Hali,

2.) Jól is néznénk ki ha a Vajdasági szerbek szeretnének hozzánk csatlakozni. Én tuti gyanakvással fogadnám :D
Viszont azt nem hiszem el, hogy ha az ottani magyarok holnap szavazással dönthetnék el hova szeretnének tartozni (annak maximális tudatában, hogy emiatt semmi retorzió nem érheti őket), akkor nem Magyarország mellé tennék az X-et.

3.) Ellenzék mindenhol van. Jó tudni, hogy Milosevics érában is éltek inteligens szerbek, de a kort sajnos nem egy "inteligens szerb"-ről nevezték el, hanem pont Milosevicsről. És az egész világot bejárt fotón sem háborúellenes tüntetők vannak, hanem a földön fekvő bosnyákot rugdosó csetnik. Így tényleg nehéz az átlag ember számára "korrekt" véleményt alkotni róluk.

@Pigsy:
Szia,
2. Nem biztos. Aki nagyon akart, már megpattant Magyarországra. Kisebbséginek lenni egy csomószor nem olyan nagyon nyerő, de egy már mentalitású anyaországhoz csatlakozni szintén kihívás. Az X-et szerintem többen tennék egy független Vajdaság mellé, de az összes varriáció csak elméleti spekuláció.

3. Ez így van, ahogy írod, de szerintem az "intelligens szerbek" legalább egy posztot megérdemelnek. Hávorúellenes tüntetni meg azért több, mint civil kurázsi kérdése, ha sanszos, hogy gumibottal verik le a vesédet. Bevallom, egy keményebb diktatúrában én nem biztos, hogy mernék.

A szerbek csak más kontoján szeretnek élni,vagy kirabolni másokat. A szerb mentalitást nem kivánom importálni ,mert az nem követendő. Vajdaság meg vivja ki az önállóságát.
A hős szerbek csak 10% teljesítette a katonai behívókat a 90-es években. A többi a fotelből harcolt a Nagy Szerbiáért....

Hmm, ebből nagy vitafüzér lesz. Elhiszem, hogy te ezt így látod, de meg kell értened, hogy ha ilyen és ehhez hasonló témákról írsz magyarul, akkor elég heves reakciókra számíthatsz (teljes joggal).

2.) A vajdaságiak többsége örülne, ha a területet Magyarországhoz csatolnák.

Először is, fogalmazzunk úgy, hogy a vajdasági magyarok örülnének-e neki. A délről odatelepített szerb persze, hogy nem örülne neki. Kár ennyire összemosni a dolgokat.
A 14.28% megint nem biztos, hogy értékes adat, inkább a a tömbmagyarság lenne érdekes ebből a szempontból. Arról se feledkezzünk meg, hogy 1919-ben, de még 1941. áprilisában is mintegy 400 ezer magyar élt ezeken a területeken és sokkal inkább ez az adat a mérvadó, nem a mai - vérengzés és asszimiláció utáni - számok.
A vonat pedig akkor megy el, ha hagyjuk elmenni ;)

A 3-as ponthoz nem is fűznék hozzá semmit, mert te magad is defenzíven fejted ki az álláspontod, illetve az "akadt azért pár szép példa" szófordulattal élve, gyakorlatilag a kivétel erősíti a szabályt alapján erősíted meg a címszóban leírtakat.

@Loopglover: nono, a vajdaságiak MAGYAROK, nem kell nekik semmit kivívni, ők a földijeink, testvéreink. Elrabolt magyar földön élnek, kitéve az etnikai erőszaknak.

További tévhit, illetve fogalomzavar:
Egyesek ma is azt hiszik, hogy létezik Jugoszlávia, Kis-Jugoszlávia néven.
Fogalmuk sincs egyeseknek, hogy a Vajdaság az Szerbiában van,(és mondjuk nem Horvátországban, vagy Romániában) és hogy pl. Szabadka az már a határ túloldalán van.
Sokan úgy tudják, hogy a NATO bombázások következményeként bukott meg Milosevic, és hogy Amerika sikerrel járt Koszovóban.

www.youtube.com/watch?v=q-oi7fN7I0E

@Atisz:
Így van. Nem kizárt, hogy heves reakciókat vált ki a poszt, nincs is ezzel gond.
2) Ha úgy fogalmazunk, ahogy te írod, akkor más a kiindulópont. Történt szörnyű etnikai tisztogatás a II. VH végén. Nagyon sok ártatlan nemzettársunk odaveszet. Ezen a blogon és rengeteg más helyen is találni róla adatokat. Kell, is, mert a délvidéki mészárlásokat nem szabad elfelejteni. Az én 2-es pontom a jelenlegi helyzetről szól, időgéppel sajnos nem rendelkezünk.
3) Nem néhány fehér holló erősítette kivételként a szabályt. Természetesen nagyon sok fanatizált, akkoriban szélsőségesen soviniszta érzelmű szerb, ha úgy tetszik azt ette meg, amit kifőztek, de Milosevic uralma alatt tisztességes, fair választásokról és ellenzéki politizálásról nem beszélhetünk. Abban a közegben a mérsékelt, civilizált szerbek nem voltak könnyű helyzetben és a végén ők is azt a kaját ették meg.

Ez érdekes. Anno volt egy csomó vajdasági ismerősöm, barátom (jómagam is határon túli vagyok/voltam) és bizony a vajdaságból érkezők teljesen más kép viszonyultak az anyaországhoz. Ők sokszor inkább vajdaságiak voltak mint magyarok. Némelyek még simán Zemljáknak is hívták egymást. Én még poénból se mondtam volna ilyet Ukránul vagy Oroszul.

@Atisz: "1919-ben, de még 1941. áprilisában is mintegy 400 ezer magyar élt ezeken a területeken és sokkal inkább ez az adat a mérvadó, nem a mai - vérengzés és asszimiláció utáni - számok."
És miért ezek a számok a mérvadok? Miért nem a XVIII. vagy a XV. századiak?
Ébredj fel, ez a vonat elment és ez rohadtul nem azon múlik, hogy te vagy én mit hagyunk.

A 2. ponttal elég érzékenyen érintetted a "magyarság" témát így ne csodálkozz ha zömébe erre reagálnak legtöbben! Én annyival egészíteném ki Pigsy és Atisz hozzászólását hogy: Ha egyszer kisebbségi vagy egy idegen országban (és tegyük fel a világháborúk után) még lehet hogy a saját életedben él benned a nemzeti tudat anyaországod iránt(ami azért azokban az időkben tényleg megbecsülendő), de a fiadnak/lányodnak unokádnak már nehezebb átéreznie azt. Nemzedékről nemzedékre elfelejtődik, halványodik ez az eszme és végül eltűnik. A lányod már lehet hogy egy szerb férfiban látja meg az igazit úgy ahogy a fiad is egy szerb lányban. Ez lenne a természetes integráció! Ez nem csak a Vajdaságban de Felvidéken vagy Kárpátalján is látható, érzékelhető. Másik oldalról viszont ezt meg is fordíthatjuk éppen úgy ahogy elkezdődött, és amíg él a "magyarsági" öntudat addig nem is fog megszűnni a Vajdaságiakkal kialakult kép a magyarokban! De legfőképp azt hangsúlyoznám ki amit TE mondtál ez mind csak SPEKULÁCIÓ...;)

@Pigsy:
2. A mostani körülmények között a magyarok nagy többsége Magyarország mellé tenné az X-et, az majdnem biztos. De:
a) ez egyrészt azért van, mert a Vajdaságban ma igen rossz a gazdasági helyzet
b) most nem azok a szerb és egyéb szomszédok, mint voltak 20 évvel ezelőtt. Akkor valóban sokkal inkább jó mint rossz volt a viszony arrafelé, noha kilengések mindig vannak ide-is, oda-is. Időközben nagyon sok vajdasági szerb kivándorolt valahova, és sok szerb menekült jött, akik egyenlőre nagyon nem kedveznek a jóviszonynak.
c) a magyarok nagy többsége lojális volt a titói Jugoszláviához. Én pl. nagyon sok Magyarország-Jugoszlávia meccs előtt kérdezősködtem, hogy ki kinek szurkol, és többen szurkolták a Yugóknak, mint a magyar válogatottnak. Pedig igyekeztem a lehetőségek szerint jól végezni a mintavételezést. Szerintem nagyjából 5:3 arányban drukkoltak ilyenkor a Jugoszláv csapatnak. Talán az X-et is ilyen arányban tették volna, ha lett volna ilyen alkalom - persze nem volt.
(Ma egy szerb-magyar meccsen 10 vajdasági magyarból asszem 8 vagy 9 drukkolna az anyaország csapatának.)

3. Az hogy milyen fotók járták be a nagyvilágot, nos az semmit sem jelent. A nemzetközi sajtó eldönti, hogy kik a rosszfiúk, és kik a jófiúk, és ezután csak olyan híreket jelentet meg, amelyek nem mennek szembe ezzel a sztereotípiával. Pl. az, hogy a mostani Koszovó miniszterelnöke, Hasim Tachi (vagy valami ilyesmi) egy gyilkos gazember - nos ez pontosan ismert volt, Szerbia hangoztatta is nyakra-főre, de nem volt a nyugati világ érdeke, hogy kitudódjon, és ime: csak most fogjuk "megtudni".
Egyébként a szerb atrocitások egy része pontosan ezen nyugati részrehajló sajtóval való dacolási kisérlet volt. Nyilván nem gondolom, hogy ez lemossa a felelősséget, de azt igenis állítom, hogy kevesebb vérengzés lett volna, ha objektívebbek a híradások. Lefogadom, hogy a legszégyenletesebb szerb vérengzésről, a srebrenicai mészárlásról is kevesen hallották a szerb oldal változatát. Pedig az nem semmi ám.
Ők elmondják a srebrenicai casus bellit is, azaz azt, hogy előtte Srebrenicából kiinduló muzulmán szabadcsapatok mészárolták a környező szerb falvak lakosait. És hogy a holland békefenntartók ezt nem tudták megakadályozni. Ezért vonult be a városba Mladic "hadserege", és ezért nem gátolták ezt a hollandok. Ettől függetlenül áll az, hogy a serbrenicai mészárlásnál szégyenletesebb dolog Európában nem történt már vagy 65 éve. És szégyenlik is érte magukat a jóérzésű szerbek. De milyen dolog az, hogy at egyik oldal érveit agyonhallgajta a világ, és csak a másik fél sérelmeit mondják el mindig. Ez egy olyan népben, amely temperamentumos durva dolgokat tud előidézni.
És még mielőtt kapnék ez a pont miatt hideget és meleget: én ELMENTEM a muzulmánok tömegsírjaihoz, megkönnyeztem a szönyűségeket, pedig magyar létemre nincs is mit szégyenlenem ezen, hacsak nem azt, hogy ilyen az emberi fajta. De egy pillanatra se gondoljuk hogy az egyik oldalon voltak a jók, a másikon meg a rosszak. Mondjuk úgy, hogy a szerbek között arányaiban valamivel több volt a gonosztevő, mint a többieknél, és több volt a fegyverük is, amivel öldökölni tudtak. És a nyugat meg szinte hergelte őket sajnos. És végül a szerb értelmiség nem volt elég hangos - pedig lehetett volna, és kellett volna.

4. Azért egy átlagos szerben Koszovó mégis jobban fáj, mint a horvát területek, mert Koszovó valóban az ősi földjük. De lassan majd elmúlik ez a trauma. Mint nekünk Trianon :-)

@Loopglover: Az, hogy a többség nem ment el vérfürdőket rendezni, az talán csak nem bűn? Éppen az a helyzet, hogy ezek, akik nem mentek el a frontra - ezek cselekedtek helyesen. Hiszen a háború kimenetele megvolt írva előre. Nyugat mindent eldöntött már jóelőre.

Tisztelt cikkíró! Köszönöm a szemfelnyitogató tájékoztatást.

@vajdasagi:
Így van. A B-92-es belgrádi elenzéki rádión még le is adtak egy számot, azt hiszem, valami Green Crocodile-t, és bemondták, hogy melyik belgrádi városrészből kérte a hallgató. Így tudták a hadköteles tartalékosok, hogy abban a kerületben fogdossák össze a tartalékosokat, és meg tudtak pattanni. Ez is civil kurázsi, mert azt a rádiót és munkatársait Milosevic hatalma alatt azért nem keveset szivatták.

@Styxx: A 2. pontot én máshogy (az általam említett elgondolás szerint) fogalmaztam volna meg. Akkor nem ez lenne a fő irányvonal, amerre a hozzászólások többsége húzni fog.

Továbbá a bezzeg-ország sem biztos, hogy fő szempont, a nemzeti öntudat egész Európában újjászületőben van.

@bélakirály: Azért mert a trianoni békediktátum magukat demokratikusnak tartó hatalmak keze által jött létre és a történelmi igazságtétel azóta is várat magára.

Jugoszlávia egy érthető próbálkozás a délszláv népek részéről egy egységes állam létrehozására, abból kiindulva, hogy a közös nyelv, amin persze lehet vitatkozni, hogy hol, milyen különbségek vannak és a rokonság tudata elég lesz hozzá. Nem lett. A különbségek végül többet számítottak. Több probléma volt, ami miatt már a két világháború között sem működött minden az elképzelések szerint, amit hosszú lenne kifejteni, de a lényeg, hogy nem sikerült létrehozni egy közös jugoszláv identitást és az érzékeny stabilitást Tito személye jelentette csupán.
Lehet azon filózni, hogy a nyitottabb gazdaság, meg a jugoszláv vendégmunkások az NSZK-ban mennyire nagyon jó volt, meg a rizses csoki is stb. De a gazdaság a nyolcvanas években stagnált, az adósság nőtt és Tito 1980-as halálával a bomlás elkerülhetetlen volt. Nincsenek véletlenek, mindennek oka van, Magyarország sem maradhatott fenn a régi formájában, túl sok nép, túl sok érdek, amit nem lehetett összeegyeztetni, Jugoszlávia esetében sem.
A történelemben nincsenek véletlenek mégis sok a mi lett volna HA. Nem lett, okkal nem.
A megugró infláció és államadósság itt is fájdalmas beavatkozásokat igényelt volna a gazdaságba és a gazdagabb résznek már korábban is sérelme volt (pl: Szlovénia) hogy túl sokat kell adni a fejletlenebb területek finanszírozására.
Az írásod kicsit hasonlít a magyarok kesergésére Trianonnal kapcsolatban. Közhelyes, nyilván nem minden szerb soviniszta, nyilván a Vajdaság jelenlegi állapotában nem óhajtana Mo-hoz tartozni stb.

Az a Nokiás hasonlat akár Karinthy-ból is kiszakadhatott volna (ha még élne) Nem írogat az úr véletlenül a Modorosra? ;)

szerintem az 5.-re adott válasz inkább erősíti a "tévhitet", mint cáfolja (mert ha ennyire fejlett és modern volt Jugoszlávia és mégis szétesett, akkor stb.)

@Atisz:
A "bezzeg-ország" részemről nem szempont, de akinek nincs etnikai, vagy legalább erős kulturális kötődése, annak viszont igen.

