Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (50) horvátország (214) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kígyó (1) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (17) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) poskok (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) ujvidek (20) újvidék (2) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

Szerbia bezzegszomszéd, vagy időzített bomba?

2010.07.27. 15:00 Styxx


Dr. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő tisztelte meg blogunkat azzal, hogy e-mailben válaszolt a kérdéseinkre.


Srbija.blog: Ön hogyan látja a Sólyom utáni szerb-magyar viszonyt annak tükrében, hogy Sólyom László a határon túli magyarság érdekeit komoly konfrontációkat is vállalva igyekezett képviselni. Szerb kollégájával, Boris Tadićtyal parolázva példaértékűnek nevezte a szerb kisebbségi politikát. Fenntartható és folytatható-e mindez a „négyharmad” iránt szavakban elkötelezett, ám inkább krizantém kiállításokat megnyitó típusú köztársasági elnökkel is?

Tálas Péter: A mai szerb-magyar államközi viszony valóban jó és a mai szerb kisebbségi törvények (a nemzeti tanácsi törvény mellett ide sorolnám az új vajdasági statútumot és a kisebbségek parlamenti képviseletét biztosító ún. „természetes küszöb”-szabályt is) szerintem példaértékűnek mondhatók. Nem azért, mert nem tudnék jobbat elképzelni, hanem mert ezek a mai európai átlag, és az uniós standard feletti kisebbségi jogokat biztosítanak. A példaértékű jelzőt annál is inkább merem használni, mert figyelembe kell vennünk, hogy a közép- és kelet-európai térségben az elmúlt húsz esztendő új nemzetállamok megjelenésének és kiteljesítésének jegyében telt el (felbomlott a Szovjetunió, a délszláv háborúk eredményeként szétesett Jugoszlávia, s szétvált Csehszlovákia is), s az ilyen kurzusokra nem igazán jellemző a kisebbségi kérdések iránti érzékenység. Azt persze majd az idő mutatja meg, hogy mennyire sikerül realizálni ezeket a jogokat. Ez nyilván egy soktényezős politikai küzdelem kérdése lesz, aminek egyik eleme az új magyar államfő és az új külügyi kormányzat tevékenysége. Erről ma még korai ítéletet mondani – adjuk meg nekik is a „100 nap” türelmi időt. De annyit azért megállapíthatunk, hogy a szerb-magyar viszonyban az elmúlt két hónapban nem történt semmilyen visszaesés (Belgrád például nem volt elutasító a kettős állampolgársági törvénnyel kapcsolatban), Schmitt államfői tevékenysége pedig külpolitikailag lehet, hogy „Sólyom-szerűbb” lesz, mint belpolitikailag, hiszen például a vajdasági magyarok melletti lobbizás kellően látványos és összefér a Fidesz-kormányzatnak az új elnök iránti elvárásaival.

Srbija.blog: „Temerini fiúk” ügye. [A vajdasági Temerin városában egy súlyos testi sértéssel végződő fiatalok közötti kakaskodás, amelynek az áldozata szerb nemzetiségű, míg az elkövetők magyarok, azonban maga a drogproblémával küzdő sértett is elismerte, hogy az összecsapásnak nem volt etnikai indítéka, ennek ellenére példátlanul súlyos, emberölésért kiszabottat is meghaladó börtönbüntetésre ítélték a fiatalokat. Mindez a magyarverésekkel is sújtott vajdasági magyarság körében olyan üzenettel bír, hogy: „ha visszaütsz, még sokkal jobban megszívod” – a szerk.]

A vajdasági magyar és az anyaországi mainstream politikusokat, Sólyom Lászlót is beleértve, joggal kritizálja a vajdasági magyar közvélemény a téma szőnyeg alá söprése, a fiúk magukra hagyása miatt. Egyikük olyan súlyos betegségekre tett szert, hogy egyes források szerint a haldoklás küszöbén áll. 

Mit tudna javasolni a mérsékelt politikai erőknek, azért, hogy hatékonyan lobbizanak e fiatalok szabadon bocsátásáért, hiszen már régesrég leülték a cselekményükért arányosan járó büntetést? Meggyőződésem, hogy az emberi jogok ilyen súlyos megsértése miatt, egy nagy volumenű, Nelson Mandela típusú államfő teljes erőbevetéssel felemelné a hangját.


