Elfogták Goran Hadžić egykori hadvezért és háborús bűnöst. A hivatalos bejelentés szerint a Fruška gorán (Tarcal-hegység), egy erdei úton fogták el szerda reggel 8 óra 24 perckor, miközben éppen egy "kontaktjával" készült találkozni. A sajtó most azt találgatja, hogy a szomszéd kolostorban, vagy a közeli katonai bázison rejtegették-e, a Tádity Borisz nem kívánta egyiket sem megerősíteni. Az elnök azt is megígérte, hogy hamarosan rendőrkézen lesznek azok, akik a különféle szökevények rejtőzködésében segítettek.
Mivel Hadžić nem túl legendás alak, nem akkora "hős", mint Mladić vagy Karadžić, max egy kisebb tüntire lesz elég, nem számítunk nagy hőbörgésre Belgrádban. Érdekes egyébként, hogy ezek mennyire szerettek a Vajdaságban elrejtőzni. Az összes rosszfiú arrafelé húzta meg magát. Nem csoda, a kukorica-, búza- és napraforgótáblák remek búvóhelyet kínálnak.
Ki ez a Goran Hadžić?
Goran Hadžić, bár kisebb vad a többieknél, és nem is annyira értékes trófea, mégiscsak egy nemzetközileg ismert háborús bűnös, csak annyi különbözteti meg a többi jómadártól, hogy ő nem Bosznia és Hercegovina területén tevékenykedett, és nincs körülötte olyan nagy felhajtás sem, de elég nagy disznó ő is.
Goran Hadžić Horvátországban, azon belül is leginkább a horvát kifli jobb felső csücskében tette mindazt, ami miatt most őt egy lapon – vagy inkább egy listán – említik Ratkóval és Radovánnal. A kiflinek eme sarkát a Szlavóniának, Baranyának, és Nyugat-Szerémségnek nevezett területek alkotják. Az egész pár négyzetkilométer.
Hadžić eredetileg raktáros volt, aztán pártember lett, a jugó kommunista párt embere. Miután a szerb szabadcsapatok, és a JNA (Jugoszláv Néphadsereg) a '90-es évek elején megszállták az említett kiflicsücsköt, illetve az kvázi egyesült a már megszállt horvátországi szerb területekkel, ő lett a foglalt föld kormányzója (vagy valami afféle). Az úgynevezett Republika Srpska Krajina első számú embere lett 1992-ben. Ezen a horvátországi területen éltek relatív többségben a szerbek, és itt alakították ki kérészéletű miniállamukat.
A horvátok a Bljesak, és az Oluja ("Vihar") hadműveletben a Krajina nagy részét visszafoglalták, kivéve Kelet-Szlavónia egy részét, valamint a Branyának (Baranja) nevezett területet, és az úgynevezett Nyugat-Szerémséget (különálló kis terület a Duna mentén). Itt Hadzić maradt az úr egészen az Erdődi egyezményig (1995), amikor a szerbek visszaadták az egészet további vérontás nélkül. 2004-ben citálták először a hágai Nemzetközi Törvényszék elé, ezután Hadžić – ahogy azt már megszokhattuk – eltűnt.
Mit követett el Goran Hadžić mielőtt köddé vált?
Mivel a lista igen hosszú, csak válogatok:
- Részt vett azoknak a szerb területvédelmi erőknek, és szabadcsapatoknak a létrehozásában, amelyek a háborús bűncselekményeket elkövették. Ezeknek de jure parancsnoka is volt 1991 és 1993 között.
- Kitervelte, elrendelte, és végrehajtatta a horvát, és más nem szerb (pl. magyar) lakosság elüldözését a Szerb Krajina területéről. Dalj, Dalj Planina, Erdut, Erdut Planina, Klisa, Lovas, Grabovac és Vukovar településekről.
- Ugyanezeket börtönbe záratta, embertelen körülmények között tartotta, verte és kínozta, valamint kényszermunkára küldte.
- Megközelítőleg 27 500 nem szerb lakost deportált, illetve üldözött el a vád szerint a fent említett területekről. A nem szerb lakosság házainak és egyéb tulajdonának előre kitervelt rombolását is neki "köszönheti" Horvátország.
- Vádolják még népirtással, és gyilkossággal. Börtöneiben is rendszeresek voltak a kivégzések, de csapatai civileket öltek csak úgy kedvtelésből is.
- 1991. október 18-án a parancsnoksága alatt álló szerb fegyveresek 50 foglyot kényszerítettek egy aknamezőre, hogy lábukkal keressék meg a robbanószerkezeteket. Egy akna biztosan fel is robbant, 21 fogvatartott vesztette életét robbanás, vagy golyó által.
- 1991. november 11-én Erdőd (Erdut) térségében magyar és horvát civileket ejtettek foglyul a szerb szabadcsapatok. Közülük 15-öt kivégeztek, köztük időseket. Egyeseket elástak, másokat kútba dobtak.
- 1991. november 11-én további öt fő halt meg hasonló körülmények között.
- 1991. november 20-án, vagy akörül követték el a legnagyobb gaztettet, már amennyiben ezeknek lehetnek fokozatai. "Katonái" 264 embert, leginkább sebesülteket, gyűjtöttek be a vukovári kórházból, elszállították, majd ütlegelésük, és kínzásuk után kivégezték őket. Áldozataikat tömegsírba temették.
A listának még nincs vége, csak itt ezen a blogon. Már rosszul vagyok tőle, akit érdekel Carla del Ponte vádirata, angolul hozzáférhet itt.