Ez a blog többnyire tárgyilagosságra, a jelen realitásainak az elfogadására törekszik. Ez nem jelenti azt, hogy mindennek feltétel nélkül örülünk, de mint írtam fentebb, nincs időgépünk. 2010-ben élünk. Spekulálni persze sok mindenről tudunk:-)
@hallari:
kössz.
@Kard:
Stimmel. Személy szerint ez a "Zemljakozás" meg "Zémózás" engem egy kicsit idegesít, de nem a magyarságtudatomat bántja, csak olyan fárasztó.
Mi vajdasági magyarok sok szempontból lájtosabban magyarkodunk, mint más határontúliak. Ennek az egyik oka talán a kb 30 év realatív jólét. De persze köztünk is van mindenféle, csak ha tipizálunk, akkor nagyjából így van, legalábbis szerintem.

@Atisz: Az igazságtételt várhatod is mert az nem fog jönni. Mindig a nyertesek írják a történelmet! Azért akadnak olyan emberek is akik változtatni akarnak. Ausztrália miniszterelnöke jelentette ki 1992-ben: "Mindenki tudja ,hogy Trianon óriási csalás volt".
H.A Heydt mondta New Yorkban: "ha még hiszünk az igazságban, a jogban és szent nekünk a keresztény erkölcs, akkor kötelességünk harcolni Trianon ellen."
Lansing amerikai államtitkár Trianonról :"ezek a békeszerződések cselszövések és rablások eredményei,megalázóak és tarthatatlanok " Én személy szerint már azzal is megelégednék ha nem K-Európához sorolnák Mo-ot hanem Közép-Európai országként emlegetnék...

@Atisz: Sajnos nem is lesz. Kár is várni rá. A történelem nem "igazságos". Az erősebb kutya mindent b. És mi nem vagyunk erősek. És egyre kevésbé. Ez van.

@előlény:
Persze, hogy vannak benne közhelyek, viszont nem a "régi Jugót" sírom vissza (ha úgy tűnik, akkor nem írtam meg elég jól) pusztán egy opciót vázoltam fel.
Hatalmas adósságspirált görgetett a szocialista Jugoszlávia és nem volt fair "az ipar matematikai elosztása" meg egyéb lózungok alapján elvonni a bevételek nagy részét pl. Szlovéniától. Pontosan arról írtam, hogy egy fair, decentralizált konföderációvá alakulással talán másképp alakulnak a dolgok. Win-win pozíció mindenkinek. Ezzel a szlovének is kiegyeztek vona még 1989-ben is.
"A történelemben nincsenek véletlenek"
Ezzel vitatkoznék. Rengeteg banális véletlen, ad-hoc, hirtelen bedobott ötlet, rögtönzés nem egyszer világbirodalmak sorsáról is döntött.

@Styxx: Nemcsak a 30 év relatív jólét. Vagyishogy nemcsak a gazdasági jólét. Hanem ez is, hogy igen sok szerb valamint horvát barátom volt. Hogy valóban hittem - mert hinni szerettem volna - a testvériség-egység eszméjében. Hogy amikor Belgrádban csajoztam, akkor az hogy magyar vagyok inkább volt előny, mint hátrány a szerb láynok szemében. Szóval a többségünk aránylag jól megvolt a környezetével. Nem akartak erővel asszimilálni, és ezért nem is kellett begubóznunk. Én ebben látom ennek egyik okát.

@neccharisnyás útonálló:
Karinthy? Ő inkább a Praxisra ír:-)
A nokiás poén a népi folklor része, sajnos nem saját fejlesztés, de kössz:-)

@vajdasagi:
Ja, az csak az egyik érv.

en az utobbi par evben beszeltem jonehany vajdasagi szerbbel, akik most bp-en elnek, es szerintuk egyertelmuen letezik vajdasagi tudat, azaz az eredetileg ott elok (es nem az 1-2 evtizede betelepitettek) valoban elsosorban a regiohoz kotodnek, es csak masodsorban magyarok, szerbek, vagy egyebek.

(halkan jegyzem meg, hogy pontosan ez kell ahhoz, h legyen ertelme az autonom regionak, es ezert teljesen halott otlet a magyar regiorendszer)

ok ezt annak tudtak be, hogy tobbek kozott mar a monarchia idejen is inkabb az osztrak(-magyar) kulturkor reszei voltak, mint a (...tetszoleges rossztulajdonsag...) delieke

@Styxx:
szerintem az, hogy ebből konföderáció alakulhatott volna esélytelen, nem csak gazdasági okokból, de a nacionalizmus sem volt lehanyagolható szerb-horvát viszonylatban volt a gyökere a problémáknak

Véletlenekben továbbra sem hiszek, nem sok birodalomról tudok, ami véletlen miatt omlott volna össze.

Hát-hát.

"A legsötétebb miloševići érában is létezett egy Második Szerbia. Művelt, toleráns, békés emberek, akik sokan voltak, de nem elegen és főleg nem voltak elég hangosak."

Valahogy ezek a szerbek SOHASEM voltak elegen, mikor kellett volna.

Hát-hát. 2.

"2002-es népszámlálás szerint 14.28%. Az etnikai kártya kilőve"

CSAKHOGY EZ ugyebár nyilván NEM HOMOGÉNEN oszlik el az egyes települések között.

Délvidék északi részét TOPOLYÁIG ideje visszakövetelni.

@előlény:
Kapásból kettő birodalom, meg nagyjából az egész emberiség, ami rögtönzéseknek, véletleneknek köszönhetően maradt fenn. Az is sorskérdés, gondolom ebben egyetértünk.
A kubai rakétaválság legforróbb óráiban az USA főhadiszállására egy olyan sürgöny érkezett, amit követően nagyjából az az opció maradt fenn, hogy megnyomni a piros atom gombot. Egy korábbi orosz sürgöny, ettől lájtosabb volt. A válságstábban valaki bedobta az ötletet, hogy anno egy regényben olvasott egy trükköt: Az első levélre válaszolni, és úgy tenni, mintha a másik meg sem jött volna. Szóval ez egy kapkodós, vagány megoldás, de nem egy tudatosan átgondolt tervezés. A forrás (szerintem) eléggé megbízható: Henry Kissinger Diplomácia c. könyve.
Benne volt a pakliban egy konföderáció, Csak sajnos Milosevic eléggé megkeverte a lapokat. Konföderáció + fair kisebbségi politika, dióhéjban ezt vázoltam fel, és, hogy mennyire lehet leszűkíteni a problémák gyökerét szerb-horvát viszonylatra (szerintem annál összetettebb) azt kommentekben végképp nem tudjuk kivesézni.

@egy nik a sok közül:
Sajnos nem voltak elegen. Vagy az is lehet, hogy nem mertek olyan nagyon felszólalni egy maffiaközpontú kézivezérelt diktatúra ellen. Lehet ezt a hallgatást az "írástudók árulása" és egyéb közhelyes neveken hívni, valójában persze az van, hogy a demokratikus ellenzék igenis aktív volt, csak a vezető médiumok (Politika napilap, állami televízió, stb.) nem nagyon vettek tudomást róluk. Szomorú emlékű Dr. Zoran Đinđić kezdeti éveiről beszélek például. De az "egyszerűbb" művészek között is voltak sokan, akik meg mertek szólalni. Nézd meg pl. ezt: www.youtube.com/watch?v=zs60mMcDdRw

Ebben nem értünk egyet. Nem véletlen, hogy nem tört ki a kubai rakétaválságból világháború.
Szeretem Kissinger könyvét, tanagyagként és kedvtelésből is, de sok dologban fenntartásaim vannak vele szemben.

A szerb-horvát viszony meg nagyon bonyolult, tényleg hosszú lenne.
Nem baj, ha nem értünk egyet, már az is előrelépés, hogy nem anyázunk és trianonozunk, ahogy ilyenkor szokás.

@bikmakk:
Balasevic kiváló példa a Második Szerbiára, mi több a toleráns, békés vajdasági mentalitásra, ksz, hogy felhoztad.

@előlény:
Kissingert bizonyos esetben én is fenntartással kezelem, de a kubai válságos visszaemlékezése nekem elég hitelesnek tűnt. Ezen a blogon ritkán anyázunk, ez főképp a "minőségi törzskommentelők" és a bloggazda Bálint Csaba érdeme. Gyere vissza máskor is vitatkozni, nem csak blogketrec-day-en:-) itt nem szokás JBQA-zni azt, aki civilizáltan elmondja a különvéleményét:-)

Európában egészen napjainkig a 2 világháború elbaszott határainak az etnikai biztosítása folyik. Értsd: Az államalkotó nemzet határainak kitolása az országhatárokig. Franciaország már nyert. Szétzúzta a 90%-os elszászi német többségek, baszkok, bretonok, katalánok szintán szétzúzva. A trianoni határoknál is ez felé haladnak.
Ha hagyjuk. Egzisztenciát kell teremteni, majd gyereket csinálni, minél többet, és felnevelni őket tisztességgel. Csak így nyerhetünk.
Való igaz, sok magyar már nem akar Magyarországhoz csatlakozni. Ők szegények agymosottak/vegyes házasságból jövők. Agymosás alatt azt értem, hogy keményen már alapiskolától kezdve ment a magyarság ellen hangolás. Megutáltatták a kisgyerekkel a saját nemzetét. Elfeledtették vele nyelvét.
Hogy a szerbek milyenek? Tagadhatatlanul nem mind szemét és tömeggyilkos. De a többség egyértelműen vevő a nacionalizmusra.
Mondjuk a propaganda által félre is vannak vezetve. Beszéltem olyan szerbbel, aki azt tanulta, a magyarok 56-ban települtek oda ... mert a jóindulatú szerbek beengedték őket.
Hogy Jugoszláviába milyennek lehetett magyarnak lenni? Ha kussoltál, élhettél. De ne gyászold halottaid, ne rakj virágot a tömegsírjukra. Ne nagyon magyarkodj. Max a Petőfi-brigádot dícsérheted.
Sokan mondják, voltak/vannak szerb barátaik. Igen, hányszor beszéltetek velük magyarul? Ki alkalmazkodik kihez? Mit szólnának ha magyarra váltanátok át a jelenlétükben?
Vannak tapasztalataim. A "Mirko" meg a "Zoran" addig haver, amíg behódolsz. Szerbül beszélsz, szerbül érzel (előttük).
Hát ennyit szerettem volna hozzászólni.

Szerbiában egyébként 2011, január 1-től megszűnik a kötelező sorkatonai szolgálat.
www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2010&mm=12&dd=15&nav_category=11&nav_id=479393

Hát ez a kép így nem a teljes valóságot adja vissza.
Én eredetileg délvidéki vagyok, anno sokat jártam gyerek majd tinédzser fejjel "Jugóba". Gyerekként csodaország volt rizsescsokival, késöbb meg tinédzser fejjel jó kis biznisz volt az odafele trappista vissza Napóleon konyak történet. :))

Manapság üzleti ügyben árok arrafelé sokat és érdekes dolgokat látok, hallok.

2. Nem. Nem örülne.
Egyrészt a régi "beidegződések" miatt. Anno tényleg sokkal előrébb voltak mint mi és ennek nyomai, pl ahogy mondtad a sokkal jobb nyelvtudás még mindig látszanak.

Másrészt Magyarország olyan szinten csetlik botlik rendszerváltás óta, hogy csoda, hogy nem röhögnek bele a képünkbe. Sajnos politikusaink csúnyán elintézték a jóhírünket. bezzegország nem voltunk és nem is lehetünk ilyen háttérrel.

Ezt már cak tetézi a magyar vállalkozói réteg etikátlansága, mohósága.

És persze nem szabad elfelejteni a klasszikus magyar betegségeket sem: Pl, hogy valamiért nem tudunk egymással megférni...
Kínosan mosolygok amikor horvát partnereim hitetlenkedve mesélik, hogy a magyar cégek egymással ugyanúgy kicsesznek Horvátországban mint itthon, és ott is egymást nyírják, pereskednek egymással, stb.

Mindeközben pl a Horvát piac távolról sem egy baráti, nyitott piac. Kifejezetten zárt, ellenséges "Mit akartok ti itt?" hozzáállás van a külföldi befektetőkhöz. Jól jönne az összetartás. De hát az nekünk magyaroknak sosem ment igazán..

3.) A szerbek túlnyomórészt vérengző, primitív, hőzöngő soviniszták.

"Nem. ..." Hogy most milyenek azt nem tudom, de a történelem során nagyon sokszor bizonyságát adták vérengző mivoltuknak. A Karlócai béke után a Habsburgok törökök elleni védelmi céllal és feladattal mintegy 100000 szerbet telepíttek a Tisza-Marosi határőrvidékre. Aradot, Gyulát rác katonákkal töltötték fel. Nos ezek a rácok 1703-ban teljesen kifosztották a török hódoltság után lassan benépesülő Békés megyét. Aki nem menekült el azt legyilkolták. A török hódoltságot mocsarakkal körül vett fekvése miatt 3-4 falu egész jól átvészelte. A rácok ezeket is elpusztították.

3. Persze, hogy nem igaz!

Tény: A Szerbek hevesebb vérmérsékletűbbek, mint mi. Mediteránabbak.
Akikre ráillhet a jelző, azok inkább a primitív hegyvidéki, boszniai szerbek, a "boszanacok".
Megjegyzem a hülye "bosnyák" a viccekben egyébként olyan mint nálunk a rendőrviccekben a rendőr.

Ha valaki a vajdasági magyarokat piszkálta anno, akkor az vagy egy elszállt agyú nacionalista volt vagy egy boszanac.

A boszanacokat a szerbek sem szeretik és az, hogy a háború miatt ezek elözönlötték szerbiát nekem úgy tűnik mintha jobban összekovácsolta volna a szerbeket és magyarokat.

A régi jugó leosztásban a Szerbek a kereskedők voltak és meglepődtem amikor azt láttam, hogy érdekes módon maradtak is.

Meglepő számomra is, de sokadjára döbbenek rá, hogy mennyivel kedvesebbek, mint a Horvátok, akik közül sokan lenéznek minket Magyarokat. Az átlag Szerb meg nem.

Még valami, az etnikai kártyához:
Amikor a szerbekhez csatolták a Délvidéket, a szerbek aránya valami 20.5 % volt. A többi magyar, német, ruszin, román, horvát, bunyevác, sokác, bolgár, cseh.
A Ferenc-csatornától északra nagyítóval kellett a szerbet keresni.
Ha ők megkaphatták így, engem nem különösebben érdekel az etnikai kártya innentől.

4. Számukra Koszovó a szakrális múlt miatt tragikus. Ilyen szempontból Trianon.

Sokkal józanabbul látják ma már ezt a dolgot és tudják, hol baltázták el.

Beszélgettem olyan társaságban ahol pont emiatt teljes egyetértésben sajnálták a Magyarokat. :)

Miért is?

Nem ellenőriztem le, de jó lenne utánanézni.... Szóval a történet úgy szól, hogy:
állítólag Koszovóban a II. VH után kevesebb mint 100 ezer albán volt. A "leváláskor" 2 millió.

Megjegyzés: Nemrégiben volt is itt egy cikk Koszovóról, hogy Európa "legfiatalabb" országa, annyi ott a gyerek.

Szóval mindig is szegény régió volt Koszovó és komoly szociális támogatás volt arrafelé.
Állítólag az Albánok nagyon komolyan vették a gyerek kérdést emiatt és "előírás" volt a sok gyerek. Az általánosan elterjedt közhit szerint olyannyira, hogy ha az "apuka" Németországban dolgozott vendégmunkásként és nem tudott hazamenni hosszabb ideig, akkor az apja (a "nagyapa") gondoskodott arról, hogy a soron következő gyermek "megfoganjon".

