Már az ortodoxokat is kicsinálták

Az Anonymus hackercsoport segítségével a Wilileaks a honlapján nyilvánosságra hozta a texasi központú Stratfor biztonságpolitikai elemzőcég ötmillió e-mailjét, a csatolt iratokkal együtt. Többek között azt a 2009-es tanulmányt is, ami Jugoszlávia véres szétesésének az indokait elemzi.

A (saját ügyeik kivételével) transzaparencia-fétisiszta Wikileaks-atkivisták szerint a Stratfor valójában egyfajta magánkémszervezet, amelynek megrendelői között nagyvállalatok (Lockheed Martin, Dow Chemical, Northrop Grumman) ugyanúgy vannak, mint amerikai kormányhivatalok (belbiztonsági minisztérium), vagy megbízhatóság szempontjából megkérdőjelezhető külföldi politikusok.

A 2009-es Stratfor-tanulmány többek között az alábbiakat tartalmazza:

"A [nyolcvanas évek végén] Földgolyónkon végigsöprő globális recesszió idején az IMF által Jugoszláviára kényszerített megszorító intézkedések részben hozzájárultak a háború kitöréséhez. A lakossági megszorítások felerősítették az össztársadalmi elégedetlenség robbanásszerű felszínre törését."

A memorandum leszögezi, hogy a balkáni biztonságpolitikai helyzet meglehetősen összetett, valamint, hogy Bosznia-Hercegovina a régió stabilitásának a kulcsa. Az elemzők figyelmeztettek a továbbra is fennálló etnikai ellentétekre és a boszniai Szerb Köztársaság radikalizálódására.

"Először is a boszniai helyzetre kell összpontosítani. Különös tekintettel azokra a kezdeményezésekre, amelyek arra irányulnak, hogy az etnikailag megosztott boszniai nemzetek egyre erőszakosabban szeretnének maguknak a létező legtágabb körű autonómiát kiharcolni. A boszniai horvátok és bosnyákok közötti súrlódásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Emellett a labdarúgó szurkolói erőszakra és a szervezett bűnözésre is fokozott figyelmet kell fordítani, mert mindez szintén felerősítheti az etnikai konfliktusokat. Bosznia a régió KULCSA (sic!)." – áll a jelentésben.

A 2009-es Stratfor-jelentés részletesen kitér a szervezett bűnözésre, egyben az elemzők figyelmét felhívja arra, hogy különösen mire összpontosítsanak. Az útmutató Horvátországot és Macedóniát úgy említi, mint szervezett bűnözéssel sújtott országokat. Ugyanezt írják Montenegróról is, ráadásul azt is kihangsúlyozzák, hogy lényegében az egész országot mételyezik a szervezett bűnözői csoportok, beleértve a kormányt is. Boszniát is ebbe a körbe sorolják, kiegészítve azzal, hogy ott az orosz bűnözői körök jelentős befolyásra tettek szert. Albánia és Koszovó esetében az albán maffiára hívják fel a figyelmet.