Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (50) horvátország (214) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kígyó (1) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (17) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) poskok (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) ujvidek (20) újvidék (2) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

A nagy nemzeti mumus

2010.10.25. 17:24 Bálint Csaba

Nem sok dologra volt jó a állampolgársági para 2004-ben, de legalább rávilágított néhány problémára, amelyek így rajzolódnak ki igazán élesen, hogy, minden jel arra mutat, mégiscsak elmarad a minket körülvevő barbár népek inváziója.

Valljuk be, titkon afféle kelet-európai Eldorádónak hisszük az országunkat, amelynek kapujánál román, szlovák, ukrán és szerb könyörög térden állva a bebocsátásért. A képzelt jólétet féltő indulatok persze főleg béna sztereotípiákból is táplálkoznak. Ezek szerint mondjuk a reménytelen erdélyi hétköznapok elől például a napfényes Kecskemétre vagy a fantasztikus Debrecenbe vágynak az emberek, ahol tündérek hagynak minden este cukormentes rágót a párnán a gyerekeknek.

Jó, nehéz is ezt a második kerületből megítélni. Meg a bulvármagazinokból tájékozódva se kapunk azért kristálytiszta képet, akárhogy is igyekeznek a derék szerkesztők. Az egyik egyszer azt írta a faluról, ahol Rúzsa Magdi született (tudod, amelyik énekel), hogy "az utcákon bokáig ér a sár, elhanyagolt házak, nem egy azóta romos, hogy a délszláv háborúban szétlőtték".

Kishegyesről beszélünk, ki lehet keresni.

Egy nyomortelepért, jól tudjuk, nem kell Kárpátaljára, vagy Erdélybe utazniuk a kamerásoknak, elég csak Mátészalkáig (autópályán végig) autózni. Romániáról vagy Szerbiáról mégis könnyebben elhisszük, hogy ott a pestis és a terror szedi áldozatait.

Ezért kell folyton azt hallgatnom, hogy majd nyilván mindenki segélyért, meg munkáért, meg kenyérért, meg munkáért, meg kenyérért, meg nyugdíjért, meg bagóért. Majd ittend gyógyíttassa a gyerökét. Ja. Felülnek a traktorra, oszt má' jönnek is. Mögöttük Šešum apja a bandával, mert nekik meg még van egy kis elintéznivalójuk az enyingi cigányokkal.

Ez az éhenkórász határon túli magyarokról szóló kollektív tévképzet talán majd veszít erejéből, ha az első vajdasági menekültáradat végül nem érkezik meg, amikor nem jönnek ezrével levesért meg egy kis szalmáért könyörögni. A legoptimistább forgatókönyvek szerint is sokáig tart még azonban, mire a magyarok lekéből ez a furcsa, a xenofóbiával határos szorongás végleg elmúlik, hiszen bekövetkezett a legdurvább: a határokon kívül élő magyar állampolgárok, állandó itteni lakhely nélkül is szavazati jogot kaphatnak. Újra a jeges félelem szorítja össze a szíveket a Kárpát-medencében. Azt suttogják, ezzel aztán végleg eldől, ki lesz a király Magyarországon. A tudodki.

Különösebben nem izgat, hogy milyen nyakatekert szabályozással adnák meg a szavazati jogot "az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak", milyen jogi útvesztő vezet majd a megoldásig. Biztos nagyon ügyesen dolgozik majd mindenki. Örülök azonban, hogy felmerült a kérdés, mert négyévente legalább egy izgalmas eseményen találkozhat majd a nemzet a tévé előtt, nemcsak a Megasztárt meg az X-Faktort nézzük együtt. Lehetne SMS-chat is a választási műsorban, meg számot küldeni.

Ha a mellkasunkban furcsa, szorító érzést tapasztalunk arra a gondolatra, hogy odaátról szólnak bele, hogy ki irányítsa ezt a remek kis országot, többféle módon kezelhetjük a tüneteket. A félelmünkön enyhíthet, ha abból indulunk ki, hogy ők is olyan emberek, mint mi. Ha megpróbáljuk elképzelni, hogy Kassa, Szabadka vagy Ungvár szakasztott olyan, mint azok a városok, amelyekben mi élünk. Ha elképzeljük, hogy nemcsak rokoni szálak kötnek mondjuk Erdélyhez számos magyart, hanem a mesék, a dalok, a hímzés, meg a többi, az oldhatja a szorongást. Ha még így sem megy, gondoljunk kellemes, normális és veszélytelen dolgokra Kárpátaljáról mondjuk. Képzeljünk el egy ungvári matematika szakos tanárnőt, aki nem a kolera által legjobban sújtott régiókban, hanem normális környezetben él, ahogy a suliból hazafelé beugrik a piacra, hogy gyümölcsöt vigyen a gyerekeinek, férjével este politikáról beszélgetnek, de Janukovics a téma, nem Orbán. Viktor mindkettő.

