ami elmúlt és el is tört, darabokra, azt értő kész - mondjuk egy restaurátoré - még visszarendezheti, csak az már NEM ÉL. Múzeumi tárgy lesz.

A múlt, amely a jelenbe bakugrások nélkül tud belenőni: nagy érték. Mert visszasírhatjuk, vissza azonban nem hozhatunk semmit.

Az itt élő népekre mindig kívülről akarták hozni a boldogságot (jó a példád, Styxx, Gavril Princippel, mint szimbolikussá nőt figurával: osztottak bennünket darabokra, aztán valami matematikai, sterilnek és igazságosnak tűnő elv alapján ragasztottak újra össze... Német csapatok, utána a Vöröshadsereg, KFOR-ok, meg NATO, meg mittudoménkiknem hol szétszedtek, aztán találomra megint összeraktak: csak a mintát nem tudhatták, ők, a messziről jöttek.

A mintákat csak mi tudtuk, akik itt éltünk, ezekben a városokban. Katolikusként, ortodoxként, muzulmánként, evangélikusként, izraelitaként, kálvinistaként, magyarként, szerbként, románként, örményként, bosnyákként, horvátként, szászként, svábként, makedónként, szlovákként - és még nem teljes a lista, de mennyire nem az...

Ezért mondhatom én is, erdélyiként, hallgatva a számomra érthetetlen nyelven zenélő Zabrjanjeno Pusenj-ét hallgatva:

A fenébe is, ezen bőgnöm kell...

A magyarországi magyar is mondhatja: a fenébe is, ezen csak bőgni lehet, mert nem ezt akartam 20 évvel ezelőtt...Csak valahogy errefele toltak el nagyhatalmi rátelepülős törekvések...Nem ezt akartam - és ezért bőgnöm kell.
Mert benne vagyok én is abban az időben, ott álltam, tüntettem, lelkesedtem - és nézd, mi lett belőle? Ezért érti meg a magyarországi magyar is, hogy ezen csorog az ember könnye...Szarajevón, mert értjük. Azt a valamit, ami szavakkal alig mondható el.

Rosszul rakták össze a mintát...

Styxx 2010.10.21. 13:48:19

@Donna (Cara)mba:
Azt a, egy újabb fullextrás komment Donnától. Nagyon érdekesen gondoltad tovább a posztot és kössz, hogy megosztottad velünk.

Szerintem a kérdéseid egy részére reménykeltő válasz a távolról sem tökéletes EU egyik rokonszenves vonása, a határokon átívelő régiós fejlesztések. Mondjuk Debrecen és Nagyvárad közös projektjei.

Donna (Cara)mba 2010.10.21. 14:52:18

Elnyelte a komentedet a szijájé, Styxx:)

Styxx 2010.10.21. 14:53:56

@Donna (Cara)mba:
Meg lett az, csak nem ekézi a szíjájé annyira az EU-t. Vagy mégis?

Donna (Cara)mba 2010.10.21. 14:58:43

Na, előbukkant.

Azért nem óhajtok mindig ilyen hosszú lenni:)
De tényleg ideszoktam hozzátok, pedig szláv nyelvekből én egy betűt sem értek, a cirill betűket meg elolvasni se tudom:( Én nem tanultam még oroszt se:)

Viszont elkábít ez az életérzés és örömmel adom át magam ennek a déli-balkáni, életteli, örömmel és bánattal megspékelt hangulatnak.

És mivel nem déli, szélfútta nőként is ennyire magával ragadó amit idevarázsoltok, talán egy kis bizonyíték arra, hogy mennyire érthetőek lennénk egymás számára, ha felfedeznénk magunkban az együttérző embert.

MTi 2010.10.21. 15:50:08

@Styxx: jól összefoglaltad - gratula! Talán hiányolom a Lijepa Alma c. szerzeményt,
//www.youtube.com/watch?v=BkLhnwYi_iU&feature=related
elsősorban a maga korában formabontó klippje miatt, ill. a gyönyörű hangú női kórus - a zágrábi Arabeske - miatt.

MTi 2010.10.21. 15:51:19

@MTi: egyébként 1986-1991 között Szarajevóban éltem...

