Slabo govorim srpski - Kakvi smo mi Mađari?
["Gyöngén beszélek szerbül – Milyenek vagyunk mi, magyarok?"]
című szerb nyelvű posztunk magyar fordítása, néhány kiegészítéssel
Üdvözlet Budapestről, a volt Jugoszlávia egyik fővárosából!
***
MILYENEK VAGYUNK MI, MAGYAROK?
1. LECKE: AMILYENNEK A SZOMSZÉDAINKAT KÉPZELJÜK
Ilyen szempontból mi magyarok kiváló kombinációja vagyunk a Balkánnak és az úgynevezett fejlett Nyugatnak. Természetesen tiszta szívből gyűlöljük a szomszédainkat, de különböző (főképp történelmi és praktikus) megfontolásokból nem gyilkolásszuk le őket. Ami a belföldi balhéinkat illeti; mivel Magyarország nem föderatív állam – mint például Belgium –, ezért egymás között nem etnikai alapon szapuljuk ellenfeleinket, és nem fenyegetőzünk elszakadással, mint – a belga példánál maradva – a flamandok a vallonoktól. És nincsenek is elszakadáshoz elegendő létszámban kisebbségeink (kevésbé népes kisebbségekből azért szép számban akad, és természetesen tisztességesen gyűlöljük is őket; különösen a zsidókat és a cigányokat, de erről egy önálló posztban majd részletesen kitérünk), ezért gyűlöletünket leginkább a szomszédos népekre zúdítjuk.
A volt Jugoszláviával összehasonlítva, mi nem vagyunk GONDOKKAL körülvéve. (Minden Jugoszláv Néphadsereget megjárt egykori kopasz jól tudja, hogy az önjelölt jugoszláv komcsi Metternich-, Rudolf Hess-, és Kissinger-utódok, azaz a biztonságpolitikai szakértőként tetszelgő katonatisztek a harmadikutas Jugoszláviát fenyegető szomszédos országok kezdőbetűinek rövidítéséből vezették le a katonai-védelmi doktrínát az elméleti oktatáson. A "GONDOKKAL" (szerbül: "BRIGAMA") rövidítés feloldása: Bulgária, Románia, Itália, Görögország, Albánia, Magyarország, Ausztria. Annyit a megmondóemberek profi prognózisáról, hogy a szomszédos országok végül is passzívan nézték végig, ahogy a tagköztársaságok belülről verték szét Jugót.)
Az elbukott első világháborút követően (az ilyen rendezvényeken jellemzően a lúzerek oldalán állunk) elvesztettük országunk területének kétharmadát, és a magyar nemzetiségű lakosságunk harmadát. Kedves szerb barátaim: ahhoz képest, ahogy annak idején a korabeli nagyhatalmak kibasztak velünk, ilyen 100% hardpornó-gangbang stílusban, nektek Koszovó elvesztése csupán egy leheletkönnyű, tejszínhabos leszbi-show.
No de térjünk vissza "szeretett" szomszédainkra; vegyük őket szépen sorjában:
OSZTRÁKOK
Ahogy egy volt kollégám mondta bölcsen: az osztrákok egyesítik a németek és a magyarok rossz tulajdonságait. Ha éppen szarkeveréshez támad kedvük, azt nagy műgonddal, precízen kitervelik, mint a germán fajtársaik, de a kivitelezésben már olyan suttyó gyökerek, mint mi magyarok. És valljuk be, az Osztrák–Magyar Monarchia idején úgy kezeltek minket, mint valami írástudatlan barbárokat. Beképzelt nyárspolgárok, akik eljátsszák előttünk a kifinomult európéert és azt képzelik, hogy mi egytől-egyig tolvajok vagyunk, pedig ha toleránsabbak lennének, akkor felfognák, hogy a lopás csak az egyik kisebbségünket jellemzi (amely kisebbségre viszont a kék szem és a szőke haj egyáltalán nem jellemző, a szegénység annál inkább, és ennek egyenes következménye a bűnözési hajlam, mellyel nekünk is meg kell küzdenünk, de nem etnikai alapon). Ráadásul mindennek a tetejében ezek az önjelölt, felfuvalkodott Übermenschek elképesztő nemtörődömséggel szennyezik a folyóvizeinket.
