Vardartól a holdkráterekig
"Jugoszláv segítség nélkül az amerikaiak nem szálltak volna le a Holdra" – állítja Boštjan és Žiga Virc, a Houston, we have a problem! című dokumentumfilmet jegyző szlovén rendezőpáros. Filmjükben a hidegháború űrkutatási versenyének egyik legnagyobb titkát leplezik le.
A dokumentumfilmesek azt állítják, hogy 1948-tól Jugoszlávia rohamtempóban fejlesztette a saját űrprogramját, éspedig bizonyos Herman Potočniknak, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia katonai mérnökének 1928-ban publikált szakkönyve alapján. (A korszakalkotó mű címe: Das Problem der Befahrung des Weltraums – der Raketen-motor vagyis "A világűri repülés problematikája – a rakétamotor".) A könyvet a szerző Herman Noordung álnéven publikálta. A mű megjelenését követő évben el is hunyt az isztriai Pulán született space-cowboy. A szöveg németül itt letölthető. Ebben a műben a korát megelőző módon került kifejtésre az űrutazás számos olyan részletkérdése, mint például a modulokból felépített űrállomás és a műholdak segítségével folytatott kommunikáció.
A CIA 1960-ban szagolta ki a rendkívül fejlett jugoszláv űrprogramot, a következő évben pedig Tito a Herman Potočnik publikált könyve melletti kiadatlan, titkos jegyzetein alapuló jugoszláv űrtechnológiát átadta Kennedynek az USA politikai támogatásának fejében és hatalmas pénzügyi segítségért. Az amerikaiak e film szerint a jugoszláv technológiának köszönhetően előzték meg a szovjeteket az űrkutatási versenyben.
A dokumentumfilmes alkotópáros szerint Tito építtette a legnagyobb európai földalatti, titkos űrkutató-központot, mégpedig a bosnyák-horvát határon, Bihać közelében fekvő Željaván. (Az úgynevezett 505-ös objektumról van szó.)
Željaván egy MIG 21-es vadászrepülőt vontatnak be a föld alatti bázisba.
A "zOjjektum" valóban Európa egyik legnagyobb földalatti katonai légibázisa,
bár űrprogramnak valószínűleg nem adott helyt.
Hogy mindez hagymázas összeesküvés-elmélet, avagy kissé költséges poén, mint például a fergeteges, Maóról szóló áldokumentumfilm; netán egy történelmi titok halálosan komoly felfedése (erre fogadnék a legkisebb összegben), még nem lehet tudni. A nem is annyira szofisztikált átverés a legvalószínűbb, ugyanis a trailer végén Žiga Virc Oscar-jelöltként került feltüntetve, minderről az IMDb viszont mit sem sejt. (UPDATE: egy olvasónk jelezte, hogy diákoscart viszont nyert a Trieszt a miénk! című filmszatírájával). Mindenesetre az állítólag jövő tavasszal forgalmazásra kerülő dokumentumfilm előzetese már elkészült. A trailerben 0:42-nél a sci-fi-legenda, Arthur C. Clarke tartja a kezében Herman Potočnik könyvének szlovén nyelvű kiadását.
***
Viszont aki nem kamu – elképzelhető, hogy neki állít emléket a mű:
Herman Potočnik (1892-1929)
Pulai születése ellenére szlovén nemzetiségű, monarchiabéli katonai mérnök. Édesapja korai halálát követően (két éves korában veszítette el) anyjával és testvéreivel a szlovéniai Mariborban nőtt fel. Az első világháború alatt Galíciában, Szerbiában és Boszniában szolgált, majd megrendült egészsége miatt leszerelték.
A halála előtti évben kiadott egyetlen könyve mind a német (illetve később Wernher von Braun révén az amerikai), mind a szovjet rakétaprogram és űrkutatás fejlődésére óriási hatást gyakorolt. 1935-ben oroszra is lefordították, illetve 1999-ben a NASA-gondozásában angolul is kiadták.
Ahogy az űrállomást elképzelte művének maga rajzolta illusztrációjában
Tudományos írói álnevét vélhetően a német "Ordnung" (rend) szónak egy anagrammába rejtett tagadásával játszadozva alakította ki úgy, hogy beszúrta elé a "No"-t. Mondhatni a neve: "Káosz Kapitány". Egyébként TBC-jére tekintettel kapitányi rangfokozatban szerelt le.
37 évesen Bécsben halt meg, TBC-sen, nyomorogva. Mariborban egy helyi újság írt róla egy rövid nekrológot. Megemlítették a katonai rangfokozatát, tüdőbaját, hozzátartozóit, de egy szót sem írtak a könyvéről.
A modern űrkutatás viszont annyira komolyan számon tartja munkásságát, hogy a kilencvenes évek végén a nemzetközi űrállomás elnevezésekor is felmerült a jelöltek között a neve.
Mi ebből a tanulság? Jugoszlávia csak a világ második legcoolabb megszűnt állama. A legcoolabb: Ausztria–Magyarország.