Styxx 2010.10.21. 16:35:31

@MTi:
Nem mondod, érik az 5+2-es interjú!:-) Amúgy komolyan lenne egy csomó kérdésem, akár sörözéssel is összeköthetjük alkalomadtán.
A Lijepa Almat pontosan ahogy írod, elsősorban klip miatt még be akartam emelni, de már így is elég hosszú lett a poszt (és még a TNSO-val ösze akartam vonni, jó, hogy lebeszéltetek) mindenestere kössz, hogy kiraktad és a dicséretet is, különös tekintettel arra, hogy te aztán tényleg ismered a szitut.

bolje biti 2010.10.21. 16:36:00

Akkor legyen a Domovina is!:-)Az egyik klipben találtam magyar "szálat":Mozes imat moje tijeloban pezeta helyett a régi, piros százforintossal fizetnek:-)

Styxx 2010.10.21. 16:39:26

@bolje biti:
K&K továbbélése!:-) Gavrilo, te szerencsétlen, minek lőttél? Vannak dolgok, amiket nem lehet kinyírni, összetartozunk:-)

MTi 2010.10.21. 19:51:41

@Styxx: és amikor azt énekeli:
"Moja zemlja, mala brana,
velikoj rjeci ludila..."

Igazi haború-ellenes dal, és rengeteg emlék: én is ismertem egy szép Almát...

MTi 2010.10.21. 19:54:27

@Styxx: és amikor azt énekli:
"Moja zemlja, mala brana,
velikoj rjeci ludila..."

Gyönyörű háború-ellenes dal, és annyi emlék: én is ismertem egy szép Almát...

MTi 2010.10.21. 19:55:15

blogmotor.... megvan a véleményem :)

Styxx 2010.10.21. 20:02:48

@MTi:
Így van, és remélem a szép Alma mindörökké szép maradt:-) (Én meg egy szép Alexandrát ismertem, de az elég OFF, mert Banja Luka-i:-))
Te egyébként katonatiszt voltál, persze, ha ilyen nagy körben nem akarsz válaszolni, nem muszáj (azért no para, annyian nem olvassák, mint mondjuk a szakítóst vagy a homárt:-)) vagy az avatarod másról szól?

MTi 2010.10.21. 20:31:24

Katonatiszt? :) Nem, attól jobb: ott jártam egyetemre... úgy hogy megvolt a szarajevói életérzzzés: zzzzzdravo... (by Djuro!)
Nem tudom, vetted-e észre, hogy Sejo a dalaiba rendszeresen "becsempészte" a Marsal alakját...
De ez a nóta csak Neki szól:
www.youtube.com/watch?v=XTZ0iESWoOc
a végén az ilahija gyönyörű - mindig beleborzongok, természetesen Arabeske

Hepciás 2010.10.21. 20:45:59

@MTi:
Ja, köszi, ez most pont illik a hangulatomhoz. Végülis valahol ő volt mindannyiunk Örege:-) az összes szörnyű hibájával és a csak igazán nagy államfőkre jellemző húzásával.

Azért a becsempészett marsal utalások is ott voltak, ugye a legnagyobb a Hases, de még a Zeljos szurker dalba is beszűrta, hogy nije Titina dzeneza:-)

Na bocs, remélem nem sértődtél meg a lekatonatisztezéseden, még arra is van két tippem, hogy mit tanulhattál, legalábbis amire jellemzően Szarajevóba jártak egyetemre Vajdaságból. Picit irigyellek, biztos nagy élmény lehetett, már csak a szép Alma miatt is:-)
Zdravo, ma Zdravo!:-)
Hirtelen eszembe jutott az a gyúrós reklám 89-90-ből:
"U nasoj domacoj kuhinji najcesce se upotrebljava pasulj, keciga, a bogami i Ledo proizvodi!"
Biztos fönn van a youtuben is, de most direkt nem keresek rá, nem szennyezem a spontán előtört emléket a valósággal:-)

MTi 2010.10.21. 21:05:14

@Hepciás: én még 92. márciusában is ott voltam... aztán eljöttem... a mai napig bűntudatom van: talán maradnom kellett volna? Talán az volt a sorsom, hogy ott maradjak?
Annyi - számomra - drága embert hagytam ott.. megfutamodtam? Régebben felriaddtam álmomból, aztán hajnalig cigiztem és gondolkodtam... ma már nem cigizek, de az álmok vissza-vissza térnek.
És azóta NEM voltam...

