Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

18+ (1) 2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (50) horvátország (214) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kígyó (1) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (17) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) poskok (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) ujvidek (20) újvidék (2) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

Ahol tényleg einstandolták a bankbetéteket

2011.12.22. 14:30 Styxx

Napjainkban Magyarországon gyakran felmerül, hogy a jelenleg regnáló magyar kormány a magánnyugdíjpénztárak államosítását követően a lakossági betétszámlákra is ráteszi a kezét. Bízzunk benne, hogy mindez alaptalan félelem, egyrészt a magánnyugdíjpénztári befizetések kötelező járulék jellegűek, bár a nehezítések ellenére az állami pénztárba történő átlépés helyett a magánpénztáraknál maradt százezer ember ismételt megkopasztása a magántulajdon szentségének meglehetősen durva tiprása.

Térben és időben nem is olyan távol azonban valóban megtörtént, hogy a lakossági megtakarításokra rátette a kezét az állam. Slobodan Milošević hét fő bűnének egyike kétségtelenül a saját polgárainak módszeres kirablása.

Kölcsön Ciprusnak, pardon: Kölcsön Szerbiának

A lakossági bankbetétek megdézsmálását megelőzte egy olyan lépés, mely ötvözte a nyugati vendégmunkások szerb patriotizmusára gyakorolt érzelmi hatást a kommunizmus legkeményebb, korai időszakával, vagyis az "önkéntes" békekölcsönjegyzéssel, melynek kedvezményezettje az akkor még létező Jugoszlávia egyik tagköztársasága volt. A kölcsön hivatalos neve: Zajam za privredni preporod Srbije ("Kölcsön Szerbia gazdasági újjászületéséhez") röviden: Zajam za Srbiju, ill. Zajam Srbiji ("Kölcsön Szerbiának").

Az 1989-ben a Szerb Képviselőház által elfogadott kölcsön célkitűzései között az szerepelt, hogy 225 millió akkori nyugatnémet márkának megfelelő dinárkölcsönt jegyeztetnek a polgárokkal belföldön, míg a külföldön élő vendégmunkásoktól és a szerb érzelmű diaszpórától egymilliárd dollárra számítottak. A Milošević által felvirágoztatni szándékozott Szerbia lelkes hívei részére még azt is biztosították, hogy vagyontárgyakat ajánljanak fel. Akadtak is olyan korai Slobo-fanok akik aranyat, ékszert, műtárgyakat adományoztak a Beogradska Banka-nak. Az adományok értékesítését követően egy nemzeti alapot hoztak létre, ami konvertálta az adományozók pénzzé tett értékeit Kölcsön Szerbiának-kötvényekre.

A nagy csinnadrattával propagált hazafias szellemű anyagi áldozatvállalás nem volt túl sikeres: az 1989 júniusában indult akcióból az év végéig csupán a célkitűzések 3%-át sikerült megvalósítani, ezért a kölcsönjegyzést 1990-ben is meghosszabbították. Akkor a belföldi kölcsönjegyzések már kábé annyira voltak önkéntesek, mint a parasztok termelőszövetkezetbe lépése az ötvenes évek elején. Az állami vállalatok dolgozóinak a hivatalos úton résztvevők napidíjából automatikusan levonásra került a Kölcsön Szerbiának, míg a legtöbb vállalatot leépítés fenyegetett és sok helyen a dolgozók számára egyértelművé tették, hogy akik nem jegyeztek kölcsönt, a elsők között repülnek.

A külföldiek serkentésére ilyen, és ehhez hasonló propagandaeszközökkel hatottak, mint a Milošević-rendszerhez közeli Politika napilapban 1990. május 27-én közzétett cikk. Az internet előtti korszakban a belgrádi Politika a világ összes táján megvásárolható volt és a szerb diaszpóra tagjai jelentős része ebből tájékozódott az óhazában történtekről.

