Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (49) horvátország (213) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (16) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) újvidék (2) ujvidek (20) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

Nagy délszlávok 4. – Petar Petrović Njegoš

2011.09.07. 15:30 bikmakk

Portrésorozat 2 méter körüli délszlávokról

Előzmények:

  1. Krist Novoselic
  2. Razija Mujanović
  3. Zlatan Ibrahimović


 

Petar Petrović Njegoš – egyházfő, államférfi, költő és biliárdjátékos

Testmagassága: 228 cm (?)

 

Közismert tény, hogy a montenegrói az egyik legnagyobb átlagos testmagassággal rendelkező nemzet Európában. Biztos azért nőnek ilyen nagyra, mert az egészséges, szervezetüket regeneráló és a növekedési hormonok újratermelődését segítő alvással töltött órák száma is alighanem náluk a legnagyobb. A "Szorgos népünk győzni fog!" jelmondat így ott akár le is cserélhető valami ilyesmire: "Lusta népünk nagyra nő!"

Nos, mai bejegyzésünk főszereplőjéről, Petar (Radivoje) Petrović Njegošról (1813-1851) sok mindent el lehet mondani; montenegrói is volt meg langaléta is (ha hihetünk a legendának; egyébként az egyszerű emberek egyenesen dzsinnek tartották), de azt semmiképpen nem állíthatjuk róla, hogy lusta lett volna, épp ellenkezőleg: notórius álláshalmozó hírében állt. Főfoglalkozásban ugyanis Crna Gora uralkodójaként, egyben a pravoszláv egyház metropolitájaként tevékenykedett, emellett költőként is jeleskedett.


Szerb húszdináros bankjegy II. Petar Petrović Njegoš képmásával
(Montenegróban a sorozatot kivonták a forgalomból, helyette manapság új,
eléggé jellegtelen, hidakat meg épületeket ábrázoló fizetőeszközt használnak)

A kis, nehezen megközelíthető (akkor még tényleg csak néhány völgyből álló és tengerparttal nem rendelkező) hegyvidéki fejedelemség a 16. századtól kezdve egyre szélesebb körű autonómiát élvezett az Oszmán Birodalmon belül, a 17. században pedig teljesen függetlenné vált. A helyi klánok nem igazán tudtak megegyezni abban, hogy melyikük adja az uralkodót, ezért az állam vezetésének jogkörét a szerb pravoszláv egyház montenegrói irányítója (Cetinje érseke) kapta meg, aki történetesen maga is az egyik klán sarja volt: így szállt a korona a Petrović-Njegoš házra és innentől kezdve egészen főhősünk haláláig minden egyes soron következő montenegrói püspök-fejedelmet (vladika) egyben az egyházfői tisztséggel (metropolita) is felkentek. Petar Petrović azonban megszüntette ezt a reakciós hagyományt, és ezzel a teokrácia tovább élésére is keresztet lehetett vetni, mivel az utána következők már csak a hercegi (knjaz) címet viselték. A részletek iránt érdeklődőknek: az ortodox egyházban csak a szerzetesi rend számára kötelező a cölibátus betartása, de mivel püspök kizárólag szerzetes lehet, így gyakorlatilag püspöki címtől fölfelé – legalábbis hivatalosan – nem megoldható az utódnemzés. A mindenkori trónörökösről ezért oldalágon kellett gondoskodni. Főszereplőnk a bácsikájától, I. Pétertől vette át a hatalmat.

II. Petar Petrović Njegoš azonban – némiképp paradox módon – sokkal ismertebb költészetéről, mint államférfiúi tevékenységéről.  Első verseit abban a kolostorban írta, melyben tizenhárom éves korától nevelkedett. 1827-ben visszakerült nagybátyja udvarába, ahol az idős püspök-hercegtől olasz, orosz, német, angol és francia nyelvleckéket vett. Az ifjú költő azonban nem elegédett meg a centinjei udvar kitűnő könyvtárával, ezért meghívta nevelőnek kora egyik legműveltebb szerb polihisztorát, a szarajevói születésű (Zimonyban, Szegeden, Karlócán és Lipcsében iskolázott) Sima Milutinovićt, aki maga is foglalkozott költészettel, emelett a trónörököst filozófiára és történelemre oktatta.

