(Styxx és bikmakk közös posztja)
"Közép-Szerbia" (Centralna Srbija) határai valóban így néznek ki. A "Szerbia Köztársaság"
(Republika Srbija) nevű független állam viszont jelenleg mintegy 30%-kal nagyobb ennél.
Miközben szerb radikálisok sorra lobbantják lángra Vajdaság piros-kék-fehér, hivatalos lobogóját, az ország tévécsatornái a napokban egy olyan Calgon-reklámot kezdtek el sugározni, amelyben a vízkő veszélyeire figyelmeztető, fehér köpenyes szakember egy olyan térkép előtt magyaráz, mely Szerbiát ezúttal* nem pusztán Koszovó és Metóhia nélkül, hanem az északi tartomány nélkül is ábrázolja, ezzel lényegében az 1911-es határoknak felel meg. (Néhány Belgrád-környéki, valaha a Monarchiához tartozó települést leszámítva. Ilyen pl. Zimony, mely ugyan a Száva innenső partján fekszik, és a történelmi Szerém vármegye része volt, ma mégis Közép-Szerbiában van.)
A Belső-Szerbiának is nevezett országrész – Vajdaságtól eltérően – nem számít önálló tartománynak, ráadásul 2009 óta nincs ilyen statisztikai makrorégió sem. A Vajdaság nélküli résznek nincs saját különálló parlamentje. Ez még Kis-Jugoszlávia, későbbi nevén Szerbia és Montenegró Államközössége idején is így volt: az alkotmányos megnevezésben szereplő két tagköztársaság 1-1, hivatalosan azonos jogkörű nemzeti szkupstinával (narodna skupština) rendelkezett. A vajdasági képviselőkkel is feltöltött szerb nemzetgyűlés (Narodna skupština Srbije) 2006-ig egy jellegtelen, az ötvenes években épült szocreál kockaházban ülésezett, míg a szövetségi ügyeket a Skupština državne zajednice Srbije i Crne Gore nevű intézményben vitatták meg, mely a szerb országgyűlés által ma (újra) használt, díszes kivitelű, még a Szerb Királyság idejében emelt épületben székelt. Ez utóbbit a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban "Szövetségi Parlament" (Savezna skupština) névvel illették. Vajdaság Autonóm Tartománynak viszont – Közép-Szerbiával szemben – saját, önálló Képviselőháza is van, mely a tartomány székvárosában, Újvidéken található.
Tehát: Vajdaságot legitim módon lehet Szerbiától különválasztva ábrázolni (például ha egy olyan terméket hirdetnek, mely kizárólag az ottani lakosokat célozza meg), Szerbiát azonban Vajdaság nélkül nem lehet – legalábbis az ország jelenlegi politikai berendezkedése alapján.
Érdekes azonban, hogy a Tito halálát követő periódusban (1980-tól az SFRJ széteséséig) Jugoszlávia elnöksége nem hat, hanem nyolc főből állt, tehát Vajdaság és az autonómiájától lassanként megfosztott Koszovó is delegálhatott egy-egy tagot, akikkel a Szerbiából delegált tag egyenrangú volt, tehát az előbbiek nem voltak ez utóbbinak alárendelve. Ezért állhatott elő a Milošević-korszak elején masszív szerb hegemónia az államfői testületben: a szerb küldött mellett egyaránt szerb nemzetiségű volt a bosznia-hercegovinai, a montenegrói és a vajdasági elnökségi tag is, az albán nemzetiségű koszovói tagot (Riza Sapunxhiu) pedig a háború kitörésének előestéjén a szintén szerb Sejdo Bajramović váltotta fel, így a szerbek abszolút többséget szereztek a Szövetségi Elnökségben. Igaz, a boszniai szerb Bogić Bogićević általában nem szavazott Slobóék utasítása szerint, többek között ennek is köszönhető, hogy a Horvát Demokrata Közösség választási győzelme után nem vezették be a hadiállapotot.
A Koszovó de facto elvesztése miatt egyébként is meglehetősen érzékeny szerb közvéleményt mindez eléggé felháborította. A vízlágyítószer gyártója véletlen bakit emlegetett, egyúttal jelezte, hogy a reklámot egy másik térképpel újraforgatták. Az internetes kommentelők egy része persze összeesküvés-elméleteket sző, és szerintük az országcsonkító térkép nagyon is tudatos, emiatt a termék bojkottjára szólítanak fel.
De a videó YouTube-oldalán lévő kommentek nemcsak emiatt érdekesek: a nagyszerb trollfolklórban új elemnek számít, hogy a magyarok mellett a románokat is szidják, bizonyára az EU-tagjelöltséggel kapcsolatban kilátásba helyezett román vétó apropóján, amikor Bukarest a közép-szerbiai román – pontosabban vlach – kisebbség jogait kérte számon. (A kért garanciákat azóta megkapták.) Azért a hozzászólások között akad vicces is: "Szerbia szíve a vízkő." Néhány éve voltak olyan óriásplakátok Belgrádban, amik a "Koszovó Szerbia szíve" szlogent hirdették, ez majdnem ugyanígy hangzik, ráadásul a "vízkő" jelentésű szerb szó is k-val kezdődik.
A heves indulatokat kiváltó reklámszpotot a botrány kezdete óta nem sugározzák
* A szerb tagjelöltség másnapján az Európai Bizottság egy olyan Szerbia-térképet publikált a honlapján, mely Koszovót még vitatott területként sem ábrázolta. A lépés szintén közfelháborodást okozott az EU-aspiráns nyugat-balkáni országban. Az illusztrációt azóta kicserélték, az illetékesek pedig bocsánatkérő közleményükben "techinkai hibának" minősítették az esetet. (Visszaugrás)