Styxx 2010.10.21. 22:30:10

@MTi:
Kemény dolgok ezek. A józan paraszti észre hallgatva nyilván nagyon is jól döntöttél, hogy
megpattantál, de azt is megértem, hogy érzelmileg ez cseppet se olyan egyszerű példa. Nekem valamivel egyszerűbb volt a szitum, mint sokan mások "csak" Vajdaságból pattantam meg a tartalékos behívó elöl (persze lehet, hogy aztán te is). Mert az tényleg nem az én/mi háborúnk.

MTi 2010.10.22. 15:14:14

@Styxx: persze, igazad van - ezzel kell élni.
Én maradtam a Vajdaságban...
Az Arabeska együttest már említettem, ez nagyon szép
www.youtube.com/watch?v=OvF5idVRWbw
ígérem, ez lesz az utolsó

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.10.22. 21:15:25

@MTi: Hú, ez.....
fogom még párszor hallgatni.

MTi 2010.10.22. 22:57:04

Nem birom ki, hogy ne említsem meg a nagy kedvencemet, ami talán kevésbé ismert. Ez pedig a Gigo Bosnics balladája:
www.youtube.com/watch?v=nSEM9eEj9Og
A szupetehetséges szerb nemzetiségű ifjú kosaras edzés helyett inkább kocsmázik, ezért karrierje zátonyra fut. A politika felé fordul és 92. áprilisában ott van a Szarajevót lövők között - így akar elégtételt venni elcseszett életéért, ami miatt persze másokat hibáztat.
Zseniális a dal végén a bevágott kosárlabda-közvetítés, a harmonika pedig fokozatosan átvezeti a dallamot a "Druzse Tito, mi ti se kunemo..." mekódiára... egyszerűen zseniális!

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.10.22. 23:22:45

Á, most Nadrealista szkeccseket nézek. Találtam párat, amin szöveg nélkül is lehet derülni.

Styxx 2010.10.23. 22:56:05

@MTi:
Ez tényleg zseniális a maga módján, kössz.
Sejoék nagyon jól megfogták ezt a karaktert. Én is ismertem egy srácot, aki emlékeim szerint még csak nem is szerb volt, mégis Sarajevoban halt meg önkéntesként,mert valami késő kamaszkori baromsággal összekutyulta a dolgait és gondolom ebbe valamennyire belezakkant. Valami hegymászó expedícióhoz úgy akartak pénzhez jutni, hogy megkísérelték kirabolni a szabadkai Patria hotelt. Egy takarítónőt is leütöttek, de olyan pancser módra vitelezték ki az egész balhét, hogy rögtön lebuktak. Leginkább azért, mert cseppet se voltak szívtelen bűnöző típusok a spanjávval, hanem simán felelőtlen balekok. A taki nénit is ilyen "üsd agyon, de ne nagyon!" alapon szerelték le. Hát aztán fasszerul vezekelt a csávó.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2010.10.23. 23:01:03

