Serbia Insajd

Hírek, vélemények, elemzések, interjúk és beszámolók az exjugoszláv térségből, illetve érintőlegesen a Balkán-félsziget egyéb területeivel kapcsolatban is. Szigorúan szubjektíven. A blogot többen szerkesztjük, az egyes szerzők véleménye nem feltétlenül egyezik meg.

jugo.png

Na ovim prostorima

Facebook-oldalunk rendszeresen frissül, a blogposztoktól eltérő anyagokkal. Lehet nekünk linket, képet, videót, bármit küldeni. Ha ott írsz privát levelet, akkor azt mindhárman látjuk, így gyorsabban kapsz választ.

Friss topikok

Egyéb témák

18+ (1) 2008 (15) abszurd (75) adatvédelem (2) adósság (3) afganisztán (1) albán (41) albánia (1) aleksandra jerkov (2) alkotmány (5) állatkert (3) állatkínzás (4) al khaida (1) amy winehouse (1) andrej pejic (1) angelina jolie (5) ante markovic (2) április 1. (2) arkan (8) árvíz (5) atomenergia (1) autonómia sorozat (6) avala (2) azerbajdzsán (5) b92 (8) badnjak (1) balasevic (2) baleset (19) balkán hg.hu (2) bánát (6) bankok (8) belgrád (121) berlusconi (2) beruházás (6) betegség (4) bevándorlók (15) bicikli (6) bigbrother (7) bizarr (11) bloggerek (31) bmw (2) bor (4) boris johnson (2) börtön (12) bosznia (77) breivik (3) brutalitás (6) budapest (20) bulgária (8) bulvár (6) bunda (4) bunyevác (3) burek (3) camino (1) canak (3) cane subotic (1) ceca (6) ceda jovanovic (3) cigányok (26) civil kurázsi (2) crvena zvezda (6) csecsemő (4) csehszlovákia (2) csempészet (4) csetnikek (10) dacic (26) dalmácia (4) damjanich (1) danilo kis (1) délszláv (8) délszláv háború (2) díj (4) dinamo zagreb (5) dinkic (6) diplomaci (3) díszpolgár (4) divac (3) divat (4) dizájn (6) djindjic (7) dobrica cosic (2) drog (15) dubioza kolektiv (2) dubrovnik (4) dzajic (3) dzsihád (1) édesség (3) egészségügy (20) egyház (32) ekv (1) élő (2) erőszak (12) észak korea (1) etnikai feszültség (6) eu (38) euro2008 (4) euro2012 (4) eurovízió (4) exit (4) exjugoszláv (12) exyu ultras (6) facebook (18) fasiszta (8) fegyver (12) fertőzés (2) fesztivál (4) film (38) foci (65) folk (11) fordítás (6) függetlenség (32) futballmaffia (4) gasztronómia (14) gáz (8) gazdaság (5) gojko mitics (1) goldenblog (4) goliotok (2) goranok (1) görögország (6) gotovina (18) guantanámó (1) gyász (25) gyilkosság (38) háború (99) hadsereg (18) hadzic (7) hága (57) hajduk split (5) hajózás (4) határon túliak (19) hekkerek (3) homofóbia (13) horvát (50) horvátország (214) horvát tavasz (2) huligánok (21) humor (23) hungarikum centar (2) ibrahimovic (3) identitas-essze (2) időjárás (13) india (1) interju (25) interpol (3) írástudatlanság (5) isis (1) isztria (5) ivo sanader (38) jadranka kosor (4) jagodina (3) janics natasa (12) japán (2) jelasity radovan (1) jemen (1) jeremic (9) jogi pr (4) jugoszlávia (63) kadhafi (3) kalózpárt (1) kampány (10) kannibalizmus (2) karácsony (1) karadzic (14) kartoncity (4) katolikusgyalázás (2) kávé (2) képek (44) képregény (4) kézilabda (5) kiállítás (4) kígyó (1) kina (3) kisebbség (8) kisebbségi identitás (20) kiskorú (7) kommunizmus (21) könyv (18) kormány (10) korrupció (47) kosárlabda (8) kostunica (13) koszovó (97) közlekedés (32) közvélemény (5) krajina (5) krist novoselic (1) krónika (6) kuba (1) kusturica (15) lazar risar (2) lepa brena (1) libia (3) lopás (3) lsv (4) macedonia (21) maffia (30) magyarok (94) magyarország (106) magyarverés (7) magyar kisebbség (7) magyar szo (7) majtényi lászló (1) marinko magda (2) marko (4) mecset (6) média (52) medjugorje (2) melegek (22) menekültek (3) mentalitás (7) mezőgazdaság (4) migráció (3) milka (3) milliardosok (2) milosevic (28) mirjana (6) mladic (30) moderálás (2) mol (26) momo kapor (2) montenegro (46) mostar (10) muszlimok (25) művészet (5) muzeum (5) nácizmus (9) nagybritannia (3) nagykövet (3) nagy delszlavok (5) nagy szerbia (1) nato (16) na srpskom (4) németország (15) nemi erőszak (4) neonáci (2) népszámlálás (4) nikola tesla (3) nikolic (24) njegos (1) norvégia (2) novak djokovic (13) novi pazar (5) nyaralás (17) nyelv (26) nyomortelep (5) obraz (3) oktatás (21) olaszország (16) olimpia (13) oluja (10) önállóság (4) orlovi (1) örmény (1) oroszok (15) oroszország (20) otp (1) pálinka (5) parkolás (2) parlament (12) paródia (5) partizan (3) pedofil (6) pedofília (3) peking2008 (6) plágium (5) plakátok (5) pontatlanság (1) poskok (1) pravoszláv (6) prostitúció (10) punk (1) putyin (9) puzsér (1) rablás (6) radics viktoria (1) radikálisok (17) radivoj korac (1) radnóti (1) razija mujanovic (1) rendezvény (6) rendőrök (28) rendőrség (61) retro (10) rezsi (2) röhej (24) románia (10) rombolas (2) röplabda (5) safarov (1) sajtó (61) sajtószabadság (3) sarajevo (22) sass laszlo (3) sebesülés (5) sejo sekson (2) serbiainsajd (13) seselj (24) sovinizmus (4) split (9) sport (100) srebrenica (10) statisztika (4) surda (4) svédország (7) szabadka (34) szabadkőműves (1) szabo arpad (7) szandzsák (8) szárazság (1) szeged (22) szegénység (10) széky jános (1) szeles monika (1) szentendre (1) szerb (55) szerbek (144) szerbia (486) szerbia2020 (3) szerbverés (8) szerkesztő (4) szervátültetés (1) szervkereskedelem (1) szex (28) szinhaz (4) szíria (1) szlovákia (6) szlovénia (32) szobor (9) szollar domokos (1) sztrájk (2) születésnap (1) szvasztika/szlavisztika (4) tadic (33) tálas péter (1) támadás (25) támogatás (4) tenisz (12) terrorizmus (3) terzic (2) tetoválás piercing (5) tgm (1) thompson (3) tito (25) többség (1) topolya (2) toroczkai (4) törökök (17) trükközés (3) tudjman (7) tüntetés (23) turbofolk sorozat (2) turizmus (34) tvrtko (2) twitter (1) uck (8) újságírók (11) ujvidek (20) újvidék (2) új primitivizmus (5) ukrajna (10) űrkutatás (2) usa (32) úszás (5) vajdaság (129) választás (26) választások (38) válogatott (3) válság (3) varostervezes (9) vasút (9) vélemény (41) vendégposzt (11) vesna vulovic (1) vicc (1) videó (160) vihar (10) villamos (2) vízilabda (12) vmsz (12) vucic (8) wikileaks (7) wootsch peter (3) yugo (7) zabrenjeno pusenje (8) zastava (7) zászló (4) zavargások (11) zene (56) zenta (3) zepter (3) zombi (2) zombor (3) zsidók (3) zupljanin (3)

