• Tegnap esti hír: félig földbe ásott holttesteket találtak Csepelen.

Szörnyű és megdöbbentő eset, de most nem magáról a gyilkosságról lesz szó. Az áldozatok hozzátartozóinak mindenesetre részvétem.

Ha egy kicsit körülnézünk az Interneten és elolvassuk a témában megjelent cikkeket, feltűnik, hogy csaknem mindegyikben szerepel egy szókapcsolat, amelyről már régóta készülök posztot írni.

Szerb férfi. A kilencvenes években nem nagyon lehetett anélkül Kékfényt nézni, hogy elő ne került volna ez a toposz. Természetesen bűnözőkről volt szó. (Naná, hiszen a háborút is "ők" kezdték.) A Milošević-korszakban Magyarországon népszerű téma volt ilyen-olyan, délről felszökött jómadaraktól rettegni. Később ezeket a fura akcentussal beszélő maffiózokat a Kisvárosban is viszontláthattuk. Marinko Magda azért rendesen ráerősített az ilyen típusú parára, noha legyünk őszinték: a médiában szerbnek (esetleg jugoszlávnak, bár ez nem volt divat, noha Szerbia és Montenegró hivatalosan csak 2003-ban jött létre) nevezett, Magyarországon lefülelt bűnelkövetők egy része nyilvánvalóan vajmagyar volt, és akaratukon kívül hozzájárultak ahhoz, hogy a sok esetben valóban agresszor szerbeket tovább démonizálja a magyarországi sajtó.

Addig tehát rendben is van a dolog, amíg valamely kézre kerített vagy nagy erőkkel keresett, valóban szerb (szlovák, román) illetőről van szó. Az efféle gengszterekről azonban a média nem a nemzetiségüket, hanem az állampolgárságukat hozza nyilvánosságra. A baj csak az, hogy egy puszta etnoním megadásával. Ami ugyebár "ezeken a mi területeinken" nem igazán egyenlő a nemzeti identitással.

"Elfogták az angyalföldi gyilkossággal gyanúsított szerb férfit" – harsogták a különféle hírportálok július elején. Kicsit később az is kiderült, hogy a gyilkos igazából koszovói albán. Ha egyszer annyira fontos volt az elsők között elismernünk Koszovó függetlenségét, akkor nem túl következetes dolog en bloc szerbeknek nevezni az ottani lakosokat. Még ha valóban volt is szerb útlevele az illetőnek.

Én, mint kíváncsi hírfogyasztó, szeretném tudni, hogy a híradásokban szereplő, szomszédos ország-beli személyek (vélhetően) milyen nemzetiségűek. Főleg azt, ha magyarok. Ha ez valami miatt nem publikus, illetve nem lehet egyértelműen eldönteni, akkor ezt írják oda: "ilyen és ilyen állampolgárságú elkövető". Hasonlóan ahhoz, ahogy egy ideje "szlovák rendszámú személygépkocsikat" szokás emlegetni, hiszen rengeteg magyar vesz kedvező feltételekkel északi szomszédunknál autót.

Egyébként ha ezt írják: "a tettes szerb állampolgár", és nem teszik hozzá a többségi nemzettől eltérő (pl. magyar vagy albán) identitására vonatkozó megjegyzést, az olvasók joggal gondolnak elsősorban délszláv (szerb, horvát, bosnyák, montenegrói) személyre. A magyar és az albán nemzetiség azonban olyan plusz információ, amit szerintem egyáltalán nem célszerű elhallgatni.

A bejegyzés elején hivatkozott Index-cikkben egyébként egy erdélyi fiatalemberről is beszélnek. Ilyenkor evidens, hogy az adott személy magyar? Szerintem nem. De ha mégis, akkor mennyivel korrektebb lett volna, ha a "román állampolgárságú magyar férfi" fordulattal utalnak rá. Rögtön világos, miről van szó. (Arról nem is beszélve, hogy például Nagyvárad szigorú értelemben nem is Erdély, hanem Partium. Szóval még pontatlan is a romániai magyarokat feszt erdélyizni.)

Kedves olvasók! Izguljunk együtt. Vajon a mostani elkövető holnapra megmarad szerbnek, vagy magyar, esetleg albán lesz?

UPDATE: "Szerbia budapesti nagykövetségének tájékoztatása szerint viszont a csepeli gyilkosságok feltételezett elkövetője nem szerb állampolgár és nem is szerb nemzetiségű, hanem macedón." – olvasható a mai hírekben. (15:30)

UPDATE2: "Macedón útlevéllel rendelkező vajdasági magyar férfi" – írja a Hírszerző két nappal később. Hogy kerek legyen a történet.