A végeredmény ismert. Hatalmas, fiatal albán többség. A Szerbeket meg szépen elzavarták Koszovóból.
Hogy miért sajnálnak minket?
Nos abban a társaságban akkor a vacsora mellett az általáns vélekedés az volt, hogy mi Magyarok ugyanigy fogunk járni a cigányokkal.
Ezt komoly arccal, meggyőződéssel mondták az arcomba. Nem nevettek rajtam/rajtunk Magyarokon. Inkább sajnálatot éreztem.

@Pic:
Koszovó mindig is albán többségű volt a Csernojevics Arzén-féle kirajzás óta. A szerbek ekkor jöttek fel a Délvidékre. Az "őshonos" szerbek jórészt az ő leszármazottaik ma a Délvidéken ...
Rosszul tudták a barátaik.
Az viszont igaz, hogy a számarányuk a nagyjából 2/3-osról 90%-ra nőtt. Jórészt a nem azonos népszaporulat és a szerb elvándorlás miatt.

5. Az általános vélekedés szerint a Szerbek rontották el azzal, hogy "rátelepedtek" a többiekre. Ez okozta az alapfeszültséget.

Akár Szerbiában vagyok, akár Horvátországban teljes az egyetértés abban, hogy anno mikor még együtt voltak jobb volt és most is könnyebb lenne "együtt".

Viszont egy vállrándítással elfogadják a tényt, hogy ez sajnos nem így lett és már ezzel kell együtt élniük.

A nagy feszültségek lementek, egyre inkább működnek a régi rokoni/baráti/üzleti kapcsolatok és megindult az együttműködés, az összedolgozás, stb.

Azért vannak még érzékeny pontok:
például: Belgrádi rendszámú kocsival Zágrábba ne menjél tárgyalni, ha jót akarsz magadnak és a cégednek. :))

@Pic: "Belgrádi rendszámú kocsival Zágrábba ne menjél tárgyalni, ha jót akarsz magadnak és a cégednek."

srbija.blog.hu/2010/07/11/szerb_turistat_vertek_horvatorszagban

és

srbija.blog.hu/2010/07/14/rendszamtabla_huliganizmus

Itt már minden ki lett tárgyalva... :)

@Rothstein:
Idézet: Vannak tapasztalataim. A "Mirko" meg a "Zoran" addig haver, amíg behódolsz. Szerbül beszélsz, szerbül érzel (előttük).

Hmmm... A háború után én is jártam úgy, hogy barátom a lelkemre kötötte, hogy ha rendőr megkérdezi mit csinálok az utcán álldogálva, míg ő a papírjait intézi bent a rendőrségen és én azt válaszolom neki, hogy

"Bocs. Nem értem mit mond, mert én magyar vagyok"

AKKOR pofán leszek verve, mert olyan nincs, hogy egy magyar NEM BESZÉL szerbül. :)

Helyette azt kellett mondjam:
"Ja sam turist iz Magyarske"

Ezen viszont meglepődtek és kezet csókoltak.
Tuuuuristaaaa???? Itt??? :))

DE EZ MÁR NINCS
A hivatalokban magyarul és szerbül is intézheted a dolgaidat. Büntetlenül beszélhetsz, tárgyalhatsz magyarul. Nagyon sok szerb érti a magyart és meg is szólal magyarul, ha neked gondjaid vannak a nyelvvel. Sokkal megértőbbek és toleránsabbak, mint a horvátok.
A sokak által agyondícsért Horvátországban sajnos már többször a képembe vágták, hogy nem leszek hülyére véve, átverve, lekezelve, lehúzva, lenézve, stb HA majd beszélek egy emberi nyelvet értsd: a horvátot VAGY ha arra nem vagyok hajlandó, akkor húzzak a francba onnan és alkalmazzak az ottani ügyekre egy helybelit, aki majd kézben tartja az ügyeimet.

Végül van még valami amire a sok suttyó magyar még nem jött rá, pedig itt üünk Kelet-Európa közepén: NYELVET KELLENE TANULNI!
De az angol mellett nem franciát meg németet meg spanyolt... hanem egy SZLÁV nyelvet! Hát körülöttünk szinte csak ilyen van. Kikkel kell hát együtt élnünk, együtt működnünk és összedolgoznunk? Velük.

Nem kell lenézni a szerbeket. A szerb üzletemberek kérem magyarul tanulnak. Miért? Mert meg akarnak érteni minket, ha már üzletelnek velünk.

Mondtam már, hogy én meg pontosan emiatt szerbül/horvátul tanulok? :))

@bikmakk:

Hát igen... sajnos ez élő probléma.

Nagyon jó barátom Belgrádba került kiküldetésbe. Kapott szolgálati gépjárművet is BG rendszámmal.

Ezeréves Zágrábi jóbarátja előre megüzente neki, hogy barátság ide, barátság oda meg ne merjen állni a háza előtt ha látogatóba megy, mert akkor őt a szomszédai "kiközösítik"

A srác emiatt ilyenkor mindig magyar autóval ment.

@Pic:

Lehet ez esetleg üzleti körökben így szokás, de egy ott élő magyarnak teljesen más a helyzete. Én nem vettem észre hogy a szerbek tudnak/szeretnének magyarul megszólalni. Kivéve ha vegyesházasságból vannak.
Óbecsén állok az utcán:
3 kislány jön arra, magyarul cseverésznek. Megjelenik 2 szerb kislány az utcában. kb 6-8 méter távolságban vannak, mikor a 3 kislány átvált szerbre.
Veszek bureket a gyorskajáldásnál (helybeli barátaim mondták hogy magyar a kislyány). Magyarul kérek, szerbül válaszol. Én magyarul válaszolok rá, diktálom mit rakjon bele magyarul. Ő szerbül lövöget vissza. Fizetésnél megtörik a jég. Magyarul szól hozzám és beszélgetünk. Akkor vettem csak észre, hogy a 2 vendég aki a sámlikon ült közben elment. Lehet azért nem beszélt magyarul addig ...
"Kladionica": Mind a 2 pultos lány magyar. Egymással magyarul beszélgetnek. Az összes betérő ügyféllel szerbül. Noha Óbecsén még mindig nagyobb kellene legyen az esélye annak, hogy magyarral találkozol mint szerbbel (a népszámlálás szerint).
És ha kinyitották az üvegajtót, akkor azonnal átváltottak szerb nyelvre ha egymással beszéltek. Amikor ezt megemlítettem nekik, nem is vették észre.
Meséljek még?
Szabadka: ülünk a kávézóban. hangosan magyarul beszélünk, ez sajnos már ritka a korzón :(. A pincér végig szerbül kérdezget minket, noha hallja hogy egymással magyarul beszélünk. helybeli magyar barátaim persze szerbül beszélnek vele. Mikor kihozza a számlát, rajta a neve a pincérnek: Vladimir Szabo.
Ekkor elköszönök tőle magyarul, mondtam neki bocsánat, nem tudtam hogy magyar vagy. Tisztán visszaköszön magyarul ...
Az elszerbesedés végső jele, ha már egy még relatív/abszolút magyar többségű településen a magyar a magyarral sem mer magyarul beszélni.
És a nyelv, ahogy szorul vissza a 4 fal közé, korcsosodik egyre.
Ahogy átléptem a vasutat Óbecsén, átkerültünk a felsővárosba. A belvárosban nem nagyon hallani magyar szót, (noha 40% magyar még mindig, és csak 30% szerb, a többi meg egyéb, albán, bosnyák, crno gorac stb).
Láss csodát, minden utcában magyar szó, a gyerekek bicilkiznek, magyarul kiabálnak, megkönnyesedett a szemem, mintha az én kis alföldi városomban lettem volna. Ezek az emberek magukra zárták az ajtót ott (virtuálisan) és végre egymás közt lehettek.
Hát erre gondoltam én a "Mirkóval" meg a "Zoránnal".
2. Én angolul és spanyolul beszélek(ez kell a munkámhoz), nincs szükségem szláv nyelvre. Neked nyilván van, ha velük üzletelsz.
Ráadásul jelenleg nem is lakom Magyarország közelében sem (még kb 2 évig).

@Rothstein:
Sajnos sok igazság van, abban, amit írsz (és nyilván nem azért sajnos, mert te írod:-)). Ez rajtunk, kisebbségieken is múlik. Van egy haverom, aki "főállásban" Vajdaságban, konkrétan Szabadkán él, és olyan szinten beszél és ír szerbül, hogy még nyelvtanilag kiválóan képzet Bikmak barátunk se találna rajta nagyon fogást:-).De következetesen mindig először magyarul kér szolgáltatást, és ha reménytelen a másik fél, csak akkor vált át szerbre. Magam is ha tehetem így teszem. Először magyarul beszélek, a szerb csak a B variáns, ha meg látom, hogy a boltos/pincér stb. igyekszik magyarul beszélni, ha nem nagyon modoros a szitu, megdicsérem.

Érdekes, a szerb nacik arra hivatkoznak Koszovó esetében, hogy oké-oké már régóta albán többség van ott de mégis csak ősi szerb föld és Szerbia része mert ők volt ott előbb és nem az albánok és ez fontos szempont. Viszont a Vajdaság esetében nem zavarja őket az, hogy pont fordított a helyzet: évszázadokkal a magyarok után érkeztek arra a tájra viszont ennek ellenére az is Szerbia mert hát szerb többség lakja alig van már magyar:)

Egyébként meg Jugoszlávia mitől lett volna K-K Európa gazdasági motorja? Tito alatt is órási egyenlőtlenségek uralkodtak a nem olyan nagy országban, romániai nyomor és elmaradottság volt a koszovói, dél-szerbiai, boszniai vidékeken, a viszonylagos jólétüket annak köszönhették hogy a nagy "ellenállásuk" miatt kapták a zsetont nyugatról illetve a vendégmelósok utalták haza szép szorgalmasan a valutát. De amúgy semmiféle ipari potenciál nem volt magában az államban, jelentéktelen ipari-agrár állam volt a nemzetközi porondon.

@Styxx:
Én is így teszek. :)
Előbb mindenütt magyarul. Még Zre ehhm Nagybecskereken is. Aztán ha végképp nem megy, akkor átváltok angolra. azt azért megértik. Nyelvtudásban nagyon le vagyunk maradva.
A félreértések elkerülése végett megjegyzem, nem kritizálni akartam a kinti magyarokat.
Sokszor szégyellik magukat, mert akcentussal beszélnek vagy a helyesírásuk botrányos. Mindig megnyugtatom őket, a fő hogy próbálkoztok. A néhány csonkaországi paraszttal aki ezért megszól titeket, nem kell foglalkozni. Ők nem értik a szituációt amiben vagytok.
Több párbeszédre lenne szükség "intermagyar" párbeszédre. Megismerni egymást és a problémákat. Túl sokáig tartott a Kádár-rendszer.
Gyerekcsere programok nyaranta remek dolgok lennének!

@Rothstein:

Nem "muszáj" üzletelnem velük, de mégis.

Az unióhoz képest sokkal kisebb a verseny, tehát van mit keresni ott, ugyanakkor ezek még zárt, védett piacok, ami meg nekik jó mert ők is szenvednek a "kis ország" átoktól. A kis méretű belső piac miatt ugyanis nagyon nehéz méretgazdaságosan üzemeltetni egy vállalkozást.
Ennek kivédésére jó a védett, nemzeti piac.

Az unióban ez konkrétan úgy fog kinézni, hogy a nagy német, francia, angol és lengyel(!) cégek egyszerűen bedarálják őket, mint nálunk mindent.
Szinte képtelenség versenyezni velük.
Ugyanis a nagy belső piac miatt ezekben az országokban a méretgazdaságosság nem kérdés. Megvan a megfelelő rendelésméret a megélhetéshez a gazdaságos működéshez, így a nyitott EU piacon is könnyebben versenyeznek másokkal.

Mi ezt kollégáimmal beláttuk, elfogadtuk és ezért a regionális erőben, a kis országok együttműködésében hiszünk, ezért próbálunk kooperálni.

Sajnos ezt még Magyarországon sem értik, nemhogy arrafelé, ahol még csak sejtéseik vannak, hogy mi lesz "ha bejön az unió". :))
Emiatt a partnereink még nem így érzik a mi közeledésünket. Sok pofont kapunk. Így egy kicsit nehéz. Mi még nem adtuk fel. Ahogy látom sajnos 10-ből 9 feladja. :)

@Pic:

Tudom hogy nehéz.
Én is azért léptem le otthonról, mert hosszú évek kinlódása alatt nem jutottam semmire.
De visszajövök. És még az is lehet hogy a Délvidékre lakni. Vannak ott khm érdekeltségeim.
És ötleteim is ;)

@Styxx: Szabadka, Bódis. Megvan, ugye? Magyar a tulaj meg az összes pultos/felszolgáló. Átlag havonta egyszer biztos bemegyünk a barátnőmmel (a másik nyertes a Boss szokott lenni, most hogy a Stara Pizzeriát is megvették, főleg).
Lassan két éve futjuk a köröket, mókás a szitu. Ugye én pestiesen "heló"-t köszönök egy l-lel, barátnőm čao-t mond. Rendelek, magyarul. Látszik a fejükön, hogy csikorognak a fogaskerekek. Lehet, hogy nálatok nem szokás magyarul helót mondani, vagy nem tudom, de az esetek többségében az jön le nekik, hogy egy szerb vagyok, aki a magyarral próbálkozik, hamár hozzájuk jár kávézni. Ezt még szoktam tetézni olyanokkal, hogy "figyu, hozzál má' lécci két cent páleszt" és egyéb nyilvánvalóan anyanyelvi fordulatok... de nem akar leesni nekik a szitu. Udvariasságból dafke szerbül válaszolnak. Furcsa egy város. :)

@seabeast:
Te szerencsétlen! Pont ez volt a háború egyik oka.

Indulj el kocsival a bosnyák hegyekbe és nézd meg a kísértetfalukat. Gyönyörű szép helyen, pofás házak mégis lakatlan falvak... miért is?

Hát azért mert nagyjugoszlávia idejében sem volt ott semmi és most sincs semmi. Az egy kopár vidék. Se ipar, se mezőgazdaság, se erdő...semmi.

Régen akik ott éltek, azok komoly segélyeket kaptak így éltek ott kiskirályokként a lábukat lógatva. A segély elmaradt, kitört a háború, hát elköltöztek jobb környékre. (Pl szerbek a vajdaságba)

Senki nem akar a helyükre költözni ezért üresek a falvak.

@Pic: A pofás házak lehet kicsit túlzás részemről... csúnyán szétlőtt falvak is vannak a heegyekben.

@bikmakk:

Nekem a kezét csókolomon akadnak fent. Vagy az adjon Istenen (az pedig Erdélyben megy).
Nem tudnak hová tenni :)

@Pic: Majd elfelejtettem.

Most Bosznia és ahogy hallom Koszovó ilyen.

Boszniát biztosan tudom. Ott szinte mindenki vagy uniós vagy horvát "támogatásból" él. Dolgozni nem nagyon szeretnek.

Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ha majd egyszer elfogy a pénz EU-ban meg aHorvátországban, mert ott is nagy a baj és elzáródnak a pénzcsapok???

@Rothstein: Én meg azon szoktam jókat mosolyogni, ahogy torzult ott a magyar helyi "nyelvjárássá".

