Jönnek a szerbek. Ritkán jelentett jót ez a mondat a magyarok számára. Talán soha, talán majd most.

Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai várhatóan december 19-étől vízum nélkül léphetnek be az EU országainak területére. Hosszú évek után milliók léphetnek be olyan országokba ingyen, amelyekbe eddig csak pénzért és szigorú kritériumoknak megfelelve tehették be a lábukat.

Félmilliárd eurót költöttek vízumra

Bár pontos adatokat nem közöltek a hatóságok, a Press című belgrádi napilap becslései szerint mintegy fél milliárdnyi eurót költöttek el Szerbia állampolgárai a vízumokra a közel két évtized alatt, amíg állt a „schengeni fal". A mai adatok szerint évente mintegy 600 ezer vízumot adtak ki szerb állampolgároknak az EU államai. A legtöbbet, évi 300 ezer vízumot Görögország bocsátotta ki, a toplistán a görögöket Németország évi 60–70 ezer, Ausztria 30–40 ezer és Franciaország 10–15 ezer vízummal követi. Bár a félmilliárd euró így kimondva nagyon soknak tűnik, és örülnénk, ha csak a töredéke is a zsebünkben lehetne, az összegből arra lehet következtetni, hogy a szerbek nagyon keveset utaztak az elmúlt 18 évben.

A Press által megkérdezett szakértő szerint sokkal nagyobb veszteség az „ablakon kidobott" félmilliárdnál az, hogy a vízumrendszer miatt a mai szerb fiatalok 70 százaléka még soha nem járt külföldön.

Teljesen eltűntek a szerb turisták

Tizennyolc éve, 1991 óta éltek többé-kevésbé bezárva a szerbek. Nekik bizonyára óriási változás lesz, hogy egyenesen a határátkelő felé vehetik az irányt, ha mondjuk Magyarországra akarnak utazni a hétvégére.

Alighanem milliók számára lesz felszabadító érzés, hogy többé nem kell a nagykövetségek előtt sorban állni, és megszűnik az örökös rohangálás a papírokkal, de nekünk, magyaroknak is van miért örülnünk. Számunkra is hoz pozitív változást a szerbek felszabadítása, hiszen azok a turisták, akik majd 20 éve eltűntek a dél-alföldi városokból, és velük együtt a pénzük is, most visszatérnek majd, erre számít legalábbis a szakma. Szinte teljesen eltűntek déli szomszédaink a városból, pedig 15–20 évvel ezelőtt Szegeden a 3–4. helyen álltak a szerbek, ami a városban töltött vendégéjszakák számát illeti, ma az első tizenkét helyre sem férnek be.

– Drasztikusan csökkent a Szerbiából érkező vendégek száma a 90-es évek eleje óta – mondja Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezetője. – Jelenleg alig 1600 vendégéjszakát töltenek a városban évente, ez pedig nagyon messze van a vízumkényszer előtti számtól. A kilencvenes évek elején átlagosan 4500 alkalommal éjszakáztak a városban, ez úgy 2000 turistát jelentett évente, azaz fejenként legalább kétszer aludtak nálunk. Mára ez a mutató is sokat romlott: azok, akik a vízumkényszer ellenére is jönnek, gyakran csak egyetlen napra érkeznek, és nem alszanak itt. A turistaként érkezők száma ezer alá csökkent az elmúlt másfél évtizedben – vázolja a hamarosan múlttá váló jelent Mihály Illés. A szegedi és a dél-alföldi turizmusban dolgozó szakemberek nagy reményeket fűznek a vízumkényszer megszűnéséhez. Bíznak benne, hogy, ha csak lassan és fokozatosan is, de újra megjelennek a szerb turisták a régióban, fellendítve ezzel megannyi vendéglátóhely forgalmát.

– Ha csak azt a pénzt, amit a vízumra költöttek eddig, itt hagyják majd, az máris komoly bevételt jelenthet. Persze azt figyelembe kell venni, hogy a szerbiai fizetések gyengébbek a magyarországi béreknél, így valószínűleg nagyon árérzékeny vendégekre kell számítanunk, de a forgalom nőni fog, ez biztos. Elsősorban a fürdők bízhatnak a vonzerejükben, hiszen a szerb vendégek korábban is leginkább emiatt látogatták a régiót, de a vendéglők, kávézók és más turisztikai célpontok is reménykedhetnek a vendégkör bővülésében – vesszük sorra a lehetőségeket Mihály Illéssel.

– Ami a gyógyvizet illeti, abszolút jó pozícióból várjuk a turistákat – mondja a szakember –, mert, bár Szerbiában is akadnak népszerű gyógyfürdők, azok zömmel a hetvenes években épültek, és mára igencsak lepusztult állapotba kerültek. A mi szolgáltatásaink színvonala sokkal jobb, mint az ottani létesítményeké. Aki meg tudja szerezni a szerb vendégeket, sokat profitálhat. Még azt is el tudom képzelni, hogy a régió fürdői versenyezni fognak értük – magyarázza optimizmusát a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezetője.

Már Szerbiában nyomul a régió

A szerb utazási irodák már régóta érdeklődnek a Dél-Alföld iránt, folyamatosan érkeznek szakemberek az úgynevezett study tourokra, amelyeken megismerhetik a Dél-Alföld kínálatát, azzal a szándékkal, hogy csoportos utazásokat szervezzenek a környéken. A Szegedet és az egész régiót népszerűsítő kiadványok már most ott vannak Szabadka és Palics utazási irodáiban, de Belgrádba, Újvidékre, sőt a távolabb fekvő szerb településeken is terjesztik a város hírét.