Egy az újságírókra támadó fiatalokból álló csapat elleni eljárásban, hivatalos személyként tekint a bántalmazott tévéstáb tagjaira egy szerb ügyész. Először a szerb ítélkezés történetében. Így akár hivatalos személy elleni erőszakért, illetve munkájának akadályozásáért is elítélhetik az erőszakoskodókat (a bírón múlik). Az ügyész azzal érvel, hogy az újságírók közérdekű feladatokat láttak el, amikor rájuk támadtak.
Az újságírók szolidaritásuk jeléül csapatostul jelennek meg az ügyhöz kapcsolódó eseményeken.
Az ilyen támadások elég gyakoriak déli szomszédunknál. Az elmúlt napokban is számos incidens történt. A Radovan Karadzic támogatására rendezett demostráción az egyik fotóriporter maradandó sérüléseket szenvedett. Valahogy így:
Ivica Dacic szerb rendőrminiszter szerint a rendvédelmi erők ezután is hivatalos, illetve közfeladatot ellátó személyként kezelik az újságírókat, és megtesznek mindent, hogy a következő tüntetéseken megóvják testi épségüket.
Érdekes kérdés ugye, hogy ha nem így kezelnék őket, akkor agyba-főbe verhetné a sajtósokat a tömeg? A szerb firkásztársadalom szerint tarthatatlan a jelenlegi szabályozás, amely nem lát elő komolyabb büntetéseket az újságírókra támadók számára. Azt mondják, mivel közérdekű feladatot látnak el, a törvénynek meg kellene őket védeni azoktól, akiknek esetleg nem tetszik, hogy egyes hírek napvilágra kerülnek általuk.
Magánvélemény: Az újságírók elleni támadás az egyik leggusztustalanabb dolog, amit egy tüntetésen el lehet követni. A fotósok, és az operatőrök gyakorlatilag teljesen védtelenek, hiszen csak az objektíven keresztül látják a történéseket. Egy operatőr látóterének egyik felét súlyos, és értékes kamera takarja el, de nincs jobb helyzetben a nyomtatott sajtós kolléga sem, hiszen rajta is rikító sárga mellény hirdeti:
Újságíró vagyok. Üssetek!
Az újságírók elleni támadásokért Szerbiában is a leginkább a politika a felelős, és az egyes sajtóorgánumokat elítélő, vagy megbélyegző retorika. A gyakran cseppet sem békés tüntetők között/mellett forgolódni bizony kényelmetlen feladat. A tömegből persze záporoznak a kérdések: Honnan vagy? Te melyiknek írsz?
A választól függően leszel rohadt zsidó/kommunista/xybérenc/jófej/testvér, pedig téged is csak odaküldtek. Mások.
Akárcsak, amikor a lakótelepen szembejöttek a nagyfiúk: Partizán, vagy Zvézda? / Újpest, vagy Fradi?