Pl. Amikor a vajdasági srác azt mondja nekem, hogy "Menjél itt tovább egyenesen aztán a szemafornál fordulj jobbra"

@Pic: A szemafort itthon is mondjuk szerintem.
Ennél jóval speckóbb vajdasági kifejezések is vannak. Ajánlom figyelmedbe: www.mtklub.hu/vajdasagi_magyar_szotar

@Pic:

muszlimán=mohamedán

vagy

"kao, igyál egy kis pavlakát"

"Ajde Peti, menjünk már!"

szárma=töltött káposzta

szarakszik=viccel, húz

En most csak annyit mondok, hogy az utlevelemet többször a földröl vettem föl, miutan "lekezelte" a szerv. Es az is elöfordult, hogy egyszerüen kidobta az ablakon. Militarista, hözöngö primitiv atlag, a kivetelek meg nem erdekelnek.

1, "Egy az Isten, egy a nemzet" Délvidéknek ismét Magyarországhoz kellene tartoznia, ez kell legyen az elsődleges cél. ( Ahogy Felvidéknek stb. is )

2, Ha történelemhez akarunk visszanyúlni, az I. Bécsi döntés határaiért kellene küzdeni,nemzetiségi szempontból az volt a legigazságosabb - minden Kárpát medencei nép számára."nemzetállamok"

3, A rendszerváltás idején katonailag is lehetséges lett volna Délvidék visszavétele, mert az a régió akkor épp gyenge katonai védelemmel rendelkezett és más bajaik voltak. Ha Antal Jóskáék nem b*sszák el...

4, Sajnos ma nem aktuláis a határmódosítás. A Délvidéki Autonómia kivívása lenne a cél.

5, Orbánék feltételül szabhatnák Szerbia EU-csatlakozásának a Délvidéki Autonómiát. Amikor a Parlamentben ezt egy jobbikos képviselő felvetette, és megkérdezte hogy miért nem tesszük az volt a válasz: "mert nem akarjuk megzsarolni Szerbiát"

Ehhez tenném hozzá, hogy még mindig sokkal etikusabb és humánusabb így 'megzsarolni' valakit, mint tankokat küldeni ellenük és háborúzni a terüetekért.
Már pedig egy igaz magyar nem nyugodhat bele, hogy őseik földje (ideiglenesen ugyan) mások kezén van, és most idézhetném Deák Ferenc ismert szavait.

Pontosan én sem tudom, mit lehetne, kellene tenni Délvidékért, de az az egy biztos, hogy a helyzet így nem maradhat! Lépni kellene valamit.

Hihetetlenül haragszom a Fideszre, hogy most, amikor lépni lehetne, Szerbia EU csatakozásának küszöbén, nem tesznek semmit. Ha az egyetlen nemzeti radikális párt lenne hatalmon, ők meg mernék lépni és Délvidéken hamarosan autonómia lehetne... (Na ezért is szavaztam rájuk)
Nálam már rég kibújt a szög a zsákból: rájöttem hogy Orbánék csak szavakban 'nemzetiek' legjobban az autonómiaügyi mellébeszééseikből és semmit nem tevésükből látszik...

A délvidéki magyar testvéreimnek meg ( ugyan egyre fogyó) reménnyel üzenem hogy:

"Ne félj pajtás nem tart ez örökké, 150 év alatt sem lettünk törökké"

@átlátó: Es jut eszembe... itt Becsben is joreszt prosztoskodnak, ordenare modon.

A másik pedig, a településnevek. Na arra nagyon háklisak.
A helyi magyarok sokszor ha magyarul beszélnek, akkor is Novi Sadot mondanak. Vagy Zrenjanint. stb.

Azt a gyilkos tekintetet, amit az újvidéki buszállomáson kaptam amikor magyar után angolul kértem a jegyet.
"A ticket please to Óbecse."
Azért adtak jegyet. Nem szivesen.

@átlátó: Es az is eszembe jut, hogy öreganyam, aki 1900-ban született es 92 evig elt Bacskaban Madarason,elsö kezböl tudott nekem plasztikus kepet festeni a helyzetröl.

@Rothstein: mondjuk ez elég furán hangzik. Angolul ugyanis azokat a településneveket szokás használni, amik az angol térképeken vannak, ezek pedig a szerb nevek. Mindenesetre ha már külföldre megy az ember (bárhová), annyit igazán megtanulhat az adott nyelven, hogy hogyan kell ezt-azt kérni. A cél nem a tökéletes nyelvhelyesség, csak úgy kábé a szavak szintjén. Én is tudok annyit szlovákul, hogy "dvá lisztki do Poprádu proszím", pedig sosem tanultam semmit célzottan, még szótáram sincsen. Eleinte csak annyit mondtam, hogy "dvá lisztok Poprád proszím", már annak is örültek. Ugyanez románnal, mai napig nem tudom, hogyan kell helyesen mondani, de azért tudok vásárolgatni ezt-azt. :)

@Pic: Vigyázz a szádra te tahó.

Amúgy csak arról beszéltem a cikkíró levegőben lógó feltevésére reagálva, hogy felesleges belelátni olyan dolgokat a térségbe amik nincsenek ott. A délszláv államokban sosem volt meg az esély, hogy a térség gazdasági motorjai lehessenek, ott egy igazán gazdag ország van, a picsányi Szlovénia ami inkább amúgy Nyugat, mind mentalitásában mind kinézetében. A többi mind lepratelep, a horvátoknak egyetlen szerencséjük van hogy ott a tengerpartjuk és a turizmus, elég ha nem túl bunkók (egyébként még ez is nehezükre van) és nagyjából el vannak. Nem egy skandináv jóléti állam de nincs parájuk. Szerbia,Koszovó,Bosznia,Macedónia viszont kuka...reménytelen, elcigányosodó és muszlimosodó bugyrai Európának.

@seabeast: Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem. Az életemet egy kukában fogom leélni. Szegény én. :)

@bikmakk:

Amint átlépem a Dunát, 1000 örömmel.
Azért nehogy már Újvidéken én érezzem magam kellemetlenül ha ki akarom mondani az Újvidék szót.
Látod, megint a "Mirko" és "Zoran" esete.
Nálunk a munkahelyen, ha angolul beszélek, akkor sem Clujt és Bratislavát mondok (sporttal kapcsolatos a munkám).
Érdekes a német sem Wroclawot mond Breslau helyett. És az olasz Nizzát és Parigit mond. Sőt Norimbergát, Stoccardát Francofortét. Még akkor is ha angolul beszélnek.
És ebből nincs baj.
Hát akkor abból se legyen baj, ha én Újvidéken, ahol őslakosok vagyunk, magyarul merem kiejteni a város nevét.
A rabló nem szereti, ha emlékeztetik a régi tulajdonosok hogy a szerzett zsákmány nem volt mindig az övé ...
Egyszer elkísértem 2 románt otthon a rendőrkapitányságra, mert gyorshajtáson kapták őket és be kellett fizetni a csekket(az utcán szólítottak meg, senki nem tudott angolul).
Brasovot és Clujt mondtak Brassó és Kolozsvár helyett. Nem gond, felőlem mondják. Végülis románok. De azért én hagy használjam már a saját nyelvemen a régi városaink nevét.

@Rothstein: Te tudod. Nekem fura. Ha angolul beszélek, meg sem fordul a fejemben, hogy Vienna helyett Bécset mondjak. Ugyanígy németül Pécs az bizony Fünfkirchen. Hülye név, de így ismerik, ez a neve az adott nyelven. Ha szerbül beszélek, akkor meg nem mondhatom azt, hogy Pécs, mivel akkor összekevernék a koszovói Peć városával. A mi Pécsünk szerb neve Pečuj. Egyébként Újvidéket már akkor Novi Sadnak (is) hívták, amikor megalapították. Nézz utána nyugodtan. Ez egy jó könyv, online is lehet olvasni :mek.oszk.hu/05700/05791/index.phtml
A névnek nincs köze semmi "elrabláshoz".

@bikmakk:

Hát inkább Neusatz lehetett az.
Történelmet végeztem Szegeden. Mondjuk úgy eléggé kiismerem magam a helyi viszonyok között.
Ha ez nem elrablás volt, akkor mi?
Mellesleg ahogy mondtam, nem csak én vagyok így, a kollégáim is. A lengyel kollégám is Warsawát mond, nem Warsaw-t.
Csak mi vagyunk ilyen meghunyászkodó ál-polkorrektek.
Európában pl egyedül mi nem fordítjuk le a Crvena Zvezdát a nyelvünkre. Mindenki más igen.

Sziasztok ,

Miért kellene megint Yoghurtslavia ? Szerintem nem volt jo.

@Rothstein: német szövegben Neusatz, magyar szövegben Újvidék, szerb szövegben Novi Sad. Már a 17. században. Most hadd ne keressek forrást. Ragadványneve (jóval Trianon előtt): "a szerb Athén". A szerbek nem nagyon tehetnek arról, hogy a valaha ott lévő magyar falvak Mohács után elnéptelenedtek. Akkoriban, amikor ők beköltöztek, még nem alakult ki a "nemzet" fogalma, idejöttek, láttak, benépesítették a Péterváraddal szemközti területet. Ez van. Nem raboltak ők semmit.

@bikmakk:

Ha jól tudom a Habsburgok (Lipót császár) telepítette le őket, és adott kiváltságot nekik. Azzal a feltétellel, hogy amint a hazájuk felszabadul a török uralom alól, visszaköltöznek.
Mint tudjuk ez nem történt meg ...
Mindenesetre én nem vagyok szerb, nem fogom a szerb nevét használni. Felőlem a szerb használhatja, szive joga.
sőt, azt sem rosszallom ha egy angol Bjúdapesztet, vagy egy francia Büdápesztet mond.
Ez a "kedves szomszédainkra" jellemző, hogy az emlékét is el akarják tüntetni a magyar jelenlétnek.
Hát persze hogy nem raboltak semmit. Dobrovoljác betelepítések, magyar földek elvétele, a Vajdaság Belgrád általi kiszipolyozása, Szenttamás és számos magyar település kiirtása 1848-ban ...

@Rothstein: "Ez a "kedves szomszédainkra" jellemző, hogy az emlékét is el akarják tüntetni a magyar jelenlétnek."

Ha így lenne, ez a szöveg sem lenne a belgrádi (!) Kalemegdán árnyas parkjának kellős közepén található emléktáblán:
goo.gl/6bIZx

@bikmakk:

Látom próbálod erőltetni ezt a "nincs itt semmiféle elnyomás vonalat". Hát erőltesd.
Az a baj, hogy ott meg nincs magyar felirat, ahol kéne. És ne kajgylizz itt nekem. Tudod te miről van szó.

@Rothstein: rosszul tudod. A "három részre szakadt ország" idején a török alatt már tömegesen jöttek. Aztán persze a visszahódítás után is. Egészen Szentendréig elkalandoztak. De nem nagyon kellett őket "letelepíteni", egyszerűen újraalapították az elnéptelenedett falvakat. Jó példa erre Csobánka.
De ne úgy képzeljük el a "nagy szerb kivándorlást", hogy Csernojevics Arzén felszállt a lovára és erőltetett menetben idevezetett több százezer koszovói szerbet. :)
Jöttek azok maguktól mindig is.

a szerb = kereskedő témához:

"Hát igen jó paprikát vettem én a múltkor a szerbtűl, Kovács Jánostul, merhogy ű most a szerb, mióta nincsen szerb... Tizenkét darabot adott tíz krajcárért. Még nem is drága, aszondom. Azt ettem vagy kettőt, kenyérrel."

móricz zs: szegény emberek

továbbá:

Hát sturmba vótál-é? - kérdezte az öreg.
Ráemelte a szemét, a szeme előtt fátyolos volt a világ, nem értette a szót.
- Sturmba. Ugyi sokszor.
Csak bólintott. Nem jött ki hang a torkán.
- Fene lakodalom lehet - nevetett kicsit az öreg, s megcsóválta a fejét. - Csak neki egymásnak a késekkel, oszt a torkára... Kit öltél meg először?... Embert...
A fiatal munkás lassan megmozdult. Úgy, elkésve értette meg a szavakat.
- Nem embert - mondta fejét megcsóválva csendesen. - Lyányt... Fiatal lyányt először...
- Lyányt - mondta természetesen az öreg, mintha a világon a legegyszerűbb dologról volna szó.
- Mikor Sabácba vótunk - mondta lassan, kicsit rekedt, szórakozott szóval a fiatalember, s a katonasapka alá felhúzta tűnődve a szemöldökét, gondolkozva, emlékezve. - Kilőttek egy házbul, az ablakon... Hármat lőttek; az egyik golyó úgy mellettem pattant el a kövön, a másik golyó a szakácsnak ment bele a tarisznyájába, így-e el is szakasztotta a combját, a harmadik meg a cugszfirernek ment be itt a bal pofáján, de olyan bitang szerencséje volt, hogy két fogát kiütötte, avval elment. Akkor a kapitány Jurovics kiadta a parancsot, hogy egy fénrik hat bakával menjen be, s aki a házba találkozik, mindenkit le kell vágni, a gyereket is.
Nyugodtan s komolyan beszélt, de a keze aludva babrált az ásó nyelén, s folyton arra gondolt, hogy mire elindul: elkésik... Valaki hazajön s akkor nem lehet megcsinálni... Megállott, hogy abbahagyja a beszédet is, amit kezdett s azonnal induljon... De a lába nem akart mozdulni, a keze nem akarta elereszteni az ásó nyelét... s a nyelve újra kezdte, folytatta a beszédet.
- Akkor bementünk a házba. Olyan kicsit emeletes vót a ház. Három az aljába levő szobákba ment, lenn is egy lakás vót, meg fenn is. Ők odale mit csináltak, nem tudom, de mi ketten a fénrik úrral bementünk az emeleten a házba. Ott vót egy rendes szoba, urasan, bútorok, minden... ott vót egy asztal, körül székek, az asztal meg vót terítve, étel, ebéd vót... mert éppen úgy vót, hogy dél vót, ott ültek...
- Ha.
- Igen. Ebédültek... De a fénrik úr olyan vót, mint a sárga halál, „zofort” aszongya... Azoknak villa vót a kezébe, meg kés, ettek... Az ablak be vót zárva... nem ők lüttek... Aztán megfogtuk a palláson, egy lyány vót ott, olyan szolgállólyány, az puffogtatott a pallásrul... Minek az. Egy bolond vászoncseléd azt tegye fel magába, hogy ű lövöldöz... mikor úgy jöttünk doppelrájba, az utcán. Kellett neki háromszor lűni...
- Osztán tik?
- Mi? - kérdezte a fiatalember, mintha álomból ébredne.
Az öreg rábámult.
- Osztán tik mindenkit levágtatok?
- Csak úgy, szuronyhegyivel... - morogta a katona.
- Osztán lyány vót az első?...
- Mi?
- Aszontad, hogy az első lyány vót...
De a katona, mintha megállott volna az esze, csak maga elé meredt, s mintha valahova távolba figyelt volna.
- Nagylyány, vagy kislyány?...

@Rothstein: "Látom próbálod erőltetni ezt a "nincs itt semmiféle elnyomás vonalat"

Erőlteti a rosseb. Van még hová fejlődni, az igaz. De pl. ma már minden szinten lehet úgy hivatali és az igazságszolgáltatás körébe tartozó ügyeket intézni, hogy legyen hozzá magyarul tudó ember és/vagy tolmács. Az utcanévtáblák is kint vannak három nyelven, ahol ez szükséges. A szabadkai Platón Könyvesboltban (szerb lánc belgárdi székhellyel) bárki megveheti a kurrens magyar szépirodalmi köteteket, szívesen hozatnak is, ha valami speciálisra van igény. Topolyán az egyik legnagyobb közértet úgy hívják, hogy CBA és tele van magyar termékekkel. A belgrádi OTP Bankban időnként magyarul szoktam ügyintézni, ha épp ott van a megfelelő alkalmazott. Ha nincsen, akkor felhívják nekem telefonon. Ezek is tények.