Radivojét tizenhét évesen – nagybátyja halála után nem sokkal – Cetinje püspökévé szentelték. Az állam kormányzását azonban egy ideig még Sima Milutinović végezte. II. Péter sokat tett Montenegró nemzetközi elismertségéért: többek között az orosz cárnál és a bécsi udvarban lobbizott, emellett gyakori diplomáciai látogatásokat tett Belgrádban is. Nemzetközi útjai során ismerte és szerette meg a biliárdjátékot. Kedvenc biliárdasztalát – mely alighanem az első ilyen alkalmatosság volt a mai Montenegró területén – Itáliából hozatta. Ötven válogatott legény cipelte a hátán Kotor kikötőjéből egészen Cetinjéig. Ma is látható az egykori palotának helyet adó múzeumban, melyet a helyiek nemes egyszerűséggel így neveznek: Biljarda azaz Biliárd-ház.


A híres biliárdasztal Cetinjében – Njegoš rezidenciája ma múzeum

Njegoš bármerre ment a világban, óriási méreteivel mindenütt feltűnést keltett. Vuk Stefanović Karadžić írja róla, egyik, 1833-ban kelt levelében: "Még be sem töltötte a huszadik életévét, s máris nagyobb és szebb, mint bármelyik bécsi gránátos! [...] Talán ő a legmagasabb ember egész Crna Gorában." 

Karadžićtyal való barátsága mélyen hatott az ifjú uralkodóra: szabadidejében a szerb nyelv grammatikájáról szóló könyvet szerkesztett. Közben a költészettel sem hagyott fel. 1847-ben, bécsi látogatása alatt, egy ottani könyvkiadó segítségével jelentette meg főművét, költészetének csúcsát, a Hegyek koszorúja (Gorski vijenac) c. drámai költeményét, melyben Crna Gora törökbarát erőinek kiűzését szorgalmazta.


A Hegyek koszorúja hagyományos előadásban, guszlán
(Zenél és énekel: Milan Mrdović)

A Njegoš egyik ősének, Danilo vladikának (1696-1735) idejében játszódó, nagyrészt fiktív (párbeszédekre és nagymonológokra osztott) történet szerint a török megállíthatatlanul terjeszkedik a Balkánon északnyugat felé. Crna Gora bástyája még tartja magát, de az alattvalók közül egyre többen térnek át a muzulmán hitre. Hogy mindennek elejét vegye, Danilo fejedelem a korai 1700-as évek egyik karácsonyán lemészároltat egy csomó, "törökös" szokásokkal élő montenegróit. (Az esemény Istraga poturica néven vonult be a köztudatba, noha a történészek szerint valójában nem került sor rá, legalábbis nem szervezett módon.)

A szerb népballadák ritmusára jellemző, tízszótagos (4-6 tagolású) verssorokból álló mű a tömeggyilkosság piedesztálra emelésének napjainkban nyilvánvalóan tarthatatlan és vállalhatatlan ideája mellett hemzseg a roppant érdekes és a korban szokatlan, újszerű morálfilozófiai gondolatoktól. Emellett van benne egy sajátosan délszláv (leginkább szerb), heroikus attitűd: a nehézségek és a szenvedés edzi a lelket, áldozatok nélkül semmi fontosat nem érhetünk el az életben, ezért az embernek mindenkor készen kell állnia, hogy a gonosz és a zsarnokság ellen harcoljon. – Megannyi Gavrilo Princip meríthetett erőt ebből az útmutatásból.


