Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (50) horvátország (214) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kígyó (1) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (17) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) poskok (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) újvidék (2) ujvidek (20) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

A vajdasági magyarság fogyatkozásának megállítása – olvasói

2012.04.25. 07:00 Styxx


Az utolsó, tavalyi népszámlálásról még nem találtam hasonló ábrát [Styxx]

Örülünk, ha az olvasó veszi a fáradtságot és vendégposztot küld. Rothstein nicknevű kommentelőnk gyakran éles kirohanást intéz blogunk szerzői ellen, illetve a blog szellemiségével szemben. Ezt az írást a múltkori felhívásunkra küldte, ami részéről teljesen korrekt dolog, még ha nem is értünk mindenben egyet.
Egyrészt: Szívesen adunk teret eltérő véleményeknek. (Azért a magas lóról ócsárló, pökhendi stílust ha nem muszáj, nem kellene erőltetni.) Másrészt: Jelen esetben még csak azt sem mondanám, hogy a lentebb kifejtett nézetek alapjaiban eltérnének a sajátométól. A vajdasági magyarság fennmaradását magam is fontos célnak tartom. Hogy mennyire illuzórikusak Rothstein elképzelései, illetve mi az, aminek a megvalósítása folyamatban van; mi az, amit esetleg más másképp képzelne el, avagy a kérdés szakértője és/vagy a saját bőrén érzi mindezt, esetleg valamit tárgyi tévedésnek tart – az ilyesmi bátran kifejthető, akár kommentben, akár ehhez hasonló vendégposztban.
Amiben eltérnek Rothstein nézetei az enyémtől: A többségi (esetünkben a szerb) és a kisebbségi (esetünkben a magyar) etnikum egymás közötti viszonya nem feltétlenül harcként kell, hogy meghatározásra kerüljön. Szerintem a vajdasági magyarság megőrzése a szülőföldjén egy fontos cél, de nem harc.
Ugyan kapcsolódik a témához, de mégiscsak másodlagos kérdés, hogy egy vajdasági magyar a szerb népet/kultúrát netán gyűlöli, megveti, közömbös iránta, avagy rajong érte. Még egy, a szerb kultúra iránt rajongó is kiállhat következetesen saját, vajdasági magyar identitása mellett és tehet sokat a megmaradásért. Ugyanígy: attól, hogy valaki en bloc gyűlöli a szerbséget, mint népet és a kultúrájukat, még elhanyagolhatja saját anyanyelvét, identitását, és mindezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy valóban, viszonylag rövid távon bekövetkezzen egy asszimilációs folyamat.
A "vajmagyar" (mint a vajdasági magyar rövidítése) pedig szerintem cseppet sem szitokszó, afféle "vajpuha behódoló" jelentéstartalmú, hanem egy rokonszenves, újabb keletű szóösszetétel, ami kifejezi a vajdasági magyarságra jellemző öniróniát és tárgyilagosságot. Mindezeket pozitív tulajdonságoknak tartom.
A délvidéki magyarral, mint ellentétpárral szembeállítani pedig botorság, ráadásul a vajdasági magyar kifejezés még pontosabb is, hiszen a Délvidék kissé nagyobb földrajzi terület mint Vajdaság, annak ellenére, hogy a köznyelvben gyakran szinonimaként használjuk őket.
Rothstein írásából ezért pusztán néhány személyeskedő mondatot-félmondatot vettem ki, akit a teljes érdekli, itt a kommentek között megtalálja. Olyan jellegű kritika, hogy a "program" nem kellőképpen kidolgozott viszont azért méltánytalan, mert mindezt az írója ingyen és bérmentve, rövid idő alatt hozta össze (ahhoz képest szerintem nagyon is alapos).

I. Kárfelmérés

1. Itt a jó alkalom a népszámlálás után, hogy tisztába tegyük, mennyi az annyi. (Egyébként 10 év alatt ötödével csökkent a magyarság abszolút száma, elég sokkoló adat, azért nem kéne.) Fontos lenne egy nemzeti kataszter készítése, amely településenként lajstromba venné a magyar nemzetiségű lakosokat. Ez lenne a kiindulási alap.

2. Egyenként fel kellene venni a kapcsolatot minden magyar nemzetiségű emberrel. Legyen az Szávaszentdemeteren, vagy Horgoson. Felmérni az igényeket, kinek mire lenne szüksége. Lehet, hogy Mari néninek, aki az utolsó magyar valamelyik szerémségi faluban, már csak magyar szakácskönyv kellene, vagy Nők Lapja (kéretik nem röhögni, anyukámék is Nők Lapját vittek Mérára, külön kérésre, mivel a helyieknek kevés magyar olvasnivalójuk volt).

II. Oktatás

Szerepe felbecsülhetetlen. A cél a magyar iskolahálózat fejlesztése, bentlakásos kollégiumok létrehozása a szórványvidékeken. A magyar gyermekek 100%-a járjon magyar iskolába, és a vegyes házasságból származó gyermekek közül is minél több. Rendszerint minőségi a különbség tapasztalataim szerint azok között, akik magyar ill. szerb iskolába jártak mind nyelvtudást, mind mentalitást illetően.

III. Propaganda/hazafias nevelés

1. Játszóházak, "magyar házak" létrehozása. Kárpát-medencei összmagyar táborozások elősegítése.

2. Propaganda folytatása a felnőtt magyar lakosság körében a nyelvhasználatot illetően. (Ne féljenek használni nyelvüket az utcán, közösségi helyeken, egyáltalán bárhol egymás közt, lényegében a fékek feloldása a fejekben.) Magyar feliratok a boltokban, utcákon (erre irányuló akciók, a Felvidéken ezt már csinálják), kétnyelvű utcanevek (de a régi magyar utcanévvel a mai szerb mellett, erre már Erdélyben, magánakciókkal volt példa Váradon). A cél egy erős, egységes, öntudatos, a jogaival tisztában levő, azokat maximálisan kihasználó és bővíteni akaró magyarság kinevelése a Délvidéken.

IV.Politika

1. Az önkormányzatok
A területi autonómiánál sokkal fontosabb szerepe van az önkormányzatoknak a centralizált kommunista rendszerek bukása óta. Nagy önállóságuk van, akár el is szabotálhatnak kormányrendelkezéseket (nyilván főleg többségi viszonylatban, amint erre rengeteg példát láthattunk pl. településnevek nem kihelyezése). A magyarságnak etnikai alapon egységes, az érdekeit képviselő pártba kell(ene) tömörülni, választások esetén fegyelmezetten szavazni, ezáltal az önkormányzatokban jelentősen növekedne a súlyuk, akár a vezetést is visszavehetnék (visszahódítanák). Azt hiszem ennek jelentőségét nem kell ecsetelnem, pályázatoknál, kulturális rendezvények pénzforrásainál stb.

2. Autonómia
2.1. Területi vs. kulturális. A magyarság fennmaradásához nem elég egy kulturális (személyi) autonómia. Ehhez muszáj elérni a kollektív, territoriális autonómiát.
2.2. Össz-délvidéki vagy a magyar többségű területekre korlátozott autonómia? Utóbbi rossz üzlet, nem akarok többet foglalkozni vele, mert egy előző posztban már kifejtettem, példa említésével hogy miért.

Hogyan lehet elérni egy területi autonómiát? Először is a fentebb felvázolt programot végig kell vinni. Ez legalább 3-4 év. Nem sok vesztegetni idő van. Lehet kérni, meg diplomáciai nyomást gyakorolni a kellő időben és helyen, ha a délvidéki magyarság oldott kéve és 6 irányban szalad szét, maga sem tudva mit akar. A magyar kormánynak teljes támogatásáról kell biztosítani ezeket az autonómia törekvéseket. A kárpótlás ügyében én úgy gondolom már hatalmas sikert értünk el. Zsarolni lehet őket az EU csatlakozás vétózásával, noha nem végtelenségig és nem túl nyíltan, hanem finomabb eszközökkel, egyéb kedvezményeket felajánlani cserébe.