@bikmakk:

Nem mondtam hogy Arzénék előtt nem voltak már itt.
Lásd még Cserni Jován rabló csürhéje, aki még az egykorú források szerint is brutálisan kegyetlen volt (és egy ilyen állatnak szobra van Szabadkán).
De nagy tömegben Karlóca után indultak meg.
Sok volt a török zsoldban álló szerb martalóc. Dolgozni már akkor sem szerettek.
Harcolni, seftelni annál inkább, de fosztogatni még jobban(nem véletlen nem a reguláris alakulatokba szolgáltak).
De akárhogy is tagadod, szisztematikus a magyar múltra utaló emlékek eltüntetése apránként.
Nem baj, 40 év múlva megoldódik minden. egyetlen magyar sem fog maradni. Max Zentán, ahol 2025-re lesz 50% szerb.

@bikmakk:

Nem mondtam hogy Arzénék előtt nem voltak már itt.
Lásd még Cserni Jován rabló csürhéje, aki még az egykorú források szerint is brutálisan kegyetlen volt (és egy ilyen állatnak szobra van Szabadkán).
De nagy tömegben Karlóca után indultak meg.
Sok volt a török zsoldban álló szerb martalóc. Dolgozni már akkor sem szerettek.
Harcolni, seftelni annál inkább, de fosztogatni még jobban(nem véletlen nem a reguláris alakulatokba szolgáltak).
De akárhogy is tagadod, szisztematikus a magyar múltra utaló emlékek eltüntetése apránként.
Nem baj, 40 év múlva megoldódik minden. egyetlen magyar sem fog maradni. Max Zentán, ahol 2025-re lesz 50% szerb.

@bikmakk:

Nem mondtam hogy Arzénék előtt nem voltak már itt.
Lásd még Cserni Jován rabló csürhéje, aki még az egykorú források szerint is brutálisan kegyetlen volt (és egy ilyen állatnak szobra van Szabadkán).
De nagy tömegben Karlóca után indultak meg.
Sok volt a török zsoldban álló szerb martalóc. Dolgozni már akkor sem szerettek.
Harcolni, seftelni annál inkább, de fosztogatni még jobban(nem véletlen nem a reguláris alakulatokba szolgáltak).
De akárhogy is tagadod, szisztematikus a magyar múltra utaló emlékek eltüntetése apránként.
Nem baj, 40 év múlva megoldódik minden. egyetlen magyar sem fog maradni. Max Zentán, ahol 2025-re lesz 50% szerb.

@bikmakk:

Nem mondtam hogy Arzénék előtt nem voltak már itt.
Lásd még Cserni Jován rabló csürhéje, aki még az egykorú források szerint is brutálisan kegyetlen volt (és egy ilyen állatnak szobra van Szabadkán).
De nagy tömegben Karlóca után indultak meg.
Sok volt a török zsoldban álló szerb martalóc. Dolgozni már akkor sem szerettek.
Harcolni, seftelni annál inkább, de fosztogatni még jobban(nem véletlen nem a reguláris alakulatokba szolgáltak).
De akárhogy is tagadod, szisztematikus a magyar múltra utaló emlékek eltüntetése apránként.
Nem baj, 40 év múlva megoldódik minden. egyetlen magyar sem fog maradni. Max Zentán, ahol 2025-re lesz 50% szerb.

@bikmakk:

Nem mondtam hogy Arzénék előtt nem voltak már itt.
Lásd még Cserni Jován rabló csürhéje, aki még az egykorú források szerint is brutálisan kegyetlen volt (és egy ilyen állatnak szobra van Szabadkán).
De nagy tömegben Karlóca után indultak meg.
Sok volt a török zsoldban álló szerb martalóc. Dolgozni már akkor sem szerettek.
Harcolni, seftelni annál inkább, de fosztogatni még jobban(nem véletlen nem a reguláris alakulatokba szolgáltak).
De akárhogy is tagadod, szisztematikus a magyar múltra utaló emlékek eltüntetése apránként.
Nem baj, 40 év múlva megoldódik minden. egyetlen magyar sem fog maradni. Max Zentán, ahol 2025-re lesz 50% szerb.

@bikmakk:

Nem mondtam hogy Arzénék előtt nem voltak már itt.
Lásd még Cserni Jován rabló csürhéje, aki még az egykorú források szerint is brutálisan kegyetlen volt (és egy ilyen állatnak szobra van Szabadkán).
De nagy tömegben Karlóca után indultak meg.
Sok volt a török zsoldban álló szerb martalóc. Dolgozni már akkor sem szerettek.
Harcolni, seftelni annál inkább, de fosztogatni még jobban(nem véletlen nem a reguláris alakulatokba szolgáltak).
De akárhogy is tagadod, szisztematikus a magyar múltra utaló emlékek eltüntetése apránként.
Nem baj, 40 év múlva megoldódik minden. egyetlen magyar sem fog maradni. Max Zentán, ahol 2025-re lesz 50% szerb.

@bikmakk:

Nem mondtam hogy Arzénék előtt nem voltak már itt.
Lásd még Cserni Jován rabló csürhéje, aki még az egykorú források szerint is brutálisan kegyetlen volt (és egy ilyen állatnak szobra van Szabadkán).
De nagy tömegben Karlóca után indultak meg.
Sok volt a török zsoldban álló szerb martalóc. Dolgozni már akkor sem szerettek.
Harcolni, seftelni annál inkább, de fosztogatni még jobban(nem véletlen nem a reguláris alakulatokba szolgáltak).
De akárhogy is tagadod, szisztematikus a magyar múltra utaló emlékek eltüntetése apránként.
Nem baj, 40 év múlva megoldódik minden. egyetlen magyar sem fog maradni. Max Zentán, ahol 2025-re lesz 50% szerb.

@bikmakk:

Nem mondtam hogy Arzénék előtt nem voltak már itt.
Lásd még Cserni Jován rabló csürhéje, aki még az egykorú források szerint is brutálisan kegyetlen volt (és egy ilyen állatnak szobra van Szabadkán).
De nagy tömegben Karlóca után indultak meg.
Sok volt a török zsoldban álló szerb martalóc. Dolgozni már akkor sem szerettek.
Harcolni, seftelni annál inkább, de fosztogatni még jobban(nem véletlen nem a reguláris alakulatokba szolgáltak).
De akárhogy is tagadod, szisztematikus a magyar múltra utaló emlékek eltüntetése apránként.
Nem baj, 40 év múlva megoldódik minden. egyetlen magyar sem fog maradni. Max Zentán, ahol 2025-re lesz 50% szerb.

@bikmakk:

Nem mondtam hogy Arzénék előtt nem voltak már itt.
Lásd még Cserni Jován rabló csürhéje, aki még az egykorú források szerint is brutálisan kegyetlen volt (és egy ilyen állatnak szobra van Szabadkán).
De nagy tömegben Karlóca után indultak meg.
Sok volt a török zsoldban álló szerb martalóc. Dolgozni már akkor sem szerettek.
Harcolni, seftelni annál inkább, de fosztogatni még jobban(nem véletlen nem a reguláris alakulatokba szolgáltak).
De akárhogy is tagadod, szisztematikus a magyar múltra utaló emlékek eltüntetése apránként.
Nem baj, 40 év múlva megoldódik minden. egyetlen magyar sem fog maradni. Max Zentán, ahol 2025-re lesz 50% szerb.

@bikmakk:

@bikmakk:

Nem mondtam hogy Arzénék előtt nem voltak már itt.
Lásd még Cserni Jován rabló csürhéje, aki még az egykorú források szerint is brutálisan kegyetlen volt (és egy ilyen állatnak szobra van Szabadkán).
De nagy tömegben Karlóca után indultak meg.
Sok volt a török zsoldban álló szerb martalóc. Dolgozni már akkor sem szerettek.
Harcolni, seftelni annál inkább, de fosztogatni még jobban(nem véletlen nem a reguláris alakulatokba szolgáltak).
De akárhogy is tagadod, szisztematikus a magyar múltra utaló emlékek eltüntetése apránként.
Nem baj, 40 év múlva megoldódik minden. egyetlen magyar sem fog maradni. Max Zentán, ahol 2025-re lesz 50% szerb.

2. ponthoz: "Az a vonat már rég elment, már ha egyáltalán valaha is felállították a szerelvényt."
Igen, volt ilyen szerelvény, például éppen akkor, amikor a déli végeket Nagy-Szerbiához csatolták, a szerbek aránya valahol 20-25% között volt, a magyarok és németek együtt pedig a lakosság 2/3 részét alkották. Az igaz, sajnos, hogy a hajó elment, de ahhoz azóta sok disznóságnak kellett történnie, meg sima hétköznapi asszimilációnak is. Az, hogy ki a magyar, ki a szerb, román, tót, eléggé esetleges és nagyon nem független attól, ki gyakorol a terület felett hatalmat. Ha például a Délvidék nem kerül át Trianonban Nagy-Szerbiához, hanem marad Magyarországon, akkor a 14.28% a magukat szerbnek tartók arányszámát írná le, de simán lehet, hogy ennél is kevesebb lenne.
3. ponthoz: ha a történetnek nem csak ez a mesterségesen és nyálasan idealizált része érdekel, olvasd el Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában című könyvét. Miután az író megírta az újvidéki és zsablyai, magyarok által elkövetett mészárlással történő magyar szembenézés könyvét, film készült, a felelősöket Magyarországon elítélték, volt akit ki is végeztek. Még egy fontos adalék: az áldozatok korántsem csak szerbek voltak, közel ugyanannyi zsidó is volt köztük. Ehhez képest a szerb oldalon, akik az áldozatok számát és a végrehajtás primitív, balkáni, esetenként középkori kegyetlenségét tekintve is sokszoros bosszút kitervelték és elkövették, azok "hősiességükért" kitüntetést is kaptak, sőt, azt a végtelen pofátlanságot is elkövették, hogy a róluk készült a valóságot teljesen meghamisító, de legjobb indulattal is csak részben bemutató ún. jugoszláv partizánfilmeket forgattak róluk és tolták például a magyarok arcába is. Holott ezek a bizonyos "hős partizánok" valójában emberi mivoltukból teljesen kivetkőzött, primitív, barbár, civileket halomra gyilkoló rohadékok voltak. Mutass nekem egyetlen szerb írót, értelmiségit, aki - válaszképpen Cseres Tibor gesztusára, amit a Hideg napok megírásával tett - akár csak a gondolattal eljátszott, hogy bizony, bizony, akkor a Vérbosszú Bácskában című könyvnek szerb író tollából kell születnie. Önmagában az a tény, hogy sok-sok év várakozás után ezt a könyvet Cseres Tibor írta meg, azt jelzi, hogy ezeknek a művelt, toleráns, békés embereknek a hangja annyira nem hallatszik a civileket továbbra is kéjjel gyilkolászó vadembereké mellett, mintha nem is léteznének.

Miután az író megírta az újvidéki és zsablyai, magyarok által elkövetett mészárlással történő magyar szembenézés könyvét, film készült, a felelősöket Magyarországon elítélték, volt akit ki is végeztek.
Ez így félreérthető, elnézést. Természetesen az időrendben legelső esemény a felelősök elítélése és kivégzése volt, közvetlenül a II. vh. után.

Kéretik törölni a felesleges sallangot.

Mint Szabadkai születésű (most már 17 éve M.O.-on élő) had szóljak hozzá én is egy keveset. Sok kommentet elolvastam, de nem mentem végig mindegyiken. Van igazság a cikkben, de sok mindenre nem tér ki.
Már az első törekedésnél, hogy egy erős délszláv államot hozzanak létre az első VH után, amely esetleg kordában tudná tartani a volt központi hatalmakat hibáztak. a Szerb-Horvát-Szlovén királyság egy olyan kevert állam lett, amely sokkal több feszültséget teremtett a térségben, mint azt sokan el tudnák képzelni. Már akkor is rengeteg területi vita volt. Ez az ellentét aztán a 2 VH alatt meg is mutatkozott, leginkább a Szerb-Horvát oldalon.
A 2 VH után jött a felismerés nyugat részéről, hogy a 3 felé bontott államforma nem tud megfelelő stabilitást nyújtani a térségben, ezért támogatták, hogy egy központi vezetésű állam jöjjön létre. Azt, hogy senkinek ne jusson eszébe lepaktálni a szovjetekkel, úgy oldották meg, hogy egy Horvát származású személyt ültettek a "trónra" Tito személyében. Ő aztán be is tartotta a tőle elvártakat. Akik vallási, vagy etnikai hovatartozás címszóval próbáltak dobálózni, azokat mint állam ellenes személyeket azonnal eltávolították a csupasz szigetre(Goli otok). Ez volt a Jugoszláv állam, politikai fegyenctelepe a tengeren. Mindeközben a nacionalista indulatok nem csökkentek, csak épp el voltak fojtva. Nem egy katonai fegyver raktárat raboltak ki a 70-es években, s gondolom nem önön szórakoztatás céljából történt mindez.
Tito halála után a nagy nemzetközi kölcsönök (amiből az ország fen tartotta magát közel 40 évig)megszűntek, s az addigi hitelezők tartották a markukat. Jött Ante Markovic aki megállította az inflációt, s olyan gazdasági politikát vezetett be, amellyel a tagállamok kaptak némi gazdasági szuverenitást Belgrádtól. Ez azt jelentette, hogy Szerbia csökkent haszonnal kellett volna hogy megelégedjen mind a Horvát turizmusból, mind pedig a Szlovén csúcstermékek értékesítéséből, amik azért elég szép pénzt hoztak addig a konyhára.
90 novemberében aztán elkezdődött a cirkusz Knin környékén, a többi pedig már ismert. Belgrádban megválasztják Milosevicset, s a lavina elindult.
Koszovó: nem tudom, hogy a jelenlegi fórumozók közül hányan emlékeznek arra, hogy már a 80-as évek közepén is voltak összecsapások Koszovóban. A TV-ben néztük ahogy a hadsereg és a rohamrendőrök páncélos járművekben flangálnak az utcákon, bár szerintem akkor még senki nem értette, hogy valójában mi is zajlik odalent, hisz egy ilyen méretű háborút senki sem feltételezett még akkor (legalább is mi köznép biztosan).
Majd jött a párharc (nem a szerbek, horvátok, bosnyákok és siptároké, hanem) Oroszország és a Nyugat között. Mindenki próbált szeletet szerezni magának a Balkánon. Egy közös cél volt, Európa közepén nem megengedni egy erős Muzulmán állam létrejöttét. El is odázták ezért a Bosnyák megoldást, hogy minél hosszabban tagolódhasson az ország. Amikor már elég gyengének érezték, akkor megoldást találtak. Mivel a szerbek többször és több ponton nem tartották be az elvártakat, így büntetésképpen a koszovói rendezés során az albánok lettek támogatva. Valóban Koszovót tartják a Szerb kultúra bölcsőjének, s ez fáj leginkább a Szerbeknek, hogy ez lett tőlük elszakítva. A térség mindez mellett elmaradott, jóformán hasznavehetetlen.
A Vajdasági magyarok és a visszacsatolás? a legtöbben nem kérnek belőle. Látván azt az aljas marakodást ami itt zajlik a politikában már megcsömörlöttek a Magyar hazától. Az, hogy anno az állampolgárság nem lett megszavazva részükre, tüske volt a szívükben, de csak megerősítette bennük azt a tényt, hogy a Magyar nemzetnél önelégültebb, fukarabb, pitiánerebb nemzet kevés van. Itt mindenki a saját nagy magyarságával dobálódzik, hogy ilyen ellenálló volt az átkosban stb. Lent apámék is és mi is hetente verekedtünk azért, hogy a magyarokat ne szorítsák ki a goracok a szórakozóhelyekről (aztán kikerültek a háború alatt a fegyverek az utcára, s már nem lehetett szembeszállni velük). Topolyán nem is igazán maradt magyar szórakozóhely a központban.
A lenti Magyarság tisztában van azzal, hogy Ők mindig is Szerbek maradnak az ittenieknek, s idegenek a szerbeknek.
Tito mindenesetre jobb vegyítést csinált mint anno Mária Terézia a Svábosítással. A magyarok óriási számban Jugoszlávosodtak a jobb munkahelyek érdekében. Vegyes házasság esetén a gyerekek 90 százalékban szerb iskolába járnak, még akkor is, ha Kovács, Tóth, Takács a vezetéknevük. A gond nem ott van, hogy rengetegen jöttünk el, hanem, hogy így tüntetik el a magyar nyelvet. Nem kell szlovák nyelv szankció. Amennyiben jobb sorsot kaphat egy szerb iskolát végzett egyén, akkor a szülők ebbe az irányba terelik a gyermeküket. Ezt érdemes lenne Nagybecskerek (Zrenjanin a gyengébbek kedvéért)környékén megvizsgálni. A magát Magyarnak valló lakosság már a 80-as években óriásit csökkent.
Egy szó mint száz a vége a visszacsatolás az nagyon hazafias tett lenne, de nem hiszem, hogy az ott élő Magyarság ezt annyira szeretné.
Munkahelyet itt sem tudunk eleget teremteni. Nem mellesleg az ott élő szerbek többsége már oly annyira hozzászokott, hogy a szociális hálón tengeti életét, hogy nem biztos, hogy valaha hozzá tudnánk őket szoktatni a lapátnyélhez. Nem mellesleg a jelen állás alapján nem kapnánk mást, mint egy második Szabolcsot. Kitelepíteni őket??? Abba azért beleszólna a világ. Részeket kitépni? Egy éket maximum Bácskából, valamint kelet Bánátból, de nem hiszem, hogy ez megoldás lenne.
Valamikor lent emlékszem, hogy bőven lehetett magyar nyelvű könyveket kapni. Manapság már alig elvétve. Itt el tüzeljük a kalóz nyomtatványokat, holott belebélyegezve (a nem nyelvtanilag hibás kiadásokba) szét lehetne osztani a határon túl élőknek, hogy legalább olvasni tudjanak, hisz mint azt Kazinczy mondta "Nyelvében él a nemzet". Ezt kellene elérnünk, hogy a nyelv ne vesszen ki, s akkor talán fennmarad a Magyarságnak egy olyan szigete amely büszkén vallhatja magát Magyarnak, s Március 15-én kihúzva ünnepelheti nemzetiségi hovatartozását.

