Ez a poszt folyamatosan frissül.

Ahogy szombaton megírtuk, Szerbiában ma előrehozott parlamenti választásokat tartottak. A voksolást elsöprő többséggel a jobboldali Szerb Haladó Párt (SNS) nyerte. Az a párt, amelyet az Index találó hasonlatával úgy lehetne jellemezni: ilyen lenne a Jobbik, ha némileg irányt változtatna és elkezdené az Európai Uniót éltetni. Persze minden analógia – természetéből adódóan – sántít egy kicsit, de valamennyire azért mégis megállja a helyét.

Az új miniszterelnök, Aleksandar Vučić

Az SNS 2012-ben úgy jutott kormányra, hogy előtte ilyen nevű párt képviselői nem ültek a belgrádi parlamentben. Más kérdés, hogy prominensei – mindenekelőtt az azóta "függetlenné vált" Tomislav Nikolić államfő és Aleksandar Vučić miniszterelnök-jelölt – a Šešelj-féle Szerb Radikális Párt színeiben rontották a levegőt a kilencvenes évek elejétől kezdve. Nikolić a 2008-as elnökválasztáson még Šešelj-kitűzőben szállt ringbe Boris Tadić ellen. Csak fél évvel később szakított a Radikális Párttal. Az SNS népszerűsége akkortól kezdve lényegében folyamatosan növekszik. Térnyerésük egyik betetőzése mindenképpen a 2012-es elnökválasztás volt: a második forduló szoros hajrájában Nikolić legyőzte Tadićot. Pártja pedig az országgyűlési választásokon elég sok szavazatot zsebelt be ahhoz. hogy a Demokrata Párt (DS) ellenében őket válassza a "mérleg nyelvének" szerepét betöltő nevető harmadik, Ivica Dačić és a Szerbiai Szocialista Párt. (A 2008-2012 közötti, DS vezette kormányban Dačić belügyminiszter volt. "Árulását" Tadić idén azzal díjazta, hogy előre kijelentette: a világért sem kötne az SPS-szel ismét koalíciót. Persze Boris Tadić sem a Demokrata Pártot vezeti már.)

A 2012 májusa óta eltelt kevesebb mint két év alatt a Szerb Haladó Párt megduplázta támogatottságát. Előzetes félelmeink egy elszigetelődő, káoszba rohanó Szerbiáról nem igazolódtak be. Sőt, sokak szerint Aleksandar Vučićék (időközben ő lett az SNS első embere) kormányzása sok szempontból stabilitást hozott. A Bosznia-Hercegovinában kirobbant, majd Montenegrót és Macedóniát is elérő tüntetés-sorozat például Szerbiát mind a mai napig sikeresen elkerülte. A nemzetközi befektetők viszont nem kerülték el az országot: pl. Swarovski gyár létesült Szabadkán, arab pénzből új belgrádi városnegyed épül, a JAT-ot megvette az Etihad, megjelent a Mercedes, jön az IKEA és a Lidl, stb. Vegyük ismét sorra e rövid (érdemben másfél évig tartó) ciklusban elért főbb eredményeket, nem feldkezve meg arról sem, hogy a kampányígéretek jó része idő hiányában vagy más okok miatt egyáltalán nem teljesült:

• Párbeszéd Koszovóval (Brüsszel közvetítése mellett);
• Hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdése az EU-val;
• Szerbia külföldi megítélése pozitív;
• Korrupció-ellenes harc, párhuzamosan az államapparátus csökkentése.

Ezen kívül – ami viszont számunkra a legfontosabb – egyfajta magyar-szerb megbékélés kezdődött: dübörög a "jószomszédi" viszony Budapesttel, a szerb törvényhozás hivatalosan is elítélte a Tito partizánjai által elkövetett délvidéki vérengzéseket, valamint hamarosan eltörlik a vajdasági magyarokat megbélyegző kollektív háborús bűnösséget. Ez utóbbi szlovák viszonylatban a Beneš-dekrétumoknak felel meg, amelyek még mindig érvényben vannak. A törvényjavaslatot az SNS és a VMSZ közösen nyújtották be. Persze mi is ismerjük a mesét a báránybőrbe bújt farkasról (Vučić nevének jelentése: "farkaskölyök"), ezért továbbra is azt mondjuk: Szerbiára és a szerb politikára nyitott szemmel kell figyelni.

Mi történik ezután?