Az hogy pontosan milyen jogosítványokat adna ez a területi autonómia, nos, erről el lehetne vitázni/elemezni hetekig, konszenzus kellene, de a végső szót úgyis a szerbek mondanák ki, nem mi.

V. "Állagmegőrzésből" fejlődés

Ha a fentebb skiccelt program a területi autonómiával egyetemben létrejönne, akkor sem lehetünk magunkkal teljesen elégedettek. Az ugyanis csak az állagmegőrzésre, a további fogyás megállítására lenne elég. Több magyar gyerek nem születne, de nem kallódna legalább el.

A fejlődéshez több kell. Elsősorban gazdasági. Ehhez munkahelyek kellenek. Munkahelyek vállalkozásokból lesznek. A vállalkozásokat bankok támogatják. Létre kell hozni egy délvidéki magyar bankot, ami etnikai alapon csak magyarokat támogat. Mielőtt valaki rasszizmussal vádolna, a szerbek és románok anyagi megerősödésében nem utolsósorban az etnikai alapon alakult bankok játszottak szerepet. Ugye az az átkozott intoleráns magyar uralom, ami ilyet is megengedett. Vajon a végtelenül toleráns szerb impérium engedne ilyet 100 évvel később?

Ha lesznek vállalkozások, munkahelyek a magyaroknak, akkor nyilván több gyerek is fog születni, mivel anyagilag megengedhetik maguknak.

***

Már hallom a reakciókat: Az egész programom fantazmagória, elsősorban pénzhiány miatt.
Nos, a kollégiumi, iskola hálózat létrehozható magánpénzekből is. Be kell vonni a nyugati emigrációt. Ők anyagilag jobban megengedhetik maguknak.

Magam is anyagilag támogatok pl. csángó programokat. A bankokat létre lehetne hozni anyaországi és nyugati emigrációs beruházásokkal, cserében kölcsönös gazdasági érdekek valósulhatnának meg.

59 komment

Címkék: vélemény vajdaság magyarok vendégposzt kisebbségi identitás

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr54470278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tachikomatip 2012.04.25. 08:03:07

minden strukturált véleménynyílvánításnak lehet örülni. ezek a pontok és elképzelések számos ponton párhuzamot mutatnak az MNT stratégiájával. leszámítva a sajtós kirohanásokat, leváltásokat úgy érzem alapvetően örülhetünk, hogy egy ilyen jól szervezett miniparlamentünk van.

Traktoros Pista 2012.04.25. 09:49:22

A szaporulat növeléséhez Nők Lapja helyett Fürge Ujjak kellene az asszonyoknak!

Viccet félretéve! A nemzeti identitás megtartásához és a szerb nemzettel történő kiegyezéshez a felsorolt pontok mellé szükséges még a gazdasági felemelkedés és az emberek jóléte. Enélkül semmi változás nem fog történni. Táborozhatunk bármennyit, lehet akárhol magyar felirat, ha a tenni kívánó értelmiség és melós elhagyja a falut, várost és országot! Az ex-YU modell gazdasági színvonala már elégséges lenne az öt pont végrehajtásához.
Az emberek jóléte nélkül csak fölösleges papírpazarlás bárminemű nemzetstratégia kidolgozása. A jólét megteremtése pedig sajnos nem vajdasági és még csak nem is szerbiai kompetencia.
Magyarul: várni kell amíg a gazdasági folyamatok meg nem fordulnak és reménykedni, hogy addig túlél egy olyan maroknyi kritikus tömeg, amire alapozható lesz a vajdasági magyar túlélés!

Bocsánat a pesszimizmusért, de meglátásom szerint ez a realista kép. Már 22 éve a saját uraink vagyunk pártok, programok és szavak szintjén. Eközben ilyen méretű népességcsökkenés soha nem volt tapasztalható a magyarság körében!

Donna-CatOnAHotTinRoof 2012.04.25. 11:08:11

@Traktoros Pista: Szerintem jól látod ebben a folyamatban a gazdaság szerepét.

Ritkán szokták ugyanis a gazdaságot még szakpolitikusok is szóba hozni, amikor a határon túli magyarok identitásának megőrzéséról beszélünk.

Ha nincs munkalehetőség, kereseti lehetőség, nincs privát tőke, az embernek fognia kell a kis batyuját és mennie kell arra, ahol munkát adnak szorgos kezébe. Ez persze a nyugat mostani korunkban.

Itt tér vissza az imént feltett kérdésem: hol van Magyarország, mint befektető?

Sehol. Mivel momentán még idehaza sem tudunk jól befektetni, idehaza is iszonyatos méretben csökken a gazdaság teljesítőképessége.

Erős - gazdaságilag erős - anyaország nélkül hiábavaló a jó szándék.
Nem becsülném le a jószándékot sem, de önmagában nem elég.

Itt befejezem, mert megint "offba szaladok":-)
Egyik mániám ugyanis éppen a gazdaság;-)

MTi 2012.04.25. 11:30:17

@Traktoros Pista: április 22-én egy másik poszt kapcsán ezt írtam:
"..papíron ez szépen fest, de megvalósítása utopisztikus. Nem tudom, mennyire vagy tájékozott, de a 250 ezres vajdasági magyarságot a májusi választásokon öt (5) magyar előjelű párt próbálja képviselni... lesujtó! Koalícióra, megegyezésre képtelenek és sajnos már a civil szférát is teljesen bedarálták... Tették ezt a mindenkori anyaországi politikai elit segítségével és jóváhagyásával!
Szóval - én itt élek és nem megyek sehová, magyarságom tartom és gyermekeimet magyar szellemben nevelem, magyarul iskoláztatom - de a helyzet gyakorlatilag reménytelen és megállíthatalan, csak idő kérdése.... és ez belülről látszik igazán, kívülről sajnos még nem annyira."
Magamról még annyit, hogy két fiúgyermekkel "járulatm" hozza a vajdasági magyarság "megmaradásához". De! Jóeszű, tehetséges gyerekekről van szó, és én nem fogom őket arra kötelezni, hogy ITT maradjanak és gürcöljenek a semmiért. Rájuk bízom, hogy eldöntsék hol akarnak érvényesülni, tőlem ez lehet Mo. vagy bárhol a nagyvilág - a mai világban nem várható el senkitől, hogy személyes boldogulását beáldozza a magasztos eszmékért, mert az élet - hiszitek, vagy sem - gyorsan lepereg (mondom ezt én, közel a 50-hez). És nem valami luxus-életre gondolok, csak emberhez MÉLTÓRA (az már nagyon elég lenne, ha 25-e táján már nem azt tárgyalnák az emberek, hogy mikor lesz már fizetés - persze csak azok, akiknek munkája van! - mert üres a hűtő, meg a számlák sincsenek még kifizetve, ha meg a gyereknek ne adj Isten cipő kell, akkor az egy "nagyberuházássl" egyenlő...)
De mindenkinek van választási lehetősége pl. én is maradtam, mert talán az érzelmi kötődés erősebb volt mint az átlagnál, és a magyarság érdekében teszek itt egysmást a magam módján... persze, ezért nem érzem magam nagyobb hazafinak, attól, aki pl. Kanadába emigrált!

zuzm0 2012.04.25. 12:12:56

Én is úgy látom, hogy megfelelõ munkahelyek nélkül (gazdaság), nem állítható meg a magyarság fogyatkozása. Viszont a jelenlegi gazdasági modellben keresni a megoldást, szerintem azért nem érdemes, mivel a bankszektor (ami ugye elvileg a pillérei a gazdaságnak) gyakorlata is enyhén szólva gyenge lábakon áll. Magyarán fenntarthatatlan az egész (itt fõképp a hitelekre gondolok). Tudom, ez elég pesszimista hozzáállás, viszont nehéz nem észrevenni, hogy nem csak nálunk vannak gondok gazdasággal, hanem az egész világon. Az, hogy netán másutt kevésbé érezhetõ a hitelválság (gazdasági válság), annak is köszönhetõ, hogy ott nagyobbak a tartalékok, itt viszont mi egy (két?), háborúval készültünk a szûkösebb idõkre.

