Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (49) horvátország (213) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (16) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) ujvidek (20) újvidék (2) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

Mi 200? Mi mennyi? - Gotovináék pere szakmai szemmel

2012.11.21. 07:00 Styxx

hoffmanntamás.pngInterjúalanyunk Dr. Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a nemzetközi humanitárius jognak, valamint a nemzetközi büntetőjognak, ezen belül is a fegyveres konfliktusok minősítési problémáinak a szakértője. 2004-ben, posztgraduális tanulmányai során fél évig Hágában a Jugoszláv Nemzetközi Büntetőtörvényszék Fellebbviteli Ügyészségén dolgozott gyakornokként. Jelentős számú  tudományos publikációiról bővebben klikk ide.

 Mennyire jellemző, hogy Hágában a másodfokú bíróság ilyen radikálisan megváltoztatja az elsőfokú ítéletet?

Nem gyakori, de nem is precedens nélküli: az elmúlt években Gotovinán és Markačon kívül 11 vádlottat mentettek fel minden vádpont alól, ezek közül 4 személyt elsőfokon végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek, az ő ítéletüket a Fellebbviteli Tanács változtatta meg.

Több, mint három évig tartott az elsőfokú per, ahol 145 tanút is meghallgattak, a másodfok is legalább egy évet foglalkozott az üggyel. Érdemben jelentős számú és súlyú új bizonyítási eljárást folytatott le a Fellebbviteli Tanács?

A Fellebbviteli Tanács egyáltalán nem folytatott le új bizonyítási eljárást. A Törvényszék eljárási joga értelmében a fellebbviteli szakaszban a Tanács az elsőfokú eljárás során felmerült bizonyítékokat mérlegeli újra, új bizonyításra csak kivételes esetben van lehetőség. Ebben az ügyben ennek megfelelően a Fellebbviteli Tanács elutasította mind az Ügyészség, mind Gotovina és Markač bizonyítási indítványát.

Az ominózus 200 méteres szabály megszegését (vagyis, hogy a tüzérségi támadás során legalább 200 méter távolság kell, hogy legyen a katonai célpontok és a civil lakosság között) életszerű, hogy valóban nem bizonyították hitelt érdemlően az első fokon?

A nemzetközi humanitárius jog (illetve egyben a nemzetközi hadijog) egyik legvitatottabb területe a célpontválasztás kérdése. Afelől nincs vita, hogy kizárólag katonai célpont támadható, polgári lakosság támadása, illetve a katonai és polgári célpontok közötti megkülönböztetés elmulasztása háborús bűncselekmény, azonban figyelembe kell venni, hogy a katonai célpontok támadása együtt járhat a polgári lakosság körében okozott pusztítással is, akár azért, mert a katonai célpont közelében polgári személyek tartózkodnak, akár a célpont jóhiszemű, de téves kiválasztása következtében, de a tüzérségi lövegek is különböző tényezők miatt (pl. szélviszonyok, látási viszonyok, a fegyver eredendő pontatlansága stb.) polgári lakosok között csapódhatnak be.

Az elsőfokon alkalmazott mechanikus "200 méteres távolság"-szabálya teljesen példa nélküli és a bírói tanács sem magyarázta meg, hogy mire alapozva alkalmazta ezt a tesztet. A katonai jogászok körében szerte a világon óriási felháborodást keltett ez a megközelítés, és a szakértők körében egyértelmű volt az a vélekedés, hogy ennek elfogadása alapjaiban ásná alá a nemzetközi humanitárius jog érvényesülését, mivel alapvetően életszerűtlen követelményeket próbálna rákényszeríteni a katonákra, ahelyett, hogy a különböző harctéri körülmények mérlegelése mellett határoznak meg, hogy mekkora területen belül minősülhet jogszerűnek egy támadás. Lásd például ebben a szakmai publikációban.

Nem véletlen, hogy a 200 méteres szabály elvetésében a Fellebbviteli Tanács valamennyi bírája egyetértett, tehát az a két bíró is elfogadhatatlannak tartotta, akik a vádlottak bűnössége mellett szavaztak. Más kérdés – és ebben egyetértek a különvéleményt megfogalmazó bírákkal -, hogy a Fellebbviteli Tanácsnak ezt követően részletesen meg kellett volna vizsgálnia, hogy más megközelítéssel alapvetően jogszerűnek vagy jogszerűtlennek minősül-e a Vihar-hadművelet során végrehajtott tüzérségi támadás, erre azonban sajnos nem került sor.

