Zoran Stanković, a szerb egészségügyi miniszter legalábbis ezen agyal. Egyenesen a magyar jogszabályt venné át, ha hinni lehet a Press értesüléseinek (nem lehet). Magyar mintára plusz adókat vetnének ki Szerbiában a magas sótartalmú, magas cukortartalmú és magas koffeintartalmú élelmiszerekre.

A miniszter azért pörgött rá ennyire a témára, mert Szerbia lakossága, akárcsak Magyarországé, az egészségtelenül élők táborát erősíti Európában. Ennek ellenére ezek az újhullámos okosságok egyelőre elkerülték az ott élőket. Bár Szerbiában is nagy probléma az elhízás, egyelőre még a csomagoláson sem tűntetik fel, ha egy étel rendkívül sok zsírt, vagy cukrot, sót tartalmaz.

Fontos kérdés, hogy a szerb hamburgeradó után mi lesz vajon a pljeskavicával, ami ugye tulajdonképpen egy hamburger. Fontos kérdés, de csak az akadékoskodók számára, akik nem tudnak örülni semminek; akkor is rinyálnak, amikor Szerbia végül jó példát vesz, és, akárcsak a magyarok, a szerbek is fittek és egészségesek lesznek, mer' drágább lett a pljeska.

A Press című szerb napilap cikke szerint – ugyancsak a magyar példát követve – Románia is fontolgat hasonló intézkedést. A magyar jogszabály mellett , amely "külön terheket ró az enegriaitalokra, szénsavas üdítőkre, chipsekre, krékerekre, cukorkákra és más édességekre", a dán és a svájci törvényt hozza fel példának a lap. Ezekben az országokban a termékekben található transzzsírok arányát szabályozzák.