Egyébként abban sem vagyok biztos, hogy megfelelõ jóléttel, megállna a folyamat (vaj/magyarság fogyatkozása). Ugyanis megváltozott az értékrend és a gondolkodásmód is. a nyugati társadalmak fogynak, hiába a nagy jólét, ellenpéldaként pedig felhozhatom a muzulmán világot. Nem mondhatni, hogy nyugati jólétben élnek, mégis szaporodnak. Ezeken lehet gondolkodni, hogy mi miért van.

stevie-w 2012.04.25. 12:33:00

A vajdasági magyar kisebbséggel számos alapos és okos tanulmány foglalkozik. A tanulmányok végkövetkeztetése, hogy a folyamat megállíthatatlan, legfeljebb lelassítható.

A zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely kutatásai azt bizonyítják, hogy még a magyar-magyar házasságokban is van 2% "asszimilációs veszteség," azaz az ilyen családokban felnövő 100 gyerekből is kettő szerbnek fogja vallani magát felnőttkorában.

A vegyes házasságokban az asszimilációs veszteség attól függ, melyik szülő a magyar. Ha az apa az, akkor 50%, hogy a gyerek magyarnak vallja magát, de ha az anya a magyar, akkor ez az arány csupán 20%.

A vegyes házasságok aránya nő, ha megszűnik a magyar nyelvű kulturális, szórakozási lehetőség. Minél kisebb tehát a magyarok aránya egy településen, annál nagyobb a vegyes házasság esélye, és annál jobban felgyorsul az asszimilációs folyamat.

Hangsúlyozom, ezek természetes folyamatok, nemigen lehet tenni ellenük, legalábbis politikai eszközökkel nem.

A fiatal, tehetséges, iskolázott magyarok szisztematikus átcsábítása az anyaországba ellenben politikai hiba volt. (Pl. ösztöndíj a legtehetségesebb vajdasági magyar diákoknak - magyarországi egyetemeken.)

A vajdasági adatokkal összehasonlítva a Felvidéken rosszabb a helyzet, de a nagyobb tömbmagyarság miatt a hatás kevésbé pregnáns.

Még egy melankólikus gondolat.

A magyarországi kisebbségek mára szinte tökéletesen asszimilálódtak. Én Halásztelken lakom, az egykori bolgár faluban. A második-harmadik generációs bolgárok még évente összejárnak Trifon-napon, de tipikusan nem beszélnek bolgárul, és a gyerekeiknek -- a bolgáros vezetéknév mellé -- magyaros keresztneveket adnak.

Mindez önmagában nem szomorú dolog: a legfontosabb az egyén boldogsága. Ha valaki szabadon vallhatja magát bármely nemzet fiának, bármely vallás tanítványának, stb, akkor a boldogság alapfeltételei adottak a számára.

****

A hivatkozott Identitás Kisebbségkutató Műhely tanulmányai itt:

www.idkm.org/?page=tanulmanyok

svetapop 2012.04.25. 13:03:08

Igen! Nagyon szép elvek, a kommentekben is. Egy dolog maradt csak ki: gyerekeket kéne szülni és felnevelni.
Ne fogjuk rá a gazdasági helyzetre, stb. mások, például a cigányok, nem törődnek a jólérükkel. Nem szídni, követni kell a példájukat!

Római kömény 2012.04.25. 13:25:05

Nemrég azt olvastam, hogy a határontúli magyarok létszáma egyedül 1950 és 1990 között, a csúnya, rossz szocialista rendszerekben nőtt.

Le sem merem vonni ennek politikai konzekvenciáit...

Egyébként a nyolcvanas években szegény rokonok voltunk a vajdasági magyarokhoz képest, akik benyomásaim szerint kb. az osztrákok szintjén éltek.

Nagyot változott a világ.

Muity Mijo · http://sos-bunyevacok-bunjevci.blog.hu/ 2012.04.25. 13:39:36

Apám, hogy te mit fogsz itt kapni egyes lila ködtől átitatott agyú fajmagyartól ... :(((

hcs89 2012.04.25. 13:41:52

Előttem már sokan felemlegették a munkahelyek fontosságát a vajdasági magyarság boldogulása szempontjából. Ezt a kérdést szeretném kicsit más szögből megközelíteni. Először is szerintem a "tanulj fiam szerbül, akkor jobban tudsz majd érvényesülni" felfogással kéne leszámolni, mert másképp még ha gazdasági fellendülés is lesz egyszer (HA lesz?), akkor is ugyanúgy fogy majd a magyarság. Fontos lenne szerintem, hogy a vajdasági magyar magyarként tudjon érvényesülni. Erre mi mindannyian rá tudunk segíteni. Annyit kéne tenni, hogy követeljük az üzletekben, bankokban, rendőrségen, hivatalokban (egy szóval mindenhol)a magyar nyelvű kiszolgálókat, magyar nyelvű ügyintézést. Akár bojkottálni is lehetne azokat az üzleteket, bankokat ahol nem magyarul szólalnak meg az eladók. Így amikor egy üzlet jelentős bevételektől esik el, csak azért mert a magyarok nem ott vásárolnak (hanem a másik helyen, ahol beszélnek magyarul), akkor elgondolkozik azon, hogy magyarul tudó alkalmazottat vegyen fel (aki általában ugye magyar). Szerintem ez az ötlet nem is lenne annyira utópisztikus és kivitelezhetetlen, mint az "összmagyar összefogás, meg megjavuló politikusok, stb." cimű terv. Csupán néhány párt, vagy civil szervezet kampányára lenne szükség (esetlegesen magyar tévék és rádiók bevonása is)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.25. 13:45:30

@Muity Mijo: Na, ezt most nem értem. Miért is? A vendégposzt a blog alaphangneménél radikálisabb. Mégis lehoztuk, mégpedig pont a párbeszéd fontossága miatt. Mibe kötnének bele a "fajmagyarok"? A posztolóba vagy a blogba, hogy kiraktuk? (Tényleg nem értem.)

Római kömény 2012.04.25. 13:48:36

Talán a mai fiatalok el sem hiszik, de a nyolcvanas évek elején Újvidéken (és Pozsonyban, részben Bukarestben) kiadott, magyarnyelvű könyveket lehetett kapni Magyarországon. A magyar könyvkiadókkal együttműködtek az ottaniak, s gazdaságosan lehetett ide-oda teríteni a magyar - jelentős részben ifjúsági - könyveket. A könyvek nekünk aprópénzbe, a vajdaságiaknak fillérekbe kerültek. Szerintem akkor nem volt gond azzal, hogy nem jutott könyv szerémségi magyar néniknek...

Egyébként jellemző ránk, hogy a valós együttműködés helyett manapság a látszatmegoldásokat választjuk. Kedvencem a könyvgyűjtés, ahol rongyos Bibliától megunt Fasz Albiig minden összejön, majd kiviszik a határontúli jónépnek, hogy olvassák, függetlenül attól, hogy mit is szeretnének olvasni, vagy van-e már nekik olyan könyv. Egyik kollégám pl. a Mi a magyar? c. könyvet (vagy valami hasonló c. könyvet) küldött Székelyföldre, biztos nagyon örült neki, aki megkapta, és megtudhatta a lényeget. Inkább értékesítenék itt, s a pénzt utalnák át az ottani könyvtáraknak és könyvkiadóknak, illetve ösztönöznék a korábban jól bevált közös kiadásokat, vagy modernizációs projektet indítanának a könyvforgalmazás megújítására. Persze annak nem lenne olyan nemzetmentő feelingje, mint amikor magyar zászlóval kicsinosítva kisebb konvoj viszi - brutális pluszköltség mellett - az olvasnivalót.

