Make love, not war

A képen balra a pilóta, jobbra az őt lelövő légelhárító, középen a kiállított repülőroncs.
Ugyan nem teljesen láthatatlan, de kiváló kapcsolatépítő segédeszköz.

Az 1999-es, (Kis)Jugoszlávia elleni NATO-invázió során Dani Zoltán, a Jugoszláv Hadsereg légelhárításának székely származású, vajdasági magyar ezredese lelőtt egy csúcstechnológiát képviselő F-117-est, közismert nevén lopakodó bombázót. A repülőgépet elméletileg nem észlelik a radarok, Dani Zoltán ennek ellenére megpróbálkozott a lehetetlennel és sikerrel is járt. (Csaba részletesebb írása itt.)

A végét járó miloševići-rendszer egyik utolsó sikerpropaganda-történetét faragták a láthatatlan repülő lelövéséből, majd ahogy lenni szokott, az egész sztori, és annak hőse, Dani Zoltán is feledésbe merült.

A nyugdíjas katonatiszt jelenleg egy pékség üzemeltetésével egészíti ki jövedelmét. A NATO fölötti részsikert, és Dani Zoltán történetét négy éve porolta le Željko Mirković dokumentumfilmes a 21 másodperc című film leforgatásával.

Dani Zoltán fia fejéből pattant ki az ötlet: mi lenne, ha felvennék a kapcsolatot a lelőtt gép pilótájával? Az interneten rátaláltak, manapság pedig ott tartanak, hogy napi szinten online csevegnek egymással. Teljesen hétköznapi dolgokról, mint az internetes barátok bárhol a világon.

Időközben Dale Zelko, a lelőtt lopakodó (történetesen szlovén származású) pilótája meg is látogatta Dani Zoltánt. A múzeumban kiállított, lelőtt gép roncsa mellett közösen is fényképezkedtek, lásd az első képet. A második kép pedig nem mást, mint a "Beginning of a beautiful friendship." – kezdetét ábrázolja, vagyis a lelőtt repülő roncsait a becsapódás helyszínén. Hiszen ha Dani nem lövi le Zelko gépét, soha sem ismerkednek meg.

A Blic újságírójának arra a kérdésére, hogy milyen a megítélése az egykori ellenségével kötött barátságának, Dani elmondta, hogy ugyan vannak, akik elítélik a közeledésüket, de ezek olyan, negatív beállítottságú emberek, akik rossz közérzetét semmi sem tudja megváltoztatni, viszont a legtöbb ismerősének szerencsére jó véleménye van a barátságukról.

"A kapcsolatunk úgy indult, hogy »láthatatlan ellenségek« voltunk, most viszont hál’ istennek »jól látható« családi barátokká váltunk. Úgy alakult, hogy valóban összebarátkoztunk, és napi szinten írunk egymásnak teljesen hétköznapi témákban."

Érdekes kapcsolatukról dokumentumfilm is készül, ami 2012. szeptemberében Második találkozás címmel kerül levetítésre.