Ivan Lovrenović: Labirint i pamćenje (magyarul: A régi Bosznia, Radics Viktória fordítása, részletek)
__________
1. Bosznia talány: Miként az ember is az, minden egyes ember, önmagának is. S kerek e világon minden ország: Bosznia, azaz talány.
Ám megmutatkozó arcaival és rejtélyes rétegeivel, szépséges és sötét csodáival Bosznia még valami több és nehezebb: labirintus. (...) Miként a szellem sem teljesen éber és nyitott soha, a labirintus sem adja meg magát soha egészen. Hiába leljük meg egyszer a nyitját; másodszorra, egy másik nekifutás alkalmával ismét rejtélynek bizonyul. (...)
Bosznia-Hercegovina kulturáls örökségének népi szféráját tehát a szinkretizmus és szintetizmus magas foka jellemzi: azon elemei, amelyek három részre osztják, "felülről" kerültek bele, a magaskultúra civilizatórikusan és történelmileg egymástól határozottan elhatárolódó szféráiból. Örökségünk tehát, mint egész (s csakis mint egészet érdemes szemlélni) ambivalens és dialektikus, minként lényünk is: van benne sok "közös" és van, ami "sajátos", van differenciált kulturális tradíciónk, de van egy közös alap is, melyben ezek szervesen összefonódnak: létezik egy közös tradíció.
Az örökölt bosnyák kultúra lényege tehát a civilizációs összefonódottság, az egy közös és a három különálló tradíció együttese. Ezek szervesen összekapcsolódnak (...), s aki nem látja vagy nem akarja tudomásul venni e komplikált kombináció bármely tagját, az saját maga elszegényítésére bólint. Az egyetlen hasznos útravaló, ami e labirintus bejárásához adható, a figyelmeztetés: nem szabad megbontani ezt az összetett kombinációt - amit a történelem végzetként mért ránk, ám egyúttal gazdagsággal ajándékozott meg minket vele -, inkább a bonyolultságát kell felfejteni, hogy szabadabban élhessünk örökségünkkel és gazdagodásunkra szolgáljon.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2010.10.23. 23:10:20

2. Bizarr történelmi strukturáltásga folytán Bosznia eklatáns, éppenséggel "laboratóriumi" példa arra, hogy a vulgármarxista, absztrakt ideologikus nemzetfelfogás és nemzet-meghatározás elkerülhetetlenül belegabalyodik a maga hálójába és tragikomikus konfliktusba kerül a történetiséggel és az élő jelenvalósággal. Voltaképpen nem is igen lépett túl a 19. századi polgári "államalkotó nemzet" -felfogáson. S emlékezzünk vissza, ennek keretében Boszniára a _nemzeti állam_ volt az egyetlen "megoldás", s ebből fakadt az összes ismert politikai kényszerképzet = Bosznia mint "klasszikus szerb föld", Bosznia mint "klasszikus horvát föld", Bosznia, ahol "csak a muzulmánok vannak otthon"...
Ha tehát ma Bosznia sajátos identitás-kríziséről beszélhetünk, tekintettel politikai önmegfogalmazására, nem lenne-e helyesebb e krízis történelmi kontinuitásáról beszélni, mely végigkíséri az egész modern történelmét (...)?

Styxx 2010.10.23. 23:13:04

@MTi:
próbáltam képet találni a csávóról, helyette a dal egy átiratára bukkantam:
www.dernek.ba/blog/475656/RuDDy/kk-neretvica
Boszniai kosaras szubkultúrában úgy látszik közismert.
"Fildzan liga" mekkora szöveg, mint Magyarországon a "Bohóc liga" a foci NB1-re.
@neccharisnyás útonálló: Hajrá, lassan a szövegeseket is érted:-)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2010.10.24. 01:57:37

3. A kultúra lényege szerint nyitott és befogadóképes, míg az ideológia (mindegyik ideológia, de a nacionalista kiváltképp) zárt és kirekesztő.
A nemzeti ideológia fő gondja a tisztogatás, eszménye a nemzet tiszta esszenciája, mely nem tűri az idegen elemeket. Módszere pedig: a nemzet tisztaságára nézve veszélyesnek bélyegzi azokat, ellenszenvet és gyűlöletet ébreszt a másik iránt. Végeredménye: preparált lepke az üveg alatt. Önmumifikáció.
A nemzet, mint kultúra dinamikus struktúra, amely képes kapni és adni. Nem viszolyog attól, ami idegen, hanem könnyedén elsajátítja; nem szorong a sajátjáért, hanem szívesen "forgalmazza" azt. Ez a befogadási képesség, ez a csere-bere - nem pedig a tisztogatás és a tisztaság - a telt identitás és a másikkal való együttélés záloga.
Ha a Bosznia név valamely identitást fed, tartalma nem a nemzetek vagy a nemzeti kultúrák algebrai összege, nem is azok új nemzet(felett)i konstrukcióba való beolvasztása, hanem éppen a tartós kulturális interakció. A bosnyák [bosanac] és a bosnyákság [bosanstvo] megjelölések nem nemzeti fogalmak, de nem is csak regionális-területi érvényűek. Mindenekelőtt és mindefölött a felvázolt civilizációs processzus fogalmai, mely folyamat a sok-sok történelmi változás és politikai akadályoztatás ellenére egy évezrede tart a mindennapokban, mégpedig lankadatlan vitalitással. Ebben a konstans interakciós processzusban (melynek neve Bosznia) a nemzeti kultúrák a változók: megőrzik külön identitásukat, ám "kiteszik magukat" a befogadás és az adás tartós kultúrateremtő kölcsönösségének. Gyakorlatilag Boszniában minden nemzeti kultúra az ami, és még "valamivel több". A nemzeti ideológia szempontjából ez a jelenség tisztátalanságnak látszik.