A Gorski vijenac filmadaptációja (trailer, angol felirattal)

Njegoš irodalmi jelentősége Montenegróban páratlan, de kora délszláv polihisztoraival összehasonlítva is jelentős. A szerbhorvát nyelv egyik megújítójának is tekinthető. Csuka Zoltán (műfordító, a Csillagpor c. délszláv lírai antológia összeállítója) írja:

"Mialatt Vuk Stefanović Karadžić a szerblakta területeken, fenn északon azért küzdött, hogy a szerb irodalom a nép nyelvén újuljon meg, messze délen, Crna Gorában, Petar Petrović Njegoš, Montenegró püspökfejedelme (s egyben költőfejedelme is) a nép nyelvén írta meg legnagyobb alkotását, a Hegyek koszorúja (Gorski vijenac) c. drámai költeményét. Tehette, mert neki nem kellett az egyházzal szembeszállnia, és országában nem kellett a mesterséges szlavjanoszerb nyelvvel megküzdenie. A drámai költeményt áthatja a felismerés: csak hősi cselekvéssel és nem megalkuvó szolgalélekkel szerezheti vissza egy nép a szabadságát, mentheti meg becsületét és függetlenségét.
Tárgya: hogyan számol le a Crna Gora-i nép a "törökösökkel", ugyanakkor azonban Danilo püspök szerepében saját sorsát vetíti elénk: a magányosan élő, felsőbbrendű ember gondolatvilágát, a vezetőférfiét, aki messzebre lát, mint a többiek, s ezért jobban át tudja érezni kora nyomorúságát."

Zsarnoka e világ a zsarnoknak,

S mennyire az a jótétléleknek!

A pokolnak viszálya van benne:

Harcol abban test a lélek ellen,

Harcol abban tenger a hegyekkel,

Harcol abban hideg a meleggel,

Harcol abban vihar a szelekkel,

Harcol abban állat az állattal,

Harcol abban nemzet nemzet ellen,

Harcol abban ember ember ellen,

Harcol abban nap az éjszakával,

S harcolnak a szellemek az éggel.

Nyög a test a lélek erejétől,

S vergődik a lélek benn a testben,

Nyög a tenger az egek súlyától,

S tengerben az egek megrendülnek;

Egyik hullám feszül a másiknak,

S künn a parton megtörik mindkettő.

Senki nincsen boldog, s megelégült,

Senki, aki nyugodt és kibékült;

Csúfot űz az ember az emberből;

Magát látja majom a tükörben!

 

(Gorski vijenac, részlet – Csuka Zoltán fordítása)


Gorski vijenac – Vuk Mandušić álma (figyeljük meg a ritmust)

Az uralkodó 1851-ben tuberkulózisban megbetegedett. Tüdőbajának kúrálására Itáliába utazott, de állapota nem sokat javult. Bécsben is próbálták gyógyítani, sikertelenül. Időközben a törökök újra fenyegetni kezdték Montenegrót, ezért Njegoš visszautazott hazájába. A fővárosban, Cetinjében halt meg 1851 októberében. Földi maradványai számára a Lovćen mítikus hegyén mauzóleumot emeltek.


A Hegyek koszorúja költőjének síremléke a Lovćen impozáns csúcsán,
közel 1700 méterrel a tengerszint felett – Njegoš végakarata szerint
(Aki egész életében kimagaslott a többiek közül, annak halálában sincs tériszonya)

23 komment

Címkék: könyv nyelv montenegro törökök nagy delszlavok njegos

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr83208098

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Styxx 2011.09.07. 15:45:33

A notórius álláshalmozás és a lustaság nem zárja ki egymást. Montenegróiaktól a notórius állás-, méginkább funkcióhalmozás soha sem állt távol. Mindez természetesen Njegos fejedelem, és e kiváló poszt érdemeiből jottányit sem vesz le.

RoFä 2011.09.07. 19:06:49

Egy jófajta sonka is viseli a nevét ;)

APV 2011.09.07. 19:48:32

A sonak nem közvetlenül Njegosról kapta a nevét hanem NJEGUSI (Njuguši)faluról,ahol készítik a sonkát.A falu a Lovćen (hegy)lankáin van.A sonka különlegessége,hogy a hegyi és a tengeri levegő keveredésével szárítják,aktív füstőléssel.A megnevezett faluban éltek a Petrovics dinasztia tagjai így közvetve van csak valami köze Njegosnak a sonkához....A poszthoz gratula,már vártam.A szerző elmondott mindent ami jelentős.

