Paravinja-ügy
Horvátország- Szerbia - Bosznia
Hetek óta egy minden bizonnyal elkövetett, szörnyű kéjgyilkosság borzolja több jugoszláv utódállamban a kedélyeket. Szinte biztos, hogy egy tizenhét éves lányt ölt meg egy kamionos, ám az áldozat teteme még nem került elő. Dragan Paravinja 2011 június 7-én vette fel a teherautójával autóstopos áldozatát, Antonija Bilićet a dalmát tengerparti Šibenik közelében, de szárazföldi útszakaszon. A rendezett családi hátterű, szolid viselkedésű lány napokig nem adott életjelet magáról és szemtanúk alapján a horvát nyomozók valószínűsítették, hogy a nyerges vontató sofőrje, aki egy híd mellett felvette, Dragan Paravinja (43). Miután leellenőrizték a gyanúsított előéletét, kiderült, hogy a lány szörnyű végzetére sajnos alapos okkal számíthatnak.
Rendőrségi akció az áldozat felkutatásáért. A kis képen a kéjgyilkosság gyanúsítottja, Dragan Paravinja.
A Belgrádhoz tartozó Zimonyban született férfi ugyanis egykor családjával a közeli, vajdasági, konkrétan dél-szerémségi, ám szintén Belgrád agglomerációjához tartozó Nova Pazován élt (a rokonság másik része pedig a közeli Stara Pazován), ahol Paravinja 2000-ben a kamionja sofőrfülkéjében megpróbált megerőszakolni egy magához csalt, 37 éves nőt, de az áldozatának sikerült elmenekülnie. Ezért Paravinját a szerb legfelsőbb bíróság jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte, azonban ő a végrehajtás elől Horvátországba szökött, ahol megszerezte a horvát állampolgárságot.
Paravinjának kedvezett az, az elsősorban a horvát függetlenségi háború magasrangú tisztjeinek a megsegítését szolgáló jogi kiskapu, miszerint a horvát törvények tiltják az ország állampolgárainak kiadatását Szerbiába. Időközben az is kiderült, hogy Paravinja ellen szintén erőszakos szexuális bűncselekmény miatt a szerb fennhatóság alatt álló Boszniai Szerb Köztársaságban (Republika Srpska) is indítottak büntetőeljárást, azonban onnan is sikerült kereket oldania.
A lány eltűnését követően a férfi szabadságot vett ki munkáltatójától, azzal az indokkal, hogy családjához utazik Szerbiába, temetésre. Miután a hatóságok kiderítették, hogy ez nyilvánvalóan hazugság, ugyanis szökése óta nem járt Szerbiában – hiszen ott érvényes elfogatási parancs van érvényben vele szemben – és miután kamionjának a fülkéjében egy hajszál alapján azonosították az eltűnt lány DNS-mintáját, a szökevényt a horvát, a szerb és a bosnyák rendőrség is hatalmas erőkkel kereste. Négy napos hajsza után Boszniában fogták el. Paravinja Kelet-Horvátországban, a szlavóniai Slavonski Brod alatt, a Szávát átúszva menekült át Boszniába. Jelenleg a Szerb Köztársasághoz tartozó Kelet-Szarajevóban (Pale) van előzetesben. A kiadatását Szerbia is kérte a korábbi jogerős ítélet alapján, azonban a szerb hatóságok jelezték, hogy átengedik Horvátországnak, hiszen ott követte el az új, jóval súlyosabb bűncselekményt.
Paravinja először beismerte a gyilkosságot, amit azért követett el, mert nem tudta a lányt megerőszakolni és attól tartott, hogy rendőrkézre juttatja. Vallomása szerint a holttestet a Krka folyóba dobta. Ezt követően megtagadta az együttműködést. Vallomását visszavonta, poligráfos hazugságvizsgálatnak nem hajlandó magát alávetni.
Az eltűnt lány felkutatásán fáradtságot és anyagi erőforrást nem kímélve, gőzerővel dolgoznak. Még szlovén különleges egységek is bekapcsolódtak a kutatásba. Egy, Antonija feltételezett eltűnésének a helyszínéhez közeli tó lecsapolása is folyamatban van. Különösen a víztároló tó melletti területet vizsgálják át, ahol Paravinjának háza van, és ahol Sretko Kalinić "Zver", a hírhedt Zimonyi Klán egyik bérgyilkos maffiózója is élt, ugyanis nem kizárt, hogy Paravinja áttanulmányozta Kalinić "munkásságát" és azért döntött az ottani ingatlanszerzés mellett.
A lány családja az utolsó szalmaszálba is kapaszkodik, és abban reménykednek, hátha Antonija mégis életben van.
A felkutatására alapított Facebook-csoporthoz közel ötvenezren csatlakoztak. Egy klipet is készítettek a lányról. Eltűnésekor viselt utolsó ruházatáról, illetve a mobiltelefonja cellainformációi alapján beazonosított utolsó hívásának helyszínéről tartalmazó infókat osztottak meg a klip nézőivel.
Sajnos, mint ahogy ilyenkor gyakran lenni szokott, néhány, az ízléstelenség és az elmebetegség határán táncoló "jóakaró" miatt külön felhívást kellett közzétenni, hogy hamis információkkal és provokációkkal ne zavarják meg a lányért folyamatosan imádkozó hozzátartozókat és ne nehezítsék meg a nyomozást.
Sretko Kalinić "Zver" ["Vadállat"]
"Húsz gyilkosságot követtem el. Szerbiában, Hollandiában, Spanyolországban és egyet Horvátországban is. Egyiküket sem sajnálom, megérdemelték, bolondok voltak." –Állítólag ezt mondta a rendőröknek a hírhedt Zimonyi Klán tagja. Bevallotta, hogy áldozatai azonosításának ellehetetlenítése céljából gyakran használt húsdarálót. Egyik bűnözőtársa, Miloš Simović szerelemféltésből rálőtt."Meglátogattam Simovićot, majd együtt elmentünk rostélyoshoz halat és húst vásárolni. A boltból visszatérve biciklikre ültünk és lementünk a tóhoz. Amikor megérkeztünk, Simović legfeljebb fél méterrel lehetett mögöttem, mert ha két méterre lett volna tőlem, biztos, hogy teljesen mellélő." – viccelődött a többszörös gyilkos megsebesítője céllövő képességein. Kalinić megpróbálta elvenni támadója pisztolyát, de Simović még egyszer rálőtt, majd biciklire pattant és elmenekült. Másfél nap múlva, határátlépéskor fogták el.
A Zemunski Klan [Zimonyi Klán] Az egyik legkeményebbnek tartott nyugat-balkáni szervezett bűnöző csoportosulás. A kábítószer-, és fegyverkereskedelem, valamint "hagyományos", konkurens bűnszervezetek közötti leszámolások mellett a politikai hátterű gyilkosságok végrehajtása sem áll távol profiljuktól. Többek között Zoran Đinđić egykori szerb kormányfő megölését is nekik róják fel. Tevékenységüket még a szocializmusban kezdték. Az alapítónak sokan a már a múlt század hetvenes éveiben nemzetközi (olasz, német stb.) priusszal rendelkező nehézfiút, Ljubomir Magašt, alias Ljuba Zemunact (1948-1986) tartják. Az egykori amatőr ökölvívót, későbbi maffia-alapítót a sírhelyére emelt szobor is bokszolóként örökíti meg az utókornak.