@Szalahadin:
De a főkolomposokat Titoék végezték ki 1946-ban. A felelősök a Magyar Katonai bíróság elől Németo.-ba szöktek még 1942-ben, a németek pedig nem adták ki őket Horthyéknak. Az amerikaiak hazatoloncolták őket, a magyar kormány szinte azonnal kiadta őket a Jugóknak.

@Szalahadin:
Cseres Tibor A vérbosszú Bácskábant a hatvanas években írta. Magyarország akkor a II. VH-ban a vesztesek oldalán harcolt, későbbi szovjetcsatlós kommunista ország volt. Mindez semmit sem kisebbít Cseres Tibor érdemein, és az is tény, hogy (helyesen) a Hideg Napok felelőseit még a II. VH alatt magyar katonai bíróság előtt részben felelősségre vonták.

Viszont, ha fordított a leányzó fekvése ,mondjuk Hitlerék '45 áprilisában kijönnek a Csodafegyverrel és megfordítják a háborút, akkor a hatvanas években nem kizárt, hogy egy szerb író is előrukkol a délvidéki mészárlások megírásával.

Nehéz kiragadni a közegből a művet.

Ennek ellenére a délvidéki mészárlás olyan szörnyű népirtás, ami ellen a szerb értelmiségieknek is fel kell emelni a szavát, nem írtam, hogy nem terheli őket súlyos deficit.

Elég sokat olvastam a tárgyban. Teleki Júlia, Forró Lajos könyvét stb.

A szocializmus alatti partizánfilmekben manipujlálták a történelmet, mint ahogy a Magyar Népköztársaság filmjeiben is gyakran.

Hidd el, nem csak a történelem nyálasan idealizált része érdekel:-) viszont ha nem próbálod egy másik náció érveit, helyzetét megérteni, akkor bajosan tudsz eredményes párbeszédet folytatni.

Kapásból egy széleskörben ismert értelmiségi, aki felemelte a pusztító szerb sovinizmus elleni hangját, a már fentebb is emlitett Djordje Balasevic.

1. CSetnyik/usztasa
Mindegyik egy kutya

A nagy kulonbseg koztunk es kozottuk, hogy ok kiallnak magukert, mig a magyarokat leszoktattak errol a Kadar rendszerben. Persze minel delebbre megyunk, annal primitivebb es nagypofajubb nepeket talalunk,
Mellesleg az o szemukben Dr. Zoran Đinđić egy arulo volt. Jol is tettek, hogy vegeztek vele.

2. " vajdasagi 2010.12.15. 23:13:46
@Pigsy:
2. A mostani körülmények között a magyarok nagy többsége Magyarország mellé tenné az X-et, az majdnem biztos. De:
a) ez egyrészt azért van, mert a Vajdaságban ma igen rossz a gazdasági helyzet
b) most nem azok a szerb és egyéb szomszédok, mint voltak 20 évvel ezelőtt. Akkor valóban sokkal inkább jó mint rossz volt a viszony arrafelé, noha kilengések mindig vannak ide-is, oda-is. Időközben nagyon sok vajdasági szerb kivándorolt valahova, és sok szerb menekült jött, akik egyenlőre nagyon nem kedveznek a jóviszonynak.
c) a magyarok nagy többsége lojális volt a titói Jugoszláviához. Én pl. nagyon sok Magyarország-Jugoszlávia meccs előtt kérdezősködtem, hogy ki kinek szurkol, és többen szurkolták a Yugóknak, mint a magyar válogatottnak. Pedig igyekeztem a lehetőségek szerint jól végezni a mintavételezést. Szerintem nagyjából 5:3 arányban drukkoltak ilyenkor a Jugoszláv csapatnak. Talán az X-et is ilyen arányban tették volna, ha lett volna ilyen alkalom - persze nem volt.
(Ma egy szerb-magyar meccsen 10 vajdasági magyarból asszem 8 vagy 9 drukkolna az anyaország csapatának.)"

". Azért egy átlagos szerben Koszovó mégis jobban fáj, mint a horvát területek, mert Koszovó valóban az ősi földjük. De lassan majd elmúlik ez a trauma. Mint nekünk Trianon :-)"
Kéretik törölni a felesleges sallangot.
Válasz erre
Thyb 2010.12.16. 09:04:28

Ezzel valami olyasmit mondtal, hogy megelhetesi magyarok. VAgyis nem magyarok , csak magyarul beszelok elnek
a Delvideken? Inkabb tarthatunk egy olyasvalakit magyarnak, aki segiti a magyarsagot, mint azt, aki beszel magyarul, de o inkabb pl. Szerbiahoz tartozna, ha ott kicsit jobb a megelhetes.
MArpedig a gazdasagi fenn es lenn mindig valtozik, aki ma szegeny meggazdagodhat es forditva is igaz.
Nagyon sokan idejonnek hataron tulrol a Csonka- Magyarorszagra osztani az eszt, hogy nem gazdasagi menekultek, hanem elnyomott etnikum. Peldat kellene venni az albanokrol. Ok harcoltak a jogaikert, pedig a kis Albania joval kevesbe tudna ervenyesiteni a kisebbsegei erdeket, mint Magyarorszag.
Azt elismerem, hogy Magyarorszagon is folyik az agymosas evtizedek ota, mi sem vagyunk hibatlanok.

3.

" Pic 2010.12.16. 01:06:06
4. Számukra Koszovó a szakrális múlt miatt tragikus. Ilyen szempontból Trianon.

Sokkal józanabbul látják ma már ezt a dolgot és tudják, hol baltázták el.

Beszélgettem olyan társaságban ahol pont emiatt teljes egyetértésben sajnálták a Magyarokat. :)
"..."Hogy miért sajnálnak minket?
Nos abban a társaságban akkor a vacsora mellett az általáns vélekedés az volt, hogy mi Magyarok ugyanigy fogunk járni a cigányokkal.
Ezt komoly arccal, meggyőződéssel mondták az arcomba. Nem nevettek rajtam/rajtunk Magyarokon. Inkább sajnálatot éreztem. "

Ez naluk is problema lesz, csak meg nem erzekelik. Az albanok a ciganyokkal egyutt basztak ki oket. Mellesleg ez mindenhol problema Europaban. Az agymosott feher nok nem hajlandoak eleg gyereket szulni. Egy talk showban mondta viccesen egy indiai, hogy 50 ev mulva felejtsuk is el, hogy mi az a feher ember....

5.
"Pic 2010.12.16. 01:13:29
Az általános vélekedés szerint a Szerbek rontották el azzal, hogy "rátelepedtek" a többiekre. Ez okozta az alapfeszültséget.

Akár Szerbiában vagyok, akár Horvátországban teljes az egyetértés abban, hogy anno mikor még együtt voltak jobb volt és most is könnyebb lenne "együtt".

Viszont egy vállrándítással elfogadják a tényt, hogy ez sajnos nem így lett és már ezzel kell együtt élniük"
HA Jugoszlavia annyira eletkepes lett volna nem bomlott volna fel tobbszor is

6. Sanyix 2010.12.16. 02:41:21
Elobb szaporodni es kirajzani kell. Es persze megorizni a kulturalis osszetartozast. Miert van az, hogy pl. az USA ban a nemetek (!),zsidok, a gorogok, az olaszok stb. sorolhatnam-megorzik az identitasukat lassan szaz eve?
Ilyen most a vilag.

@Styxx: Javíts ki, ha tévednék, de én egészen mostanáig úgy tudtam, hogy a Hideg napokat írta a hatvanas években, majd várt több, mint 25 évet, hátha akad egy bátor szerb író, aki megírja az ő részüket, nem akadt, ezért a 80-as években nekiállt, és megírta ő. Az a kiadás, amit én olvastam 1987-ből való, akkor elég gyorsan szétkapkodták, őszintén szólva nem tartom valószínűnek, hogy ennek volt egy eredetije a 60-as évekből, na meg úgy nem gömbölyű a könyv fülszövegében lévő sztori sem a közel három évtizedes várakozásról.
Azt nem vonom kétségbe, hogy a szerbek is rengeteget szenvedtek a II. vh alatt, sokszor annyi civil halottjuk volt, mint akár a magyaroknak, akár a dunai sváboknak, akiket a magyarokhoz hasonló középkori kegyetlenséggel irtottak ki. De ha lehet ezért a haló poraiban is ezerszeresen átkozott clemenceaut, meg a saját 25 évvel korábbi soviniszta vezetőiket kellett volna felelősség tenniük, nem a magyar civileket. Ők akarták egy országban összehozni a szerbeket és a horvátokat egy országban, aminek már akkor borzasztó vége lett, lásd az usztasák szintén bestiális kegyetlenkedéseit. Kevesen tudják, de például a jasenováci táborban nem sokkal haltak meg kevesebben, mint az auschwitziben.
De egy másik náció érveit csak abban az esetben szeretném megérteni és elfogadni, ha az nem az én nációm részben fizikai, részben tudati megsemmisítésére, kisemmizésére törekszik. Ez ilyen ösztönös beidegződés, már a távoli őseimet is kevéssé érdekelték a barlangi medve és a kardfogú tigris érvei, ezt biztosan tudom. Hogy honnan? Onnan, hogy itt ülök a notebook előtt és kommentet írogatok. :-)

Egyaltalán nem értem a szerbekkel kapcsolataos negatív megnyilvánulásokat. Az egyész világon használják (persze nem csak a szerbekre) a balkáni, balkanizálódás, balkáni állapotok kifejezéseket. Ezek pedig mint tudjuk pozitív érzéseket kifejező haladó megnyilvánulások. Ugyancsak ide tartozik és messze elismerőek a csetnyik és usztasa fogalmak. Mivel ezek már a horvátokat is bevonják a délszláv magaskultúra körébe, használjuk pozitív jelentésüket gyakrabban.
Katyn kutyafasza volt a csetnik-usztasa barátság megnyilvánulásához ami szép példája a kultúrált, polgári balkáni értékeknek. És különben is a németek meg a magyarok öltek meg mindenkit még azokat is akiket nem. Tito a balkánon össznemzeti hős. Magukénak vallják mindenütt. Brioniban úgy néztek rám mint a rakás szarra amikor a Tito emlékházba nem voltam hajlandó bemenni. Megkérdezték miért és azt mondtam, hogy tömeggyilkos volt. Erre mindenki mosolygósra váltott, hiszen ez nemzeti szokás a balkánon és rengeteg ember szívét melegíti fel a régi mészárlások bája. Csak az idegenvezető nem mosolygott, aki viszont olasz nemzetiségű istriai volt volt a szerencsétlen.

A magyarságnak megroppant a gerince. A 2 vesztett világháború és 1956, valamint a "melléktermékként" bekövetkező menekülthullámok betettek nekünk. A férfiak jelentős része a harctereken maradt, majd 100ezrek mentek el hogy soha többé ne jöjjenek vissza. Jöttek a megtorlások szerte a Kárpát-medencében. 100-ezrek marhavagonokoban Szibéria, Csehország felé. Maniu-gárdák garázdálkodásai, Tito-partizánok vérgőzös őrjöngései.
Véleményem szerint a 2. vh volt a vízválasztó. Az 1. vh után a magyarság összezárt, nem engedett, a kialakult állapotot ideiglenesnek fogta fel.
A 2vh után felismerte, ha életben akar maradni, érvényesülni, akkor meg kell tagadnia magyarságát, fel kell adnia gyökereit, felejtsen el mindent a múltjából és simuljon be az államalkotó népekbe.
Ehhez jött a nagyon kemény mindennapos nyomás az elnyomó hatalmak részéről. Nem látható, de az ottlakóknak a mindennapokban kőkeményen érzékelhető.
Ez a folyamat ma is tart. Utóvédharcok folynak.
Szlovénia, Horvátország magyarsága 2025 körülre teljesen felszámolódik. Szomorú. Szlavóniában az Árpád-kor óta jelen voltak. Egy 1100 éves magyar jelenlét foszlik semmivé.
Nyugat-Magyarország magyarsága ma lényegében 3-4 falura korlátozódik már csak, pedig itt is az Árpád-kor óta létező telepek voltak.
Máshol sem sokkal jobb a helyzet.
A Felvidék magyar lakossága rohamléptekben szlávosodik el, engedve a nem nyílt, de a háttérben lappangó folyamatos nyomásnak. Ez történik a Délvidéken és Kárpátalján is.
Erdély, ahol kicsit archaikusabb viszonyok vannak még ellenáll.
De a Partium bomlik. A városokat már mindenütt elhódította a diadalmas oláhság. Székelyföld áll még, de területileg egyre jobban lecsökkenve. Már ott sem 90% feletti a magyarok aránya.
A maradék Csonkaország szellemileg lepusztulva(főleg Kádár miatt), gazdaságilag tönkretéve.
A fiatalok tömegesen mennek külföldre, soha vissza nem térve, kint alapítanak családot.
Különösen a magyar nők választanak előszeretettel külföldi férjet maguknak(evolúciós beidegződések).
A cigányság aránya folyamatosan emelkedik. És előbb-utóbb a határok megnyitásával meg fognak jelenni nagy tömegben a bangladesi, afganisztáni, filippínó stb menekültek, akikkel már túlcsordultig tele van Nyugat-Európa.
Na, ezek a kilátásaink.
Ha nem embereljük meg magunkat, akkor 70 év múlva nem lesz magyarul beszélő ember.
Össze kell fogni, párbeszédet folytatni az elcsatolt részekkel, együttműködni egyben másban a hódítókkal, de a mélyben építkezni a romokon.
Vállalkozni, a külföldön megszerzett tőkét hazahozni, családot alapítani, gyerekeket nemzeni és felnevelni magyarnak. Ez az alap, erre jöhetne a felépítmény.
és összezárni, összezárni, nem engedni nem engedni, ahogy más is teszi.
Bocsánat hogy ennyire eltértem a cikk eredeti témájától, de ezt ki kellett írnom magamból.