(Az idézetek forrása:
Ivan Lovrenović: A régi Bosznia. Kalligram Kiadó, 1995. Ford.: Radics Viktória. Eredeti cím: Labirint i pamćenje, kulturnohistorijski esej o Bosni. Sarajevo, 1989.)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2010.10.24. 02:12:35

@Styxx: Akkor most szállítom a Drago Jančar-féle idézetet pontosítva és szövegkörnyezettel együtt. (Az egészet érdemes lenne, de persze arra itt most nincs sem hely, sem kapacitás, hogy bemásoljam. Szerencsére nem csak a kezemben lévő tavalyi Jelenkor-számban lehet olvasni, hanem a folyóirat internetes felületén is. A végére teszem a linket.)
___________________

Nyilvánvaló, hogy e városon valami abszurd és irracionális balsors folytatja kísérleteit. Írófélék, nem habozunk üstökön ragadni és továbbfejleszteni ezt a gondolatot.
De vajon készek vagyunk-e kicsit is másként gondolkodni? Vajon nem pont ebben a városban vagy legalábbis a világnak vajon nem pont ezen a végén emelték piedesztálra a közönséges terrorcselekményt, az utcai merényletet, s tették a hazaszeretet, a mitologikus patriotizmus jelképévé? Vajon nincs-e különös hasonlóság Gavrilo Princip és társai meg a jelen fanatikus terroristái között? Ahogyan azok pózoltak egykor a helyi fényképésznek, és ahogy a mostaniak feszítenek a kamerák előtt. Az elhivatottság és kiválasztottság akkori és mostani narcisszoid és elborult tudata? Készségük egyszeri életük feláldozására, egyszersmind eltökéltségük egy másik élet megsemmisítésére, amely minden óvintézkedés ellenére is ki van szolgáltatva a félresiklott szubjektív akaratnak és a kitervelt, hideg, racionális gyilkolásnak?
Gondoltunk-e valaha is arra, hogy Szarajevó vagy hetven és még annál is több éven keresztül egy terrorcselekményt ünnepelt? Vagy nem volt-e beépítve e terrorcselekmény azoknak az emberek értékrendjébe, gondolataiba és érzelmeibe, akik a huszadik század végén ismét embereket ölnek és a tulajdon városukat rombolják? Vagy a század végén, ha már a végére akarunk járni, a mai gyilkolók és rombolók fejében és tetteiben nem ennek a "patriotizmusnak" az autentikus szándéka és autentikus szellemisége teljesedik-e ki?
Gavrilo Princip ünnepelt hős volt hetven éven át ezeken a tájakon. Hány vaskos történelemkönyv, mennyi költemény, színházi előadás, ünnepi beszéd és újságcikk született Gavrilo Princip büszke örököseinek tollából! Emlékszem, hogy mentünk megnézni Szarajevóban a merénylő betonba öntött lábnyomát: itt állt, innen lőtt Gavrilo Princip. Itt kezdődött a világháború, amely elsodort sokmillió életet. És emlékszem az akkori rossz érzésre: a másik oldalon a mit sem sejtő Ferenc Ferdinánd trónörökös. Meg felesége a széles karimájú kalapban. Mindketten vérbe borulva, holtan omlottak az automobil ülésére. És emlékszem a patetikus beszédekre: a lövések visszhangzottak egész Európában, Bécsben és Berlinben és Párizsban. Ljubljanában is, ahol a szónokok a szerbek elleni harcra szólítottak, a szlovén újjászületés hívei pedig a szerb testvérek segítségére készülődtek. Prágában is, ahol Švejk azt kiabálta: "Fel Belgrádra! Fel Belgrádra! Megölték a Ferdinándot!" És a század végén megint itt vagyunk Szarajevóban, ahol megint lőnek, nemcsak a rosszul őrzött Ferdinándra, hanem mindenkire, ami él és mozog. És a Gavrilo Princip járdába öntött híres- nevezetes lába nyoma körül szétrobbant gránát nyomai, kiégett házak a századelőről Stepa vajda rakpartján, azok, a merénylet alkalmával készült híres fényképekről ismert épületek. A város, amely a távoli osztrák provinciában, a század elején valóban a maga viszonylag nyugodt életét élte, a maga, ahogy ma mondanánk, toleránsan multietnikus és multikulturális mindennapjait, a város a huszadik század végére romokban hever. Készek vagyunk-e elgondolni, hogy nem csupán az abszurd és irracionális balsors miatt van így, hanem a hibás, irracionális, szenvedélyes és fanatikus eszme miatt is, vagy kizárólag emiatt, amit jelképpé, értékké és mítosszá emeltek?
Lövések a század elején, lövések a végén, és ott ülünk PEN-tagok, akik mind aláírtuk a Chartát, kötelezve magunkat, hogy fellépünk a faji, a nemzeti és az osztálygyűlölet ellen. Ülünk a pastorale képe alatt, a század végén a kiégett ház elhagyatott lakásában, Szarajevó közepén, egy meglehetősen giccses kép alatt, amelyen egy pásztor látható, akit eltalált a golyó.

