Slobo: Most pedig tekintsenek meg egy tanulságos jelenetet a nyelvről!

Perhan: Kedves nézőink! Mindaz, ami elbizonytalanít minket, átlagembereket, idáig ugyanúgy elbizonytalanította az irodalmárokat és a tudós lingvistákat is. Ezért látogattunk el Čajničébe, a Nyelvtudományi és Irodalmi Intézetbe…

Nele: Irodalmi és Kisipari Telekommunikációs Intézet, čajničei székhellyel.

Perhan: Interjúalanyunk Doktor Főnév Nermin… 

Nele: Professzor Doktor Főnév! A Čajničei Irodalmi és Kisipari Telekommunikációs Intézetből. Ahol Professzor Doktor Névmás Nenaddal és Professzor Doktor Vessző Stjepannal egy korszakalkotó következtetésre jutottunk, miszerint a nyelvészetben idáig tévesen beszéltek szerbhorvát avagy horvátszerb nyelvről, mivel valójában hat eltérő nyelvről van szó... Tehát hat nyelvről beszélünk! A szerb, a horvát, a bosnyák, a hercegovinai, a monte és a negró nyelveket különböztetjük meg. Hogy a nézőknek is egyértelművé tegyem, legjobb ha mindezt egy példával igazolom. A lingvisztikában egyébként is kiemelkedő szerepe van a példálózásnak. Egy egyszerű, pusztán alanyból és állítmányból álló mondattal szemléltetem forradalmi nyelvtudományi felfedezésünket: „Én olvasok.” – ugye ezt szerbül mondtam. Mindez horvátul teljesen másképp hangzik: „Én olvasok.” Bosnyák nyelven az előző két változattól még eltérőbben mondják: „Én olvasok.” A hercegovinai nyelv talán még érdekesebb. Jelentős számú hasonló, szinte azonos szemantikus konnotáció fedezhető fel, mint a bosnyákban! Hercegovinaiul így hangzik ugyanaz a mondat: „Én olvasok.” A negró nyelv talán a legérdekesebb. Szerintem egy laikus számára kitalálhatatlan, hogyan hangzik a példamondatunk negróul. Ön mit gondol, hogyan mondjuk negró nyelven e mondatot? Haló!

Perhan: Parancsoljon.

Nele: Ön szerint hogyan hangzik negró nyelven ez a mondat?

Perhan: Melyik mondat?

Nele: Hát ez a mondat, amit én olvasok, hogyan hangzik negróul?

Perhan: Az „Én olvasok”-at hogyan mondjuk?

Nele: Igen.

Perhan: „Én olvasok.”

Nele: Hihi, teljesen téves! Most nagyon figyeljen! Negróul így mondják: „Én olvasok.” A monte nyelv pedig teljesen eltér az összes korábban elhangzott változattól. Montéül ezt úgy mondják, hogy... hmm, lássuk csak, rögtön odalapozok a jegyzeteimben: „Én olvasok.” A tisztánlátás érdekében, valamint, hogy megértsék a fordítók szerepének a jelentőségét akár a szokásos, mindennapi életben is – utcán, üzletben, benzinkúton stb. –, szóval mindezek szemléltetésének kedvéért forgattunk önöknek egy kisfilmet Čajničében. Amikor két, egymás nyelvét nem beszélő személynek segít egy tolmács. Megkérném a stábot, hogy indítsák el a filmet. Indíthatjuk? Meg tudná kérni a műszaki személyzetet, hogy indítsák el a filmet?

Perhan: Milyen filmet?

Nele: Amelyiket Čajničében forgattunk.

Perhan: Indítsátok a čajničei filmet.

Narrátor: A bolti eladó monte nyelven beszél, míg a vásárló lány bosnyákul.

Bolti eladó: Jó napot!

Vásárló: Kérek egy teát.

Narrátor: Nagyon nehéz a bosnyák nyelvet megérteni.

Bolti Eladó: Nem értem, mit tetszik kérni?

Vásárló: Teát, egy teát.

Narrátor: A teát montéül másképp mondják.

Bolti eladó: Tea? Nem inkább tojásra gondol?

Vásárló: Nem, tea.

Bolti eladó: Főnök! A kisasszony valamit szeretne tőlem megkérdezni, de én nem értem.

Üzletvezető: Parancsoljon!

Vásárló: Egy teát kérek.

Üzletvezető: Egy… [A szótárt lapozza] azt mi úgy mondjuk, hogy: Tea!

Narrátor: Pontosan.

Üzletvezető és Bolti eladó: [Kórusban] Tea!

Üzletvezető: Miért nem mindjárt így mondta?

Narrátor: Montéül tehát úgy mondják: tea, míg bosnyákul a neve: tea. A következő életképben a lány szerbül, míg a fiatalember hercegovinaiul beszél.

Fiatalember: Szia!

Narrátor: Tipikus hercegovinai üdvözlés.

Fiatalember: Szeretne velem meginni egy kávét?

Lány: Nem értem.

Narrátor: Persze, hiszen eltérő nyelveken beszélnek.

Fiatalember: [Lassan artikulálva, gesztikulálva] Szeretne velem meginni egy kávét?

Narrátor: A kávét másképp mondják.

Tolmácsszolgálatos: Jó Napot! Segíthet a tolmácsszolgálat?

Fiatalember: Kitűnő, pontosan önre van szükségünk!

Tolmácsszolgálatos: Parancsoljon.

Fiatalember: Meg tudná kérdezni a hölgytől, hogy meginna-e velem egy kávét?

Tolmácsszolgálatos: [Lassan artikulálva, gesztikulálva] Ööö... Szeretne meginni vele egy ööö… [Narrátor: Használjunk szótárt!] …kávét?

Lány: Igen, természetesen.

Fiatalember: Mit mondott?

Tolmácsszolgálatos: Azt mondta, hogy: „Igen, természetesen.”

Fiatalember: Legyen szíves kérdezze meg, hogy indulhatnánk-e azonnal?

Tolmácsszolgálatos: Ööö. Azt kérdezi, hogy szeretne-e azonnal indulni?

Lány: Mindenképpen.

Fiatalember: Mit mondott?

Tolmácsszolgálatos: „Mindenképpen.”

Fiatalember: Akkor induljunk!

Tolmácsszolgálatos: Egy pillanat. A szinkrontolmácsolás tizennyolc dinárba kerül! Volt ugye két alany, három állítmány és egy időhatározó.

Fiatalember: Semmit nem értek abból, amit mond! Hihi.

Narrátor: Ezért rendeljék meg a Bosnyák–Hercegovinai–Monte–Negró–Szerb–Horvát Szótárt egyetlen kötetben. Ideális a vegyes házasságokhoz!