Tálas Péter: Ez egy olyan konkrét ügy, amelyben igazán felelősen csak a konkrét események és peranyag ismeretében lehet nyilatkozni. Ilyen részletes ismeretekkel én nem rendelkezem. De a „szőnyeg alá söprés” talán túlzás: a kérdést többször felvetette már a magyar – itthoni és vajdasági – politika. Sajnos igaz, hogy eredménytelenül, ezért a kérdést minden jogszerű lehetőséget felhasználva továbbra is napirenden kell tartani. Már persze, ha lehet, mert azt világosan kell látni, hogy az ilyen típusú büntetőügyek kapcsán áltálában igen korlátozottak a politika lehetőségei. A nemzetközi tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy az ilyen típusú ügyek megoldásában kulcsfontosságú a politikai vezetők – jelen esetben a szerbek és a magyarok – tartós és jó személyes kapcsolata. Amit én a kérdése kapcsán igen fontosnak tartok hangsúlyozni, az két dolog. Mivel ismereteim szerint a fiatalkorúak durva erőszakossága sajnálatos módon össztársadalmi jelenség Szerbiában, a szerb kormányzatnak e jelenséggel szembeni fellépését, az erőszak megfékezésére irányuló társadalmi programjait tartanám fontosnak nemzetközileg támogatni. Hasonlóképpen fontosnak tartanám támogatni a temerini önkormányzatnak, illetve a temerini helyi hatóságoknak azokat az erőfeszítéseit, amelyek a békés és erőszakmentes nemzetiségi együttélést kívánják elősegíteni egy olyan a térségben, amely – nekem legalábbis úgy tűnik – e tekintetben tartósan problémás területnek tekinthető.


Srbija.blog: Szerbia esetleges uniós csatlakozása mennyire fog az új kormányzati ciklusban napirenden szerepelni? Ön szerint Magyarország e kérdés apropóján hatékonyan fel fog-e lépni a vajdasági magyar kisebbség helyzetének további javítása érdekében, az 1944-45-ös délvidéki mészárlások kivizsgálása ügyében, avagy marginálissá válnak ezek a kérdések?


Tálas Péter: Szerbia EU-csatlakozása nem fog közvetlenül napirendre kerülni: Belgrád 2014-ig legfeljebb a tárgyalási szakaszig juthat el (ma még nem is tagjelölt), hacsak nem számolunk az olyan (inkább bombasztikus, mintsem reális) felvetésekkel, mint a görögök múlt év végi javaslata arra vonatkozóan, hogy 2014. augusztus 1-ig minden nyugat-balkáni államot vegyen fel az Európai Unió. A kisebbségi jogok biztosítása az uniós közeledés egyik feltétele, ezért Magyarországnak e téren lehet bizonyos mozgástere, például abban, hogy a kisebbségi önkormányzatokról szóló törvényt valóban következetesen ültessék át a gyakorlatba. De sokkal többet nemigen lehet elérni, hiszen – mint már említettem – a mai vonatkozó szerb törvények (jogi keretként legalábbis feltétlenül, aztán majd meglátjuk, mi realizálódik belőlük) messze a jelenlegi európai átlagstandardokon felüli lehetőségeket biztosítanak. Az 1944-45-ös bosszúhadjárat kivizsgálására pedig magam inkább a tervezett magyar-szerb vegyes-bizottságot tartanám alkalmasabbnak (ennek felállításáról tavaly októberben Sólyom és Tadic döntött), illetve a tavaly augusztusban megindított állami tényfeltárást lehetne/kellene felhasználni (ez utóbbi a Szerbiában 1944-48 között elkövetett törvénytelenségeket hivatott kivizsgálni).


Srbija.blog: Egy (újabb) szerbiai határtologatás hogyan érintené a magyar bel-, kül-, és biztonságpolitikát? Ez elvileg kizárt, de az elmúlt 20 évben a volt Jugoszlávia térséget annyiszor átszabták, mint Tánti néni otthonkáját és talán egy alsó-tiszamenti magyar többségű településeket érintő "mini Trinaon-revízió"   sem teljesen elképzelhetetlen. Mi történhet akkor, ha újabb átrendeződés kezdődik délen? Például a koszovói Mitrovicáért cserében egyes albán lakta dél-szerbiai területekről lemondana Szerbia. Lennének-e Trianon revízióját követelő hangok? Ön szerint létezik erre vonatkozó forgatókönyv akár a magyar titkosszolgálatok, akár a diplomáciánk részéről. Egyáltalán kell-e, szabad-e ezekkel az opciókkal foglalkozni mindaddig, amíg nincs ilyen konkrét politikai helyzet?