Római kömény 2012.04.25. 13:52:53

@Római kömény: S persze ungvári kiadású könyvek is voltak. Pontosabban: Általában közös kiadások voltak ezek magyarországi kiadókkal.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.25. 13:53:15

@Római kömény: Szívemből szóltál. A romániai Kriterion kiadótól nekem is vannak könyveim, de pl. Njegoš "A hegyek koszorúja" c. alkotását is az újvidéki kiadó jóvoltából ismerhettem meg magyar nyelven. srbija.blog.hu/2011/09/07/nagy_delszlavok_4_petar_petrovi_njego
A könyvgyűjtés meg tényleg vicc, egyben a Kis-Magyarországon élők egy részének gondolkodásmódját is megvilágítja: határon túli magyarok? Hú, azok biztos nagyon szegények, folyó víz és áram sincs náluk, és alig tudnak magyarul. (Tisztelet a kivételnek, aki nem így gondolkodik.)

bircaember maxval · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.04.25. 13:54:59

@stevie-w:

A magyarországi kisebbségek ellen a kegyelemlövés Kádárék nemzetiségi politikája volt. Mert előtte is alapvetően a kisebbségellenes hozzáállás volt a magyar állam alappolitikája 1848-tól kezdődően, a legradikálisabban kisebbségellenes politika 1962-1985 között volt az országban. Ez gyakorlatilag egy teljesen nemzedéket kivett a hagyományból. A következmény a mai helyzet: szinte nem maradt "igazi" kisebbségi az országban, mindenki kettős, magyar és kisebbségi identitású a legjobb esetben, de inkább a csak magyar identitás jellemző. S még a nem kettős identitású, csak kisebbségi identitásúak marginális csoportja is szinte kizárólagosan magyar anyanyelvű.

Szóval Halásztelek mikor volt bolgár község... szerintem soha.

Egyébként üdvözöllek... :-)

Római kömény 2012.04.25. 14:00:13

@bircaember maxval: Kisebbségellenes politika Magyarországon a Kádár-rendszerben?

Ahol újra megnyíltak a nemzetiségi iskolák, helyrepofozták a nemzetiségi gimnáziumokat, nemzetiségi rádió- és televízióadások indultak, támogatták a nemzetiségi újságokat és könyvkiadást, és a nemzetiségi vezetők parlamenti képviselők voltak?

Hol éltél te akkoriban, jóember?

bircaember maxval · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.04.25. 14:13:58

@Római kömény:

Csupa tévhit...

A nemzetiségi iskolákat 1961-ben erősen korlátozták. Az 1961/1962-es tanévtől az összes egynyelvű nemzetiségi iskola bezárásra került, s egészen 1985-ig nem lehetett újra ilyen iskola. A nemzetiségi iskolák mind kéttanntelvűekké váltak, s a magyar nyelv súlyát évről évre növelték.

(Kivételt csak azok az iskolák képezték, melyek nem tartoztak a magyar állam alá, pl. a budapesti bolgár iskola, mely a bolgár követség intézménye volt.)

Parlamenti képviselet? Eleve nem volt akkor szerepe a parlamentnek, évente ülésezett 5 napot, azaz tök mindegy, hogy be volt téve egy szlovák, egy román, egy szerb, egy horvát, egy német.

Rádióadások nem indultak, se tv-adások. Újságok alig-alig.

A lényeget likvidálta a Kádár-rendszer: a nemzetiségi iskolarendszert.

Római kömény 2012.04.25. 14:36:36

@bircaember maxval:

Szerb-horvát nyelvű rádióadás indítása: 1952
Német nyelvű rádióadás indítása: 1956
Szlovák nyelvű rádióadás indítása: 1974
Szlovén nyelvű rádióadás indítása: 1979
Román nyelvű rádióadás indítása: 1980

Német nemzetiségi tévéadás indítása: 1978
Szerb-horvát (majd külön szlovén is) nemzetiségi tévéadás indítása: 1978
Román nemzetiségi tévéadás indítása: 1981
Szlovák nemzetiségi tévéadás indítása: 1983

A rendszerváltás után ezek tovább bővültek, ill. "osztódtak", bár a körülmények nem lettek jobbak.

A Kádár-rendszerben kerültek ki a kétnyelvű helyiségnévtáblák, már a Rákosi-rendszerben (némileg paradox módon) támogatták a nemzetiségi folklórhagyományokat is. A számos nemzetiségi kiadványt sem kellene így leszólni, s pl. a szlovák Jakabné is többet tett képviselőként a magyarországi szlovákokért, mint azóta bárki.

Valós probléma volt, hogy a nemzetiségi iskolák többségében a reáltárgyakat magyarul tanították, talán hiba is, ezt elismerem.

Rothstein 2012.04.25. 17:33:04

@bircaember maxval:

Azért azt megjegyezném, hogy a legutolsó hiteles népszámlálás (1910) szerint a magyarországi nemzetiségek 2/3-a egyáltalán, semmilyen szinten nem tudott magyarul(ha leveszem belőlük a németeket, még "vadabb" az összkép).
Nem mondom hogy nem volt magyarosító tendencia a gyakorlatban, de ez még a kor gyakorlatához képest sem volt erős.

Pisi Misi 2012.04.25. 21:25:53

@bikmakk: Heuréka!Már értem az attitűdöd!Egyik kommentből kiderül-amin Rothstein kiakadt,mellesleg teljesen megértem a srácot,mert tényleg magyar nyelvet értéktelenebbnek feltüntető megnyilvánulás volt,még olyan értelemben is,ahogy te értetted-hogy neked a csajod vagy a feleséged szerb!Igaz?

Pisi Misi 2012.04.25. 21:37:04

@zuzm0:Ez a válság nem mesterségesen lett generálva.Ezt a válságot a kőolajkészletek kiapadása idézte elő,illetve ez az első jele az eljövendő katasztrófának,tudniillik 2010-ben elértük a kőolajcsúcsot,az igények pedig nőnek és a két vonal közti különbség-azaz a kitermelt kőolaj mennyisége és a növekvő igények párhuzamosan elhelyezkedő vonalai a Hubbert görbén-nagysága jelképezi a válság nagyságát.Ki kell mondani,hogy túl sokan vagyunk ahhoz,hogy ilyen színvonalon éljünk tovább.Azt gondolom,hogy hosszútávon semelyik európai országnak sincs jövője.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.25. 23:06:13

@Pisi Misi: A barátnőm szerb, igen. Hogy feleség lesz-e belőle, azt majd meglátjuk. Nem mintha nem lenne komoly a kapcsolat (már több éves), viszont alapvetően ha nem muszáj, nem házasodunk, mert minek. Csak sajna ezzel az idejétmúlt papírral még mindig könnyebb elintézni néhány dolgot, mint nélküle. (Pl. rám is egy fokkal megértőbben tekintenek a belgrádi fánkzabálók, amikor tartózkodási engedélyért megyek.)

Rothstein 2012.04.26. 02:24:57

Egyrészt megköszönném a blog gazdáinak hogy kitették ezt a pár sort. Noha én nem érzem érdemesnek rá (ez most nem álszerénység, de tényleg), stilisztikailag hagy némi kívánni valót maga után ez a 2 óra alatt összehozott munka.