A választási iroda (RIK) által hétfőn 14:00-kor közölt eredmény*:

SNS (Vučić):                                                         158 fő, 48,34%

SPS-JS-PUPS (Dačić):        44 fő, 13,51%

DS (Đilas):          19 fő, 6,04%

NDS (Tadić):      18 fő, 5,71%

VMSZ:       6 fő, 2,11%

Egyéb:    5 fő, 1,63%

Parlamenten kívülre került pártok:   19,49%

Érvénytelen: 3,17%

Feldolgozottság: 99,44%, választási részvétel: 53,12%

 

* A parlamenti mandátumok töredékszavazattal együtt értendők, a százalék viszont a választási eredményt mutatja. Az SNS-nek abszolút töbsége lesz a 250 fős törvényhozásban, hiszen 126 képviselői helynél többet szereztek. 

A népszerűségi adatok tükrében a Szerb Haladó Párt mai választási győzelme borítékolható volt. Ahogy az is, hogy a korábban második helyen álló Demokrata Párt teljesen visszaszorult. Még az Új Demokrata Párttal együtt sem kaptak annyi szavazatot, mint a szocialisták vezette pártszövetség önmagában. És persze kettejükre együttesen is jóval kevesebben szavaztak, mint két éve, amikor csak egy Demokrata Párt volt. Ha az eredmények ismeretében bármilyen kérdés felmerül, az nem arról szól, hogy a kormányt ki fogja vezetni (biztos, hogy a miniszterelnök Aleksandar Vučić lesz), hanem arról, hogy az SNS-en kívül milyen pártokból áll majd az új kormánykoalíció, ha egyáltalán lesz ilyen. Többféle megoldás létezik:

1. Mivel a liberális LDP (3,35%), a decentralizáció-párti URS (3,04%) és a nacionalista DSS (4,24%) egyaránt kiszorult a parlamentből – egy rakás másik párt, köztük a Szerb Radikális Párt (2%) pedig ismét nem jutott be –, ezért rekordmennyiségű töredékszavazat keletkezett, amelyeket természetesen a küszöböt átlépő pártok között osztanak ki. Itt jegyezzük meg, hogy az 5%-os küszöb a nemzetiségi pártokra nem vonatkozik. Ha holnapra kiderül, hogy az SNS egyedül is elgendő mandátumot szerez ahhoz, hogy abszolút többséget alkosson (50% plusz egy képviselő), akkor koalíciós partner nélkül is kormányozhatnak. De azért nem árt biztosra menniük, hiszen egy pár fős többség nem túl meggyőző. Viszont ekkor az EU felé tett határozott és egyértelmű gesztus lenne a nemzetiségi kispártok (köztük a VMSZ) meghívása a kabinetbe, mely tovább erősítené a Szerbia stabilitásába és a kormány Nyugat felé való eltökéltségébe vetett bizalmat.

2. Ha az SNS-nek mindössze néhány mandátum hiányzik majd az egyszerű többséghez, akkor az várható, hogy a sokkal nagyobb súlyt képviselő SPS vagy a korábban rengeteget kritizált "főellenség", vagyis a Demokrata Párt (és az elnökként is sokat bírált Tadić) helyett egy kisebb párttal kötnek kormánykoalíciót. A helyzet ismeretében ez akár a Vajdasági Magyar Szövetség is lehet, mely a dolgok jelenlegi állása szerint akár 8-10 képviselőt is küldhet a parlamentbe – többet, mint 2012-ben. Ebben az esetben Szerbiának mindenképpen lesz magyar nemzetiségű minisztere.

Függetlenül attól, hogy a Szerb Haladó Párt abszolút többséggel rendelkezik a jövőbeni parlamentben, a VMSZ pozíciója nem változik: továbbra is a parlamenti többség része kíván lenni. Nem birkaként és feltétel nélkül, de ugyanakkor nem is zsarolva, hanem megbeszélések alapján – nyilatkozta Pásztor István a Magyar Szó tudósítása szerint. A VMSZ-nél szeretnék, hogy az általuk fontosnak tartott prioritások bekerüljenek a jövőbeni szerb kormány programjába. Ha ez megtörténik, akkor teljes mértékben részt tudnának venni a parlamenti többség munkájában.