@atlagjancsiba: Kicsit félre értetted a soraimat. Nem a lent élő magyarokkal van a gond mint inkább a környezetükbe betelepített idegen (számomra) nemzetiségekkel.
Nem magyarul beszélő idegenekről írtam, hanem szerbül beszélő Magyarokról. A kettő között elég nagy különbség van.
Magyarországon nem a 40 évben történt agymosás az ami gondot jelent, hanem az, hogy a nemzet mindig is megosztott volt. István idején amikor a kereszténység és a törzsi vallások osztották meg a népet, majd mindahány hódító nemzet telepedett ránk mindig volt hódító közeli réteg és az ellenzék (Törökök, Habsburgok, Németek, Oroszok). Most, hogy nincs külső megszálló, a politikai pártok ugyan úgy megosztják a népet, Aki a helyett, hogy a valós nép érdekeket venné számításba, csak a fürerek által kantált dogmákat képesek nap mint nap hajtogatni esztelenül.
Ugyanilyen megosztott a nemzet a határon túl élőkkel kapcsolatban is. Én éltem a szerbek között és van közöttük jó fej. Van olyan szerb szomszéd lent aki bármikor bármiben hajlandó segíteni, ellentétben egyes magyar szomszédokkal, de itt is él számos roma ismerősöm akik 2x többet dolgoznak mint megannyi magyar. Nem a bőrszín, vagy a nemzetiség határozza meg az ember jellemét. Kétségtelen, hogy arányaiban rosszak az általános mutatók, de ettől még az ember ne kezdjen el általánosítani.
Akik ott lent élnek Magyarabbak sok magyar állampolgárnál. Ott az ember még feláll, ha felhangzik a himnusz, nagy részük az összes versszakot tudja, ellentétben az itt élőkkel.
Nekik a Magyar öntudat még mindig számít.

Ezekben egyet ertek. Az mas dolog, hogy tudjuk, hogy mit kellene tenni, de a lenyeg, hogy mit lehet. "Fejetol buzlik a hal" tartja a mondas. A legfobb gondok az europai civilizacioval vannak. NEm csak Magyarorszag fogy, ha ez megnyugtat, hanem Oroszorszag, Ukrajna, Moldva, SZlovakia, Nemetorszag, Olaszorszag, CSehorszag es Ausztria is.
Franciaorszag,Spanyolorszag es Skandinavia sok bevandorlot enged be, amik a statisztikaban novekedest produkalnak. Anglia viszont tulnepesedik, bar itt 50-50% a bevandorlok illetve az oslakossag szaporodasa miatt.

2. A videki eletet kell preferalni. Ha a magyarsag elveszik a videken, akkor a varosokban is el fog veszni. Minden varos kihal bevandorlas nelkul.

3. Hat igen. Kadarek alatt kb. 3 millio abortuszt vegeztek el, azota evente kb. 45 000 et, es ezt foleg a tobbsegi etnikum vegzi.

@Thyb:

Nyilvánvaló hogy az "őslakos" szerb különbözik a most bevándorolt szerbektől. Sikerült egy kis nyugatias kultúrát magukra venni az elmúlt 200 év alatt.
Ettől még ahogy érzékeltettem a "Mirko és Zoran" példákkal, az alapvető helyzet a következő volt:
Lehetünk akár barátok is, de ahhoz neked kell alkalmazkodnod. Tanulj meg szerbül és beszélgethetünk, mert én ugyan nem fogok megtanulni szerbül.
Érezz jugoszlávul és nem lesz probléma. Menj szerb iskolába, add a lányod szerb férfihoz és tök jóban leszünk.

@atlagjancsiba:

Az elveszett területeken viszont pont a városok a létfontosságúak! A kultúra a közigazgatás központjai, a beolvadás melegágyai.
Erdélyben már az összes nagyváros elveszett. És a Délvidéken is.
A magyarság központja ma már nem Újvidék és nem Szabadka, hanem Zentára hátrált.
innen majd tovább hátrál Kanizsára.
És aztán vége, nincs tovább hátrálni. Csak Horgosra.

Magyarnak lenni nem annyi, mint felallni, ha hallod a himnuszt. Ez olyan, mint az, aki karacsonykor kereszteny, vagy mint aki karacsonykor 3 napig etelt oszt a hajlektalanoknak, aztan sz..ik rajuk egesz evben.

Mellesleg lattam 90 es evek elejerol filmeket a haborus Boszniarol. NAgyon szep hazak, jol megmuvelt kertek, es megis egymasnak estek az emberek. Persze a rablok mas falvakbol jottek, de megiscsak a sajat nemzetisegedben bizhatsz meg leginkabb.
Persze en is ismerek dolgozo ciganyokat, de nekik ki is kellett szakadniuk abbol a "kulturabol". Ciganynak lenni is inkabb kulturalis tenyezo, mintsem borszin (lasd az ir ciganyokat).

Ezt a tokeletes egyseget felejtsetek el. Mindig minden nemzet megosztott, kiveve ha a torkunkon a kes. Mindig van belso ellenseg. Magyarorszag mindig is akkor mukodott jol, ha eroskezu vezetoi voltak, Ilyen a karaktere ennek a nepnek.

@Rothstein: Igen, többnyire így működik, bár azért én szép számmal ismerek ellentétes példákat is(na nem az újonnan betelepített szerb menekültek köréből, bár ott is volt pár szlavóniai család akik alkalmazkodtak az utcabéli magyar többséghez).
Az első világháború után betelepített szerbek nagy arányban tanultak meg magyarul, leginkább akik túlnyomórészt magyarlakta helységekbe, közösségekbe települtek. Ott, ahol teljes szerb településeket alapítottak, ott ilyesmi szóba sem jöhetett.
Húgomra kicsit dühös voltam amiért mindkét gyerek szerb iskolába ment, de azért beszélnek magyarul (anyám csak így kommunikál velük) na meg németül és angolul is.

"Nyilvánvaló hogy az "őslakos" szerb különbözik a most bevándorolt szerbektől. Sikerült egy kis nyugatias kultúrát magukra venni az elmúlt 200 év alatt.
Ettől még ahogy érzékeltettem a "Mirko és Zoran" példákkal, az alapvető helyzet a következő volt:
Lehetünk akár barátok is, de ahhoz neked kell alkalmazkodnod. Tanulj meg szerbül és beszélgethetünk, mert én ugyan nem fogok megtanulni szerbül.
Érezz jugoszlávul és nem lesz probléma. Menj szerb iskolába, add a lányod szerb férfihoz és tök jóban leszünk. "

Eppen ez a problema. Ha o felteteleket szab, akkor nem kell a baratsaga. Ilyen esetek Mo. is vannak. Ha nem gondolkodsz ugy, ahogy elvarjak bizonyos munkahelyeken, akkor nem vesznek fel. Donts el mi a fontosabb: az identitasod vagy a behodolas. Aki behodol, azt senki se veszi komolyan. Sot lesajnalnak majd a hatad mogott es ki is rohognak. Szerinted hany alban tanult meg szerbul Koszovoban?

@Thyb: í

Nyilván vannak ellenpéldák. De kevés.
Egyenlőre én megteszem ami tőlem telik(egzisztencia teremtés, majd min 3 gyerekes család), de ennél több kell.
Ötleteim lennének, de pénz nincs rá elég. Ilyen projekteket amúgy sem lehet egyedül csinálni.
Dehogy ne offoljak annyit, mi a véleményetek a Magyar Remény Mozgalomról?

@atlagjancsiba: Nem minden falut értek atrocitások a háborús övezetben. A délszláv háború gócpontjai mindig a kevert etnikumú részeken voltak. Senki nem ment el 20 faluval arrébb cirkuszolni, amikor azt megtehette a szomszédban. Akik járnak Horvátországban, azok láthatják, a tengerpart környékén (főleg Knin környékén), hogy az egyik falu teljesen szét van lőve, míg 2 faluval arrébb ebből semmi sem látszik.
A kert művelés már a háború előtt is megvolt, azóta pedig tovább erősödött, hisz a minimális bérekből szociális juttatásokból az emberek nem tudják fenntartani magukat. Az megy a konyhára, amit megtermelnek, az ólban tenyésztenek maguknak. Ez Vajdaságra kimondottan igaz. Amennyiben valamiből túltermelek, akkor cserélek valamelyik szomszéddal. Persze van aki ott is a piacról vásárol, de ezt nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, leginkább vidéken, ahol jelentősebb a munkanélküliség.

Azert Bosznia es Horvatorszag az hegyes-volgyes videk (nehezebb a kozlekedes), a Delvidek meg siksag.

A varosok kihalnak bevandorlas nelkul. Ha videken megmarad a magyarsag, akkor meg fog maradni. A magyarorszagi helyzet eppen ezert veszelyes, mert a tobbsegi etnikum videken fogy.

@Rothstein: Igazán szólva eddig nem is foglalkoztatott a téma, de most átfutottam rajta. Nos, a pontok amiket megfogalmaztak korrektek, bár nem értem, hogy miért a jobbiknak kell (legfőképpen) kiállni a mozgalom mellett, hisz az aktuális kormány ezzel kampányolt éveken át.
Az irodalmi pályázat előtt fejet hajtok. Ezzel pedálozom már közel 10 éve, hogy így tartsuk meg a magyarságot. Irodalmi pályázatok, a nyerteseknek a szünetben (nyári/téli) kollégiumi szállással megmutatni Budapestet, Balatont, Hortobágyot stbstb. Ezzel lehetne velük megismertetni az örökségünket/örökségüket.
Közös képviselet a külföldi magyaroknak? Valamikor létezett egy olyasmi; hogy Magyarok Világszövetsége. Nem kell ide új dolog, csak ezt feleleveníteni. Én voltam Tatán a sport táborban Székelyekkel, Felvidékiekkel, Erdélyiekkel közös táborban, pont ennek a szövetségnek a rendezésében még 93-ban. Ebbe kellene csak életet lehelni.

Én most lépek. Meghívott egy olasz kollégám magukhoz ebédelni(imádják a házi kolbászt amit viszek nekik ;). Köszönet az építő jellegű társalgásért.
Szívesen folytatom bármikor. Csak a vége már itt nagyon off volt a blog témájához képest.

@Thyb: Írtam neked privátot ;)

@atlagjancsiba: A legnagyobb gond, hogy csak a város nyújt munkalehetőséget. Nem olyan régen volt lent egy uniós pályázat a mezőgazdasági fejlesztésekre, de ezt gyönyörűen elbagatelizálták. Sógor koma alapon kerültek a pénzek kiosztásra. Bizonyos vidéki részeken, mint pl a Gunarasi tanyavilág a fiatal vagy beáll parasztnak, vagy szedheti a cókmókját valamelyik városba, mert a környék más megélhetési formát nem hagy. Sajna a magángazdaságok az évek óta tartó szegénység következtében leamortizálódtak. Új gépekre nem nagyon futja, a régiek kezdenek teljesen tönkremenni. Nincs miből folytatni. Mivel a legtöbbjük pótlásként a munkanélküli segélyt használja, így kölcsönt sem vehetnek fel. Nem mellesleg a mezőgazdaság ki van téve az időjárás viszonytagságainak.
Az tény, hogy a vidéki falvak maradtak meg etnikum szempontjából leginkább tisztának, de a népesség rohamosan fogy, s egyenlőre semmilyen koncepció nem létezik, amely ezt a fogyást megállítaná.

@Szalahadin:
Hideg napokra gondoltam, én írtam el, bcs. Abban teljesen egyetértünk, hogy jó lett volna ha 87'ig, mi több, most 2010-ig megírta volna egy szerb ember fair módon a délvidéki mészárlások történetét. Természetesen Tito alatt is volt egy csomó tabutéma, köztük, ez a számunkra leginkább fájó is.
Ez viszont nem mond ellent annak, hogy volt és van egy jelentős számú szerb, mondjuk úgy "európer" , ha simán negligálod őket, mert úgy érzed, nem teljesítettek eleget, akkor nincs kivel megoldásokat keresni a hogyan továbbra.

Még a szélsőségesek gondolkodását is érdemes megpróbálni megérteni (ami nem azt jelent persze, hogy elfogadni).
Mondjuk a Mandineren, és a szlovák (eredetileg) fociblogon volt egy ilyen poszt nemrég. Szerintem tanulságos.

"...mucsai (gucsai:-)) tirpákságát..."
:-) Valószínűleg tudtodon kívül sértetted meg a magyarországi szlovákságot. Ugyanis a tirpákok az alföldi (Nyíregyháza környéki) szlovákok gyűjtőneve. Én sem tudtam néhány évvel ezelőttig, mikoris nyíregyházi barátnőm kikérte magának a jelzőt :-D.

A "gucsai" kiszólás páratlan jóra sikeredett!

@zsok:
Így van, nem volt szándékos. Ha minden szó eredetéig visszanyúlnánk, elég sok szankszritot, etruszkt stb. sértenénk meg. A Barátnőd remélem azóta megenyhült és örülök, hogy a mucsa-gucsa tetszett:-)

@zsok:

"Valószínűleg tudtodon kívül sértetted meg a magyarországi szlovákságot."

Amúgy szlovákok élnek a Vajdaságban is. Erről sem tud az átlagmagyar.

"mucsai (gucsai:-))"

A gucsai (= tényleg elég egyszerű, lakodalmas rézfúvós) zene hívei meg már meg sem sértődnek. :-)

www.guca.rs/

@Maisie MacKenzie: én kedvelem a gucsai zenét - (nagy célom, hogy jövő nyáron végre valahogyan lejussak oda!) a magyar mulatós zenével ellentétben, amitől a hidegfrász kiver.
de ez már OFF volt. sorry.

Mária Terézia katolikus buzgalmában sokat zaklatta a szerbeket az unióval. Az üldözések az elégedetlen szerbeket lázadásra birták és Nagyváradon Szegedinác Péter vezérlete alatt fegyvert fogtak.