Másrészt legalább van a dologról vita. Merthogy az adatok sokkolóak. Tudom hogy a blog íróinak más a véleményük, de 10 év múlva már nem lesz multikulti arra lenn délen. És máshol sem nagyon. Lassan kihal az a népesség, aki még a magyar világban született, vagy a magyar világban született/felnőtt szülők között szocializálódott.
Hacsak nem teszünk valamit.
Militánsnak, keménynek tűnik a munkám? Lehet hogy az, lehet hogy nem annyira, de más út nincs a megmaradás felé. Aki úgy dönt, hogy nem olvad be, annak ez egy majd' mindennapos harc lesz, még akkor is ha ki sem teszi a lábát a lakásából.
Aki gyenge vagy belefárad (vannak sokan ilyenek) az elveszik a magyarság számára. Ez van.

A személyeskedéshez: Valóban személyeskedtem, ezt vállalom (de nem szánom, bánom). Hanem azért voltak itt jócskán előzmények is. Hergelés, provokálás a másik oldalról (ha meg nem provokáció volt, annál rosszabb). Ez azért szemérmesen kimaradt a posztból, de mindegy, semmi kedvem vitázni.

Hogy a végére valami biztatót is írjak:
A legújabb népszámlálási adatok szerint 2 székely megyében csökkent a románok aránya (és abszolút száma is). Én ezt óriási dolognak tartom, a terület elcsatolása óta (ha az 1940-44 közötti időszakot nem vesszük) ilyen a Kárpát-medencében még nem fordult elő! Abba most nem mennék bele mi volt a pontos ok, de nem csak az elvándorlás játszott szerepet, hanem asszimiláció is.
Ehhez viszont egy kőkemény, karakán kiállás kellett az év minden napján.
Szóval fel a fejjel, van kiút! Persze csak ha mi mindannyian akarjuk.

Balt 2012.04.26. 08:32:17

@stevie-w: Egy ellenpéldát tudok, bár nyilván nem cáfolja a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely megállapításait (sőt, mondhatni erősíti azt, mivel itt egy nagyobb magyar közösség asszimilálta a szerb kisebbséget):
hu.wikipedia.org/wiki/Zentaörs
hu.wikipedia.org/wiki/Meggyes

(Valamiért lehalt a Wiki most nálam(?), ezért nem tudom kontrollálni, de emlékeim szerint mindkét Trianon után létesített szerb településen asszimilálódott/-ik a népesség a jelentősebb magyar településhez. Nem tudom mi lehet az oka, hisz Szabadka vonzáskörzete mind. Bár Szabadka nyilván sokáig magyar többségű volt - vagy legalábbis a pravoszláv szerbség kisebbség, talán még ma is -, ennek most nem tudok utánanézni.)

Balt 2012.04.26. 08:38:29

@Római kömény: "Nemrég azt olvastam, hogy a határontúli magyarok létszáma egyedül 1950 és 1990 között, a csúnya, rossz szocialista rendszerekben nőtt.

Le sem merem vonni ennek politikai konzekvenciáit..."

Én igen: Alighanem az erőszakos román asszimilációs törekvések ellenreakciója...

"Egyébként a nyolcvanas években szegény rokonok voltunk a vajdasági magyarokhoz képest, akik benyomásaim szerint kb. az osztrákok szintjén éltek."

A '80-as években már biztosan nem, látványos és egyre gyorsabb ütemű volt a hanyatlás. Benzinhiány, áramhiány, hiperinfláció: emlékszem, a szökőkútban úszó bankjegyekre...

Balt 2012.04.26. 09:00:44

@Rothstein: Egyetértek. Noha nagyra értékelem a komment poszttá emelését, a felvezetés legalább annyira vitatható, mint a te "személyeskedésed". (Pontosabban: azt nem érzem olyan súlyúnak, hogy hangsúlyosan említtessék, sőt, ez legyen a "bevezető".)

@Balt:
Már működik a wiki, így megvan az adekvát részlet:
"Az első világháború után, szerb, illetve jugoszláv rendeletre, a zömében magyarok által lakott Csantavér közvetlen közelében két kisebb települést hoztak létre, Bačko Dušanovo, illetve Višnjevac névvel. Ezeknek a falvaknak kezdetben szinte kizárólag szerb telepes lakossága volt. Bačko Dušanovo azonban mára már gyakorlatilag egybenőtt Csantavérrel és mivel a jóval nagyobb magyar falu lakosai közül többen a közeli szerb településen jutottak telekhez, ma már Bačko Dušanovon is a magyarok alkotnak többséget. A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács határozata alapján Bačko Dušanovo-nak hivatalos magyar neve is lett: Zentaörs. Višnjevacon a legnagyobb nemzeti közösség továbbra is a szerbeké, de már itt sem alkotnak abszolút többséget (47%), a magyarok száma pedig meghaladja a 35%-ot (összesen 224 személy). A falu hivatalos magyar elnevezése Meggyes.

Amikor 1941-ben Bácska ismét Magyarországhoz került, a trianoni szerződés (1920) után betelepített szerb "önkéntes" (dobrovoljac) lakosságnak el kellett hagynia Magyarországot. Helyükre 208 bukovinai székelyek családot telepítettek Józseffalváról.[3] 1944-ben a Bukovinából érkezett székelyeknek el kellett hagyniuk Bácskát. Akik túlélték az üldöztetést, főleg Tolna megyében telepedtek le az onnan kitelepített svábok helyére."

Donna-CatOnAHotTinRoof 2012.04.26. 11:01:52

@hcs89: @Római kömény: Mindkettőtöknek micsoda jó, kivitelezhető, praktikus ötleteitek vannak!!!

Nagyon szeretem, ha a tennivalókat a praktikus, kézzelfogható oldalukról is megközelítjük, nem csak fantáziálunk!

Donna-CatOnAHotTinRoof 2012.04.26. 11:04:26

@bikmakk: A Kriterion nagyon jó volt. Ha antikváriumban Kriterion kiadású könyvre bukkanok, azonnal jobban szemügyre veszem, mert nívós műveket adtak ki mindig.

Most is épp egy Kriterion kiadású könyvet olvasok esténként:-)

Donna-CatOnAHotTinRoof 2012.04.26. 11:17:27

@Balt: Az erőszakos asszimilációs törekvés valóban jobban "összezár".
Ebben a határon túli magyar történelmi egyházaknak is óriási szerepük volt, hogy széllel szemben, tüzön-vizen át éltek a magyar szóhasználat adta lehetőségükkel és tevőlegesen segítettek az identitás megőrzésében, a "nyáj" egybentartásában.

Ez a fajta asszimiláció-elleni rezisztencia viszont csak ott működik sztem, ahol viszonylag nagyobb számban van jelen az adott kisebbség.
Legalább annyi kellett, hogy egy templomot el tudjon tartani. (Mivel a magyar tannyelvű iskola a végén már alig volt magyar tannyelvű, hisz majdnem minden tárgyat románul oktattak, a végén épp csak a magyar nyelvet és irodalmat nem oktatták románul:-)

Paradox és visszásnak tűnő helyzet volt az, de érthető volt, és következett belőle a néma, makacs ellenállás is.

MTi 2012.04.26. 13:05:46

@Donna-CatOnAHotTinRoof: nagyon jól látod: a templom és az iskola, átvitt értelemben a vallás és az oktatás/művelődés/általában a kultúra a megtartó, vagy lehet megtartó (persz, szükséges a gazdasági alap is!).
Nos, "kissé" beleártottam magam az 1944/45-ös magyarellenes délvidéki vérengzés kutatásába, és azt tapasztaltam, hogy az "iskola-templom" megtartó erejét azok is felismerték akik ezt meg akarták semmisíteni: szükebb pátriámban, a Tisza-mentén, Horgoson, Martonoson és Tóthfaluban megölték a plébánost, a tanítókat meg elkergették, kidobták állásukból... Öld meg a papot (meg még néhányat közülük), zavard el a tanítót: meg lesznek félemlítve és azt fogják csinálni, amit parancsolsz!