(Drago Jančar: Rövid tudósítás a város hosszú ostromáról. Jelenkor, 2009. április)
Online: jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1745

Styxx 2010.10.24. 10:23:21

@bikmakk:
Kössz. Elolvastam az egészet. Jó.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.10.24. 17:03:31

@Styxx:
Olyan jó érzés tudni, hogy van ki felügyelje a kiscsikó botladozásait. :-)

Azzal viszont segíthetnétek, hogy
"mi köze a kukásoknak a rendőrökhöz?"

Hasonlít a két szó? Vagy a tevékenységük? Rengetegszer előkerül párban ez a kettő, és nem értem.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.10.24. 20:02:25

@MTi: Jajmár! Most ez megint milyen. Csináltak egy vicces videót, közben lehet nem is erről szól a dal. :/ ;D

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.10.24. 20:04:10

@bikmakk:
"A kultúra lényege szerint nyitott és befogadóképes, míg az ideológia (mindegyik ideológia, de a nacionalista kiváltképp) zárt és kirekesztő.
A nemzeti ideológia fő gondja a tisztogatás, eszménye a nemzet tiszta esszenciája, mely nem tűri az idegen elemeket. Módszere pedig: a nemzet tisztaságára nézve veszélyesnek bélyegzi azokat, ellenszenvet és gyűlöletet ébreszt a másik iránt. Végeredménye: preparált lepke az üveg alatt. Önmumifikáció. "

Ez mennyire igaz....!

MTi 2010.10.28. 16:06:06

Hogy meglegyen az 50 hozzászólás, meg nehogy kimaradjon még egy nagy kedvenc:
www.youtube.com/watch?v=Hu3RQ7Vh138
A dal egy műnépdal-énekes életpályáját énekeli meg, a tőlük megszokott nemkevés iróniával. A szöveg itt:
www.lyricstime.com/zabranjeno-pusenje-halid-umjesto-halida-lyrics.html

pakesz (törölt) 2010.11.05. 16:36:21

mi van Csirke72 merre van?

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2010.11.23. 00:55:41

„Szüntelen döfködöm a semmit” – Kollár Árpád Nem Szarajevóban című kötetéről

A történetileg agyonterhelt „Szarajevó” szó örvényéből nehéz ép bőrrel kimásznia egy (ne felejtsük el, hogy vajdasági) költőnek. – Vincze Ildikó kritikájából kiderül, hogy sikerül-e.