Képzeljünk el utána egy kolozsvári professzort, aki kedélyesen üldögél kedvenc kávézójában, és szarik a magyar belpolitikára. Lélekben már a másnapi konferencián gyűjti be az elismerést. Hozzáképzelhetjük a csapost, aki alig várja, hogy vége legyen a műszaknak, és mehessen mondjuk próbálni a bandájával, és azt se tudja, kik ülnek a magyar Országgyűlésben.

Próbáljunk erősen koncentrálni egy csoport szabadkai diákra, akik éppen megegyeznek, hogy kocsmába mennek kémia helyett, és még fiatalok lévén nem hozza lázba őket minden határon túli magyar legnagyobb álma: Orbánra szavazni.

Gondoljunk aztán erősen az Óperenciás-tengeren is túlra! Oda, ahol a kurta farkú malac túr, a messzi Székelyföldre, ahol egy eldugott falu kútjánál mosó asszonyokat fotózzák a turisták, akik Orbánra szavaztak. De a sok nyanya feszt a mosnivalóval van elfoglalva, a sajtországi történéseket csak amolyan meseként, érdekességként hallgatják a polárpulcsis zarándokoktól. Éppen csak, hogy meg ne sértsék a vendégeket. Gondoljunk arra, hogy legtöbbjük számára Magyarország a külföld rovatban marad, ha Orbán Viktor a feje tetejére áll is! Talán megnyugszunk kicsit.

Ha pánikba esünk, koncentráljunk erősen arra, hogy egyformák vagyunk. Próbáljuk meg hozzánk hasonlónak látni fantáziavilágunk szereplőit, és ismételgessük, hogy ebben semmi durva nincs. Ismételgessük magunkban, hogy nem kell félni a határon túli mumustól, mert nem harap, csak játszik. Ha ez se vezet sikerre, akkor tüneti kezelésként nyugtassuk magunkat azzal, hogy úgyse mennek el szavazni. Ez máskor is be szokott jönni.

Játsszunk a lelkiismeretünkre, az igazságérzetünkre, ha kétségeink támadnak! Gondoljunk arra, hogy bár az adózásban, az orvosi ellátásban és még ezer másban nem, néhány kérdésben igencsak érintettek a nemzet peremén élő magyarok. Magyarország mindig nagy buzgalommal bonyolítja a helyzetet a szomszédságban. Elmegy kezet fogni ezzel, de nem fog kezet azzal. Be akar menni, de nem engedik. Beszédeket mond a nemzeti ünnepeken, közös projekteket erőltet állandóan, beruház, szívja el a tehetséget, meg fizeti a tandíjat. Nem hagyjuk élni odaát ezeket az embereket. Gondoljunk arra végső esetben, ha nem múlik a szorongás, hogy az a politika, amit Budapesten kitalálnak, befolyásolja a körüllakók jelenét és a jövőjét is!

Gondoljunk ezért utána arra, hogy bizonyos szempontból igazságos lenne, ha leadhatnának pár szavazatot! Ha ez se megy, végső esetben próbáljunk meg nagylelkűnek lenni, és gondoljunk arra, hogy néhány parlamenti hely nem a világ, hogy 386-ból végül is bőven futja!

Egészséges szkepticizmusra vall, ha azt azért nem vesszük be, hogy a Fidesz(-KDNP) minden hátsó szándék nélkül szavaztatná meg a határon túl élő magyar állampolgárokat, de furcsállnám, ha az a pár mandátum döntené el az ország sorsát, amiről a határon túliak tehetnek majd, és aligha lenne igazságtalan bárkivel szemben is, ha megtehetnék. "Az szavazzon, aki itt adózik" – hangzik a népszerű hülyeség, de egy választás nem csak a közterhekről szól, és ne tegyünk úgy, mintha anyagilag valami óriási tétje lenne a dolognak az utóbbi években. Ezeket a nagyszerű elméket, akik jelenleg intézik a sorsunkat, a határon túliak is segíthetnek megválasztani. Nem valami nagy teljesítmény, nem igényel semmiféle szaktudást.

