Az egyik legsikeresebb hollywoodi színésznő első rendezését, a részben Magyarországon forgatott, U zemlji krvi i meda ("A vér és méz földjén", angol címe: "In the Land of Blood and Honey") című háborús filmdrámát Bosznia mindkét entitásában – a Bosnyák-Horvát Föderációban és a Szerb Köztársaságban –, valamint Szerbiában is sokan ócsárolták, még mielőtt látták volna magát az alkotást.
El kell ismerni, hogy a témaválasztással Brad Pitt felesége darázsfészekbe nyúlt. Egy bosnyák lányt megerőszakoló szerb katona közötti szerelem fellángolásának ábrázolásával alaposan felkorbácsolta az indulatokat. Mindezt magyarországi analógiával kábé úgy képzelhetjük el, mintha Gyurcsány Ferenccel és Kövér Lászlóval közösen jegyzett szcenárió alapján forgatna a magánnyugdíjpénztárak államosításáról és még a női főszereplőt, Selmeczi Gabriellát is ő alakítaná. Bizonyára nem főképp azért részesülne indulatos kritikacunamiban, mivel Selmeczi művészi megformálására Jennifer Aniston esetleg alkatilag alkalmasabb.
Hogy fokozzuk a magyar párhuzamot, a forgatókönyvet is Jolie írta és egy bizonyos James Braddock plágiumváddal illette. Szerinte ugyanis a a film cselekménye az ő könyvén, a The Soul Shattering címűn alapszik. Nem akarom Jolie-t látatlanul védeni e kérdésben, de a sikeres műveknek, illetve jelen esetben a sikeres alkotóknak meglehetősen gyakran kell plágiumvádakkal szembesülnie. A Harry Potterben és az Avatarban is elég sokan vélték felismerni a saját, korábbi művüket.
Jolie-t először a bosnyák-muzulmán háborús áldozatokat tömörítő szervezetek támadták. Azért kritizálták a forgatókönyvét, mert a boszniai háború alatt egyetlenegy olyan esetet sem regisztráltak, amikor is egy megerőszakolt nő szerelmes lett a megbecstelenítőjébe. Annak ellenére, hogy Jolie a forgatókönyvön némiképp módosított, a bosnyák kulturális miniszter megtagadta a boszniai forgatási helyszínek engedélyezését, ezért került sor a produkció kültéri jeleneteinek felvételére Magyarországon.
A muzulmán vádakat követően futott bele Jolie a másik, vagyis a szerb oldal pofonjaiba. Filmjét Belgrádban és Banja Lukában – anélkül, hogy a nagyközönség előtt levetítették volna –, szerbellenesnek kiáltották ki. A tartalom ismerete nélküli elutasítással párosuló, rosszindulatú trollkodás a szerb olvasókat is mételyezi. A legnagyobb példányszámú szerb napilap, a Blic online kiadásának egyik kérdőívén ugyanis a legtöbb szavazatot a filmmel kapcsolatban az alábbi válaszlehetőség kapta: "Nem láttam, de szerbellenes, ezért nem is akarom megnézni."
Vladimir Ljevar filmforgalmazó, egyben a boszniai Szerb Köztársaságban üzemelő egyetlen multiplex mozi tulajdonosa kijelentette, hogy a Szerb Köztársaságban "érdeklődés híján" nem mutatják be az alkotást. "Végtére is ki akarja ezt a szemetet megnézni itt?" Amúgy mozijában, a Banja Luka-i Palasban nagyjából azokat a kommersz filmeket játsszák, mint bárhol a világon. Többek között olyan magasröptű művészfilmet is, mint a Csak tudnám hogy csinálja című romantikus vígjáték, a Szex és New York sorozattal befutott Sarah Jessica Parker főszereplésével.
Jolie filmjében Rade Šerbedžija is játszik, aki azon kevés kelet-európai színészek egyike, akiket Hollywoodban is jegyeznek. Egyébként Jolie személyes jóbarátja. A filmszerepet annak ellenére vállalta el, hogy a délszláv háborús szerepeket idáig következetesen visszautasította. Mint a belgrádi B92 tévének adott interjújában mondta, az egyetemes, és akár színdarabban is helytálló, a klasszikus görög tragédiákhoz [meg a Rómeó és Júliához – a szerk.] hasonlatos emberi dráma ragadta meg a forgatókönyvben. Amikor Angeline Jolie-nak elmesélte, hogy a filmjével szemben tapasztalható ellenséges hangulat hatására belgrádi törzshelyének a pincérnője azt mondta neki: "adja át Angelina Jolienak, hogy szeretem, annak ellenére, hogy ő nem szeret minket, szerbeket", Jolie döbbenten pattant fel a székéből és azon értetlenkedett, hogy miért tartják őt szerbellenesnek, miközben neki személyesen soha sem volt olyan jellegű gesztusa, ami alapján ezt lehetne gondolni róla, valamint a filmjében sincs szó szerbellenességről.