APV 2011.09.07. 19:58:33

Ja és holnap minden jót kívánok a Goldenblog ünnepségen.Egy ilyen blog dédelgetése nem egy egyszerű feladat.Ezért emelem kalapom a szerzők felé,mert közelebb hozza Szerbiát,Montenegrót,Horvátországot...mindannyiunk számára.

Maisie MacKenzie 2011.09.08. 10:48:17

"nem kellett a mesterséges szlavjanoszerb nyelvvel megküzdenie"

Miért volt mesterséges szlavjanoszerb nyelv?

Csak egy más réteg nyelve volt (vallásosabb, műveltebb)

Az egyházi szláv azért eléggé mindennapos volt, az orosz megoldások sem voltak idegenek az olvasott egyénektől.

Persze nem a nép nyelve volt, mert az nem is értette az egyházi szláv liturgiát, mert nem érdekelte és a köznapi nyelv török elemekkel bővült, a ragozás meg elcsökevényesedett, akkor ezt a nyelvet lehet turkoszerbnek nevezni? :-)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.09.08. 10:59:14

@Maisie MacKenzie: Már bocs, de neked lételemed az, hogy mindenbe belekössél? Ráadásul (most) igazad sincs. Amúgy Csuka Zoltánnál lehet panaszkodni a megfogalmazás miatt.

Maisie MacKenzie 2011.09.08. 11:16:17

@bikmakk:

Bocs, hogy félreérthető voltam! Dehogy kötök én beléd! Csak érdekelt volna a szlavjanoszerb nyelvi vonal, (meg a másik is). :-(

(Legközelebb egy bekezdés udvariaskodási formulákkal indítok! Sajnos nem erősségem a diplomácia!)

Nagyon jó a blog, szeretem! Várom az új posztokat! Erőt, egészséget, szerencsét hozzá!
(gyakorlok)

Styxx 2011.09.08. 11:20:05

@Maisie MacKenzie: @bikmakk:
laikusként, csak egy elmélet:
Az egyháziszerb netán nehézkes, modoros, merev.
Mint pl. a latin a neolatin nyelvekhez képest.
Bocaccio latinul is megírhatta volna, hogy a kikapós menyecskét megdöngetik a hordóban, csak éppen úgy festett volna, mint egy orvosi zárójelentés, és nem úgy,mint egy ízes, vágykeltő, könnyed, erotikus novella

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.09.08. 11:22:25

@Maisie MacKenzie: Jól van, nincs harag. Csak ne légy troll. Ez még elmegy:

Maisie MacKenzie 2011.09.07 14:08:32
@Deak Tamas:

"addigra már kövérnek várt délszláv nyelvtudásommal"

Milyen tankönyvből tanulsz? Több évtizedes szerbhorvátból? :-)

De volt már itt máskor is olyan kommented, amitől egy picit kinyílt az a bizonyos bicska nálam. :)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.09.08. 11:24:22

@Maisie MacKenzie: @Styxx:
Mesterséges, mert a szerb nyelvben nem (már nem vagy sosem) létező alakokat erőszakoltak bele.

Maisie MacKenzie 2011.09.08. 11:35:25

@bikmakk:

Próbálom megmagyarázni:

Tudom, hogy a szerb és a horvát egymással kölcsönösen érthető nyelvek, gyakorlatilag egy nyelv, DE elindult egy elkülönülési folyamat (főleg horvát részről) és ezt a nyelvtanulás során nem lehet figyelmen kívül hagyni. Tehát szerintem ma el kell dönteni, hogy melyik irodalmi nyelvet, melyik tankönyvből kezdi tanulni az ember, ha belevág az egyik délszláv nyelv tanulásába, már a hétköznapi társalgási fordulatok miatt is, de a kiejtést sem kellene elbagatizálni, mert egy kezdőnek igen is fontos, hogy mi rögzül elsőként.

Egy hatvanas külföldi jugoszláv szerbhorvátját megértéssel veszik bármelyik utódállamban, de egy harmincastól már többet várnak, szerintem.