Styxx 2012.04.26. 13:46:41

@MTi: Ez akkor (44/45) még fokozottabban így lehetett, hiszen a pap még jobban helyi orákulum volt. Szerencsére ma is vannak közösségmegtartó délvidéki papok, mint pl. a tótfalusi Utasi Jenő atya, bár azt el kell fogadni, hogy egész más a keresztény egyház szerepe most, mint a II. VH végéig. Amiben számomra rokonszenves az egyházi szerepvállalás, az alulról szerveződő, tettrekész "kispapok" Pl. mint Böjte Csaba atya Erdélyben, az említett Jenő atya, vagy mint a lendvai gördeszkás pap.
@Rothstein:
És igen, a jelentős eltérés továbbra is álláspontunk között, hogy megfogalmazhatod harcként is a megmaradást, de szerintem akkor egy görcsös "skanzenizálódásnál" többet nem érsz el.
Szerintem ami előrébb vinné a megmaradást az igenis a "legyen cool magyarnak lenni". És legyen a Vajdaság is egy jól értelemben vett magyar-magyar átjáróház. Mint például most szerintem jóban a rossz, hogy mivel Magyarországon egyre drágább a diákoknak egyetemre járni, míg Romániában olcsóbb a diákélet, sokan mennek Budapestről is Kolozsvárra magyarul tanulni. Na, valami ilyesmi jót tenne Szabadkának, de akár Újvidéknek is, ha Magyarországról, más határontúli területetkről menő lenne egy-egy szemesztert itt tanulni, vagy akár itt végezni az egyetemet/fősulit, itt tanítani. Mindent rátolni a Kádár-rendszerre, Tito-érára, a kommmunizmusra, szintén botorság. Eszem ágában sincs visszasírni a múlt rendszert, de a királyi Jugoszlávia meg Horthy Magyarországa sem éppen arról szólt, olyan könnyen fel tudott zárkózni a mindenkori plebsz, a II. VH-t követően pedig mégiscsak lezajlott egy viszonylag széleskörű modernizáció.(Nyilván akkor is megtörténik, sőt valószínűleg még jobban, ha kapitalista a berendezkedés, de ezekbe az áltörténelmi "mi lett volna ha"-típusú tippelgetést nincs értelme folyatni). Mondandóm lényege: a rendszerek kevésbé fontosak, mint gondolnánk, a trendek legalább olyan lényegesek.
(Két, inkább három példa: Az első pont a tiéd: Nők Lapját kértek a szórványba, nincs azzal semmi gond, sőt, ha arra van igény, akkor azt kell adni. Hiába erőltetnél Kodály-gyűjtéses lemezeket, ha arra nincs belső igény, illedelmesen megköszönnék és ott porosodna. Hasonló: a nyolcvanas/kilencvenes évek fordulóján az előkereskedelmi tévézés idején ment a Friderikusz-Show és akkoriban olyan műsor délszláv adókon még nem volt (legalábbis nem saját, csak USA. pl Arsenio Hall Shaw) ezért sok szerb6horvát stb is nézte, mert az volt a "cool". A populáris műfajoktól nem szabad beszarni. Winklernek volt egy fasza cikke még a kilencvenes évek elején, ahol frappánsan kifejtette egy üzbég túrája apropóján, hogy a nép (értsd, a többségi "tömeg-kultúrfogyasztók") szarik a kanonizált értékekre, nem autentikus népdalt fog hallgatni, hanem, mint mnindenütt másutt (helyi) Kozsót. Ott speciel üzbég "Kozsót" A harmadik példa, nekem édesapám az ötvenes évek második felében néhány évig Boszniában (főleg Szarajevóban)élt és dolgozott. Akkor még viszonylag egzotikus volt ott magyarként, és pontosan azért, mert '56-ban a magyarok tökösek voltak a ruszkikkal, meg mert a magyar foci akkoriban világhírű volt, nagyon is coolnak számított.)

Nézzük meg azt, hogy civilként mit tehetünk, és szegényember vízzel főz alapon próbáljuk vonzóbbá tenni a magyarkénti megmaradást, vagy akár az ide migrálást, nem feltélenül véghlegesen idetelepülőkre gondolok, hanem akik hosszabb-rövidebb ideig élnének a határontúli magyar kisebségi területeken. Te is írtad, hogy megfontolod, Vajdaságba költözöl. Magam is gondolkodom rajta, főleg ha a gyerekek nagyobbak lesznek. Manapság egy csomó mindent távmunkában is el lehet látni.

Rothstein 2012.04.26. 15:14:24

@MTi:

A szovjet elvtársak is ezt csinálták a cári rendszer lerombolásakor. Semmisítsd meg az intelligenciát és ha a nyáj pásztorok nélkül maradt, vezetheted őket bárhová.

Rothstein 2012.04.26. 15:58:33

@Styxx:
"Mondandóm lényege: a rendszerek kevésbé fontosak, mint gondolnánk, a trendek legalább olyan lényegesek."

Abszolút egyetértek ezzel a mondattal! Én is írtam, hogy a kulcs a városok és az önkormányzatok, nem is annyira a területi autonómia jelenleg.

"a magyar foci akkoriban világhírű volt"

Hülyén hangzik lehet, de a sportnak óriási szerepe lehet nem is kevés esetekben. Nemzeti büszkeségre ad okot. Amikor a hokisok feljutottak az elitbe és Szlovákiával játszottak, olvastam kommenteket a hősies meccs után, hogy a kocsmában odaát leültek nézni a mérkőzést szlovákul beszélve, a szlovákoknak drukkolva, a végére meg már magyarul beszéltek és átpártoltak hozzánk.
Kárpátaljával kapcsolatban is hallottam ilyen kitételeket.
"A populáris műfajoktól nem szabad beszarni. Winklernek volt egy fasza cikke még a kilencvenes évek elején, ahol frappánsan kifejtette egy üzbég túrája apropóján, hogy a nép (értsd, a többségi "tömeg-kultúrfogyasztók") szarik a kanonizált értékekre, nem autentikus népdalt fog hallgatni, hanem, mint mnindenütt másutt (helyi) Kozsót."

Pontosan így van ahogy mondod, amire van igény. Húgom Kanadába emigrált. Winnipegben élt akkoriban, rengeteg magyar él a városban, de a magyar összejövetelek borzasztóan unalmasak voltak. Az idősebb korosztály dominált. Abból állt hogy leültek régi magyar filmeket nézni meg jól bekajáltak. A fiatalok utáltak menni, ott szabotálták ahol lehetett. Más kérdés, szervezhettek volna maguknak is programokat. Húgom aktivizálta magát, de nem volt túl nagy érdeklődés, neki meg ideje úgyhogy elég hamar fel is adta.
"mivel Magyarországon egyre drágább a diákoknak egyetemre járni, míg Romániában olcsóbb a diákélet, sokan mennek Budapestről is Kolozsvárra magyarul tanulni. Na, valami ilyesmi jót tenne Szabadkának, de akár Újvidéknek is"
Igen jó gondolatnak tartom.

Rothstein 2012.04.26. 16:38:43

@Donna-CatOnAHotTinRoof:

Az egyházak szerepét kihagytam, pedig valóban nagyon fontosak. Különösen ott, ahol az új urak más valláson vannak. Ez a Felvidéken nem működne, ott a szlovákok és magyarok egy valláson vannak.
Noha azt látni kell hogy a fiatalabb generációk közt az egyház szerepe egyre csökken, de még mindig jelentős szervező erő.