ARHIVA0308OLUJA01_thumb.jpg
Knin lángokban - Vihar '95

Nyilván Hágában bíráskodni a jogászi hivatás egyfajta betetőzése. Biztos, hogy a bírák kizárólag legjobb tudásuk, az alkalmazandó jogszabályok és a lelkiismeretük alapján döntenek, morálisan kivétel nélkül Bibó István-szintű jellemek és nem befolyásolhatja őket, ha olyasmivel kecsegtetik őket például, hogy levezetésként egy zsíros professzori állást kínálnak fel az USA valamelyik top egyetemén, pazar publikálási lehetőséggel, csak legyen "olyan" az ítélet?

Az ICTY-ban bíráskodó jogászok kivétel nélkül prominens pályát futottak be már kinevezésük előtt is. Többségük saját államuk legmagasabb bírói pozícióiban volt (Legfelsőbb Bíróság, Alkotmánybíróság), mások pedig kiemelkedő akadémiai karrier után kerültek Hágába. A Jugoszlávia Törvényszék jelenlegi elnöke Theodore Meron, aki a jelen ügyben a tanácsvezető elnök is volt, véleménye bizonyára nagy hatást gyakorolt két kollégájára, akik Gotovina és Markač felmentésére szavaztak. Meron professzor évtizedek óta Amerika egyik legnagyobb presztízsű egyetemén, az NYU-n (New York University) professzor, a nemzetközi humanitárius jog egyik legkiemelkedőbb szakértője, akinek publikációs listája kilométeres hosszúságú. Nagyon nehéz elképzelni, hogy mit lehetne felajánlani a világ egyik legjobbjának tartott nemzetközi jogászának ahhoz, hogy "olyan" legyen az ítélet...

Theodor-Meron-foto-sense-agency-2.jpg
Theodore Meron - A Fellebbviteli Tanácsban elnöklő bíró

Pusztán merész összeesküvés-elmélet, vagy lehet némi alapja, hogy a másodfok felmentése nem véletlen, már csak az alábbiak miatt is: egy amerikai bíróság befogadta a krajinai szerbek tízmilliárd dolláros keresetét, akik a Horvát Hadsereget felkészítő amerikai katonai tanácsadó céget perlik, viszont ezzel a mostani jogerős hágai ítélettel a muníciójuk csökkent a krajinai szerb felpereseknek. Ön szerint lehet összefüggés a két per között?

Nagyon nehéz belátni, hogy a Fellebbviteli Tanács bíráinak pontosan miért állna érdekében az, hogy a krajinai szerbek kártérítési igénye kudarcot valljon. Az ítélet ugyan potenciálisan befolyásolhatja az eljáró amerikai bíróságot, de valószínűleg egy esetleges hátrányos ítéletet valószínűleg nem erre lehetne majd visszavezetni. Jóval nagyobb problémát jelent a kereset szempontjából az, hogy az USA Legfelsőbb Bírósága jelenleg mérlegeli, hogy vajon összeegyeztethető-e a joghatóságot biztosító Alien Tort Statute-tal az, hogy jogi személyek ellen indítanak kártérítési eljárásokat. Ha a Legfelsőbb Bíróság ezt nem tartja elfogadhatónak – és jelenleg erre látszik nagyobb esély -, akkor az eljárást meg kell majd szüntetni.

Az elsőfokú ítélet indokolásában Gotovináék mellett kitértek a korabeli horvát politikai elit, így néhai Franjo Tuđman államfő felelősségére is, hiszen Gotovina csak az operatív parancsnoki meghívottja volt annak a titkos Brijuni megbeszélésnek, ahol a Vihar-hadműveletről döntöttek. Horvátországban most úgy tálalták az ítéletet, hogy nem csak Gotovinát, hanem egész Horvátországot mentették fel és a háborúnak igazándiból csak most lett vége. Mindezt a szerbek többsége viszont a horvát háborús bűnösök futva hagyásaként éli meg. Ön szerint a hágai törvényszéknek nem kellene hangsúlyosabban kommunikálnia, hogy az öt bíróból álló testületben az amerikai elnök, a jamaikai és a török bíró felmentésről szóló igenje mellett az olasz és a máltai bíró szinte az összes vádpontban nemmel szavazott (azaz az első fokú verdikt helybenhagyása mellett), vagyis Gotovinát és Markačot csupán 3:2 arányban mentették fel, távolról sem egyhangúan? Egy 3:2-es végeredmény sok mindent takarhat, erről anno Puskás Ferencék is mesélhettek volna a berni NSZK-Magyarország 3:2 után.

A másodfokú ítélet jelentős hiányosságának tartom azt, hogy nem hangsúlyozta jobban, hogy annak ellenére, hogy nem bizonyítható, hogy Gotovina és Markač a krajinai szerbek elüldözésére irányuló bűnszövetségben vett részt, illetve az ostrom során és után a polgári lakossággal szemben elkövetett bűncselekmények elkövetéséért nem viselnek felelősséget, de ilyen cselekmények ettől függetlenül jelentős számban fordultak elő, és ezért a horvát politikai vezetés is felelős. Az ítéletben ugyan utalást tesznek erre, illetve arra a tényre, hogy a krajinai szerbekkel szemben diszkriminatív jogi szabályozást léptettek életbe, de ez elsikkad a szövegben, így az ítélet alkalmassá válik arra, hogy Horvátország propagandacélokra használja fel.

Azt viszont nem tartom alapvetően problematikusnak, hogy a vádlottakat 3:2 arányban mentették fel. Ha egy büntetőbíróság bírái között nézetkülönbség van a vádlottak bűnösségét illetően, akkor szerencsésebbnek tartom, ha felmentő ítélet születik, mintha kétséges jogi megközelítés alapján ítélnének el valakit.

gotovina-markac-ante-croatian.n.jpg
Makrač (a képen balról) és Gotovina már felmentésük napján, horvát állami repülőgéppel hazatértek

Nem léptünk vissza ezzel az ítélettel egy kicsit Nürnberg felé, ahol is kizárólag a vesztesek felett törtek pálcát? Nyilván minden pártatlan kívülálló úgy látja, hogy a Miloševiċ vezette nagyszerb politikai agresszió volt a "főgonosz"-erő a délszláv háborúban, de mit vétettek például azok a gyerekek, akik családjukkal együtt mindenüket ott kellett, hogy hagyjanak, és el kellett, hogy meneküljenek a szülőföldjükről? A tanács olasz nemzetiségű tagja,Fausto Pocar bíró is leírta különvéleményében, hogy bizonyítottan a négy, intenzív horvát tüzérségi támadással sújtott krajinai városból csak Kninre több, mint kilencszáz lövedék hullott, és dokumentáltak Tuđman elnök azon szavai, miszerint: "A szerbek úgy menekültek el, hogy sem a piszkos pénzüket, de még a szennyes ruháikat sem volt idejük összeszedni."?

Nem tartom szerencsésnek, hogy az ítélet nem adott részletesebb elemzést a felmerülő jogi problémákról, hanem néhány paragrafusban elintézte például a polgári lakosság elleni támadás kérdéskörét azzal, hogy az elsőfokon eljáró bírói tanács téves jogi megközelítést alkalmazott. Ugyan ez alapvetően igaz, de az egyes szituációk részletes elemzésével feltárhatta volna a kérdéskör komplexitását, így viszont a laikusban valóban kialakulhat egy olyan kép, hogy a horvát támadás minden részletében jogszerű volt.

Itt alapvetően nem erről van szó, hanem arról, hogy az elsőfokú bíróság nem megfelelő jogi megközelítést alkalmazott, amit a Fellebbviteli Tanács megsemmisített, viszont nem helyettesíthette a vádlottak számára hátrányos más jogi megközelítéssel. Nem kizárt, hogy egy megismételt elsőfokú eljárásban akár a vádlottakat megfelelő jogi érvelés mellett is bűnösnek találhatták volna, erre azonban már nem kerül sor.

Nürnberg (és Tokió) felé azonban aligha léptünk vissza, mert az ICTY a konfliktusban érintett valamennyi fél által elkövetett nemzetközi bűncselekményeket vizsgálta. A mostani felmentő ítélet pusztán annak a következménye, hogy a Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem találta minden kétségen felül állónak, hogy a vádlottak bűncselekményt követtek el, ahogy egyébként a Nürnbergi Törvényszék is felmentette Hans Fritzschet, Franz von Papent és Hjalmar Schachtot is.



docek_generali_trg_535040S0.jpgZágráb főterén százezren ünnepelték a felmentett tábornokokat

Ugyan inkább biztonságpolitikai és nem nemzetközi büntetőjogi kérdés, de nem érzi úgy, hogy ezzel az ítélettel Horvátország "túlnyerte" magát, hasonlóan mint például Izrael a második arab-izraeli háborúban, és aminek ők maguk is a kárát látják?

Ahogy már korábban is hangsúlyoztam, problematikusnak találom, hogy az ítéletet fel lehet használni propagandacélokra. Félő, hogy ezután Horvátországban tovább csökken a valószínűsége annak, hogy szembenézzenek azzal, hogy horvátok is követtek el nemzetközi bűncselekményeket szerbek és bosnyákok ellen, és ezzel a régióban való megbékélés lehetősége is jelentősen megnehezül.


hrvatskazastavapaljena.jpgBelgrádban horvát zászlót égettek az ítélet ellen tiltakozó foci-ultrák

11 komment · 1 trackback

Címkék: horvátország háború szerbia interju hága gotovina krajina

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr874916947

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.11.21. 12:00:04

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

anna_over_the_moon 2012.11.21. 08:56:26

Sajnálom, hogy az elüldözött gyerekek nem kaptak ilyenformán "elégtételt", de legjobban azt sajnálom, hogy valóban, mintha az összes horvát háborús tett lett volna így megszentelve.
Ha Gotovina nem bűnös, akkor ne ítéljék el. Nem értek egyet a kollektív bűnösséggel sem. De a kollektív bűntelenséggel sem. Ahogy a cikkben is írtad, ez az ítélet nem segíti a horvátok szembenézését a bűneikkel, és ez sem rövid, sem történelmi távlatokban nem szerencsés.

A kérdéseiden a sértett indulat eléggé érződik, amit csak azért sajnálok, mert így olyan "szerbes" az egész.

Styxx 2012.11.21. 09:23:04

@anna_over_the_moon:
Ezeket a kérdéseket szerintem azért is érdemes feltenni, mert az ítélet kritikája a laikus közvélemény részéről erősen "szerbes".
Akik felteszik, egyrészt az érzelmileg nyilván motivált szerbek, szerbbarátok, másrészt az a harmadik és második világot jellemző, vulgáris összeesküvés-elméletekkel táplált kisebbségi komplexus, miszerint minden úgy történik, ahogy Amerika (és azon belül is a Fehér Házat meg a Pentagont valójában irányító zsidó-szabadkőművesek kifőznek).
Szerintem ezért is voltak jók az ilyen, esetleg a "még ilyenebb" kérdések egy szakértőhöz, hiszen a laikus közvéleményt is ezek a kérdések foglalkoztatják.
Akár azt is megkérdezhettem volna, hogy vajon nem összeféfhetetlen-e, hogy az egyik bíró., mégpedig az elnök amerikai, hiszen a Vihar-hadművelet kitervezésében hivatalos USA-tanácsadók kulcsszerepet játszottak.

zsoBuda 2012.11.21. 12:25:06

A feltett kérdések sokkal jobbak mint a válaszok. Kár hogy Dr.Hoffmann is ködösít és nem ad egyértelmű válaszokat.

Kandeláber 2012.11.21. 16:03:51

Tavaly az első fokú ítélet kihirdetése után a Népszabóségban Révész Sándor olyan jugoszláv-szerbbarát cikket rittyentett, hogy csak úgy porzott. Most pedig a a Jugoszláv Néphadsereg vörös csillagos tankjai láttán annak idején nyilván könnyekig meghatódott baller kommentelők jajveszékelnek az "igazságtalan ítélet" miatt a lapjaikban.
Jó ezt olvasni, jó mulatni rajtuk.

Dragan Rafajlovic 2012.11.21. 20:12:52

Egyertelmu a tersegben es europaban ugy fogjak fel hogy Horvatorszag nem bunos,ne szepitsuk az egyszeru emberek nem jogaszok!Azt amit a horvatok Muveltek Mostarban Bosznia egyes teruletein legitimme valt ezzel a dontessel!Erositi az amugy is szerb a rossz es a balkan feketebaranya tevhitet!Ez az itelet karos konfliktusokat gerlyeszt es visszaloki a balkant par evvel!Ha oroszorszag lenne nyeregben akkor meg bunosnek talaltak volna oket ez egy ilyen dolog nincs fuggetlen birosag ne ringassuk magunkat ezt mindenki jol tudja Dr.Hoffmann Tamás is!

Spacecake 2012.11.21. 21:23:54

nincs itt semmilyen összeesküvés,nincsen politikai döntés,nem vettek meg senkit,csak szimplán és újra bebizonyosodott,h ez is 1 alkalmatlan,kiherélt brancs.....

Muity Mijo · http://sos-bunyevacok-bunjevci.blog.hu/ 2012.11.22. 09:44:18

@Styxx:

"Akár azt is megkérdezhettem volna, hogy vajon nem összeféfhetetlen-e, hogy az egyik bíró., mégpedig az elnök amerikai, hiszen a Vihar-hadművelet kitervezésében hivatalos USA-tanácsadók kulcsszerepet játszottak."

Ezzel kellett volna kezdeni, kár, hogy miként kitértél a krajinai szerbek keresetére, ezt nem tetted.

Balt 2012.11.27. 14:07:52

löveg ~ ágyú
lövedék a megfelelő kifejezés

Balt 2012.11.27. 14:22:43

@Styxx: "Akár azt is megkérdezhettem volna, hogy vajon nem összeféfhetetlen-e, hogy az egyik bíró., mégpedig az elnök amerikai"

Ilyen alapon éppenséggel az említett olasz bíró pártatlansága (netán horvátellenessége?) is megkérdőjelezhető lenne.

Styxx 2012.11.27. 21:11:32

@Balt:
ksz, jogos, javítva