29 komment · 1 trackback

Címkék: magyarország választások magyarok

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr612397942

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A nagy nemzeti mumus 2010.10.26. 10:06:01

Négyévente egy izgalmas eseményen találkozhat majd a nemzet a tévé előtt, nemcsak a Megasztárt meg az X-Faktort nézzük együtt. Lehetne SMS chat is a választási műsorban, meg számot küldeni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2010.10.26. 14:31:08

A poszt előző változatát nem igazán értettem (azaz nem minden eleme volt koherens számomra), de az átírás-bővítés jót tett neki.
A tegnapi parlamenti közjátékból (jobbikos képviselő megzsarolná az uniós csatlakozásra váró Szerbiát) is az látszik, hogy a magyar parlament igenis sokat árt(hat) a határon túliaknak, így talán nem mindegy, hogy nekik lehet-e beleszólásuk abba, hogy kik "játsszanak" a bőrükre. Másrészről persze nem biztos, hogy objektíven fel tudják mérni, ki és mivel okoz kárt nekik. (Ugyanez azonban elmondható az anyaországi ikszelgetőkről is.)

walter77 2010.10.27. 11:26:49

Hát igen ez egy érdekes kérdés. Mondjuk nekem azzal is bajom van, ha azok szavaznak akik régóta állampolgárok (Mondjuk nekem azzal is bajom van, hogy rengeteg funkcionális analfabéta is szavaz... sok a bajom...), de nem itt élnek csak átjönnek szavazni és mennek is vissza. Persze nem mert jogilag kifogásolható, csak zavar. Főleg azért mert - a személyes tapasztalatom szerint legalábbis - semminemű gondolkodás nem jellemzi a döntést. Nincs is döntés, adott, hogy kire szavaz, mert elvakultan hisz az egyik félben és elvakultan gyűlöli a másikat. Meggyőződésem, hogy a baloldal iránti útálatban immanensen benne van az SPS iránti útálat is, és persze a kisebbségi létből adódó összes sérelemért járó engesztelés iránti vágy is.
Egy itt élő ember a bőrén érzi mindkét - amúgy igen "kiváló" - oldal "áldásos" tevékenységét, így pontosan tudja, hogy attól, hogy masnit kötünk rá, a szar még szar marad, de aki csak átmegy, szavaz, aztán örül az elsöprő győzelemnek vagy szomorkodik és 4 évig morog, na neki ezzel vége is. Nem érintik azok a döntések, amiket egy aktuális kormány hoz és a mindennapi életet befolyásolja. Csak a szónoklatokat nézi meg és bólogat ha egyetért, vagy káromkodik ha nem.

Másfelől azért is aggályos szerintem a dolog, mert szervezés kérdése a dolog, és kétségem sincs afelől, hogy az érdekelt kormány nem szervezi meg a konzulátusokban, a helyi Magyar házakban a szavazást, hogy ne kelljen a népnek vesződni, hanem csak a vasárnapi mise után és az ebéd előtti pálinka között bedobja a cetlit a dobozba. (Mondjuk az érintett országok is jogosan kérdeznék, hogy akkor most ez mégis mi?)

Persze ettől még az teljesen igaz, hogy az itteni politika valóban érinti az ott élőket is, de azért ez igaz minden dinamikus komplex rendszerre, a nagyobb egység befolyásolja az alrendszer működését és fordítva. Ettől azonban még nem lenne jogos, ha mondjuk Afganisztánban, Irakban vagy Iránban dönthetnének az amerikai elnök személyéről és a kongresszusról, holott vélhetően ezek az intézmények befolyásolták a legjobban az életüket az elmúlt években.

Persze az oktalan pánik teljesen fölösleges, de ha a politika ismét csak annyit tud elérni ebben az ügyben, hogy a határontúliak és az itteniek rühelljék egymást, akkor drága árat fizet ez a nemzet egy párt hóbortjáért. Ez az egész ügy csak egy eszköz, ágyútöltelteléknek kezelik itt a határontúliakat a nagy politikai puffogáshoz...

Engem elszomorít igazából ez az egész.

quator 2010.10.27. 14:38:11

"a politika ismét csak annyit tud elérni ebben az ügyben, hogy a határontúliak és az itteniek rühelljék egymást, akkor drága árat fizet ez a nemzet egy párt hóbortjáért. Ez az egész ügy csak egy eszköz, ágyútöltelteléknek kezelik itt a határontúliakat a nagy politikai puffogáshoz..."

Teljesen igazat adok, ez a baj, hogy a határon túli magyarok jó ideje politikai téma, és a pártok ezzel rendesen vissza is élnek.
(sajnos ma Magyarországon majdnem minden politika, ami megfojtja az embereket, korlátolttá teszi őket).
A lényeg, hogy a határon túli magyarokról nem lenne szabad politikai értelemben gondolkozni, és természetesen nekik se a csonka magyarokról. Itt is magyarok vannak, ott is, itt is vannak hülyék, ott is. Lényeg, hogy magyarok vagyunk, egy kultúrával, hasonló jellegzetességekkel, ránk jellemző vonásokkal, és határon belül kívül ránk jellemző gondolkodással, és viselkedéskultúrával rendelkezünk.

