Az El-Nem Kötelezettek Mozgalma megalakulásának (Belgrád, 1961. szeptember 1.) ötvenedik évfordulója alkalmából a hét elején nagyszabású konferenciára kerül sor déli szomszédunk fővárosában, a Mozgalom tagjai és a jelenleg "megfigyelői státuszban" lévő államok (pl. Szerbia) részvételével.

Az 118 teljes jogú és 20 megfigyelő tag közül összesen 105 ország küldöttsége (többnyire külügyminiszterek, ill. külügyminiszter-helyettesek) jelezte részvételét.

A volt jugoszláv tagköztársaságok ugyan jelenleg nem teljes jogú tagjai a szervezetnek (a NATO-tag Szlovénia és Horvátország estében mondjuk ez elég fura is lenne), mégis Belgrádban rendezik meg a jubileumi ünnepséget, mellyel a Mozgalom története során először fordul elő olyan, hogy egy megfigyelői státuszú tag rendez konferenciát. Az afrikai országok közül egyébként a vitatott jogállású Nyugat-Szahara kivételével minden állam teljes jogú tagként vesz részt a szervezetben, ahogy a dél- és délkelet-ázsiai térség egésze, valamint a dél-amerikai országok többsége is. (Az Arab Liga és az Afrikai Unió, mint nemzetek feletti alakulatok, külön is meghívót kaptak). Európából jelenleg egyedül Fehéroroszország élvez teljes jogú tagságot.

Az el-nem kötelezettek mozgalmának első konferenciája
(Belgrád, 1961. szeptember 01-06.)

Az Európai Uniót (megfigyelőként) Magyarország, Spanyolország és Finnország mellett Ciprus képviseli. Utóbbiról tudni kell, hogy hidegháborús időszakban Jugoszlávia kivételével Európából egyedül a szigetország – pontosabban annak görög vezetése – vett részt a Mozgalomban. 

Josip Broz Tito és III. Makariosz, a Ciprusi Ortodox Egyház
vezetője és a Ciprusi Köztársaság elnöke (1960 és 1977 között) 

Vuk Jeremić szerb külügyminiszter szerint a belgrádi esemény (az ENSZ éves közgyűlését leszámítva) az év legnagyobb nemzetközi találkozója lesz, melyen a föld országainak több mint kétharmada képviselteti magát. A kerek évfordulóra való tekintettel egyébként olyan – egyébként a közeléttől már visszavonult – politikusokat is meghívtak, mint pl. az egykori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság utolsó külügyminiszterét, a horvát származású Budimir Lončart.

Az ünnepség-sorozat keretében Jeremić és egyiptomi kollégája, a nyár közepén beiktatott Mohammad Kamel Amr (az el-nem kötelezettek soros elnöke) közös faültetéssel emlékeztek a Mozgalom születésére a belgrádi Barátság-parkban. Kamel Amr rámutatott, hogy a világ különböző részéből érkezett delegációk elsősorban ugyan a Mozgalom előtti tisztelgés jegyében tartózkodnak Belgrádban, azonban ugyanígy tisztelegnek Szerbia előtt is, mely az európai államok közül továbbra is az egyik legszorosabb, baráti viszonyt ápolja az afrikai országok többségével, anélkül, hogy bármiféle kolonizációs vagy egyéb katonai-stratégiai célokra törekedne a térségben. "Nagy megtiszteltetés és kitüntetés számomra, hogy ma itt lehetek. Ez a hely számomra szent, mivel a példaképeim közül sokan megfordultak ezeken a köveken; jómagam pedig egészen a legutóbbi időkig álmodni sem mertem arról, hogy lehetőségem lesz a nyomdokaikba lépni" – nyilatkozta az arab ország diplomáciai vezetője. "Reméljük, hogy sikeresen véghez tudjuk vinni legalább egy töredékét annak, amit elődeink véghez vittek, amikor megalakították a 20. század egyik legerősebb mozgalmát" – tette hozzá. A találkozóra várhatóan élesen rányomja majd a bélyegét az arab országokban az év elején lezajlott "demokratizálódási" hullám, valamint a líbiai válság. Kérdés, hogy a hangzatos nyilatkozatokon kívül sikerül-e konkrétumokban megegyezni és ha igen, ez mennyire befolyásolja majd az eseményeket az Észak-Afrikai térségben. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Az El-Nem Kötelezettek Mozgalmának főbb alapítói:
Dzsaváharlál Nehru (India), Kwame Nkrumah (Ghána),
Gamal Abden-Nasszer (Egyiptom), Ahmed Sukarno (Indonézia)
és az ötletgazda, Josip Broz Tito (Jugoszlávia)