Sok iszlámhitű Facebook-függő. Betegesen ellenőrizzük az accountunkat, gyakran naponta többször is. Egyeseknek a facebookozás olyan szintű napi rutinná vált, hogy elalvás előtt azzal zárják a napot, majd másnap, közvetlenül ébredés után a Facebookra logolás az első dolguk. Viszont vajon hasonló intenzitással forgatjuk  a Koránt is?

Holott Allah könyve alkoholistákat, notórius erőszakoskodókat, saját gyermekeiket elevenen eltemetőket változtatott a legjobb embereké, akiknek a Korán hatására lágyult meg a szívük és váltak az elnyomottak védelmezőivé, a Teremtő jámbor szolgáivá.

Amiért nem találunk a gondjainkra gyógyírt a Koránban, annak gyakran az az oka, hogy a hétköznapi életünkben sok mindent a Korán elé helyezünk. Megvan arra a szándék, hogy a hívők a Korán szerint éljenek, azonban sajnos a Koránt sokan unalmasnak, nehezen érthetőnek és nehezen olvashatónak találják. Ugyanis hozzászoktunk a rövid, tömör, virtuális kommunikációhoz: MSN, chat, stb. Előnyben részesítjük a Facebook-barátságokat, holott sokan közülünk egyáltalán nem ismerjük azoknak az embereknek a nagy részét, akiket a Facebookon barátjainkként jelölünk.

Valójában mindarra amit szeretünk és amire vágyunk, azt a Korán már réges-régen fel is kínálta számunkra. Ezért meg kell állítanunk a Korán háttérbe szorulását az életünkben és felül kell vizsgálnunk, hogy vajon valóban a Facebook nyújtotta információk-e a létfontosságúak a számunkra?

Például, amikor a Koránban olyan prófétákról olvasunk, akik rengeteg megpróbáltatáson mentek keresztül, amíg a népükkel megismertették az Igaz Istent és elképzeljük a letűnt idők városait, az embert próbáló utazásokat, valamint a korabeli  embereket, hát nem magasabb szintű foglalatosság ilyesmiről elmélkedni, mint a Facsén elolvasni valakinek az üzenetét, hogy: "A városban vagyok, kávézom. Ma már a másodikat iszom." ?

Ne feledjük, hogy a felületes Facebook-ismerőseink helyett a Korán a legjobb barátunk. Egy barátság kiépítése időigényes, annak ápolása kötelezettségekkel is jár, ezért naponta szánjunk időt a "legjobb barátunkra", a Koránra. Határozzuk el, hogy minden nap hány oldalt olvassunk el a Koránból és ezt mindig is tartsuk be; legyen az önmagunknak előírt napi penzumunk akár egy, akár húsz oldal.

A Facebook csak egy kommunikációs eszköz, ne engedjük meg, hogy céllá váljon és a függőjévé váljunk úgy, hogy mindebből az égvilágon lényegében semmi hasznunk sem származhat. Térjünk vissza legjobb barátunkhoz, Allah könyvéhez. Váltsuk fel azon vágyunkat, hogy a barátaink a Facebook-státuszunkat minél többet lájkolják azzal, hogy a Magasságos legyen velünk elégedett. Ez erre a világra és a túlvilágra is szóló intelem.

Nedim Botić
Islambosna.ba

A fenti intelem az egyik legaktívabb boszniai muzulmán honlapon megjelent poszt rövidített fordítása. A szerző: Nedim Botić egy fiatal, 28 éves muzulmán hitoktató. Nem hittudós, hanem padagógus, az egyszerű, hétköznapi hívekhez szól, ezért a kissé naiv gondolatmenet. Az Islambosna több intézményt, közöttük néhány közismert emberi jogi szervezetet tart számomra érthetetlenül iszlámellenesnek, viszont a szír polgárháborúról, videókat is tartalmazó "percről-percre"-alapon frissített, saját haditudósítós hírösszefoglalója a délszláv nyelvterületen (beleértve a bosnyák nyelvű Al-Jazeerát is) hiánypótló, de tudtommal magyar nyelven sincs ilyen. Az intelmet viszont kissé  groteszké teszi, hogy közvetlenül az eredeti poszt alatt, stílszerűen az egész oldalra dobhatunk egy Facebook-lájkot.

Hogy mit keres a blogon ez a kissé "tájidegen" poszt? Egyrészt csak látszólag tájidegen, hiszen Bosznia-Hercegovina Ex-Yu ország, egyben a bosnyák része egyre inkább modern iszlám ország. Másrészt el kell fogadnunk, hogy napjaink Európájához majdnem annyira hozzátartozik az iszlám, mint mondjuk a katolicizmus. Nem csak Boszniában, mert például Párizsban és Londonban több muszlim él, mint egész Boszniában. A mérsékelt iszlám pedig olyan korrekt vallás, mint a mérsékelt kereszténység, ráadásul az Al-Jazeera az egyik legkúlabb hírtévé. Legalábbis szerintem, de majd kommentben gondolom megkapom, hogy milyen egy naiv hülye vagyok. :-)