Styxx 2012.04.26. 18:02:49

@Rothstein:
Nincs is szebb, mint az egyetértés:-)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.26. 23:33:29

@Rothstein: Ha már a vallásoknál tartunk, akkor azt is belevehetnéd a tervezetedbe, hogy a magyarországi, magyar nyelvű ortdoxok (Petőfi tér pl.) küldjenek magyarul beszélő és a magyar nyelvű liturgiában járatos papokat Erdélybe és Vajdaságba. Igény ugyanis lenne rá mindenképpen. Meg sem tudom becsülni, hogy hány magyar kénytelen szerbül vagy románul hallgatni a prédikációt csak azért, mert a családja valamikor áttért pravoszláv hitre, de elég sokan lehetnek. Persze nem tízezrek, ám végülis ha minden magyar számít, akkor ők is számítanak. Itt már kezdődőfélben van egy akció: magyarortodoxia.ro/ Backamadarason (Păsăreni) pl. magyarul is misézik az ottani pópa.

(A fenti mondandóimra az irónia leghalványabb árnyéka sem vetül, tényleg.)

Styxx 2012.04.27. 08:50:58

@tachikomatip:
Szurkolunk az MNT-nek és kössz, hogy figyeltek blogunkra.
@stevie-w: kössz, hogy felhívtad a figyelmünket a tanulmányra. Alapos, tanulságos munka.

Balt 2012.04.27. 09:59:46

@MTi: Martonosi vagy? Egy felmenőm is... Most csak ennyit az inkognitóm megőrzése végett. :)

MTi 2012.04.27. 10:05:23

@Balt: nem, zentai :) de az egész bácskai Tisza-mentét szülöföldemnek vallom :-D

Styxx 2012.04.27. 10:07:16

@MTi:
"az egész bácskai Tisza-mentét szülöföldemnek vallom :-D " Na erre találj ZP-számot!:-)
(Bár, ahogy megismertünk, biztos beugrik valami analógia)

Balt 2012.04.27. 10:09:58

@Styxx: Ezek okos gondolatok. Na, nem mintha unikális lenne. :)

"Az első pont a tiéd: Nők Lapját kértek a szórványba, nincs azzal semmi gond, sőt, ha arra van igény, akkor azt kell adni. Hiába erőltetnél Kodály-gyűjtéses lemezeket, ha arra nincs belső igény, illedelmesen megköszönnék és ott porosodna."

Itt talán érdemes ellenpontozni (?... kihangsúlyozni) a 3-2 (stb.) féle "vaj"magyar "coolságot" :)), ami abban az időben végigsöpört
(bel)Magyarországon. Sőt, talán gyökeret is vert sajnos..., de valahol mégis szégyellős rokonszenvvel tekintek a sikereikre. :) (Van jó pár korabeli ajándék kazettánk hasonló zenékkel, de mondjuk nem hallgattam agyon, inkább az Azrát. :))

Balt 2012.04.27. 10:12:37

@MTi: Jó, a zentaiságodat "tudom", de ettől még elszármazhattál Martonosról. Ahogy a nagyapám is, Trianon okán... (Lehet persze opportunistának nevezni, de az olasz frontról hazatérve megértem, hogy nem kereste a bajt...)

MTi 2012.04.27. 10:15:48

@Balt: igen, anyai ágon Magyarkanizsa játszik :) és ha már Martonos és I. vh:
www.zentarhiv.rs/Ivh/martonos/Martonos1914-1918.pdf
Hátha találsz rokont...

Balt 2012.04.27. 10:22:05

@Balt: Természetesen 3+2-re gondoltam. :)

@Styxx: @Rothstein: Örülök, hogy körvonalazódik a konszenzus! Bár a magam részéről nem látom nagyon eltérőnek az álláspontjaitokat, a (jó) szándékot meg pláne nem.

Sport: ez érzékeny kérdés: hogy a "do toho" blog léte is voltaképpen a szlovák csapat dél-afrikai szereplése miatt indult (nemigen követem egyébként), amivel semmi baj nincsen, még akár egy szlovákiai magyar is okkal szurkolhat nekik. De mi lenne a helyzet mondjuk egy szlovák-magyar (kicsiben: DAC-Slovan) meccsen...? (Sajnos nincs kétségen afelől, hogy Csehszlovákkém) kinek is szurkolna...)

Balt 2012.04.27. 10:35:36

@MTi: Köszi, lehet, hogy már "lapozgattam" a "Nagy háború" blogról elérve. (Mostanában nagyon lemaradtam, bár szoros követésben sosem voltam azon a blogon, de elhatároztam: elolvasom az utolsó betűig, a rég aktualitásukat vesztett ajánlókat és a kommenteket is beleértve. :))

Martonossal sosem volt kapcsolatom, nem tudom, él-e ott még valaki, aki számon tartja nagyapámat. (A '70-es évek elején halt meg, még gyerekkoromban.) Ellenben a szétszóródott rokonság egy ágával - ugye nekem már harmadik unokatestvérek - nagyon is szoros a kapcsolat, legalábbis lélekben, ezt pedig nagyapámnak köszönhetjük. A '60-as évek elején - amikor már egyáltalán lehetett - találkoztak a vajdasági rokonsággal, anyám máig emlegeti azt a megható (vendég)szeretetet, amit kaptak. Sokat jártunk össze a későbbiekben, pláne ahogy az "esküvői szezon" beköszöntött (értsd: az unokák családot alapítottak), még a délszláv háború idején is. Én igyekszem ápolni a kapcsolatokat, akárhogy is... Örömmel venném a martonosi nyomokat is, de már csak a nagynéném él azon az ágon, ő meg sosem járt arra tudtommal... (Inkább lehetőség, mint igény híján.)

Balt 2012.04.27. 10:45:42

@MTi: Megnéztem, aztán Magyarkanizsát is (erre emlékeztem is): lehet, hogy a nagy számok törvénye, de a kanizsai hősi halottak közt 22 családnév-azonos szerepel, a martonosiak közt egy sem. (Inkább kevéssé gyakori, mint "tucat"név, de azon a vidéken nyilván "oka van", nagy valószínűséggel valami távoli rokonság állhat fent köztünk.)

MTi 2012.04.27. 11:11:51

@Balt: igen, megvannak a karakterisztikus vezetéknevek, amelyek egy-egy településre jellemzőek (ezek persze értelemszerűen nem a Kovács, Tóth, Szabó stb. vezetéknevek). És ez főleg addig volt érvényes, még aránylag - kb. az I. vh-ig - csekély volt a migráció. Persze akkor is megesett, hogy valaki a "szomszéd faluból" nősült :)

MTi 2012.04.27. 11:18:51

@MTi: Ja, és még eegy érv, miért fogyott meg ennyire a vajdasági magyarság (mert szerintem ez NEM csak az utóbbi 20 évre vezethető vissza!).
Ha ilyen apró településeknek mint pl. Martonos ennyi halottja volt - és akkor még hol vannak a sebesültek, betegek akik egész életükre rokkantá váltak, és családalapításra képtelenek voltak - az I.vh-ban, akkor értehető a fogyás... ami jellemzően most "jött" elő. Annak idején dr. Ravasz István hadtörténész, ecsetelve Mo. I. vh-s emberveszteségét, ezt írta: egy nemzet maradt fakeresztek alatt, gyökérig visszavágva!

Balt 2012.04.27. 11:35:08

@MTi: Na jó, de ez elvben nyilván ugyanúgy igaz a szerbségre (románságra, szlovákságra stb.) is. Az már nem (sőt), hogy a saját boldogulásuk érdekében el kellett hagyni a szülőföldjüket, vagyis: ha átlépett a határ felettük, ők is átlépték... Nem tudom, hogy nagyapámat mi késztette erre. Talán nem volt veszítenivalója? Kétkezi munkás volt (jó, Martonos meg Kanizsa közelebb van Szegedhez, mint Szabadkához), festő, találhatott volna megélhetést éppenséggel helyben is.

