Matija Bećković 1939-ben Zentán született. Korán elkerült szülővárosából és kétségkívül jelentős tényező a szerb kortárs irodalomban. Általában "szerb költőként" határozzák meg, de a családi gyökerei montenegróiak. 2010 szeptember 11-től Zenta díszpolgára.
Egy ilyen kitüntetés kapcsán óhatatlanul górcső alá kerül a kiválasztott társadalmi és politikai hitvallása. Matija Bećković napjaink egyik legelkötelezettebb szerb royalistája. NATO-ellenes, de mindez még bele kellene, hogy férjen egy magyar többségű vajdasági város polgárságának tolerancia küszöbébe, ha a jelölt művészeti teljesítményének a színvonala méltóvá tenné arra, hogy szülővárosa díszpolgárai közé emelje.
Társadalmi szerepvállalásának cseppet sem dicső, sötét foltja, amikor nyíltan éltette a később a hágai börtönben elhunyt Slobodan Miloševićet és a jelenleg is Hágában előzetesben raboskodó, háborús és emberiség-ellenes bűncselekményekkel vádolt Radovan Karadžićot. (a szenvedélyes királypártiság összeegyeztetése a Milošević-lájkolással meghaladja ennek a posztnak a terjedelmét) És ami a leginkább megkérdőjelezi, hogy egyáltalán felmerült a neve egy ilyen kitüntetéssel kapcsolatban: mindezért nem szórt hamut a fejére. Az újsütetű díszpolgár bálványaival nem könnyű szülővárosa többi szülöttjének azonosulni.
"Koszovó a legdrágább szerb szó." – így hangzik Matija Bećkovićtól a talán legtöbbet idézett mondat.
"Zenta, a legolcsóbb magyar szó" – replikázott Szerbhorváth György kiváló cikkében a legfrissebb zentai díszpolgár szülővárosához fűződő kapcsolata apropóján.
(Forrás: Magyar Szó)
Balról Matija Bećković: Koszovó a legdrágább szerb szó című verseskötete. Jobbról egy másik híres szerb költő, Radovan Karadžić* verseskötete.
*Radovan Karadžić jelenleg ideiglenes jelleggel Hágában tartózkodik. Díszpolgárrá avatásáról nincs tudomásunk. Amint ilyen információkhoz jutunk, azonnal tájékoztatjuk az olvasókat.