Ma, fél egy körül készítettem ezt a képet Budapest központjában, a Kiskörúton, a Madách-térrel szemben.  Gyanítom, hogy az óriásmolinó megrendelője lebukott a szomszéd Pirikével és szánja-bánja bűneit, aminek a helyrehozására több pénzt tud áldozni még a klasszikus százegy szál rózsánál is.

Még ennél is valószinűbb, hogy mindez egy rendhagyó marketingkampány része. Nem én voltam az egyetlen, aki a mobiljával lefényképezte a bocsánatért esdeklő hőszerelmes ország-világ előtti mea culpáját.

Ha a nyilvános bocsánatkérés még sem kamu, akkor viszont olvasói posztként számítunk Gikáék beszámolójára a boszniai kirándulásról (ha már olyan gyönyörű, mint maga Gika; ezt néhai Ferenc Ferdinánd se mondta volna szebben. A fekete humort félretéve: Bosznia tényleg szép (Hercegovina meg pláne), és nem csak Szarajevó meg Mostar, hanem pl. az érintetlen, hűsvizű kispatakok és hegyi folyók is), csak gyűrjék fel a gatyaszárat, mert Bikmakk nemrég egy remek szarajevói útleírást küldött.:-)

UPDATE: Úgy látszik, hogy túl korán jártam arra, mert időközben kikerült a szerelmeslevél első oldala is a mellette lévő épületre.