A befizetések új hulláma
Devizakölcsönök Szerbia gazdasági újjászületéséhez


Egy rövidebb lanyhulást követően májustól új lendületet vett a Szerb Szocialista Köztársaság gazdasági újjászületéséért befizetett devizakölcsönök jegyzése. Ratomir Jušković–Dragiša 270 000 amerikai dollárt fizetett be, egy belgrádi születésű németországi üzletember 300 000 ausztrál dollárt. (!) Az Energoprojekt vállalat egyik igazgatója 100 000 nyugatnémet márkát, két névtelenséget kérő trieszti 277 000 amerikai dollárt, illetve 242 000 márkát fizetett be. (Bővebben a 18. oldalon)

A dinárban jegyzett kölcsönök reálértékét megette a később elszabadult hiperinfláció, azonban a devizában jegyzett befizetések is szőrén-szálán eltűntek, elsősorban a Milošević-rendszerét kiszolgáló elit által kedvelt ciprusi cégbirodalmakban és bankszámlákon.

Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Szerbia gazdaságának felvirágoztatása helyett egész másra ment el a pénz, még Milošević szocialista pártjának természetes szövetségese, a Vojislav Šešelj vezette Szerb Radikális Párt képviselője is keserű mosolyra fakasztotta a parlamenti közvetítés nézőit az egyik felszólalásában egy szándékos nyelvbotlással: "Kölcsön Ciprusnak, elnézést Kölcsön Szerbiának."

Devizabetétek befagyasztása

Jugoszláviában a nyolcvanas évek végétől gyakorlatilag kettős valutarendszer működött. Az infláció elszabadulásának köszönhetően a napi bevásárlások szintjét meghaladó ügyleteket az ország hivatalos fizetőeszköze, a dinár helyett nyugatnémet márkában kötötték (amikor a maradék, ún. "Kis-Jugoszláviában" végképp elszabadult az infláció, vagyis 1993 decemberében a havi értéktelenedés 570 000 százalékos volt és óránként romlott a dinár, már minden ügylet márkában zajlott. Az árakat ugyan hivatalosan dinárban kellett feltüntetni, de a kiskereskedők áttértek a pontrendszerre 1 pont = 1 DM alapon). A lakossági megtakarítások is devizabetétekben voltak. 1991 márciusában a kormány zárolta a jugoszláv bankoknál levő devizabetéteket, ami kb. 5 milliárd márka értéket tett ki.

A zárlat főleg a nagybetétesek pénzét érintette; a kisbetétesek ki tudták menteni a pénzintézetekben ragadt devizájukat (Fel lehetett venni valutát külföldi utazás ürügyén vagy gyógyszervásárlásra, stb. Ez a cinikus technika a pénzt elrabló állam cinkosává tette a pénzüktől megfosztott kisembereket, hisz megindult az össznépi hazudozás a fiktív gyógyszervásárlás, ill. külföldi utak apropóján). Az állam több ígéretet is tett a bennragadt pénzek visszafizetésére, de gyakorlatilag ezekből szinte semmi nem valósult meg. Milošević rendszerének bukása után az új kormány elismerte ezen tartozásait a lakosság felé, a kifizetések meg is kezdődtek – részletekben lehet felvenni 2016-ig bezárólag, illetve államkötvényeket vagy kárpótlási jegyet lehet vásárolni rajta, melyekkel részt tudnak venni a privatizációban. A "stare devizne štednje" (régi devizabetétek) címszóra keresve az interneten az összes volt jugoszláv tagköztársaságból a szerb és más volt "kis-jugoszláv" pénzintézetekbe bennragadt pénzű betétesek érdekszövetségére, pertársaságára stb. vonatkozóan rengeteg találatra lelünk még napjainkban is.

"Piramisbankok", hiperinfláció

Emellett még óriási bankbetétekkel kecsegtető, lényegében piramisjátékot szervező bankoknak a rezsim részéről történő hallgatólagos támogatása is hozzájárult a lakosság kifosztásához. A két leghírhedtebb bankvezér egyike a Dafiment Bank elnöke, Dafina Milanović asszony volt. Az üzletasszony előszeretettel hangsúlyozta Milošević iránt érzett csodálatát. A sors iróniája, hogy Slobodan Milošević polgári foglalkozását tekintve bankjogász. A második nem más, mint a Gazda Jezda (ill. Jezdo gazda) néven emlegetett Jezdimir Vasiljević, a Jugoskandik Bank igazgatója. Jezdo gazdát 2009-ben tartóztatták le Hollandiában.

A piramisjátékkal összeharácsolt pénz jelentős része is állítólag a Miloševiċ-rendszer kiszolgálóinál landolt. Ráadásul jóval nagyobb összegről van szó, mint ami a Kölcsön Szerbiának projektből folyt be. Még a belgrádi egyetem fiatal tanárdegédjeként a G17+ reformközgazdász-csoport későbbi jeles képviselője, idén februárig szerb gazdasági miniszter, Mlađan Dinkić 1995-ben kiadott könyvében: A destrukció közgazdaságtana – A nép kifosztása című műben így vont párhuzamot a Kölcsön Szerbiának és a hatalmas kamatokkal kecsegtető piramisjáték-bankok között:

"A Szerbia gazdasági újjászületésére gyűjtött kölcsön sikertelensége arra vette rá az akkor regnáló szerb kormányt, hogy végleg szakítson a lakossági devizaforrások begyűjtésének klasszikus mechanizmusával. Bebizonyosodott, hogy ennél jóval hatékonyabbak az olyan módszerek, amelyek nem igazán állnak összhangban az akadémiai közgazdaságtudomány által elfogadott eljárásokkal. Lehetséges mindössze néhány hónap alatt és jóval kisebb erőfeszítések árán annyi devizát begyűjteni, mint a Kölcsön Szerbiának programmal másfél év alatt, és mindezt a visszafizetési kötelezettség legcsekélyebb kockázata nélkül."

A háború finanszírozása érdekében hiperinflációt gerjesztő fedezetnélküli bankjegykiadás is jelentősen hozzájárult a lakosság nyomorba döntéséhez.

Méltánytalan lenne Orbánt Miloševićhez hasonlítani, azonban Jugoszlávia még a fénykorában sem volt gazdasági nagyhatalom. Adóságállományának növekedésével és a gazdasági nyitás következtében az ország "Kis-Jugoszláviára" majd végül Szerbiára redukálódott maradéka a nem ortodox makrogazdasági megoldásoknak köszönhetően egy elszigetelt pénzügyi banánköztársasággá vált, aminek a keserű tanulságait botorság lenne figyelmen kívül hagyni.

Források:

  • Miskolczi Zsófia és Szűcs Ildikó: A világ legnagyobb inflációja: Jugoszlávia helyzete a délszláv válság idején
  • mislim-dakle-postojim.blogspot.com: Zajam za privredni preporod Srbije (ponovo)
  • srpskadijaspora.info: Kako je nastala i propala Dafiment banka?

 

14 komment

Címkék: magyarország háború rablás szerbia jugoszlávia milosevic bankok

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr283480723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GOLAZ111 2011.12.22. 20:53:57

Ez nagyon szép lett, én is elkezdtem üvölteni a sötétben, hogy nem tetszik, nem tetszik nem tetszik a rendszer, nem tetszik. Bár én nem kapok csak ezért másfél milliót. Most minden alindex oldalon az van, hogy nyomorult orbán, eltaposlak a saját barlangodban, persze néhány évvel ezelőtti stílusú trendi képmutatás mögé rejtve.

Könyörgöm, miért nem írtok arról, hogy az 1994 - es dinár miért lett viszonylag jó pénz? Úgy értem, hogy eredetileg 1 dínár ért 1 márkát. Ezt az árfolyamot nem sikerült tartani, ma kb. 50 dínár = 1 márkával, de azért viszonylag stabil pénz. Erről szinte semmit sem lehet olvasni magyarul. Úgy tudom, hogy Dragoslav Avramovic, a nemzeti bank elnöke intézte el, hogy lett újabb infláció. De, hogy ki ő és hogy csinálta arról fogalmam sincs.

Ti úgyis tudtok szerbül, lécci ilyenekkel foglalkozzatok, ne a magukat független értelmiségnek képzelő, de valójában vérbajos szellemi prostikat másoljátok.

efi 2011.12.22. 21:23:08

Ne adj ötleteket! Ne adj ötleteket!

2011.12.22. 22:00:33

Nem az einstand a rossz, hanem az hogy feneketlen kútba megy. Az ember próbálna segíteni a hazáján, de mi a reteknek? Magánnyugdíjmegtakarítások is államadósság rendezésre mentek, oszt magasabb az államadósság mint valaha, ablakon kib*szott milliárdok. Ezt a problémát nem innen kell megoldani, hanem a másik oldalról. Nyilvánvaló, hogy egy visszaadhatatlan kölcsönről beszélünk, és már fedezetünk sincs, minden a globális zaciban.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2011.12.22. 22:19:44

@GOLAZ111: Ja és a csúnya zorbán ellopja a pénzünket.:))
@Jankove: Na ez az.

GOLAZ111 2011.12.22. 23:56:04

@egy maréknyi dollár: Német márkáról természetesen. 1994 - ben az új dínár árfolyamát a német márkához kötötték 1:1 arányban. Ezek szerint ma 50 cent érne 1 dínárt, ha tartani lehetett volna ezt az árfolyamot. Természetesen nem lehetett, de a dínár megbízható pénz maradt. Engem érdekelne, hogy hogyan csinálták.

Kard 2011.12.23. 01:49:47

@Jankove: De ha nem reformálod meg a kiadási oldalt akkor sose lesz jobb. Ez a probléma. Ha ma azt mondanád oké nem fizet az állam az adósság után akkor is a kiadási oldal nagysága miatt elborulna újra és újra a költségvetés. Amúgy egy ilyen lépés esetén az összes bank összeomlana (ők is ott tartják ám a megtakarításainkat), az emberek hirtelen elszegényednének (pl. nekem is a vagyonom egy jelentős része magyar állampapírban van) jönne a pénzügyi káosz hatalmas inflációval és még hatalmasabb GDP összeomlással (nincs bank nincs pénzügyi közvetítő, nem működik a gazdaság).

Ezért a kiadási oldalt kell rendbe rakni, ehhez pedig strukturális reformok kellenek. Ha a kiadási oldal rendben lenne akkor a 8%-os kamatfizetési kötelezettség is leesne 2-3%-ra mint pl. a csehek esetén van (és az egész visszafizetési probléma a felére, negyedére redukálódna). Tehát egy prudens költségvetéssel és egy növekedést segítő politikával 1-2 év alatt talpra lehetne állítani az egész gazdaságot. Csak ehhez szakértők kellenének nem pedig lojalitás alapján odaültetett majmok.

Yeto 2011.12.23. 09:23:48

Kiváncsi vagyok hogy majd amikor megtörténik az einstand és a droidok zsebére megy majd a játék, akkos 58%al választják-e majd őket újra, mert erről is nyilván a gonosz nemzetközi bankrendszer tehet majd.

GOLAZ111 2011.12.23. 10:14:06

@Yeto: Most fel fogják venni az IMF hitelt és abból elvannak egy darabig. Szóval nem kell aggódni, a fletó - bajnai - oszkó politika folytatódik.

GOLAZ111 2011.12.23. 10:33:04

Az kimaradt a cikkből, hogy volt dínár piramis is. A Dafiment és Jezdo magas kamatokat ígértek a dínárbetétekre. Akkor már magas volt a pénzromlás, de még nem volt hiperinfláció, ezért az emberek betették a pénzt ezekbe a bankokba. Az összes dínárt átváltották feketén valutára és az infláció miatt nem kellett kifizetni semmit.

www.youtube.com/watch?v=Xjrlu1AiJQE

Egyébként Dafina Milanović elég csúnyán végezte.

citrix 2011.12.23. 12:03:08

Itt sokkal fifikásabbak lesznek.Úgy "vásároltatnak" állampapírokat a betétesek kontójára,hogy az "önkéntes" lesz.Mint a téeszesítés.Viszont olyan szép hozamot ígérnek rá,hogy Matolcsi a sajtótájékoztatón megnyalja érte Orbán szemöldökét.A zemberek ezt akarják,sőt kérik,nehogy a rohadt kapitalista népzsigerelő bank harácsolja el a betétesek hozamát,azt megvédi az állam.Smici természetesen mindent aláír,tehát demokratikus és törvényes lesz.Szép új világ,szeretünk Magyarország!

