A város központjában, az egyik hotel (nem promóciós a poszt, akit érdekel, írjon privibe, megadom a szálloda nevét, ha a Googleval nem boldogul) kétcsillagos épületkomplexumában (egy igényesebb, négycsillagos részleget is fenntart a hotel) hosszú távra, havi elszámolással is bérelhető szoba.

Éspedig meglepően kedvező árfekvésben: 170 euró egy egyágyas hotelszoba havi bérleti díja, vagyis pillanatnyi árfolyamon havonta kevesebb, mint ötvenezer forintért letudjuk a városközpontban a lakbéren felül a telefon kivételével az összes rezsiköltséget is, ráadásul még ki is takarítanak. Értékarányosan egy kétágyas szoba még jobb döntés, annak 210 euró a díja. Arról nincs infóm, hogy ebbe vajon a turistailleték is beszámításra került-e, az valamennyire megdobhatja az árat, ráadásul ironikus a turistasarc kifizetése, ha teszem azt egy született belgrádi oldja meg így a lakhatását. Egyébként durván, mindent összevetve a belgrádi lakbérek is kábé  a budapestiek szintjén mozognak. Emellett hatalmas a tól-ig szórás ott is, lokáció-, minőség-, és méretfüggően.

A vendégkör is vegyes: az egyetemisták körében természetesen sláger, de akad olyan középkorú, felnőtt férfi, aki már több, mint egy évtizede itt lakik, és köszöni szépen, a házinénis albérletekhez képest kifejezetten jól érzi magát. "Nem egy pepecre felújított kéjlak, de többé-kevésbé minden működik, és még ki is takarítanak utánam." – nyilatkozta a belgrádi B92 hírportál újságírójának a hosszú távú ottlakásban rekorder úr. Igénybe veszik a szolgáltatást olyan vidékről ingázók is, akik hétvégéken általában hazajárnak, és anyagilag jobban elengedett, kevésbé erkölcsös férjek is bérelnek szobát, amit havonta gyakorlatilag csak a szükségleteik kielégítése során vesznek igénybe. De akad olyan kivert férj is a lakók között, aki még ő maga sem tudja: vajon végleg beszart a házassága, vagy csak néhány hónapnyi mosolyszünetet bekkel ki a szerb főváros központjában található hotelben.