Téved, aki azt hiszi, Szerbia valaha is lemond egykori tartományáról. Déli szomszédunk továbbra is azon fáradozik, hogy visszaszerezze a rég elvesztett hatalmat Koszovóban. Igaz, a konfliktus fegyveres „rendezése" régen nincs a lehetséges megoldások listáján. A főszerepet már a diplomácia játsza.

Szerbia elérte, hogy az október 8-i ENSZ-közgyűlés napirendjén is szerepeljen az a belgrádi kezdeményezés, hogy vizsgálják meg, nem ütközik-e a nemzetközi jogba Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása. Az utolsó szót persze a hágai Nemzetközi Bíróság mondja majd ki, bár sokan (köztük nagyhatalmak vezetői) úgy gondolják, ha Szerbia javára döntenek is, a helyzeten az nem változtat semmit. A szerbek viszont nem így gondolják. Szerbia küldöttsége 50 kétoldalú tárgyaláson van túl, az elmúlt hónapokban pedig több, mint 150 országgal vették fel a lehető legmagasabb szintű diplomáciai kapcsolatot a közelgő közgyűlés előtt, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb szavazatot biztosítsák maguknak az ENSZ-ben.

Boris Tadics szerb elnök egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy végső megoldásként a tartomány felosztását is elképzelhetőnek tartja , de a kormány elsősorban arra törekszik, hogy Koszovó egésze, széleskörű autonómiát kapva, visszatérjen Szerbiába. Az elnök ötletét a felosztásról, bár korábban talán jónak tartották volna, most nem fogadta örömmel senki. Politikai ellenfelei természetesen az árulás újabb bizonyítékaként értelmezték a kijelentést, de a koszovói szerbek is élesen bírálták emiatt, hiszen egy ilyen lépéssel örökre lemondanának az ősi szerb földekről, kolostorokról, a szerb nép bölcsőjének tartott vidékekről, és egyszersmind elismernék a független Koszovót, cserben hagyva azokat a szerbeket, akik az Ibar folyótól délre a szórványvidéken élnek.

Valahogy így?

Koszovó felosztásának ötletét Angela Merkel német kancellár is elveti. Álláspontját a Borisz Tadics szerb elnökkel folytatott berlini tárgyalásokon is hangsúlyozta. Igaz, Berlinben már a szerb elnök is arról beszélt, hogy félreértették, amit a tartomány felosztásáról mondott. A rendezésnek ezt a módját az USA sem választaná. „Az Egyesült Államok Koszovó és Szerbia fejlődését támogatja, az Európai Unión belül, de két különálló országként" - mondta Cameron Munter az Egyesült Államok szerbiai nagykövete. A koszovói albán vezetés álláspontja pedig az, hogy a kérdés egyáltalán nem aktuális, hiszen „Koszovó egy nemzetközileg elismert, független állam". Az EU koszovói megbízottja szerint Szerbia törekvései érthetők, de nem célravezetők. „Koszovó kérdését lezártuk, és nem nyitjuk meg újra" - mondta Peter Feith.

forrás: danas, dnevnik, politika, b92, glas javnosti, RTS

kenyéradóm a: delmagyar.hu