Én úgy gondolom, hogy a magyarság nem politika, hanem ezek vagyunk, ilyen a mi kultúránk. Politikai szűrön keresztül nézni ezt összezavarja az embereket, befolyásolnak minket. Én nem azért tartom magam magyarnak, mert egy adott pártra szavazok, hanem mert annak születtem. Ugyanígy nem jobboldali, vagy baloldali szűrön keresztül tekintek a külhoni magyarokra, hanem magyarok ők is, mert annak születtek. Az emberek fejében a politika összevisszaságot szül, mert olyan egy befolyásolható nemzet vagyunk. A többségnek meg kell nálunk mondani mit gondoljon, valami befolyásolja őket. Pedig az igazság csak annyi, hogy itt is, ott is magyarok vannak. Ha valakinek elképzelése van valamiről, az úgy is olyannak látja, mert azt akarja látni, és a valóságot pedig nem fogja meglátni. A lényeg, hogy mit akarunk látni? Mit akarunk belelátni csonka magyarokba, vagy külhoni magyarokba? Ha van elképzelésed, ítéleted, akkor tapasztalni is fogod azt, mivel annyi féle ember van, hogy meg fogod látni azt a csoportot is, akit bele akarsz látni az egészbe. A cél azonban az lenne, hogy észrevennénk a közös kultúránkat, és hogy mind magyaroknak születtünk, és nem minden politika lenne. Ez tényleg nagyon elszomorító...
L.

quator 2010.10.27. 14:54:29

Másik téma, ami már tényleg nem tartozik ide, de régóta bennem van, mint érzés.

Az, hogy miért van az, hogy a mi családunk nem szavazott nemmel a kettős állampolgárság ügyében, mégis szégyen érzetet érzek, ha határon túl feljön ez a téma. De nem Magyarországot hibáztatom ezért, hanem a tudatlanságot és a politikai korlátoltságot. Rossz hallani komolyan mondom, ha feljön ez a téma, tudom, hogy én igennel szavaztam, mégis gyötör a lelkiismeret. Valahol ez olyan nonszensz? Nem? Hallom, hogy szidják a csonka magyarokat és igazuk van. Másfelől tény, hogy a sötétség Magyarországon sok fejben ott van, de én erről nem hiszem, hogy tehetnék? A gond az, hogyha politikában gondolkoznak a külhoni magyarok, aki mindenki univerzálisan bűnös. Valahol pedig ez igazságtalan. Persze kövezzetek meg, ha nincs igazam. Másfelől pl papám a második világháborúban mentett meg zsidókat, és tudomásom szerint amikor csak tudott a levegőbe lőtt. Egy olyan kis ember, mint papám miért tehet arról, amik történtek, és ő is ugyanígy szívta Trianont,minden minden más rendes ember, aki ugyanígy tett. Ez a politikai kollektív bűnösség, valahol olyan igazságtalan. Természetesen az is, amiket egyesek cselekedtek. De valahol nincs igazság. Az igazságot, csak egyéni szinten tudom meglátni, általánosan nem.
L.

walter77 2010.10.27. 15:27:56

@quator:
Az a népszavazás egy eleve elhibázott dolog volt. Szerintem még csak nem is az volt a legfájóbb, hogy nem az lett a vége, hogy megszavazták, hanem az, hogy eredménytelen volt a népszavazás, mert kevesen mentek el. Ez nem egyszerűen azt üzente, hogy "nem akarjuk, hogy állampolgárok legyetek, mert...", hanem azt, hogy nem is érdekel minket, hogy mi van veletek. A lemondás és az érdektelenség volt az igazán bántó és persze az, hogy végérvényesen összetört az összmagyar összetartozás illúziója. Gyakorlatilag ezzel az akcióval ratifikálta a magyar nemzet a trianoni békeszerződést.

Emiatt persze haragudni akárkire is itt Magyarországon fölösleges. A kollektív bűnösség elve a történelem egyik legártóbb gondolata...

Mondjuk a vajdaságiak az egyik legkevésbé haragvós népség :)

srbin 2010.10.27. 21:59:58

Üdv. Sok embernek itt Mo-on a következő gonddal kell szembesülnie (Pécs és térsége): keres kb. 100-120 eFt-ot, közben a panel rezsiköltsége 60-80eFt. Közben van kocsirészlet, de enni is kellene. Aztán ha az említett emberkének gondja támad az egészségével, netalán tán komolyabb, akkor megváltja a jegyet egy CT vizsgálatra, vár rá kb. 3-4 vagy 5 honapot.
Aztán, ez a kis emberke azt hallja, hogy "ránkszakad" úgy még kb. 5 millio magyar emberke, aki soha életébe nem élt Mo-on, lehet, hogy azok is jönnek majd CT-re, meg szavazni (hű de belelátnak a magyar politikába). A kis emberke meg van ijedve, mert igaz, hogy nemzetileg közel áll külhoni magyar társához, de igazán sajna ők legyenek ott, a mi kis emberkénk meg itt.

walter77 2010.10.28. 11:05:10

@srbin:
Hát igen, addig az oké, hogy meg van ijedve, de épp ez az, hogy nincs mitől, mert senki nem fog elétolakodni az orvosi vizsgálaton, pláne nem ingyen.