MTi 2012.04.27. 11:47:53

@Balt: pont erről beszélek: az emberek, akik eddig nem, vagy alig mozdultak ki szülőfalujukból, a háború kapcsán "világot láttak" (különösen a férfiak) és ennek következtében merészebbé váltak. Gondolj csak bele: az OMM-hadvezetőségnek gyakran - a hadihelyzet függvényében - kellett egyik frontól a másikra átvezényelnie ezredeket. Egyik nap még Galíciában voltak, és a fejlett vasúthállózatnak köszönhetően, egy hét múlva már több 1-2 ezer km-vel odébb, az olasz fronton találták magukat...

Donna-CatOnAHotTinRoof 2012.04.27. 16:08:03

@Rothstein: Mindent felölelő azért nem lehet az írásod! Így is minőségi a poszt!
A vallást csak úgy megemlítettem, hogy valamit én is szóljak, az írás enélkül is komplett, kerek egész, azon belül pedig jól strukturált.

Donna-CatOnAHotTinRoof 2012.04.27. 16:18:02

@MTi: Ismerős, amit írsz.
Nálunk, Erdélyben 57-58-ban kezdték minden felekezet papságát elhurcolni a romániai Gulágra, a Duna-Deltába.
Le is húztak ott kényszermunkán családostul - már aki túléltek - kb. 20-30 esztendőt, mire kiszabadulhattak. Addigra letelt egy aktív életszakasz, amit soha visszahozni már nem lehetett.

Úgy tűnik, van itt siratnivalója, Európa ezen felén szinte minden nációnak. Kinek több-kinek kevesebb.
Nekünk, magyaroknak sok, a délszláv háború során meg minden ott élőnek, így vagy úgy, szintén akad gyászolni-temetnivalója, elvesztenivalója éppen elég. Nem csak konkrétan, hanem átvitt értelemben is...

Kis Tom 2012.05.01. 20:34:17

Sziasztok!
Vegyes érzelmekkel olvastam a posztot. Egyrészt örülök, hogy ennyi olvasata van a témának, ugyanakkor azt gondolom, hogy egy dologról ezidáig szó sem esett, holott, véleményem szerint talán a legfontosabb lenne. A kisebbség asszimilációjában az erőszak sosem vezetett tartós eredményre, amire jó példa, hogy az ország felosztását követően a magyarok aránya jelentősen csökkent. (A statisztikák szerint a dualizmus utolsó éveiben a magyarok arány sohasem látott mértékben nőtt, az történelmi országrészen belül.) A fordulat egyik lehetséges okaként hozzák fel, hogy a kétnyelvűek, vegyes házasságban születettek, stb. könnyebben azonosultak az aktuális többségi társadalommal, mint akik számára ez nem volt alternatíva... De, és ez itt a lényeg (szerintem), ahhoz, hogy a kisebbség számára vonzó legyen (értsd: az identitás megtartását vonzónak találják minden vélt, vagy valós akadály ellenére is) az kell, hogy az anyaország vonzó példakép legyen. Érezzék az ország hathatós támogatását, erejét (mind politikai, mind gazdasági értelemben), teljes összhangját a határon túl élő magyar emberek támogatásának tekintetében. Ehhez igen jó példa Dél-Tirol esete, ahol az igen erőteljes (gazdasági és adminisztratív eszközök) olasz "módszer" sem volt képes tömegével asszimilálni a tiroli osztrákokat. Nincs biztos sikerrel kecsegtető megoldás, ugyanakkor úgy hiszem, hogy csak a követendőnek vélt példa lehet vonzó, a lózungokra ma már senki sem vevő.

Donna-CatOnAHotTinRoof 2012.05.02. 11:30:03

@Kis Tom:
Külön megfontolásra érdemes ez a kitételed:
"Érezzék az ország hathatós támogatását, erejét (mind politikai, mind gazdasági értelemben), teljes összhangját a határon túl élő magyar emberek támogatásának tekintetében. "

Igen. Erről van szó.

Fentebb valahol ezt írtam, majdnem ugyanaz, amit te is megfoglamazol:

Erős - gazdaságilag erős - anyaország nélkül hiábavaló a jó szándék.
Nem becsülném le a jószándékot sem, de önmagában nem elég.

Ezt még megtoldhatom azzal is, hogy politikailag: kül- ás belpolitikailag egyaránt- erős, cél és stratégia megválasztásában hosszú távon konzekvens - stabil anyaország szükségeltetik...

Katonai erősségról, potenciálról nem beszélnék, bár azt mindnyájan tudjuk, hogy nem abszurd az abszurd e témában:-) Azaz a békéhez bizony erő is kell...

A volt kisantant országok ezt sohase feledték...Ők megtanulták a leckét, ha nem tévedek...

Mi mikor tanulunk a saját hibáinkból, illetve éppen a szomszédos népeknél jól bevált nemezet-erősítő módszereikből?

Nem győzöm hangsúlyozni: okulni, tanulni mástól nem szégyen (a volt kisantant országoktól temérdek tanulnivalónk van, meggyőződésem).

Ostobának, korlátoltnak maradni szégyen.

Balt 2012.05.14. 21:25:39

Talán ide passzol: Nem szeretem az ilyen bulvár"híradókat", mint pl. a tv2 Naplója, de most ezt díjazom. Az oromhegyesi (Tresnjecac) "Zitzer Köztársaságról" forgatnak a 20. évforduló apropóján.

Egyelőre csak előzetes van, ebben nincs is szó róla, de talán itt lesz hamarosan:
tv2.hu/naplo/video/naplo-2012-05-13-2-resz

cercevicszilvi 2012.05.29. 09:52:17

Hogy miért vagyunk kevesen?Ez állandó téma a baráti körömben,mert van közöttünk egy tanítóbácsi és egy középiskolai tanár,akiknek a munkahelyük függ a magyar tanulók számátol.Konkrét nálunk Zomborban kb.harminc éve két magyar osztály volt,húsz éve egy(18-20)tanulóval,ma pedig minden évkezdés előtt kérdés nyitnak-e osztályt 2-3 gyerek miatt.Itt jön a "miért".A fiatalok töbsége a háború alatt ment el, ki szökött a mobilizáció elöl, ki a jobb életet kereste külföldön.Közüllük majdnem senki sem jött vissza.Aki maradt, az vagy vegyes házaságban él, vagy csak egy gyermeke van, köszönhetően a rózsás anyagi helyzetnek.Na most, a vegyes házaságokbol nagyon kevés gyerek kerül magyar osztályba, amit én nagyon nem értek!Magam is ebben a cipőben járok,a férjem félig bunyevác, félig görög és egy szót sem beszél magyarul,de egy percig sem volt kérdés,hogy a kislányunk magyar osztályba-e járjon.Ithon szerbül beszélünk,az iskolában megtanul szerbül írni-olvasni,de a magyart muszáj iskolában tanulni mert magyas fokú nyelvismeretet csak az iskolában kaphat.Igaz,nehéz hogy az iskoláztatás egész sulya egy emberre nehezedik, de a gyerek érdekében ezt a sulyt el kell viselni!A másik ami szerintem nagyon fontos MAGYARNAK maradni,válalni a magyarságot és ápolni azt.A gyerekeinknek megtanítani, kik ők, honnan jöttek.Megtanítani nekik, hogy szeressék és becsüljék az országot ahol élnek,tanulják meg a nyelvét(igenis tudni kell az az ország nyelvét ahol élsz!),de soha ne feledjék el hogy magyarok egy nagy és büszke nép sarjai!Engem édesapám annó erre tanított és én ezt próbálom nap-nap után megtanítani a lányomnak(presze a férjem gyökereit sem hanyagoljuk),remélve,hogy egy nap az unokáim is legalább egy kicsit magyarok lesznek!

Styxx 2012.05.29. 10:32:16

@cercevicszilvi:
Nagyon rokonszenves a hozzáállásod és szurkolok nektek.

Balt 2012.06.07. 20:45:04

@cercevicszilvi: Örülök, hogy így gondolkozol! Egész biztos, hogy a lányod hálás lesz érte felnőtt fejjel.