Szerbia válogatottja nem jutott a döntőbe a kosárlabda világbajnokságon. Nagyon rosszul esett mindenkinek, mert ettől a generációtól sokat vártak. Leginkább a címvédő spanyolok felett aratott férfias győzelem után esett rosszul a vereség pont a törököktől. Persze nincs veszve az ügy, lesz még világverseny. A papíron gyengébb török csapatot elvileg a bírók is segítették a mérkőzésen, sőt a győzes kosár szabályos voltát is sokan vitatják. A pontszerző ugyanis, bizonyos amatőr felvételek szerint, rálépett a vonalra, mikor a palánk felé tört. Hogy rálépett-e vagy sem, az már mindegy. Nagy meglepetésre bukta szerb csapat a döntőt, ez a lényeg. Még nagyobb meglepetést okozott azonban Szerbiában az, hogy a muszlim többségű, ám Szerbiához tartozó Szandzsák országrészben (Dél-Szerbia) igazi utcabál kezdődött a török győzelem után. Az utcán sokan azt skandálták: ez nem Szerbia.
A Szandzsák "fővárosa" Novi Pazar, amelynek polgármestere sietett elkenni a témát a szerb sajtóban. A város vezetője szerint nem szép, ami történt, mert a Szandzsák Szerbiában van, nem Törökországban, de kiemelte azt is,hogy sok évnyi diszkrimináció és Belgrád mostoha bánásmódja is kellett ahhoz, hogy a környéken élő muszlim lakosság ne érezze otthon magát Szerbiában.
Meho Mahmutović szerint Boszniában is találni olyanokat, akik nem Bosznia-Hercegovina csapatának szurkolnak egy-egy összecsapáson, hanem Szerbiának, róluk mégsem beszélnek. A polgármester kitért a magyar és a bolgár kisebbségre is, amelynek tagjai valószínűleg ugyencsak saját nemzetük csapatát támogatják a sporteseményeken, mégsem veszik elő őket az országos lapokban (igaz, nem is rendeznek spontán örömünnepet a városokban - a szerk.).
A polgármester szerint nem csak azért szorítanak a török csapatnak a szandzsákiak, mert vallásuk azonos a törökökével, hanem azért is, mert a válogatott néhány játékosa szandzsáki származású. "A szerb válogatott játékosai ráadásul olyan tetoválásokat is viselnek, amelyek sértik a muszlim lakosságot" - tette hozzá Mahmutović a Pressnek adott interjújában egyértelműen Milan Gurović volt válogatott kosaras Draža Mihajlović csetnikvezért ábrázoló tetkójára célozva. A polgármeseter szerint az sem segít a konfliktus kezelésében, hogy egy-egy szerb győzelem után a "lelkes" szerb szurkolók előszeretettel rongálják a dzsámikat.
Én csak annyit fűznék hozzá: ajaj.
Ez nem Szerbia - videó
2010.09.14. 16:22 Bálint Csaba
9 komment
Címkék: sport függetlenség kosárlabda muszlimok törökök szandzsák novi pazar csetnikek
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Styxx 2010.09.14. 16:31:42
Mintha Észak-Bácskában úgy éltetnénk mondjuk egy szerb csapatot verő magyar pólócsapatot (mert mostanában mást nem nagyon verünk) hogy Madjarska! Madjarska!
Azért mi vajdasági magyarok elég sokáig többnyire az állampolgárságunk szerinti országunknak szurkoltunk. Most, hogy ez jó vagy rossz? F.. tudja, tény.
Érdemes lenne egyszer fellistázni a saját ország ellen szurkoló régiókat, nem kevesen vannak.
Pl katalánok, Ír köztársasági (!) zászlós skóciai Glasgow Celtic szurkerek, csak íg ykapásból
stevie-w 2010.09.24. 09:08:01
A Szandzsák alapvetően más. Én jópár hetet nyomtam le Novi Pazarban, ha szépen megkértek, leírom, mi a stájsz. (Király jó fotóim is vannak, a FB oldalamon megnézheted.)