Itt olvasnak minket:

free counters

Feliratkozás

Creative Commons Licenc

* A névhasználat nem előlegez meg semmilyen állásfoglalást Koszovó státuszát illetően; az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával, valamint a Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenséggel kapcsolatos véleményezésével összhangban.

Szabadka lesz a következő Calais?

2011.12.01. 07:00 Styxx

Interjú egy civil aktivistával a legújabb menekülthullámról

Radoš Đurović végzettségét tekintve jogász. A belgrádi székhelyű CZA [CENTAR ZA ZAŠTITU I POMOĆ TRAŽIOCIMA AZILA; MENEKÜLTVÉDŐ KÖZPONT] egy (de mondhatni az egyetlen), menekültek jogvédelmében érdemi tevékenységet folytató szerbiai civil szervezetben vezetőségi tag. Ő válaszol a kérdéseinkre, amelyek apropója a közvetlenül a szerb-magyar határ közelében fekvő Szabadkát elözönlő, zömében afganisztáni és egyéb közép-ázsiai migrációs hullám. Mindez egyben egész Szerbiát érintő probléma.

 

Serbia Insajd: Egy nemrég készült rövid dokumentumfilmben a Szabadka határában lézengő menekültek azzal vádolják a szerb rendőröket, hogy azok elveszik a pénzüket, illetve ha nem tudnak mit adni, akkor megverik őket. Érkezett ezzel kapcsolatban az Önök szervezetéhez panasz? Illetve hallott-e arról, hogy hivatalosan is folytatnak illetékes szervek azzal kapcsolatban eljárást, hogy rendőrök, (esetleg álrendőrök) fosztanak ki és vernek menekülteket?

Radoš Đurović: Még csak nem is hallottunk ilyen esetekről. Azokat a Szerbiába érkező, menekültkérelmet előterjesztő külföldieket, akik felveszik a szervezetünkkel a kapcsolatot, többek között arról is kérdezzük, hogy érték-e őket atrocitások a szerb rendőrség részéről, beleértve azt is, hogy esetleg megverték-e őket. Idáig kifejezetten pozitív, mi több hálálkodó válaszokat kaptunk a szerb rendőrök eljárásával kapcsolatban.
Hozzá kell tennem, hogy ezek az emberek később északnak veszik az irányt, hogy a szerb-magyar határon keresztül végül Nyugat-Európába szökjenek. Arról már nincsenek információink, hogy északon hogyan bánnak velük a szerb rendőrök, vagy esetleges, magukat rendőrnek kiadó bűnözők. A migránsok velünk megosztott tapasztalatai a szerb rendőrökkel kapcsolatban Szerbiai déli határaira vonatkoznak, hiszen a nyilatkozók ott lépnek be országunk területére.


Nekik Schengen előszobája e táj. Illegális bevándorlók egy Szabadka melletti erdőben.
 

Serbia Insajd: Ha felkeresi az Önök szervezetét egy menekült, és azzal indít, hogy: "Little English, Pastho or Urdu please." Akkor meg tudják oldani a tolmácsolást, vagy keresnek egy olyan menekültet, aki viszonylag jól beszél angolul, hogy fordítson?

Radoš Đurović: Az elmúlt időszakban több, mint ezerháromszáz személyes interjút vettünk fel, hiszen hetente négy alkalommal látogatjuk a menekülttáborokat, és szerencsére nincs gondunk a tolmácsolással. Urdu, fárszi, arab, angol és egyéb világnyelvekről fordító tolmácsok mindig a rendelkezésünkre állnak. Zömében Afganisztánból, Iránból, Észak-Afrikából, Szomáliából, Közel-Keletről érkeznek a menekültek, de a megfelelő tolmácsok segítségével nincsenek kommunikációs gondjaink.

Serbia Insajd: Ez a szerencsétlen Vajdaság, így Szabadka is az elmúlt 100 évben alaposan megjárta a menekültáradattal, csak az elmúlt 20 év balkáni háborúinak az exodusai során a knini szerbektől a koszovói romákig hosszabb-rövidebb ideig itt dekkolt jelentős számú menekült. Ez az, egykori közös államból özönlő migráció felkészültebbé tette a hatóságokat a helyzet kezelésére, vagy teljesen más jellegű a legújabb, a zömében Afganisztánból és Pakisztánból, illetve más közép-ázsiai államokból érkező menekülthullám?

Radoš Đurović: Ezzel az újsütetű menekülthullámmal egyelőre olyanok érkeznek, akik nem akarnak Szerbiában letelepedni. Nem csak a teljes illegalitást választó migránsok, hanem a menekültstátusért folyamodóknak is több, mint a 95%-a még az eljárása befejezése előtt továbbszökik az Európai Unió felé. Ezek az emberek mindenáron a kiszemelt nyugat-európai úticéljuk felé tartanak. Hiába kapják el őket az illegális határátlépés során, majd deportálják őket, kezdeményeznek ellenük szabálysértési eljárást, és szabnak ki rájuk bírságot, még ha harmincszor is lebuknak, a harmincegyedik alkalommal sikerül nekik átszökni a határon. Ezért teljesen más a mostani migrációs hullám, mint a korábbiak, hiszen jelen esetben a Vajdaság semmiféle megtartó erővel nem kecsegtet a menekültek számára.
Jelenleg passzív szemtanúi, és egyben elszenvedői vagyunk egy összetett, globális migrációs folyamatnak, amelyben gazdaságilag elmaradott és gyakran háborúkkal sújtott afrikai és ázsiai országokból próbálnak a fejlett nyugat-európai államokba eljutni a menekültek.
Hosszú távon, ha javul a szerbiai gazdasági helyzet, Szerbiának is át kell majd értékelnie bizonyos szempontból a bevándorlási politikáját és meg kell fontolnia, hogy esetleg érdemes lenne-e jelentősebb számú migránst befogadnia és integrálnia a szerb társadalomba, hiszen Szerbiában, hasonlóan Nyugat-Európához, súlyos gondot jelent a lakosság elöregedése és a népességfogyás.