Ráadásul már olyan pletykák is sajtónyilvánosságot kaptak, miszerint Jolie azt nyilatkozta, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságnak nincs létjogosultsága, amit a színész-rendezőnő utóbb cáfolni kényszerült, mondván: soha, semmi ilyesmit nem állított.
Jolie ezek után szinte biztos, hogy nem utazik Szerbiába (a Boszniai Szerb Köztársaságba meg pláne nem) filmje népszerűsítése céljából. A szarajevói díszbemutatóra most kedden, február 14-én kerül sor, arra Angelina Jolie úgy tervezi, hogy elmegy.
A filmet még nem láttam, nem kizárt, hogy miután megnézem, majd azt mondom, hogy szerintem is bűnrossz. De hogy Jolie semmivel sem érdemelte ki ezt a rosszhiszemű, előítéletes ellenkampányt, abban biztos vagyok. Bizonyára nem akarta művével a filmnyelvet megújítani, csupán készített egy hollywoodi nagyjátékfilmet (dicséretére váljék, hogy ennek ellenére autentikus szerb és horvát nyelven, helyi színészekkel dolgozott). Attól, hogy háborús szerelmi drámájában meglehetősen életszerűtlenül, de nem teljesen elképzelhetetlenül a megerőszakolt nő szerelmes lesz az őt fogva tartó megerőszakolójába még nem vált a film teljesen hiteltelenné. Végtére is nem az UFO-k rabolják el, csak a Stockholm-szindróma egy igen szélsőséges válfaja keríti hatalmába. Feltéve, ha mindez így, ebben a formában megmaradt a végleges változatban.
Jolie játékfilmet és nem dokumentumfilmet forgatott, a fikciós műfaj pedig elviseli az ilyesmit, ami önmagában nem sértő azokra a nőkre nézve, akiket ténylegesen megerőszakoltak. Ha engem elüt egy részeg sofőr és ebbe belerokkanok, akkor miért érezném a személyem elleni támadásnak, ha egy játékfilmben a részeg sofőr által elgázolt gyalogosnak a karambol következtében szűnik meg az idegbecsípődése? Jellemző, hogy Jolie ellen különféle, a háborús áldozatokat megsegítő szervezetek funkcionáriusai hergelték a közvéleményt. Az öldöklés vétlen áldozatain bizonyára csakis egy Jolie-ellenes hecckmpány segíthet.
A szerbellenességről meg annyit, hogy azok, akik szerb oldalon az agresszióban tevőlegesen részt vettek vagy azzal szimpatizáltak, és egy tárgyilagos feldolgozását a történteknek látatlanul is szerbellenesnek tekintik, nem tesznek egyebet, mint megkímélik magukat a múltjukkal való szembenézéstől. Egy boszniai szerb lány a Facebookon szervez a prijedori lakásán megtartásra kerülő illegális filmnézést, mert szerinte nonszensz, hogy lényegében a cenzúra nem engedi a szülőföldjén ezt a filmet forgalmazni.
Jolie filmje – az alkotó művészi ambíciói mellett – végtére is egy kereskedelmi vállalkozás. Mondhatni: a sajátjával veri a csalánt (persze nem szó szerint), és egy kicsit Brad Pittével is, meg persze a producerekével. Az alkotás nem valamelyik állam, vagy szervezet által támogatott propagandafilm. Ha Angelina Jolie-nak valamiben valóban nincs tapasztalata, az a közpénzek elherdálása és háborús bűncselekmények elkövetése, illetve azok elmismásolása. A filmjét látatlanul is hangosan kritizálók (és titokban talán a színésznő fotóira recskázók) pedig kissé azokra a harmadik világbéli hőzöngőkre emlékeztetnek, akik tüntetéseken habzó szájjal gyalázzák az USA-t, esetleg amerikai zászlót is égetnek, de titkon azért imádkoznak, bárcsak mielőbb nyernének bevándorlási vízumot a Green Lottery-n, hogy áttelepülhessenek az Egyesült Államokba.
A film magyar feliratos előzetese. A trailer ugyan angolra szinkronizált, de a filmben
szerbhorvát, illetve bosnyák nyelven beszélnek. Klikk erre a jelenetre.
Roncsfilm