Tálas Péter: Nem tudom, hogy létezik-e ilyen „titkosszolgálati” vagy „diplomáciai” forgatókönyv (a Jobbiknál talán), de ha létezne is, irreálisnak és értelmetlennek tartanám, ami nem vezetne eredményre, nem lehetne hozzá nagyhatalmi támogatást szerezni, viszont durván ártana a vajdasági magyarságnak (akiknek a többsége nem az említett Tisza-menti területeken él) és Magyarország nemzetközi presztízsének. A Mitrovica-Presevo területcsere inkább elméleti játék, semmint reális lehetőség (a mostani a hágai bírósági döntés után pláne), és „Tánti néni példája” sem jó, hiszen a közigazgatási határok átmetszésére az elmúlt húsz évben egyszer sem került sor (márpedig egy esetleges Tisza-menti revízió a Vajdaság belső feldarabolásával járna). Ráadásul Koszovó elszakadását leszámítva ezek az „átszabások” nem magára Szerbiára vonatkoztak: a függetlenné vált köztársaságok Jugoszlávia és nem Szerbia részei voltak, vagyis például Horvátország legfeljebb elvált Szerbiától – de nem kiszakadt belőle! Összességében tehát úgy gondolom, hogy nagy botorság, mi több szűklátókörű ostobaság, politikai szempontból pedig felettébb kár¬tékony azt az illúziót kelteni bárkiben, hogy bármiféle „mini Trianon-revízió” közelebb vinné a napjaink magyar társadalmait (határaikon innen és túl) az őket érintő problémák megoldásához.
 

Remélem senki sem tartja benyalásnak, hogy külön megköszönöm Tálas Péternek a készséges együttműködést. Szerintem példaértékű, hogy egy magamfajta noname mezei bloggernek egyetlen e-mail váltást követően interjút adott. Bízom benne, hogy egyre többször bukkanunk a médiában gyakran szereplő szakemberek teljesen civil blogoknak adott nyilatkozataira.

2 komment · 1 trackback

Címkék: vajdaság szerbia interju magyarverés határon túliak tálas péter etnikai feszültség

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr782178694

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szerbia bezzegszomszéd, vagy időzített bomba? 2010.07.28. 12:09:03

A mai szerb kisebbségi törvények szerintem példaértékűnek mondhatók. Interjú.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Styxx 2010.07.27. 16:40:00

Temerini fiúk ügye: "Már persze, ha lehet, mert azt világosan kell látni, hogy az ilyen típusú büntetőügyek kapcsán áltálában igen korlátozottak a politika lehetőségei." Ebben Tálas Péternek teljesen igaza van, viszont a jogállamiság keretein belül maradva a politika részéről konkrétan az államfői kegyelmi jog gyakorlásának lenne tere ebben az ügyben. Mindez Boris Tadic hatásköre. Mint ahogy például Sólyom élt kegyelmi jogával a szentesi orvosok esetén, akik vajdasági magyarokat műtöttek. Mindez vegytiszta humánus cselekedetnek számítana, ha betegenként azt a fránya többszáz, vagy olykor többezer (akkori) német márkát nem vágták volna zsebre.

A határmozgások szempontjából is közjogilag teljesen igaza van Tálas Péternek, azok az egykori szövetségi állam tagköztársaságai mentén "szakadtak" azonban az "emberek":-) szemszögéből, a korabeli meglehetősen keveredett etnikumú országban ennek túl nagy jelentősége nincs. Mondjuk egy (horvátországi) knini szerb, egy (szerbiai) szandzsáki bosnyák, avagy mondjuk az úgynevezett szlovén adminisztratív holokausztnak áldozatul esett Szlovéniában akár több évtized szolgálati viszony után járó nyugdíjjogosultségot elveszítő szerb, vagy montenegrói katonatiszt esetén.
Az e-mail interjú sok-sok előnye mellett a kevés hátrány egyike, hogy mindezt kommentben írom:-)

VISSZAVENNI CSALLÓKÖZT!!! Brat' sa Žitný ostrov! 2010.07.28. 22:43:55

pedig a baranya haromszoget

es a vajdasag eszaki reszet vissza kellene venni