Serbia Insajd: Szabadkán kb. kétszáz főre becsülik a város határán fekvő szeméttelepen, a parkokban és közeli erdőkben illetve a temetőkben csellengő közép-ázsiai menekültek számát. Nyilván senkinek sem hiányzott egy újabb kezelendő probléma, de ez még nem tűnik annak a mennyiségnek, amit még ne tudna "lábon kihordani" a város. Viszont ha itt, a Schengen határában, a "kertek alatt" eszkalálódik a helyzet, akkor nem kizárt, hogy Szabadka második Calais-vá válik, ahol két éve sikerült a Szabadkánál nem sokkal kisebb város lakóinak mindennapi életét éveken át megkeserítő, úgynevezett "dzsungelt" felszámolni. Zömében afgán és pakisztáni menekültek ezrei a város határában lévő illegális menekülttáborból (vagyis a szóban forgó dzsungelből) próbáltak átkelni a La Manche-csatornán, az angliai jobb élet reményében. Önök, avagy más hatóság, esetleg NGO-szervezet [NGO: nem-kormányzati szerv] készül vészforgatókönyvvel egy, a mainál jóval nagyobb szabadkai menekültáradat kezelésére?

Radoš Đurović: Teljes mértékben elképzelhető egy hasonló forgatókönyv. Szabadkán már idén nyáron és ősszel érezni lehetett ennek az előszelét, hogy hasonlóan, mint a Franciaországból Angliába tartók (ennek a fő oka egyébként abban rejlett, hogy Nagy-Britanniában a menekültek jóval előbb és könnyebben jutottak munkalehetőséghez, mint Franciaországban, és annak ellenére, hogy a francia hatóságok felszámolták a dzsungelt, a menekültek kezdenek ugyanott újra tömörülni) is addig próbálkoznak az illegális határátlépéssel, amíg nem járnak sikerrel. A határsávban az illegális átlépésre várók koncentrációja is törvényszerű. Mindez az illegális migráció sajátos logisztikájának a kiépülésével is együtt jár, például a szervezett embercsempész-hálózatok megjelenésével.
Sajnos Szerbia keveset tehet mindennek a megakadályozására. A szerb államnak gyakran államközi megállapodása sincs azokkal az országokkal az illegális bevándorlók visszatoloncolásáról, ahonnan azok érkeztek. Emellett sokan nem rendelkeznek semmiféle irattal, hamis adatokat adnak meg, sőt ahonnan érkeztek, azokban az államokban, különösen ha az polgárháborúval sújtott, gyakran az anyakönyvezés és az állampolgárok nyilvántartása is rendkívül kezdetleges. Sokuknak még otthon sem volt semmiféle papírja.
Egyedül akkor járhatnának el a szerb hatóságok, ha kivétel nélkül elfognák az összes, Szerbiában illegálisan tartózkodó migránst, de még akkor sem tudnának velük mit kezdeni, ugyanis Szerbiának még Macedóniával sincs ratifikált toloncegyezménye, így a vonatkozó nemzetközi szabályok szerint, mint a belépést megelőző biztonságos országba, azaz Macedóniába sem tudná visszatoloncolni a délről érkező menekülteket.


London calling. Dzsungelét sirató calais-i menekült.

Serbia Insajd: A Schengeni Egyezmény-tag magyar határőrség hőkamerákkal, lovas határőrökkel, helikopterekkel gyűjti be a menekülteket és a hatályos nemzetközi egyezmények alapján toloncolja őket vissza Szerbiába. Bizonyos szempontból nem fair, hogy ismét a szerb államnak és a polgárainak a nyakába varrják ezeket az embereket, hiszen Szerbián aztán nem múlna, ők minden további nélkül továbbengednék a menekülteket Nyugatra. Nyújt valamilyen segítséget az EU Szerbiának a menekültkérdés rendezéséhez?

