13 roma családot készülnek kilakoltatni Belgrádban a szerb hatóságok. A műveletnek már többször nekifutottak, ám a "tulajdonosok" ellenállásába ütköztek, így elálltak a tervtől.
A tulajdonosok azért lehet csupán idézőjeles jelzője a Bokeljska utcai romáknak, mert a családok engedély nélkül vették igénybe a papíron üresen álló telket, amelyre időközben felépítették viskóikat is. A területet közben Belgrád város önkormányzata még 2003-ban értékesítette, ám a vásárló cég mindeddig nem akart vele semmit kezdeni. Most építkeznének, de nincs hova.
A cég és a romák között már egy ideje tart az egyezkedés (először tavaly novemberben akarták elbontani a házakat), de a romák újabb és újabb határidőket kapnak a költözésre. Problémájukkal már az önkormányzathoz is fordultak, ám ott nem tudtak nekik segíteni, mert, mint mondják, illegálisan laknak ott. Semmi keresnivalójuk a telken. Az udvarban mintegy 100 roma lakik köztük 39 gyerek, és 9 újszülött. A lakók tudják, hogy nem hivatalosan tartózkodnak a telken, azt is tudják, hogy el kell hagyniuk ideiglenes otthonaikat, de nem tudnak hová menni.
A cég, amely lakóház építését tervezi a területen most újabb haladékot adott a lakóknak. A romák addig maradhatnak, amíg megérkezik az építési engedély. Félő azonban, hogy ez mit sem változtat majd a hozzáállásukon, és továbbra is testükkel védik majd a gépektől foglalt földjüket.
A cég vezetői hangsúlyozták, hogy ők az építőiparban érdekeltek, és nem a roma családok szociális gondjainak megoldásában, valamint azt, hogy számukra nem elsősorban a romákról van szó, hanem olyan emberekről, akik más tulajdonát jogosulatlanul használják.
A roma probléma nem újkeletű Szerbiában, de a közelmúltban lezárult háborúk óta egyre növekvő terhet jelent a hatóságoknak. A menekültáradattal ugyanis sok ezer cigány család érkezett a szűkebben értelmezett Szerbiába, azon belül is főként Belgrád környékére, akik iratok nélkül a szociális rendszer számára láthatatlanok. A valóságban azonban nagyon is láthatók, frissen "épült" falvaik akár többszáz házból is állhatnak. Az egyik legismertebb a Gazela nevű híd lábánál kialakult, a lakosság körében csak Karton City-nek nevezett falu, amelyben több ezren élnek csatornahálózat, vezetékes víz és egyéb civilizációs vívmányok nélkül. 
KARTON CITY