Versrészlet:

szarajevóban meg kellett volna szerezni a túlélést
megváltani magam vagy valaki mást
aki sohase lehettem volna
jóllehet ki gondol erre szarajevóban

(szarajevóban meg kellett volna venni)

Bővebben: www.irodalmijelen.hu/node/7545

Donna (Cara)mba 2010.11.23. 17:08:05

@bikmakk: Nohát, akkor nincs abban semmi csoda, hogy engem is ennyire elbűvölt ez a nálam is szinte fogalommá lényegült város!

Mivel nem vagyok se költő, se irodalmár, csak irodalomkedvelő, valami lehet benne, hogy nálam is szimbólumot szimbólum hátán hordozó városra élesített rá az asszociációs fotóapparátom:)

Pedig még délvidéki se vagyok:(

Szóval sokatmondó a fiatal költő néhány sora a Városról.

Asszem, nekem is valahol valamiféle szarajevóban (talán egy erdélyi szarajevóban?) kellett volna megszereznem a túlélést vagy a megváltást:(

Balt 2012.04.08. 01:00:45

@Donna (Cara)mba: A másfél év talán kevés "idő" (még a húszéves fához képest is), hogy örökérvényűnek mondhassuk amit írsz, de mégis: ez a másfél év is téged igazol... Osztom a gondolataidat.

Balt 2012.04.08. 01:06:09

@Donna (Cara)mba: "Én nem tanultam még oroszt se:)"

Off: Ez Ceau talán egyetlen vívmánya, ha úgy tetszik... :) Nem mintha bármi probléma lenne az orosz nyelvvel - elvégre vagy 300 millió ember beszéli, ha valami keveset megértek a szövegekből, az részint ennek köszönhető -, de a "különutas", már-már Tito-i külpolitikát elnézték neki az oroszok, amit persze a belpolitikában vastagon megfizette(te)k...

Donna-CatOnAHotTinRoof 2012.04.08. 10:16:36

@Balt: Köszönöm kedves egyetértő soraidat! Sajnálom, hogy idő- és energiahiányában nem járok errefele, pedig nagyon szerettem ezt a blogot!

Sajnos privátim: túlélést játszom:-)
Ez a játék eléggé igénybevevő mifelénk...
Ha annyit elárulok, hogy devizaadós vagyok és vállalkozó, mely vállalkozás éppen a csőd fele battyog: akkor mindent elmondtam a magyar túlélést megpróbáló, lecsúszóban lévő polgári rétegről, amelyhez tartozom, sajnos...szóval ebből érteni fogsz, miért nincs már szellemi energiám, miért nem marad szinte már semmi abból, amit szerettem: olvasni, vitázni, beszélgetni:-)
Amitől még értelmiséginek véltem magam...

Kívánok Neked és a blog látogatóinka áldott, örömteli húsvétot!

Most rokonlátogatási "kötelezettségeim" vannak, de mindenképpen szakítok majd időt arra, hogy a ladin nyelvvel kapcsolatosan megosszam véleményem Veled. Ha tudnád, hogy mennyire bosszankodtam, hogy nem jutott eszembe ez a nyelvjárás, amikor erről a témáról írtam... Csak törtem-törtem a fejem és nem jutottam nyomára, pedig tudtam, hogy pontosan ott létezik, ahol említed. Még jártam is arrafele, olvastam néhány faluban a kettős névtábla kiírást.

Ceau-ról abszolut pontosan látod, mi mozgatta és miért "fogadták" el a nyugatiak - ha fentartással is - bel- és külpolitikáját, soxor fitttyet hányva sok szép elvre...
Tudták, hogy véresszájú "vámpír", mégis szóba álltak vele, Nixon még el is látogatott Romániába. Több neves egyetemen díszdoktorrá avatták a senkiházi susztert...

Ilyen a politikai játszma. Nem igazán "embernek" való, az emberi szót klasszikusan, humánusan értelmezve.

Szép napot, még 1x kellemes ünnepeket és majd jelentkezem. Most sajnos mennem kell:-(