Radoš Đurović: Valóban nem fair ez a helyzet, és mint mostanában oly sok mindent, ezt is a görög válság váltotta ki. Görögországban többek között a menekült-áradat kezelése is összeroppant, annak ellenére, hogy külföldi szakemberek is segítik őket. Több mint százezer, különböző státusú illegális bevándorló árasztotta el Görögországot.
Törökországba rendkívül egyszerűen eljutnak Közép-Ázsiából a menekültek, onnan pedig a megrokkant államiságú Görögország partközeli szigeteire is, de még a repülőjáratokon is gond nélkül bejutnak, sőt még az Évrosz folyón is könnyedén átkelnek, ami a tulajdonképpeni szárazföldi határ Görögország és Törökország között. (Már amennyire egy folyó szárazföldi határnak minősül, de a tagolt partú, sok szigetből álló Görög-félsziget esetén ez érthető.) Emellett az észak-afrikai bevándorlók is felfedezték az Európa fejlett észak-nyugati része felé vezető görög "lyukat". A görög államnak ugyan tavaly sikerült a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt elérni egy Belgiummal szembeni perben, hogy annak ellenére, hogy a vonatkozó Dublin II. egyezmény alapján hozzájuk kellene visszatoloncolni – mint az első biztonságos uniós államba – az illegális bevándorlókat, azokat mégis bizonyos mértékig szétosztják a többi EU-állam között.
Magyarország pedig azt tudja tenni, hogy visszatoloncolja a területén fülön csípett menekülteket Szerbiába, mint a szomszédos biztonságos harmadik országba. Szerbiának meg nincs ilyen lehetősége, mint fentebb már kifejtettem, hiszen a menekültek zöme Görögország felől Macedónián át lép be Szerbiába. Az itt ragadt menekültek pedig újra és újra próbálkoznak, és hol másutt ha nem a határsávban táboroznának le e célból. Ezért Szabadka "calais-izációja" sajnos egyáltalán nem egy teljesen megalapozatlan antiutópia.
Amennyire én tudom, a szerb állam nem kap célzott anyagi támogatást a menekülthelyzet orvosolására az Európai Uniótól, és mi, mint NGO-szervezet sem részesülünk ilyen támogatásban. Az EU egyes tagállamaiktól kértünk támogatást, a belgrádi nagykövetségeiken keresztül, de idáig nem kaptunk. Álláspontom szerint az EU nem halogathatja sokáig, hogy konkrét lépéseket, egyben anyagi támogatást nyújtson Szerbiának a menekülthelyzet kezeléséhez, mert ellenkező esetben, ha Szerbia egyszerű átjáróházként fog asszisztálni a menekülteknek, azzal még nagyobb problémával szembesül az Unió.

Serbia Insajd: Szabadkán a Baptista Szeretetszolgálat és a Kelet-Európai Misszió önkéntesei osztanak a menekülteknek élelmiszert. Emellett van lehetőségük például tisztálkodásra? Olyan hely a városban, ahol senki sem firtatja, hogy honnan jöttek, de legalább heti egyszer-kétszer le tudnak zuhanyozni? Mert az gondolom senkinek sem hiányozna, hogy fertőzéseket kezdjenek terjeszteni. És főképp, most, hogy jön a tél, melegedőket igénybe vehetnek?

Radoš Đurović: Az illegális migránsokat az állami szervek részéről senki sem segíti, még az alapvető létszükségleteiknek a fenntartásában sem. Az egyházak humanitárius tevékenykedése több mint dicséretes. Sajnos a települési önkormányzatok sem nyújtanak segítséget és a helyi lakosok részéről is inkább a szolidaritás helyett annak ellenkezőjét, az illegális bevándorlók elleni kampányt tapasztaljuk. Mindezt azért is tartom elszomorítónak, mert nemrég még a mi honfitársaink nagy része is a saját bőrén tapasztalta meg a délszláv háborúk alatt a menekültek sanyarú sorsát. Szabadkán szerencsére menekültellenes demonstrációra még nem került sor, azonban az alapvető higiénés feltételeket és a fűtést sem biztosítják. Intézményi szinten sem épült ki semmi. A menekültstátusért folyamodók, és így a Szerb Köztársaság területén legalább a kérelmük elbírálásáig legálisan tartózkodók a bogovađi táborba mehetnek, de annak is csak nemrég bővítették a befogadóképességét 250 fősre.

