Népszámlálás 2011; nemzetisége: egyéb

A magyarországi bunyevácok betelepülésüktől (17. század) kezdve sokáig különálló nemzetiségnek számítottak. Az Osztrák-Magyar Monarchia népszámlálási kérdőíveiben külön szerepeltek, bunyevácként. Az összeírás szerint pl. 1882-ben Szabadkán és környékén közel harminckétezer bunyevác nemzetiségű személy élt. De a baja-környéki falvak iskolai nyilvántartásaiban is az 1940-es évekig az "anyanyelve: bunyevác" megjelölés szerepelt.

A nyugat-hercegovinai eredetű népcsoport kétségkívül közel áll a horvátokhoz. Vallásuk római katolikus, nyelvjárásuk ikavica. Népszokásaik, dalaik, kultúrájuk azonban különbözik, és ők maguk sem mindig és mindenütt tekintik magukat horvátnak.

A két csoport különállása valamivel erősebb, mint az erdélyi székelyek és magyarok közötti. Mégis, a 2002-es romániai népszámláláson lehetőség volt arra, hogy valaki magyar helyett székelynek vallja magát, tehát volt egy külön erre szolgáló rubrika (mintegy félezren éltek is ezzel a lehetőséggel).

Magyarországon azonban jelenleg csak úgy vallhatjuk meg bunyevác identitásunkat, ha az "egyéb" rovatba írjuk be azt. A bunyevácok jelenleg nem számítanak önálló nemzeti kisebbségnek, noha az ezt indítványozó népi kezdeményezéshez 2006-ban és 2010-ben is elegendő aláírást gyűjtöttek össze.

A magyar országgyűlés azonban kétszer is leszavazta őket, mégpedig elég nagy arányban. (A 2011. májusi parlamenti döntéskor 258 képviselő utasította el az indítványt, 41-en tartózkodtak és csupán 21-en szavaztak igennel.)

Idézet az angol Wikipédiából, mely a magyar változatnál kétségkívül korrektebben fogalmaz:

Bunyevácok (Буњевци, Bunjevci / egyes számban: Буњевац, Bunjevac) délszláv közösség és népcsoport, melynek képviselői Szerbiában (Vajdaság tartományban) a Bácska nevű régióban és Dél-Magyarországon, Bács-Kiskun megyében, jellemzően Baja környékén élnek, de megtalálhatók a Dinári-hegységben (Dalmáciában, Likában és Nyugat-Hercegovinában). A bunyevácok római katolikus vallásúak. Horvátországban a bunyevác eredetűek többsége horvátnak vallja magát, míg a Szerbiában élők bunyevácnak, horvátnak vagy jugoszlávnak tartják magukat.

Nem célunk az, hog vitát szítsunk. Nyilván a bunyevácok között is lesznek olyanok, akik sosem fogják vitatni horvát nemzetiségüket. Mások úgy vélekednek majd: minek még egy délszláv kisebbség? A magyarországi horvátok így sincsenek túl sokan, hát még ha a bunyevácokat, a sokácokat vagy a baranyai bosnyákokat leválasztjuk róluk. Persze, részben igazuk van. Másrészt azonban hadd legyen már meg mindenkinek a lehetősége arra, hogy szabadon megvallja magát annak, ami. Ha már a kommunista időkben nem kapott lehetőséget ilyesmire (Jugoszláviában sem).

Ünnepség a garai bunyevác iskola alapításának hatvanadik évfordulóján

A bunyevác ügy pártfogói készítettek egy nagyon szimpatikus (és megható, de egyáltalán nem giccses) videót, melyben arra buzdítják a magyarországi bunyevácokat, hogy a népszámláláson éljenek a törvény adta lehetőséggel, és a nemzetiségi identitásukat az "egyéb" rovatban tüntessék fel. Íme:

"Mert aki akar, az bunyevác marad. Nek se znade da Bunjevac živi"