3. A Haladó Párt és a Dragan Đilas vezette Demokrata Párt közös koalíciója jól hangzik, de kevésbé valószínű forgatókönyv. Egyiküknek sem érné meg, mert egyrészt a DS további népszerűség-csökkenéséhez vezet (meglévő szavazói átpártolnának máshová), másrészt pedig egy ilyen ingatag együttműködés magában hordozza a kormányválság, vagyis egy újabb előrehozott választás veszélyét. Akkor már inkább a frissen feltámadt Boris Tadić vezette szövetség, az Új Demokrata Párt (NDS) és köre jöhet szóba. Persze ők sem biztos, hogy jól jönnének ki ebből, de Tadić nagyobb hajlandósággal mentené vissza magát a bársonyszékbe, mint bárki más. Magyar szempontból megjegyzendő, hogy az NDS listáján többek között egy magyar párt, a VMDK is szerepel. Elviekben egy SNS-NDS-VMSZ koalíció sem zárható ki, melyben így két magyar párt is helyet foglalna. (Persze az nem biztos, hogy VMDK-s képviselő is bekerül a Tadić-féle listáról, de a listán szereplő nevek sorrendje a választások után is változhat.)

4. Habár a Szocialista Párt bebetonozta magát a parlamentbe (eggyel több mandátumot szereztek, mint két éve), nem valószínű, hogy minden marad a régiben: az SNS és az SPS ismételt együttműködése elég meglepő lenne. Mi a fenének kellett volna akkor előrehozott választásokat tartani? Nagyon sokan gondolják úgy, hogy ennyi év kormányon töltött idő után (nem beszélve a 2000 előtti állapotokról) Ivica Dačićnak mennie kell a hatalom közeléből. A korrupció-ellenességét és a következetességét lépten-nyomon hangoztató Vučićnak most megvan az esélye arra, hogy leszámoljon Milošević örökségével, melyet az SNS retorikája szerint Dačić testesít meg. (Józan felfogás szerint Vučić éppen annyira megtestesíti azt.)

Jól tesszük egyébként, ha felkészülünk a küszöbön állló előrehozott helyhatósági (és vajdasági tartományi) választásokra is. A vajdasági tartományi parlamentben jelenleg a Demokrata Párt a legnagyobb erő. Mivel az SNS sikerrel vette az első akadályt, ezért még tovább mennek majd. Érvrendszerük az lesz, hogy egy-egy községnek (vagy városnak), illetve az egész tartománynak jót tesz, ha ugyanazok irányítják, akik az országot is. Feltéve, ha a beléjük vetett bizalom nem csökken. Ahhoz viszont nagyon el kell kúrni valamit.

A köztársasági voksolás vajdasági eredményei a jelenlegi tartományi parlament összetételétől teljesen eltérő képet mutattak, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Úgyhogy északi tartományunkban hamarosan ismét választás lesz – nyilatkozta hétfőn a Blic napilapnak Nikola Selaković, az SNS alelnöke.

UPDATE: Vučić bejelentette, hogy a jövő héttől kezdve megbeszéléseket folytat majd mind Dačićékkal, mind pedig Tadić és Đilas pártjaival. De ugyanígy tárgyalni fog a parlamenten kívül rekedt politikai alakulatokkal is.

UPDATE 2: A Demokrata Párt a parlamenti küszöb körül táncol. Sikerül-e benn maradniuk? Ha kiesnek, az még tovább növeli a többiek között kiosztandó mandátumok számát.

UPDATE 3: Kétségtelen, hogy a VMSZ-nek több szavazata lesz, mint az elmúlt 22 évben bármelyik ciklusban volt. Mindezt úgy, hogy a magyar nemzetiségű lakosság aránya folyamatosan csökken. Vajon hány szerb szavazott a magyar pártra? Érdemes lesz majd településekre lebontva átböngészni az eredményeket, biztosan kibukik valahol az "átszavazás" ténye. Az LSV-től származó adatok szerint a VMSZ Vajdaság szerte megelőzte a DS-t és az NDS-t.

UPDATE 4: A külföldi szavazatok befutását követően némileg változott a sorrend, a Demokrata pártnak 20 mandátum jut (míg az Új Demokrata Pártnak marad 18). A VMSZ 9 képviselő helyett 7-tel kell, hogy beérje (ami még mindig 2-vel több, mint az előző ciklusban).

UPDATE 5: A RIK hivatalos eredménye 99%-os feldolgozottságnál a VMSZ 6 mandátumáról szól. Frissítettem a poszt közepén található diagramot.

Még több aktualitással Facebook-oldalunkon jelentkezünk.