Volt ugye egyszer az a sztori, hogy Mladić 150 birkát őriz Dél-Szerbiában. A Kronen Zeitung írta meg, de alighanem még az osztrákok is meglepődtek, hogy milyen gyorsan szétterjedt a környező országokban hülyeség.
Mindegy. Elnyammogtunk rajta egy kicsit, jókat nevettünk, és mindenki elégedett volt.
(Engem még meg is ihletett a dolog. Akinek van róla bármilyen elképzelése, hogy a tábornok hol rejtőzik, és nem sajnálja a drága időt, küldjön nekem hasonló alkotást a jodalit33 kukac index.hu email címre bátran. Ha összejönne pár, születhetne belőle egy poszt, aztán hátha ötletet adunk a kereső csapatnak, és meglesz a kis szökevény)
Na de nem ez a lényeg, ez csak most jutott eszembe. Hanem az a lényeg, hogy most megint tudni véli valaki, hogy Mladić tárgyal a szerb titkosszolgálattal arról, hogy feladja magát a jutalom egy részéért cserébe. Ja. Tárgyal. Mladić. A jutalomért cserébe. Aha. És ezt a Glas Srpske írta. Aha. Egy bosnyák helyi lap. Ja. Nekik meg úgy mondta maga Tadić elnök, de embargós volt a hír, csak nem bírtak magukkal.
Na jó. Hagyjuk ezt a kacsát repülni, tökmindegy. Mondok egy másik elméletet inkább, és akkor elkezdődhet végre a bejegyzés érdemi része. Tegnapelőtt írták, el akartam tenni szűkösebb időkre, vagy egy hosszabb háttérhez, de ezt a sztorit elengedni még egy kis bulvár nélkül igazán kár lenne.
Ratko tábornok unokatestvére is megszólalt a minap, Duško Mladić. Kicsit hasonlítanak is. Az úr a Press Online-nak adott interjút.
Szerinte Mladić inkább öngyilkos lesz, minthogy feladja magát. Élve nem viszik Hágába az biztos, és aki el akarja őt fogni nagyon pórul járhat, mondja a rokon.
- Ratko inkább meghal, minthogy feladja magát! Ő ilyen! Egyszerűen nem hisz a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Mindenféle szóbeszéd arról, hogy feladja magát hazugság. Ha valahogyan mégis megtalálják, akkor sem hiszem, hogy el tudják fogni. Tudom milyen ember, vele nőttem fel. Büszke jellem, és soha nem hagyná, hogy megalázzák, mondja Duško Mladić
Ezeket egyébként a lapnak a helyiek is megerősítették. Azok, akik Božanović kod Kalinovika faluban egykor Mladić szomszédai voltak. Ebben a községben született Ratko 66 évvel ezelőtt. Persze egy jó ideje nem lakik már a szüleivel. Illetve anyjával, mivel apját korán elveszítette. Mindössze egy éves volt a kis hadvezér, amikor az öreggel 1943-ban horvát usztasák végeztek. A falusiak sem tudják elképzelni egykori szomszédukról, hogy csak úgy feladja magát.
A helybeliek nagyon bizalmatlanok az újságírókkal szemben, mert, mint mondják, mindig kiforgatják, amit nyilatkoznak. Amióta Karadžić lebukott, minden nap jönnek, és kérdezgetnek Mladićról, aztán meg nagy marhaságokat írnak. megírták azt is, hogy ő köpte be Radovant! ha ez így lenne, az egész falü felkötné magát szégyenében, teszi hozzá a történethez Duško Mladić.
Ebben a házban született a srebrenicai mészáros Božanović kod Kalinovika faluban:
Azt mondják Ratko sosem volt példás diák, de mindig segített a rászorulóknak, az időseknek. Az általános iskola után szakmát tanult. Fémesztergályos lett, mint Tito elvtárs. A Katonai Akadémiát azonban már 9,75-ös átlaggal fejezte be (Szerbiában 10 a maximum a felsőoktatásban). Nagyon szorgalmas embernek ismerte mindenki. A legjobban bánt a kaszával a környéken, mondja unokatestvére. Szerette a tréfát, de nagyon hirtelen haragú ember volt. A muszlimokat nem gyűlölte, és semmiféle népirtásban nem vett részt Duško Mladić szerint.
A Ratkónak soha nem voltak nagy igényei. Egyszer, amíg a háború tartott meg is kérdeztem tőle, hogy miért nem szedi meg magát amíg lehet, hiszen mások óriási pénzeket keresnek? ő erre rettentően dühö lett és ordítozni kezdett velem. Minek nekem a pénz? Ha a 12 millió szerb mindegyik adna egy márkát, 12 millió (német)márkám lenne, és, ha kérném, nekem is adnák! - válaszolta, és biztos vagyok benne, hogy ma is így gondolja.
Ratko Mladićot utoljára 2000 márciusában látták egy focimeccsen. Kína játszott Kisjugoszlávia csapata ellen. A jugók "egynullára" nyertek aznap. A gólt Predrag Mijatović rúgta a 8. percben. A barátságos meccset Puhl Sándor vezette. Nem vicc.
