A fénykép illusztráció
Az Amnesty International felszólította a bosnyák hatóságokat, hogy intézkedjenek a polgárháború alatt megerőszakolt nők ügyeinek hatékonyabb kivizsgálása érdekében.
A szexuális erőszak áldozatai elégedetlenek a lassú és körülményes eljárások miatt és különösen azt nehezményezik, hogy az elkövetők egy részét a mai napig nem vonták felelősségre.
Húszezerre becsülik a boszniai polgárháború alatt megerőszakolt nők számát.
Egyikük, Emsija Kundo, akit 1992 áprilisa és augusztusa között a szerb területen lévő fočai táborban tartották fogva, ahol több száz muszlim sorstársnőjéhez hasonlóan többször is megerőszakolták a szerbek oldalán harcoló fogvatartói.
„Együtt voltunk az akkor kilenc éves idősebb fiammal és a hét hónapos kislányommal, ráadásul terhes voltam. A hat éves fiamat sikerült anyósomékhoz, falura kimenekíteni. A terhességem ellenére is többször megerőszakoltak. Tanúvallomást tettem, de ennek ellenére egyetlen elkövető ellen sem indult eljárás.”
Az asszony jelenleg Szarajevóban él négy gyermekével egy harminc négyzetméternél is kisebb lakásban.
A múlt század kilencvenes éveiben nem a volt Jugoszlávia területén zajlott polgárháború volt az egyedüli, ahol tömeges nemi erőszak követte a harci cselekményeket. A Kongói Demokratikus Köztársaságban (korábbi neve: Zaire), Ruandában is megvívták a harcolók ezt a becstelen utójátékot.
A történelem egyik elhallgatott szégyenfoltja a háborúk alatt a nők szervezett, de legalább megtűrt, tömeges megerőszakolása. A második világháború végén csak Berlinben százezer német nőt erőszakoltak meg a Vörös Hadsereg katonái, Oroszországban a kozákok 1919-ben tömegesen erőszakolták a zsidó nőket, míg Banglades 1971-es Pakisztántól való elszakadásakor is százezerszámra erőszakolták meg a bengáli nőket.
Forrás: Szabad Európa Rádió, Vreme