Meg kell nyugtatni a mi kis emberkénket, hogy no para.

Donna (Cara)mba 2010.10.28. 13:43:58

@quator: Van egy érdekes kérdésed, illetve érzésed, idekopizom:
"Az, hogy miért van az, hogy a mi családunk nem szavazott nemmel a kettős állampolgárság ügyében, mégis szégyen érzetet érzek, ha határon túl feljön ez a téma. De nem Magyarországot hibáztatom ezért, hanem a tudatlanságot és a politikai korlátoltságot. Rossz hallani komolyan mondom, ha feljön ez a téma, tudom, hogy én igennel szavaztam, mégis gyötör a lelkiismeret. Valahol ez olyan nonszensz? Nem? "

Nem tudom, hogy nonszensz-e? Én is, családom barátaink IGENNEL szavaztak, mégis a mai napig nem tudok csillogó, lelkes szemmel nézni határontúli társaim szemébe. Ezen én is sokat törtem a fejem, miért? Miért van nekem lelkiismeretfurdalásom más tetűsége miatt?

Mivel ez a lelkiismeretfurdalás az eltelt évek során se nagyon szűnt, gondoltam, mégiscsak komoly okának kell lennie.

A válasz most világosodott meg számomra (nem tudom, hogy így van-e, de számomra így érthető).

Walter77 fogalmazta meg olyan frappánsan, hogy legszívesebben kőbe vésném, örök emlékeztetőként a magunk és minden volt/van/leendő nép számára.

Ezt írta Walter: "A lemondás és az érdektelenség volt az igazán bántó és persze az, hogy végérvényesen összetört az összmagyar összetartozás illúziója. Gyakorlatilag ezzel az akcióval ratifikálta a magyar nemzet a trianoni békeszerződést."

Walternak igaza van, sajnos, azt hiszem.

Akik csökönyösen nem akarjuk ezt tudomásul venni, kevesen vagyunk. És nem a tudásunk hiánya miatt nem akarjuk tudomásul venni, hanem mert féltjük a hitünket és reményünket.

Én akkor és ma is azt tudom mondani: nem a délvidéki, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki magyarság vesztett '94 decemberében.

A MAGYARORSZÁGI magyarság vesztett olyan emberanyagot és idegenített el magától, ami, ha majd jöhet még más geopolitikai helyzet is, bizony nagy szükség lenne ezen emberek leszármazottaira. Akik vagy elvesznek, vagy megmaradnak mint magyar etnikum (hosszú időt alapul véve, amilyen időre kellene nemzetstratégiában gondolkodni: 50-100 év), de ők már nem "életünket és vérünket" Magyarországért - mert örökre bevésődött, mint kora gyerekkorban az imprinting: eltaszítottatok, kiutáltak azok, akikhez tartozónak éreztem magam. Ezt szinte lehetetlenség feldolgozni.

94-ig én egyet bizton állíthatok: könnyen meg lehetett volna számolni azon magyarokat, akiknek a szívében nem az összmagyarság-tudat volt az első, hanem az éppen aktuális állampolgárságuk.

Most tudják, hogy egyedül vannak. Magukra számíthatnak és magukra is számítanak. Nem hisznek már abban, hogy valaha is lesz egy oly kor, amikor mondjuk a délvidéki magyart nem szerbnek nevezik idehaza, az erdélyit nem románnak...stb. és nem kezelik le. Élnek, boldogulnak ott ahol vannak, ki mennek Ny-Európába dolgozni, és elvesztettek egy fontos lelki kapaszkodót. Leszámoltak egy minden alapot nélkülöző hittel. Jelesül azzal a hittel, hogy ők számítanak a magyar lakosságnak.

Nem számítanak. Mi, azok, akiket idefútt a szél határokon túlról, mit tudtuk ezt, bár én sem mertem magamnak se bevallani hangosan ezt a tudásomat.

Ezért érzem én úgy, hogy szavazati jog ide vagy oda: késő már.

Szétszakadtunk.

Közhely: a félelem szétszakít, a szeretet összetart.

A magyarországi magyar már fél mindentől: a létbizonytalanságtól való félelem indokolt, de ez az ellenérzés a határokon túli magyarokkal szemben nem mostani keletű. Értsük meg: nem mostani keletű. Kádár alatt éppúgy rettegtek tőlünk, határontúliaktól.

A félelem kikezdte ezt a nemzetet, mert gyengének érzi már magát, nem érzi magát képesnek arra, hogy megvédje magát - már régóta mástól várja a védelmet is, külföldtől - , nincs egészséges önbizalma, ezért kicsinyes lett, meghunyászkodó: kollektíve.