Shaun.Barany 2011.12.24. 14:04:17

@GOLAZ111: abban igazad vagy, hogy az index.hu finoman szólva nem a keresztény értékek harcosa :)

De! Az általad emlegetett néhai jegybankelnök, Avramovics a következőket nyilatkozta 1996 májusában: "Totalnom blokadom pregovora sa međunarodnim finansijskim organizacijama savezna vlada nas gura u propast"

A fordítás: "A nemzetközi szervezetekkel folytatott párbeszéd teljes blokádjával a kormány a vesztünket okozza (szó szerint: romlásba dönt bennünket)."

Nem sokkal ezután Milosevics leváltotta a Jegybank éléről...

Mellesleg a pasas nem volt teljesen reménytelen eset, mert akárcsak Simor, szép karriert futott be a Világbank, az ENSZ különböző pénzügyi szervezeteinél:
www.brandt21forum.info/Bio_Avramovic.htm

inebhedj - szerintem 2012.01.07. 10:17:34

@Kard:

Amennyire én tudom, ha a költségvetés bevételi oldalán nem szerepelnének a kötvények és hitelek, a kiadási oldalon pedig nem szerepelnének a kötvény kifizetések és hiteltörlesztések, akkor pozitívummal zárnánk.

Épp az a probléma, hogy a hitelállomány miatt veszteséges a költségvetés, ugyanakkor a kiadási oldalon maximum strukturális reformot lehet végrehajtani, költségcsökkentőt nem, mivel az azonnal fogyasztás és így bevételcsökkentő hatást eredményez.

Lehetne a fekete és szürkegazdaság befolyását csökkenteni, az viszont az ország működőképességét veszélyezteti (az, hogy az elmúlt huszonegynehány évben nem volt társadalmi dráma, a fekete és szürkegazdaságnak köszönhető), mikrogazdasági szinten ezek biztosítják a túlélést.

A protekcionista gazdálkodás teljes (20 éves) hiánya folytán a hazai termelő és szolgáltatóipar nem termel akkora, Magyarországon realizálódó bevételt, amely a hazai adórendszer számára elérhető, így a bevételi oldal sem növelhető tovább.

A lakossági (kötvény és betét) megtakarítások túlnyomó többségével a lakosság elég kicsi, bár annál hangosabb része rendelkezik, így belpolitikai szempontból nagyobb egy ilyen beavatkozás füstje, mint a lángja. Ugyanakkor nem sok gyakorlati értelme van.

Sokkal praktikusabb a tranzakciós adó bevezetése, amire nagy eséllyel az idén, de legkésőbb jövőre sort kerül.

Egyébként a tranzakciós adó a jövő adóformája lehetne, ennek persze feltétele lenne a készpénz forgalom felszámolása, így viszont alkalmas lenne szinte az összes (így jövedelem és forgalmi) adónem kiváltására.

Kard 2012.01.07. 11:44:11

@inebhedj - szerintem: Azért ne mond, hogy a 7% költségvetési hiány (manyup nélkül) az normális. DE hogy normális és pont ezért ilyen magasak a kamatfizetési kötelezettségek. Japánnak 200% a gdp arányos hiánya, de "még" nem izgat senkit, mert szinte nulla a kamat.
Ami tranzakciós adó illeti szerintem nem teljesen jól gondolod az mire való. Nem költségvetést növelő tételnek szánják hanem magán a kereskedésnek (és itt a tőkepiacra gondolok) a visszaszorítására. valószínűleg néhány ezrelék vagy max egy tized % lesz. Itt a gyors ki be ugrálást akarják megakadályozni.
Protekcionista gazdaságpolitika. Ez mindig háborúhoz vezetett az elmúlt évszázadokban. A protekcionista gazdaságpolitika tipikusan a vesztes-vesztes szituáció.
Gondolj bele holnap azt mondanánk, hogy akkor jó de a bejövő német buszokra vámot rakunk, hogy a magyart vegyék. Erre jön a német és azt mondja hogy akkor legyen vám a magyar élelmiszerre és így tovább. A végén csak egymás szívatásába menne át az egész. Semmi értelme.
süti beállítások módosítása