Én szerbül szeretnék magtanulni és tudnám, hogy mik ennek a korlátai, nem adnám elő tökéletes horvát nyelvtudásnak.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.09.08. 11:50:31

@Maisie MacKenzie: Ez, ahogy így kifejtetted (bár vitatható ugyan), sokkal pozitívabb, mint a fenti fél sor.

Saját vélemény: persze, ma már így érdemes. Kiválasztani az egyik nyelvváltozatot és azt tanulni. De ettől még a régi "szerbhorvát" szótárak és frazeológia-gyűjtemények is hasznosak, mert legalább bemutatják a különbségeket is.

pl.

pontosvessző: tačka i zapeta, hor. točka i zarez
(Hadrovics: Magyar-Szerbhorvát szótár, 1976)

Maisie MacKenzie 2011.09.08. 14:19:31

@Styxx:

"úgy festett volna, mint egy orvosi zárójelentés"

bortonszleng.blog.hu/2011/08/31/ki_van_pattintva

Külön figyelmedbe ajánlom Rosszalvó kommentjét. :-)

Styxx 2011.09.09. 08:50:38

@Maisie MacKenzie:
Jaja, bár Rosszalvó kontrasztja kifejezetten vicces:-)

Omár mollah 2011.09.09. 15:01:03

A zenés-énekes előadás hallgatása közben azon járt az agyam, ezek a balkániak nincsenek egy kicsit meghasonulva, amikor egy müezzin stílusában énekelnek a török módi szerint élő montenegróiak legyilkolásáról? :D

Egyébként nagyon színvonalas poszt!

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.09.09. 15:43:13

@Pigsy: Köszönjük a dicsérő szavakat.

Egyébként (törökös hangzás ide vagy oda), a guszlás énekmondók (guszlárok) már jóval az ottománok európai megjelenése előtt ugyanilyen stílusban adták elő a tradícionális (töbnyire dekaszillabikus) hősénekeket. Nemanja István (†1228) udvarából is maradtak fenn rájuk vonatkozó feljegyzések. De amúgy nemcsak a szerb, hanem a horvát kultúrában is hasonlóan hangzik a guszlás kornyikálás.

Styxx 2011.09.09. 16:27:28

@bikmakk: @Pigsy:
Íme egy Milosevict ekéző horvát guszlás bácsi:
www.youtube.com/watch?v=OFfXT2D3iWA&feature=related
„Mint Hitler a zsidókkal, úgy bántál el a saját fajoddal.”

„Türannoszként mindened elbuktad, Szerbia Koszovó és Vajdaság nélkül marad” (az utóbbi még stand by-on).

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.09.09. 16:33:53

@Styxx: Nem fogod elhinni, de pont erre gondoltam. Már valamelyik posztban vagy kommentben (kábé 1-2 éve, ki tudja) megemlékeztünk a bácsiról. :)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.09.09. 16:40:23

@Pigsy: @Styxx:
Elefántcsontból készült ládika fedele
(Bizánc, Kr. u. 1000 körül):
goo.gl/5pt6R

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2011.09.10. 12:00:20

A poszthoz és a kommentekhez is egy érdekes adalék (most találtam):

"Amikor a Letopis szerkesztését rám bízták, abban az időben kezdtem gondolkodni azon, milyen témához is nyúljak, s vajon versben írjak-e vagy prózában. Szerettem volna versben írni, mert a népénekek ritmusához jobban értettem, mint a prózához. S mások is könnyebben írtak a népénekekhez hasonló versben, mint prózában. A népénekek ritmusa mindenkinek már gyermekkorában szinte az agyába és a szívébe vésődik. Ha az ember egy kicsit gyakorolja magát, még beszélni is tud ebben a ritmusban. Ez a bizonysága annak, hogy a szerb költői nemzet. A népköltés küldetése az volt, hogy megmentse a szlavenoszerbbe tévedt prózát, amely később beleveszett volna az orosz »tengerbe«." (Jakov Ignjatović ~ Szentendre, 1822 - Újvidék, 1889)