Ha megköveznek érte, akkor is állítom: van kollektív életérzése egy népnek. A miénk ilyen.

Donna (Cara)mba 2010.10.28. 14:05:23

@Donna (Cara)mba: Javít: 94 helyett természetesen 2004.

MTi 2010.10.28. 17:49:36

Ha már Szarajevó, az egymás mellett élés usw. meg lett említve, nézzétek meg ezt (szerb-horvátul és 7.00-tól németül tudók előnyben :-D):
www.youtube.com/watch?v=U363dY_3yEU&feature=related

walter77 2010.10.29. 12:07:35

@Donna (Cara)mba:

Nagyon sok idő telt el és talán senki sem tudja a helyén kezelni ezt a dolgot. Szerintem nem nemzeti érzelem kérdése, hogy durva és rossz döntésnek tartsuk Trianont. Elsődlegesen emberi léptékkel és nem nemzetivel mérve nem jogos és merőben aránytalan, és mint ilyen igazságtalan.

Abban azért én bízom, hogy talán az Unió - ha majd egyszer mindenki beborul - akkor segít abban hogy a határmenti térségek, testvérvárosok szorsabbra fűzzék kapcsolataikat... Talán...

olduser 2010.11.02. 13:56:28

Én vajdaságiként egy pillanatig sem bántam ezt a 2004 decemberi buktát. Szimplán azért, mert szerintem csak egy banánköztársaság ad úgy állampolgárságot, hogy a kérvényező még itt sem él. Ha úgy lett volna, hogy azok kaphassonak könnyítetten állampolgárságot akik már itt élnek, akkor azt mondtam volna, hogy hajrá. És természetesen most is ellenzem, hogy úgy kapjonak állampolgárságot, hogy ott élnek. És még szavazati jogot is hozzá. Na ne má'! És hát sejtem, hogy hogyan fognak szavazni. Mint a vajdasági horvátok a horvátországi választásokon, hisz nincs nagy különbség a két kisebbség között (szociokulturálisan).

MTi 2010.11.02. 14:49:20

@olduser: hát barátom, te lehet hogy vajdasági vagy, de magyar biztos nem...
Nyugodj meg, ha rajtam múlna én se adnék neked szavazati jogot - SEHOL! Mi vagy te, víznéző asszony, hogy előre tudod ki kire fog szavazni? Hát azokra biztos nem, akik megtagadtak bennünket....

olduser 2010.11.02. 15:43:15

@MTi: miért kell ilyen gorombán reagálni egy véleményre? Nézd, ha az áldott nép akart volna állampolgárságot adni, akkor "azok akik megtagadtak benneteket" nem tudták volna őket eltántorítani, hanem öntudatosan elmentek volna azon a vasárnapon népszavazni és igent mondtak volna. De nem mentek népszavazni.

Donna (Cara)mba 2010.11.02. 15:48:03

@olduser: Hol élsz, te "vajdasági"? Melyik országban? Hogy magyar az nem vagy, arra kár szót pazarolni.

Inkább arra vagyok kíváncsi, miféle szerzet lehetsz?

Német nem: a némete azonnali állmapolgárságot adnak annak, aki bizonyítja, hogy felmenői németek (svábok, szászok).

Román se lehetsz, mert azok bizonyíték nélkül is megadták a Besszarábiában (hoögy értsd: Moldáviában) élő nemzettársaiknak az állampolgárságot úgy, hogy ezzel Únión kívüli 2-3 milliónyi románt hoztak abba a helyzetbe, hogy szülőföldjükről el sem mozdulva, Euurópai Úniós polgárok:)

Tót atyánkfia se lehetsz, mert azok is megadták minde egyeztetés, kérdezés nélkül az itteni szlovákk testvéreiknek az állampogáráságot, vérségi alapon. Nem kell nemhogy lakniuk Szlovákiában, de még beszélniük sem kell a nyelvet. Akár el is felejthették (ezért bennünket okolva, természetesen).

Horvát megint csak nem lehetsz. Cseh se.

Ki vagy te, idegen?

olduser 2010.11.02. 15:53:05

@Donna (Cara)mba: A németek nem adnak állampolgárságot olyannak aki nem él az országban!
És csak azzal van bajom, hogy olyanoknak adnának, akik esetleg még meg dem fordultak az országban.
És Németországon kívül mind olyan államokat említettél amelyek "igen nagy tiszteletben állnak világszerte":-) Miért baj az, ha valaki nem akarja, hogy az állam amelyikben él és adózik még nagyobb banánköztársasággá váljon?

olduser 2010.11.02. 16:00:32

@Donna (Cara)mba: ja igen: Vagyok, aki vagyok.

MTi 2010.11.02. 17:03:52

@olduser: itt - a Vajdaságban - már biztos nem vagy. Ott ahol meg gondolod hogy vagy, soha nem leszel...
De nem sajnálak, magad választottál! Nincs harag...

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2010.11.02. 18:00:36

@MTi: @Donna (Cara)mba: Eltérő vélemény miatt más magyarságát megkérdőjelezni csúnya szokás.

srbin 2010.11.02. 20:37:47

@olduser: Hali! Ne csodálkozz, hogy itt így azonnal lekaptak :))). Jomagam a múltkor véletlen tévedtem ide, aztán beírtam a véleményemet a vajdasági "magyarverésekkel" kapcsolatban, aztán hirtelen mindenki ellenem volt. :)))) Különben pedig osztozom a véleményeden.
Donna Cara(mba)-nak pedig üzenem a következőket: '91-ben megkértem Németországban a visszahonosításom, mert anyám oldalárol német leszármazott vagyok, németül is beszélünk a rokonságba. 1600-as évekig meg van a német családfám, ezt is csatoltam a kérelmemhez. Simán elutasítottak. Mivel tartozkodási engedélyem volt, többször jártam a német idegenrendészeten. Azon a helyen normális, hozzánk hasonlo értékrendű életet élő embereket nem láttam: csak feketék, arabok, holmi arctetkos emberkék, stb. Azok mind megkapták a tartozkodásit, én, katolikus német leszármazottként nem kaptam állampolgárságot. Most kezdik nyögni a németek az általuk engedélyezett bevándorlást, most amikor már a német törvénykezésen kivül kettős, sharia törvénykezésről lehet mind többet hallani. A németek megérdemlik ami történik velük. Tehát summa summarum, ne beszéljünk olyanrol, amiről fogalmunk sincs. Üdv. P.S. Szavazati jog? Kinek? Annak akinek fogalma sincs az itteni életről? Nevetséges.

olduser 2010.11.03. 08:16:28

@bikmakk: de lássuk be, velejéig magyar szokás!:-)

Styxx 2010.11.03. 14:43:16

@srbin: @olduser:
Sőt, még véleményazonosság esetén is képesek vagyunk a vitapartner magyarságát megkérdőjelezni:-)

Donna (Cara)mba 2010.11.07. 21:27:38

@olduser: Valóban nem volt szép gesztus megkérdőjelezni magyarságod. Mindenki az, ami, vagy aminek vallja magát...
Te ezek szerint németnek, ha német állampolgárságot szerettél volna őseid vérsége okán.
Tisztelem németségedet.

A Vagyok, aki vagyok, azt azért nem használnám ebben a kontextusban.
Biztosan tudod, miért. Ki nyiltakozza ezt ki: Vagyok aki vagyok? Hmmm....
Nyilván mérhető vagy mind az egyikhez, mind a másikhoz...Szerénytelenség nélkül, ugye?

olduser 2010.11.08. 09:09:15

@Donna (Cara)mba: miért is olvastad volna el a hozzászólásokat figyelmesen? Egy szóval sem írtam, hogy német lennék.
Viszont látom, hogy téged zavar, ha valaki a Bibliára tesz utalásokat. Hát akkor elnézésed kérem.

Donna (Cara)mba 2010.11.08. 15:52:28

@olduser: Valamiért nem értelek. Valszeg a saját korlátoltságom az oka.
Nem tagadom, lelki szemeim előtt vörös posztó a határontúli magyarok elutasítása bármilyen formában. Tabu. Nyugodtam le szabad sajnálni engem, leprimitívezni, bármit.
Asszem, meg is érdemlem.

Nem akarom érteni a kor szavát. Magánéletemben is sok bajom volt ebből.

Nekem egy és osztatlan magyar nép van. Még ma és most is. Ha a határokat így is húzta meg a sors keze és igy is maradnak a világok végeztéig, akkor is.

Lépj át rajtam. Nem tudok, és nem is akarok ebben a kérdésben objektív és okos lenni.

A Vagyok aki vagyok azért zavart picit, mert az Úr, a Mindenható az, aki ezeket a szavakat magára "mondhatja" - vélem én.

Esetleg egy költő, aki felismeri magában - nagy szenvedések árán- azt a parányka istenit, ami talán megvan bennünk is.

No, minden jót ott, ahol vagy. Légy boldog, magyarként, szavazati joggal vagy anélkül, szóval ahogyan lehet.

walter77 2010.11.08. 17:44:00

@srbin:
Azért a múltkor csak közös nevezőre jutottunk :)
...és nem is ugrottunk Neked olyan nagyon.

Node.

@olduser: Szerintem a baj - szerintem általában ez a baj a ebben a kommentelős műfajjal - azzal van, hogy igencsak félreérthető amit írtál.

Az oké, hogy nem értesz egyet az elvel, hogy kettős á.p. mindenkinek, de különbség van aközött, hogy szerinted rossz az elv és aközött, hogy egy "cseppet sem bántad a 2004-es buktát".

Nem lett volna ez fájó sokaknak, ha eleve nem kerül szavazás elé a dolog, hanem a parlament dönt így, vagy úgy, vagy elnapolja a kérdést (ahogy korábban a fidesz is tette). De ez azért már más helyzet volt (fentebb már írtam, hogy szerintem mért volt rossz). Nem nekem, vagy neked fájt ez, hanem a nagypáinknak, akik mondjuk 80 fölött járnak, már nem akarnak semmit ettől az országtól, de adott esetben sokkal elevenebb bennük a határontúlra rekedés.

Másfelől ami a banánköztársaságot illeti, azért az ilyen határmódosítások viszonylag ritkák már a 20. században, így nem is annyira hozható fel példaként olyan sok állam. Persze ahol hasonló történt ott megadták. Ez persze lehet, hogy nem a legmakulátlanabb politikai döntés, de az is lehet, hogy rendben van. Egész egyszerűen azért, mert egy állam nem teheti meg, hogy minden esetben az utilitarizmus és a pragmatizmus legyen a vezérlő elve (lehetne ilyen is, de ki élne ebben szívesen...). Azt persze nehéz eldönteni, hogy milyen kérdésekben legyen utilitarista és milyenekben nem.

Megaztán ez az egész nem az elmúlt 10-20 évről szól, amikor már elkezdhetett valamelyest izmosodni a magyar gazdaság és bejöttek a nyugati autók meg a mars csoki, hanem azért történt egy és más az elmúlt 90 évben, amit még nagyon nem tett helyre ez a nemzet. Végetelenül kézenfekvő, hogy mekkora anyagi kárt okozott Magyarországnak trianon, és mennyi élet ment tönkre emiatt, például Te sem azért települtél át (én legalábbis tutira nem), amiért egy londoni srác elmegy Új-Zélandra (merthogy ott jobb a klíma, vagy csak mert kíváncsi hobbitfalvára), hanem mert mert otthon szar volt, és esélytelen volt a boldogulás, itt meg volt sansz a jobb életre. Ez nem két egyenértékü lehetőség közti választás, választás is persze, de egyféle kényszerpálya is egyben.

Németország egyébiránt egy viszonylag megfontolt ország, mégis meglépte az egyesítést, ami annak ellenére, hogy hosszú távon gazdaságilag is indokolt (és persze az egész teljesen más szitu, mint ez) igen nagy ellenérzést váltott ki a nyugatiakból, miután kezdték a bőrükön érezni az "ossie-k" miatti gazdasági visszaesést.

Szóval azt gondolom az állampolgárság megadásából nem következik az el-banánköztársaságosodás, egy ilyen döntésnek lehet létjogosultsága a liberális demokráciában is. A szavazati jog persze már más kérdés, azt én sem támogatom. Főként, hogy ez megint egy pártérdek, amiben sok különböző határontúli közösség csupán egy eszköz.

Lehet, hogy a másik nemzeti elkötelezettségét megkérdőjelezni magyar szokás, de az az elv sem kevésbé az, hogy megdöglött a tehenem, dögöljön meg a szomszéd tehene is. Konkrétan: Az, hogy mi áttelepültünk mondjuk valóban a mi elhatározásunk és "munkánk" gyümölcse, viszont azt sem kellene elfelejteni, hogy azért nem mi voltunk azok, akik itt lehetőséget teremtettek egy jobb életre számunkra (is). Attól, hogy mi megvetettük a lábunkat, még nem kellene elkezdeni félteni a "pozíciónkat". Ha mi átjöttünk, akkor már jöhet a határzár? A mi áttelepülésünk semmivel sem nemesebb és jogosabb, mint azé, aki ez a könnyítés után kérné (merthogy továbbra is kérni kell, csak könyebben kapja meg) esetleg annyiban "nemesebb", hogy mindenki, aki valaha valamilyen módon aktívan cselekedett ebben a kérdésben, közelebb hozta ezt a döntést.

Donna (Cara)mba 2010.11.08. 18:43:45

@walter77: De jó, hogy ezt ilyen megfontoltan el tudtak mondani, amit én nem:(

Megköszönöm a saját nevemben, hogy helyettem is el tudtad higgadtan magyarázni mindazt, amit én nem tudok elsőre, másodjára, harmadjára - legfeljebb negyedjére így átgondolni:(
Még akkor sem biztos:(

A sok-sok generációs (úgy látszik, megörökölt) keserűség miatt.

walter77 2010.11.09. 16:06:52

@Donna (Cara)mba:

Egy ideje már lehiggadtam a témát illetően, persze az objektivitás vélhetően az én esetemben is illúzió...
...és persze én köszi az elismerést.