Styxx 2010.09.24. 11:48:22
Szépen megkérünk, légyszives toljad apa, Szandzsák eléggé kurriózum, epekedve várjuk a cuccost, Insallah:-)
Donna (Cara)mba 2010.09.24. 12:32:26
Nem ismerem a szandzsáki helyzetet, még hírből se.
Csak a szívemmel érzem, ha szandzsáki lettem volna, én is Turskát ordibálok:(
Mély oka kell hogy legyen ennek, méghozzá olyan ok, amit eddig lesepert Szerbia is és a napjainkban is továbbélő Antant-szellemiség az asztalról.
Mert a nagyhatalmak sokáig csak a szerb szempontokat látták, és úgy hitték, amíg még állt az összetákolt Jugoszlávia, hogy csak szerb szempont van és mindenki heppi. Közben véresen kiderült, hogy dehogy.
Pont amiatt, mert lesepertek minden más nézőpontot, nemzetiséget, etnikumot a képzeletbeli és a valóságos térképről is. Úgy vették, mintha mindenkiben szerb szív dobogott volna.
Úgy tűnik, mégse...Tévedtek. Nem kicsit, nagyot.
bikmakk · http://srbija.blog.hu 2010.09.29. 02:39:38
További lélektani problémákat vet fel (amelyek Koszovó esetében sem elhanyagolhatók), hogy a szerb Szandzsák-rész muzulmánok-lakta délkeleti része egybeesik a középkori Raška fogalmával. (Néha ma is így hívják Novi Pazar közvetlen környékét.) Raška nevéből származik a magyar rác szavunk is egyébként (latin Rascia --> magyar Rácország), és ez volt az a terület, ami Szerbia államiságának legelső csíráját adta. A 7. században alapította a Vlastimirović dinasztia. Ras nevű fővárosuk a mai Novi Pazar közelében volt. (Stari Ras várromja az Unesco Világörökség része.)
Donna (Cara)mba 2010.10.01. 23:00:10
Ilyen még nálunk, Erdélyben sincs, pedig ott is él jó néhány etnikum, meg vallás.
Tulajdonképpen a románok is megoszlanak vallás tekintetében.
Ma erőltetik államilag is nagyon az ortodoxiát, mivel az lenne hivatott még jobban összefogni a románságot.
Az erdélyi románság egy része még ma is ragaszkodik azonban régi, még "magyar-világbeli" vallásához, a görög-katolikus valláshoz.
Ez egy eléggé speciális vallás. Katolikus vallás, de a liturgikus elemek az ortodox (a bizánci) vallásból lettek átvéve.
Mindez azért történt, mert még nagyon régen (nem tudom hirtelen fejből, mikor is) megpróbálták az erdélyi románokat áttéríteni a katolikus vallásra, de ez nem sikerült. Már túl mélyen gyökeret vert a bizánci rítus. Viszont teret hódított a nemzeti nyelv használata a liturgiában, és a pápa elfogadta katolikus vallásnak ezt a félig görög-félig latin vallást.
Voltak/vannak püspökségeik a nagyobb erdélyi városokban.
Ezt találtam a vallásukról hirtelen, azzal a megjegyzéssel, hogy vannak magyarok is ezen a hiten (főleg Észak-Kelet-Magyarországon:
"Mi a különbség a római katolikus és görög katolikus vallás között? Hitben semmi. A különbség a rítusban van. Másképp néznek ki szertartások, valamint van némi egyházfegyelmi különbség, például, hogy a görög katolikus papok a felszentelésük előtt megházasodhatnak (ha addig nem tették,utána már ők sem!).
