Sanader interpolos elfogatóparancsa

Ivo Sanader, a súlyos korrupciós vádak miatt a múlt év végén Ausztriában letartóztatott és Horvátországnak kiadott, volt horvát miniszterelnök ügyében egyre bizarrabb részletek kerülnek napvilágra.

Egy négymillió kunás (kb. százharmincötmillió forint) páncélozott BMW kétes eredete után kutatva előbb Robert Ježić rijekai iparmágnásra, és egyben laptulajdonosra terelődött a gyanú, aki a luxusajándék fejében állítólag alacsony áron jutott ipari villanyáramhoz, aminek következtében az állami tulajdonú horvát áramszolgáltatót hatmillió-háromszázezer kuna kár érte. Mindez szinte aprópénz az áramszolgáltató részéről Ježić egyik üzemének nyújtott tizenötmillió kunás kétes, nagyvonalú törlesztési feltételekkel folyósított kölcsönéhez képest, aminek a jóváhagyásában a vádak szerint az akkori miniszterelnök keze is benne volt. Tisztességes piaci viszonyok között valóban furcsa, hogy egy állami áramszolgáltató magánvállalkozásnak félmilliárd forintnak megfelelő összegű kölcsönt folyósít igen kedvező feltételekkel.

A volt kormányfőnek ajándékozott, méregdrága páncélozott BMW kétes eredete körül az igazság talán még ennél is szomorúbb. Egy, a tengerparti Makarskán élő üzletember, Marijan Primorac, az ötven leggazdagabb horvát egyike a nyomozás során bevallotta, hogy a luxusautót ő ajándékozta Sanadernek. A horvát oligarcha, akinek az üzleti érdekeltségei közé többek között sportfogadó-hálózat is tartozik, valamint ő a rovinji dohánygyár termékeinek kizárólagos boszniai forgalmazója, kiskorú fiát lepte meg a jó tanulmányi eredményeiért egy BMW X3-as sportkocsival. A kiváló pedagógiai érzékkel megáldott mintaapa annak ellenére kedveskedett kamasz csemetéjének egy ilyen teljesen hétköznapi ajándékkal, hogy a fiú ellen már korábban is folyt eljárás engedély nélküli járművezetés miatt.

A példás tanuló Ivan, az ifjabbik Primorac 2002-ben az ajándék sportkocsival legalább 80 kilométer per órával lépte túl a megengedett sebességhatárt és halálra gázolt két tizenhat éves lányt, Ana Andrijaševićet és Kata Erceget.

A fiút két és fél év szabadságvesztésre ítélték, amit utóbb két évre enyhítettek. Az enyhítés bírósági indokolásában többek között ilyen érvek is szerepeltek: „Az elítélt egy társadalmilag elfogadott családból származik” – jelentsen ez bármit is. Valamint, hogy: „Az ítélet teljes letöltése megakadályozná az elítéltet abban, hogy Svájcban folytassa tanulmányait.” Alapos a gyanú, hogy a két emberéletet követelő száguldozásért kiszabott szégyenteljesen alacsony büntetés, és a még szégyenteljesebb enyhítés a szintén BMW-vel megajándékozott ex-miniszterelnök közbenjárásával került kiszabásra.

Mirko Erceg, az egyik halálra gázolt lány apja így kommentálta az évekkel ezelőtt lezárt ügy legújabb fejleményeit:

„Sajnos nem lepett meg az új fordulat. Inkább csak megerősítették a hírek, hogy évekkel ezelőtt is igazam volt, mert már akkor is azt állítottam: ebben az országban mindent és mindenkit meg lehet venni. Ha az akkori miniszterelnököt is meg lehetett vásárolni, akkor kit nem? Az apróbb halakat bizonyára még olcsóbban.

Még ha nem is ennyire gyomorforgatóan tragikus, de még a fenti vádnál is bizarrabb, miszerint Sanader több, mint félmillió eurót fizetett Marko Perković – Thompsonnak, a hírhedt ultranacionalista táncdalénekesnek azért, hogy a 2007-es választási kampányban egyik párt rendezvényén se énekeljen. (Nekem is lenne pár tippem, hogy melyik énekeseknek kellene fizetni a hallgatásért:-).) Se Sanader (egykori) pártjának, a jobboldali gyűjtőpárt HDZ-nek a rendezvényein, mert a több nyugat-európai országból kitiltott énekes veszélyeztette volna Horvátország EU-csatlakozását, se a Thompson által favorizált, szélsőjobboldalinak tartott Horvát Jogpárt kortes-kötútjain, mint ahogy erről az Index is beszámolt.

Ivo Sanader az összes vádat politikai koholmánynak tatja, és mivel mint mindenki mást, őt is megilleti az ártatlanság vélelme, várjuk ki az ügy végét.