Hétezer magyar harcos indult ellenök, kik legyőzték a felkelőket és a vezért kerékbe törték. Ekkor a szerbek vallási üldözése egész erővel kitört, papjaikat elfogták, templomaikat, zárdáikat elvették és ők 1750. fellázadtak, de ismét leverettek s minthogy az üldözések ellenök tovább folytak, 1751. Horvat és Tököli vezetése alatt

100,000 szerb kivándorolt Oroszországba és Kijev s Odsák között telepedtek le (Új-Szerbia); 1753. Preradovics és Sevics alatt még egy csapat vándorolt ki Oroszországba, hol nemzetiségüket elvesztve, egészen eloroszosodtak.

Ezen tömeges kivándorlások folytán Mária Terézia 1751. egy pátenst adott ki a szerbeknek, melyben igérte, hogy az unióra való törekvéssel felhagy, de az ígéret nem teljesült, a vallási zaklatás tovább folyt és midőn azt parancsolták nekik, hogy harcosaik nemzeti öltönyüket levetve, katonai egyenruhát öltsenek, 1755-ben 15,000 szerb harcos fellázadt és Kengjel őrnagyot választották vezérükké. A bécsi udvar békekövetséget küldött a lázadókhoz, de ennek tagjait megölték. Midőn Mária Terézia látta, hogy a szerbekkel erőszakkal nem boldogul, egy bizottságot küldött ki a szerb ügyek rendezésére és 1770. kiadta a Regulamentum constitutionis Nationis Illyricae és 1779. a Declaratorium Illiricum címü pátenseket.

@Pic: Ezert jarok Zagrabbol Belgradba magyar rendszamu kocsival :))

www.magyarszo.com/fex.page:2010-05-16_Uj_lakok_a_martonosi_Ligetben.xhtml

"– Körözött bűnöző is volt a betelepültek között, őt sikerült lefülelni. A faluban megszaporodtak a bolti lopások, már a helyi közösség épületében és a pékségben is történt rendbontás. Én úgy gondolom, hogy valaki ide küldte őket Martonosra, ígért nekik fűt-fát, és most követelőznek. A helybeliek hosszú ideje árulják a lakatlan házakat, tudjuk, milyen a gazdasági helyzet, tehát nem válogatják meg, kinek adják el. Azután meg azzal vádolják a helyi közösséget, hogy mi beengedjük az idegeneket. A törvény az egész ország területén szabad mozgást biztosít minden állampolgárnak. Mi nem tudjuk megakadályozni, hogy ide jöjjenek – mondta a faluelnök.

A messziről érkezettek azonban sok keserűséget, bosszúságot okoznak, eltömik a vízelvezető csatornát (pedig Martonos nagyon belvizes terület), a nyitott kanálisokba engedik a bűzlő szennyvizet, és előfordul, hogy a járdát használják illemhelyként – még fényes nappal is.

Hogy a gyerekeik járnak-e óvodába, iskolába? Nem. De (a helyi közösség elnöke szerint) a bőséges gyermekáldás miatt tizenöt-húsz éven belül a lakosság nemzeti összetétele jelentősen megváltozhat a településen."...

"Ezzel szemben az Európa Tanács megállapítása szerint: Szerbiának mintegy 150 ezer személyt kell visszafogadnia. A testület jelentése hozzáteszi, hogy Belgrád ebben az ügyben 2002 óta gyakorlatilag semmit sem tett.

Koszovói albánok által elűzött cigányok várakoznak kitelepítésre, akik mégis maradtak azokat Európa legnagyobb ólombányájának a helyén kialakított táborba zárták, ahol 5 évig éltek a súlyosan szennyező nehézfémek között

A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a visszatoloncolódó romák 60-70 százaléka a ma már független Koszovóból származik, márpedig oda a cigányok nem térhetnek vissza. Egyrészt, mert szerb állampolgárok, és ezért a koszovói hatóságok megtagadják befogadásukat, másrészt, mert maguk a cigányok sem akarnak visszatérni szülőhelyeikre, mivel félnek. A félelem onnan származik, hogy a kilencvenes évek második felében, a koszovói háború idején a cigányok a szerb reguláris erők egyfajta szabadcsapati voltak. Jutalmul megkapták az elűzött albánok házait, amelyekből viszont a belgrádi adminisztráció visszavonulása után menekülniük kellett.A kialakulóban lévő helyzet amekkora teher ez Belgrádnak, akkora lehetőség is a Délvidék etnikai arányainak végleges megváltoztatására, a magyarság kiszorítására. A visszatoloncoltak és a koszovói szerb menekültek együtt hatalmas tömeget jelentenek, betelepítésük megpecsételi a délvidéki magyarság sorsát. És ez már a betelepítések második fordulója lesz az elmúlt 15 évben. Az 1990-es években a délszláv háború nyomán több mint 200 ezer, Horvátországból és Boszniából menekülő szerb érkezett a Délvidékre. Tíz évvel ezelőtt Szabadka lakosságának még fele magyar volt, most már csak 38 százaléka az. Tegyük hozzá, az akkori menekültek is idegen területekről érkeztek, soha nem is éltek magyarokkal, nem is láttak magyarokat. Többségük mindmáig nem tudta fölvenni azokat a szokásokat, amelyek mindig is jellemzőek voltak a Délvidékre. Nem véletlen, hogy az utóbbi évek folyamatos magyarellenes támadásait is ők követték és követik el."

Hadd osszam meg a tapasztalataimat.Igazából azt a címet is adhatnám a mostani kommentáromnak,hogy miként veszítsük el az identitástudatunkat és miként kerüljünk az önazonosítás olyan súlyos krízisébe,hogy a végén magunk se tudjuk minek valljuk magunkat.Nem akarok senkit sem bántani,ez a magyarországiaknak szól.A lényeg az-mivel nem akarok regényt írni-,hogy bár lehet hogy a saját szerencsétlenségemből adódóan,de az általam "megismert" magyarországiak 85%-ának baja volt a származásommal,sokan közülük kimondottan sértegettek is,sőt nagyon súlyos dolgokat vágtak a fejemhez(Yugo,szerb geci,és társai).Azokkal,akik nem baszogattak,azokkal sem tudtam normálisan társalogni,mert akkora különbség van egy vajdasági magyar és egy magyarországi között,hogy hihetetlen.Egyik kommentelő megjegyezte,hogy agymosottak azok a vajmagyarok,akik nem akarnak magyarországhoz csatlakozni.Kedves Valaki,engem sosem neveltek magyarellenes hangulatban.Az "anyaországi" emberek gyűlölködése tett olyanná,amilyen vagyok.Higgyjétek el Barátaim,nem tudom minek valljam magam :D Szerb nem lehetek,hisz magyar az anyanyelvem.Bár embertanilag hasonlitok rájuk,szinte mindig azt hiszik hogy az vagyok,a testalkatomból is kifolyólag,de teljesen mellékes:Az őseim nem szerbek voltak,igy ez az opció kilőve.Magyarnak is nehéz vallani magam ez a sok sértés után,és én nem vagyok,mi nem vagyunk olyanok mint ők.Ezek után döntsétek el:D A sors iróniája,hogy pont egy szerbre számithattam,amikor komoly bajba kerültem egyszer külföldön,és zemljáknak hivott.Nem védek senkit,leirtam a tapasztalataimat.Érdekel a ti véleményetek is..

@Mihályló: Még annyit hozzátennék,hogy mindkét nemzet (Szerb/Magyar) gyűlölködésében volt részem,mielőtt valaki "árulónak" bélyegezne meg engem :) Megintcsak mondom,nem védek én senkit

@Mihályló:
Egy másik blogon merült fel bennem ez a pszichés probléma, bár ott a külföldre távozókról volt szó. De ott is azt boncolgattam, hogy felnősz X környezetben, mindazzal a nyelvi kulturális, magatartásbeli készlettel, ami arra az adott helyre jellemző, majd önszántadból távozol Y helyre, ami -bár Vajdaság-Mo. esetében keskenyebb tán a szakadék, mint mondjuk pl. Mo.-Skócia- szóval odamész egy teljesen másik kulturális nyelvi ésatöbbi közegbe, és hogy mennyire nehéz ott, még ha sikerül is teljesen adaptálódnod. Szimplán a gyerekkori emlékek szintjén is fennáll az eltérés. Hogy ettől fogod-e valaha is annyira odatartozónak érezni magad, mint ha ott maradtál volna X-en.

Fogalmam sincs, hogy sikerült-e kihámoznod ebből azt, amire gondoltam. De ez roppant elkeserítő. Még akkor is ha én pusztán elméleti síkon foglalkozom vele, mert ott fogok ülni egész életemben X helyen.

@neccharisnyás útonálló: Tökéletesen átérzem mire célzol.Én is ingázom külföld és itthon között,sőt töltöttem hosszabb időt is külföldön.Ott (is) sikerült ilyen tapasztalatokat szereznem.A honvágy pokoli érzés,ugyanakkor a hazatérés is elkeserítő sok esetben,DE,akármennyire sokkol a látvány egy-egy hazatérés után,akárhányszor közelitek az országhatár felé kocsival egy hosszabb távollét után,mindig zakatol a szívem,valami megmagyarázhatatlan dolog ez.Ezt csak az érzi,aki olyan cipőben van mint én vagy te.Visszatérve a fenti kommentemre,erősebb a Vajdasági identitásom,és mondok valamit,ami miatt köpködni fognak rám egyesek:Nem igazán érdekel mi történik magyarországon,akkora pofonokat kaptam tőlük(igen,mert ez jobban fáj,mintha egy másik nyelvű néptől kapnám),amitől sosem fogok feltápászkodni.Tudjátok,ez a hozzáállás miatt nem kevés vajmagyar vallja magát szerbnek,és nem kevés gyűlöli szívből az anyaországi embereket.Én pedig,e két(Szerb-Magyar) nép között vagyok a mosolygó harmadik,és nevetek azon,hogy miért jó gyűlölködni,amig én az egzisztenicámat épitem :D Nem gyűlölök én senkit,csak hagyjatok békén a nacionalista szarásokkal :D

Hát igen....

Az anyaországtól elszakadás miatt az erdélyi és a vajdasági magyarok között is összetartás van.

Ez "itthon" viszont nem divat. Sajnos már a cocializmus időszakában sem volt divat az össztartás. Az elmúlt 20 év erre csak rátett.
A sok átvett és rosszul értelmezett liberális dogma eredményeképpen itthon kialakult liberális maszlagot (ami egy nagy "fafság") folyamatosan sulykolják az emberekbe, hogy:

"Csak te számítasz. Csak magadra számíthatsz. Mások nem számítanak. A közösséggel se törődj, az sem számít. BÁRMIT megtehetsz, sz..rd le a többieket. Következménye nem lesz. Ha valami neked jó, de olyan áron, hogy az sok más embernek nem jó, ne érdekeljen. Lépd meg."

Na ez a baj.

Ez a közeg és helyzet nekünk itthoni magyaroknak sem jó, de megszoktuk, tűrjük és próbálunk benne túlélni.

A többi "kívülről" érkező, idelátogató magyarok ezt nem értik, nincsenek ehhez az ellenséges környezethez hozzászokva és nem is tudják megszokni azt. ezért szaladnak bele könnyebben pofonokba.

5. ponthoz:

Mit gondolsz miért kellett Jugoszláviának szétesnie egy véres háborúval?

CIA és BND közreműködéssel...

Elcsatolt részek, Antimagyarizmus :: 2010-12-27. 12:12
Mulasztás, otrombaság vagy provokáció? - Szabadkai főtéri szilveszterezés: Egy koncert, az is szerb nyelvű

Az idei szabadkai főtéri újévvárás, a városvezetők szavai szerint, szerényebb lesz, mint az eddigiek. Így is elköltenek egymillió 200 ezer dinárt, ami azért igencsak csinos summa, főleg ha figyelembe vesszük a szabadkai polgárok drámai méretű elszegényedését.
Az előző főtéri Szilveszteri hangversenyek „etnikailag vegyesek” voltak, akadtak szerb és magyar előadók egyaránt. Idén csak egy koncertre kerül sor. Dušan Svilar szerb könnyűzenei énekes lép fel. Egy olyan városban, amelyben 59 ezer magyar, 38 ezer szerb, 16 ezer horvát és 16 ezer bunyevác él (a többi, kisebb számú nemzetiség mellett).
Ha már a tékozló szabadkai önkormányzatra most jött rá a (kvázi) spórolhatnék, vajon az 59 ezer magyar között egyetlen tehetséges amatőr előadót sem lehetett találni?
Svilar ellen semmi kifogásunk, de az a tény, hogy egyetlen magyar fellépője sem lesz a főtéri szilveszterezésnek, azt bizonyítja, hogy a Szabadkát vezető Demokrata Párt és kiszolgálói immár az etnikai egyenrangúság látszatára sem adnak. A szerb dominancia fitogtatása folytatódik. Sajnos, mindehhez a városvezetés magyar tagjai is szégyenteljesen asszisztálnak.
Az Magyar Remény Mozgalom nevében:
Setyerov Zorán alelnök; László Bálint elnök
(Kuruc.info)

"3.) A szerbek túlnyomórészt vérengző, primitív, hőzöngő soviniszták."

IGEN! Tudom mert nekem van egy csetnik főnökasszonyom, annak pedig van egy boszanac barátnője. És elég veszélyesek. A főnökömtől még az évek óta ott dolgozó magyar munkatársaim is rettegnek. Nem mernek neki szólni még akkor sem ha komoly probléma adódik. Kis kérésekről szó sem lehet, baj és kirugás lenne belőle. Olyan kis dolgokat sem mertek a munkatársaim tolmácsolni hogy "szeretném ha kioldaná a facebookon a tiltást" attól féltek azonnak kirugná őket is. Én próbáltam azután forditó programmal sms-ben de semmi reakció, magyarnak csak a munkája kell, nem néznek minket emberek, nem is válaszolt és a tavalyi tiltást sem oldotta ki. WC-re magyart nem enged el szüneten kivül, mig a góracok boszanacok szerbianacok akkor mennek és addig maradnak amikor és ameddig csak akarnak. Magyar ha csak kicsit is lemarad kirúgja nem nyújt minden áldott nap 120%-ot, mig az övéi alhatnak a munkán. Viszont vannak szép pöttyök (anyajegyek) az arcán amit kizárólag a boszanac barátnője és az egyik munkás aki a szeretője, érinthet és csókolgathat, más nem. magyar ne is álmodjon róla.
A boszanac batátnője pedig az még rajta is túl tesz csak nincs akkora hatalma és befolyása. Kezdjük avval talán hogy tényleg nagyon brutálisan hangos, rendszeresen orditozik és a hangja (bárénekesnő) vagyis olyan hogy bár ne hallanád mély és érdes borzalmas. dee van egy rosszabb tulajdonsága is, ha valahol egeret vagy patkányt talál azt megfogja zsebre vágja és aztán egy óvatlan pillanatban akit ér annak a nyakába ölébe dobja, akár reggeli közben is. Nem vicc hogy verekedős.. simán megverne bárkit akivel összeakad és gyengébbnek lát.. Amugy gyáva, férfival vagy hasonló súlycsoporttal nem verekszik. Facebookon ugyan nem tilt de ismerősöket sem igazol vissza. Biztos nem tudja hogy kell. Van még valami 39 éves és intim betétet használ tampon helyett. Tamponról nem is hallottak.
A probléma hogy ezek az esetek nem egyediek. Sajnos mindegyik ilyen.