"Minden ítéletnek van egy üzenete, ennek az, hogy nem érdemes bűnözni, mert a bűncselekményekre fény derül. Ön, mivel magas állami pozíciókat töltött be, amikor bűnözött, az esetét a legalacsonyabb szintű önkormányzati tisztségviselőtől a legmagasabb szintű állami tisztségviselőknek is le kell vonni. Ön a hatalmát a saját törvénytelen gazdagodására használta fel, aminek a súlyos következményeit most viselnie kell."
Vonta le a tanulságot a 10 év szabadságvesztésre itélt Sanader ítéletének az indokolásában Turudić bíró a srbija blog beszámolója szerint. A bíróság "kétséget kizáróan" bizonyítottnak látta, hogy Sanader kenőpénzt kapott. A bíró szerint legitim cél volt a Mol részéről, hogy megszerezze az irányítást, de ezt nem lehet bűncselekményekkel elérni.
Mivel öt évnél hosszabb büntetést szabtak ki, a volt horvát kormányfő már a tárgyalás után visszatért a börtönbe, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban szabadlábon védekezhetett. Jogerős ítélet előreláthatólag jövő tavasznál előbb nem várható.
Turudić (a képen látható bíró) szerint Fazekas és Gucerijev, mint a ciprusi offshore cégek tulajdonosai közeli kapcsolatban állnak a MOL-lal. Maga Gucerijev is azt állította, hogy Hernádi közeli ismerőse.
"Groteszk Fazekes azon állítása, hogy az ő részükről semmi esetben sem vesztegethetők meg politikusok, hiszen Ježićet is úgy jellemzi, mint akit az ötmillió euró fejében arra használnak fel, hogy a horvát kormánytól számukra kedvező ítéleteket csikarjon ki."
"Miután Ön lemond a kormányfői tisztségről egyszerűen megszüntetik a szerződést a Xenoplast és a két offshore cég között, a további ötmillió eurót senki sem kéri, holott ha szerződés szerint összesen tízmillió járna, erről ilyen egyszerűen senki sem mondana le. Mindez azt bizonyítja, hogy ezek a szerződések fiktívek, éspedig slendriánul, amatőr módon intézték e bűncselekményeket, hiszen nem számítottak arra, hogy mindez kiderülhet. Ha Ježić nem pakol ki, akkor valószínűleg ezeket az ügyleteket örök homály fedi."
A bíró nem tartotta hihetőnek Sanader azon érvelését, hogy mint Ježić a vallomásában tette, amikor Sanadert kormányfősége alatt a kormány épületében őt kiküldte a teremből, hogy Hernádival négyszemközt beszéljen ,akkor nem az ő kenőpénzéről volt szó, hanem, mint ahogy Sanader állítja a MOL és a Dioki horvát műanyagfeldolgozó közötti ügyletekről:
"Ha az van amit Ön állít, és a Diokiról beszéltek Hernádival, akkor miért küldte volna át egy másik szobába Ježićet és Petrovićot? (akik tulajdonosként, illetve menedzserként is érintettek a Diokiban.)
"A MOL nem volt az INA megmentője. A horvát kormány mentette meg az INA-t egyé ven át egy egymilliárd dolláros hitellel. Nem helytálló a MOL azon érvelése, hogy mivel nem pénzintézet, nem hitelezhetett volna az INA-nak, hiszen egy másik üglyetben a Podravka fűszeripari konszernek nyújtott OTP-hitelkor éppen, hogy a MOL biztosított bankgaranciát." -érvelt a bíró. Illetve a gázüzletág leválasztásával kapcsolatba is kifejtette, hogy a MOL-diktálta, orosz gázképlettel kialakított árképzéstől a nyugati ,szabadpiaci gázárak is kedvezőbbek.