Egy kis történelem, így talán érthetőbb lesz:
Az egyházszakadás után lett egy római központú egyház a pápa irányításával, meg egy keleti egyház, ami igazából nem egy, hanem több kisebb, mert nincs egyetlen vezetője, ők akkor hitben nem különböztek, de nem fogadták el a pápát az egyház vezetőjének. Azóta persze vannak apróbb különbségek a keleti és a latin (nyugati) egyházak között, de lényegi hitbeli különbség talán ma sincs, csak apróságok (amit azért itt-ott felnagyítanak persze).
Aztán később az elszakadt keleti egyházak közül néhány visszatért a római irányítás alá, azzal a feltétellel, hogy a szertartásaik, rítusaik, valamint bizonyos szintig az egyházfegyelmük megmaradhat, de elfogadják a pápa vezetését. Ezek közül az egyik (és nálunk a legismertebb) a görög katolikus egyház. A rítusuk keleti, de a vezetőjük a pápa.
A hit ugyanaz, a külsőségek kicsit mások.
De azért amit írtál a szandzsákokról, ez a kis specifikum amiről ellenben én írtam, meg se közelíti amaz bonyolultságát...:)
bikmakk · http://srbija.blog.hu 2010.10.02. 01:26:29
Az is milyen már, hogy a katholikosz azt jelenti görögül: egyetemes; aztán mennyi féle irányzatuk van, meg mennyire nem egyetemesek... :-)
Ha már itt tartunk: sokan nem szeretik a "pravoszláv" kifejezést használni, pedig az nem más, mint a görög "orthodox" szó tükörfordítása. Semmi köze a szlávokhoz (azon kívül, hogy egy szláv szó), annyit jelent: igazhitű.
Bonyolultság megint beficcen: az "ortodox" önmagában mint vallástörténeti terminus technicus nem feltétlenül a pravoszlávokra utal. (Pl. ortodox zsidók kontra neológ zsidók.) A "pravoszláv" elnevezés görögökre és románokra (nomeg finnekre, ott is van ortodox egyház) picit pontatlan. A "görögkeleti" pedig furán hat, ha nem görögökről van szó. A "keleti kereszténység" egy sokkal tágabb fogalom; beletartoznak ugyan az ortodoxok, de rajtuk kívül az ún. ókeletiek is (kopt, szír, örmény, stb. egyházak).
Megoldás: ha már szerencsére ezek az egyházak szeretnek nemzeti alapon elkülönülő (ún. autokefál - szó szerint: önfejű) szervezetekbe tömörülni, lehetőség szerint így is célszerű utalni rájuk: tehát pl. Román Ortodox Egyház, román ortodoxia, román ortodox vallású; Szerb Ortodox Egyház, szerb ortodoxia, szerb ortodox vallás. Ha már egy szövegen belül az ilyesmit tisztáztuk, akkor persze lehet úgy is, hogy "szerb egyház", stb. Nehéz betartani, de célszerű.
Donna (Cara)mba 2010.10.02. 13:14:19
Igen, a finneknél is vannak ortodoxok, példa rá az egyik unokahúgom férje, aki "echte" finn és ortodox fiatalemberhez ment feleségül anno. A fiatalember ősei Karéliából származnak. Karéliában elég sokan tértek át - gondolom muszájból - az orosz vallásra, az ortodox vallásra. Az unokahúgom férjének felmenői még a század elején menekültek Karéliából Helsinkibe.
Helsinkiben van egy külön temetői rész: ott ortodox sírok vannak.
És szerintem még ezt is tudnánk ragozni:)
Úgy emlékszem, mintha azt írtad volna valahol, hogy nyelvészet a területed. Ehhez képest is félelmetesen tájékozott vagy:)
Ezért ha butaságot szólok a jövőben, bátran javíts ki!
Én nem tanulmányoztam ezt a területet, csak úgy olvasgattam mindenfélét és persze empirikusan tapasztaltam, mennyire bonyolult Európának ez a része!
Bár akkor már kitérhetnék az "igazi gallokra", a dél-franciákra, a spanyolokra, a kelta írekre...
Ebből lenne csak az igazi neverendingstory:)