Serbia Insajd: Akár az Önök szervezete, vagy akár akár más NGO-szervezet tud érdemi jogsegélyt nyújtani a menekülteknek? Ha tud ilyen konkrét szervezetekről, melyek azok? És főképp olyanokra gondolok, akik tényleg érdemben foglalkoznak konkrét ügyekkel, mert melyik copypaste-huszár nem szeretne egy marék dollárt, vagy eurót kapni, akár ösztöndíj, akár tanulmányírás honoráriumának a formájában, esetleg mindezt még konferencia-turizmussal is megfejelni, netán tudományos fokozatot is szerezni, egy kevés terepmunkával és annál több Ctrl+C, Ctrl+V-vel.

Radoš Đurović: Szervezetünk rendelkezik képzett jogászokkal, akik az illegális migránsoknak jogsegélyt nyújthatnak a szabálysértési eljárásokban, a kitoloncolási ügyekben és hasonló eljárásokban. Amit tehetünk, azt többnyire önkéntes alapon el is látjuk, de anyagi támogatás híján a lehetőségeink sajnos végesek. Azt sem hiszem, hogy más NGO-szervezet működtetne jogsegély szolgálatot az illegális bevándorlóknak. A mi szervezetünk a menekülteknek és a menedékeseknek (vagyis akik legálisan tartózkodnak Szerbiában) legalább az ügyük elbírálásáig komplex jogi képviseletet biztosít az összes bíróság és hatóság előtt. A jogsegély mellett szükség lenne élelmiszer-, ruha-, és gyógyszeradományokra, orvosi ellátásra és szállás biztosítására. Sajnos a mi szervezetünk lehetőségeit mindez meghaladja. Többnyire önkéntes, díjazásmenetes munkánkon felül többet nem vállalhatunk.

Serbia Insajd: Nyilván a menekültek közül sem mindenki egytől-egyik a Földgolyónk erőforrásai egyenletlen eloszlásának vétlen áldozata. Például Banja Koviljačán (ahol egy nagy menekülttábor üzemel, sokan onnan szöknek északnak, és így ragadnak Szabadkán) négy afgán megerőszakolt egy újságírónőt, míg Szabadkán a téglagyár őrét verték meg, mert nem engedte feltölteni a menekültek mobiltelefonját, illetve a menekültek terménylopásban is gyakran részt vettek. A (bennszülött) polgárok kapnak azzal kapcsolatban valamilyen speciális felvilágosítást, hogyan védhetik ki a menekültek bűncselekményeit, valamint, hogy a városnak és határának mely területei a leginkább veszélyeztetettek ilyen szempontból?

Radoš Đurović: Nincs tudomásunk arról, hogy Szerbiában menekült, vagy menedékesként elismert személy bizonyítottan követett el bűncselekményt, természetesen az illegális migránsokról most nem beszélek, ők egyébként is jóval inkább kívül esnek a látókörünkből. Magam inkább azt tapasztalom, hogy a helyzet fordított: inkább a menekültek rovására követnek el helybéliek bűncselekményeket. Elveszik a pénzüket, megverik őket.
Ami az ominózus, Banja Koviljačán állítólag elkövetett nemi erőszakot illeti, a brit állampolgár hölgy ügyének a hatósági kivizsgálása még folyamatban van, a szabadkai téglagyári őr megveréséről pedig idáig még csak nem is hallottam. Bizonyára az illegális migránsok között is vannak bűnözők, de többségben ugyanolyan normális emberek, mint mi. Egyedi esetek miatt veszélyesnek tartom, hogy mind egy szálig köztörvényes bűnözőknek tartsuk őket. És azt se felejtsük el, hogy még abban az esetben is, ha ugyanabból az országból jöttek, a menedékjogot kérők mégis felfedik magukat a szerb hatóságok előtt, míg az illegalitásban maradók teljes egészében rejtőzködnek és jogellenesen tartózkodnak az országban.

Serbia Insajd: Olvasóink nevében is köszönjük szépen az interjút.

Ugyanezekre a kérdésekre egy illetékes szerbiai állami hivatal munkatársa is elvileg rövidesen válaszol. Köszönet Vukašinović Éva vajdasági ombudsmann-helyettesnek az információkért arról, hogy kiket érdemes e témában megkeresni.

Szólj hozzá!

Címkék: vajdaság szerbia bevándorlók interju szabadka

A bejegyzés trackback címe:

https://srbija.blog.hu/api/trackback/id/tr233427359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása