Koszovó Európa legfiatalabb és egyben egyik legszegényebb országa. Kevesen vallhatják olyan szerencsésnek magukat, mint a magyar internetes szubkultúrában különös hangzású nevének köszönhetően kultikussá vált Flakon Geci, aki az ország fővárosa, Prishtina  nemzetközi repterének a poggyászellenőrző osztályán immár egy évtizede dolgozik, ráadásul fehérgalléros munkakörben.

Az országot súlyos munkanélküliég sújtja, így az egyébként is patriarchális, egymást támogató, nagycsaládos rendszerben élők számára a külföldi vendégmunkások hazautalásai számítanak az egyik legfőbb bevételi forrásnak.

A globális gazdasági válság miatt azonban tavaly húszmillió euróval kevesebbet utaltak haza a koszovói vendégmunkások, mint 2011-ben.

A kisvárosnyi méretű, mintegy tízezer lakosú Zhur az ország egyik legnagyobb faluja. Szinte minden családból legalább egy valaki külföldön dolgozik. A helyben lakó idősek többsége is egykor gasztarbejterkedett.

"Külföldön főképp az építőiparban végeztünk nehéz fizikai munkát, a családunk viszont odahaza maradt. Most már másképp működnek a dolgok. A fiatalok általában a családjukat is magukkal viszik, haza csak a szabadságukat jönnek eltölteni. Mivel nyugaton is gazdasági válság van, így egyre kevesebb pénzt tudnak a szüleiknek küldeni." – nyilatkozta az egyik idősebb helybéli, Milaim Ajazaj az Al Jazeera újságírójának, Avni Ahmetajnak.

A gazdag svájci rokonok

"Azok a családok, akiknek a pereputtya Svájcban él, nem érzik át a válságot, éspedig az euróhoz képest erős svájci franknak köszönhetően." – dicsekedett a kiváló arab médium balkáni régiójában ténykedő újságírójának Bedri Hoxha, akinek a fia Svájcban él és rendszeresen küld haza pénzt szüleinek, az átlagos magyar svájci frank hitelesek inverzeinek. (Koszovón, Montenegróhoz hasonlóan euró a fizetőeszköz. Ugyan az a "veszély", különösen Koszovót nem fenyegeti, hogy egyhamar az Európai Unió tagországává válik, ám mivel az eurót egyoldalúan választották nemzeti fizetőeszköznek, paradox módon uniós csatlakozásuk egyik előfeltétele az lenne, hogy le kellene mondaniuk az euróról és saját, önálló nemzeti valutát kellene bevezetniük.)

"Szerencsére a mi falunkból sokan mentek ki Svájcba dolgozni, így nálunk nincs nagy baj." – mondta Hoxha.

"A gazdasági válság miatt tavaly csupán 570 millió eurót utaltak haza, 20 millió euróval kevesebbet, mint tavalyelőtt. Ám ami a leginkább aggasztó, hogy ezt a pénzt a vendégmunkások családtagjai túlnyomórészt felélték. A lakossági fogyasztásra fordították a pénzt szinte teljes egészében, annak csupán 3 százaléka csapódott le beruházásként." – kesergett a Koszovói Gazdasági Kamara elnöke, Safet Gergjaliu. Szerinte az alábbiak hiányoznak:

"A kormányunk feladata lenne egy megfelelő stratégia kidolgozása arra, hogy a diaszpórából hazaáramló tőkéből minél többet fordítsanak fejlesztésre."

Zhur faluban, ugyanúgy, mint szinte mindenfelé az országban, a szociális biztonságot és a köznyugalmat a külföldiek hazautalása biztosítja. Tekintettel arra, hogy a munkanélküliség rendkívül magas, 50 százalékos, a jövőben arra lehet számítani, hogy még többen kényszerünek külföldi vendégmunkára.