SZLOVÁKOK
A szlovákok tényleg nehézsúlyú köcsögök módjára viselkednek velünk. Például megtiltották a szlovák-magyar kettős állampolgárságot a szlovákiai magyar kisebbség számára, ezzel szemben viszont a vajdasági szlovák kisebbséghez olyan játszi könnyeddséggel vágják hozzá a szlovák útlevelet, mint valamelyik sörkampány nyereménykuponját. Viszont ők azon ritka náció – ha nem az egyedüli –, amelyik jobban gyűlöl minket, mint mi őket. Tulajdonképpen ők az egyedüli nép, amelyik kisebbségi komplexusban szenved, miután összehasonlítják önmagukat velünk, magyarokkal. Globálisan nézve lehet, hogy büszkék kellene lennünk az egyedi gyűlöletükre? Legalább létezik egy nemzet, akik szerint mi magyarok mégis valamilyen faktorok vagyunk. Szlovákia egy kicsit olyan, mintha csak nekünk találta volna ki Horn Gyula; hangulatjavító intézkedésnek.
UKRÁNOK
Kőkemény bűnözők, fosunk is a maffiózóiktól. Ráadásul nemzeti folyónk, a Tisza forrásvidékénél mindig annyi fát irtanak ki, hogy emiatt a tavaszi olvadásokat követően szinte minden évben megszívjuk az árvizeket.
ROMÁNOK
Zaklatnak minket magyarokat (mint etnikai kisebbséget) Erdélyben. Lopnak (mint mi Ausztriában); korruptak, mint mi – és még sorolhatnám. Viszont a románok és mi, ketten együtt olyan forgatókönyvet rittyentünk, amilyet még Cartman se pipált a South Parkban: a Szálasi-féle ún. "nyilas-parlament"-tag székely író hamvaira vadászó román rendőrök állítólag drogot keresnek a magyar autók csomagtartóiban, ám mi egy furfangos székely góbé földi maradványaihoz illően, üres urnával vezetjük meg őket.
SZERBEK
Verik a vajdasági magyar legényeinket. [Ezért tényleg szégyellhetnék magukat, ilyen szelíd és lojális kisebbséget nem is érdemelnek...] És ugyanúgy, mint az ukránok, vídiakemény bűnözők. Félünk a maffiózóiktól, a nyugalmazott háborús bűnözőiktől és még sorolhatnám. De teniszben azért Nole a király, csak szóljon valaki Nadalnak is!
HORVÁTOK
Az ő Jelasics Bánuk a Zágráb főterén felállított lovasszobrán kivont kardjával még ma is Budapest felé hadonászik. No de mindez kisstílű háborús bűncselekmény ahhoz képest, hogy a horvátok állandóan azért rinyálnak, hogy menjünk az Adriájukra nyaralni. Miután meggyőznek minket és rászánjuk magunkat, hogy útra keljünk, nem engedik, hogy kényelembe helyezzük magunkat úgy, ahogy szoktuk.
Ugyanis mi magyarok egy heti nyaralásra fejenként legalább tíz kiló nyers darált húst szeretünk magunkkal cipelni. (Mindezt otthon megvásárolva harmadáron, nem ám a dalmát henteseknél.) Fasírozottnak, töltött paprikának és káposztának, meg csak úgy, sose lehet tudni. Erreföl a horvát határőrök mondvacsinált egészségügy-higiéniai indokokra hivatkozva elkobozzák a határon a kajánkat. Persze jól ismerjük az efféle purger-trükkjeiket! A tőlünk elrabolt darálthúsból a határon műszakváltáskor csevapcsicsa sütögetős barbecue-bulikat rendeznek.
SZLOVÉNEK
Kis Ausztria, még kisebb tengerparttal. Baszogatják a jéghokiszurkolóinkat, cserébe eszünkbe juttatják a Gorenje-kapitalizmust; a Nyugat előszelét a nyolcvanas évek végén.
***
Tömören ennyit. Van egy speciális blog, a Gyűlölt Ellenségeink, mely magas szinten dolgozza fel a nemzetek közötti gyűlölködés tematikáját (és nemcsak a szomszédos népek vonatkozásában).
Akit érdekel, hajrá! Magyarul van természetesen. Tanuljanak magyarul, hogy a szomszédaik is megértsék Önöket. Látják, mi is iparkodunk, hogy minél jobban megtanuljunk szerbül, hogy az egész világ megértsen minket.
Később, igény szerint magyar nyelvlecke is lesz, hogy többet tudjanak az alábbi, alapvető frázisoknál, miszerint:
- Ištvan-bećar pecaroš;
- Az a sep, az a sep, akinek a seme kek;
- Ha megeđser ast izeni, mindnjajunknak el kel meni;
- AFA-visaigenjleš, bersamfejteš, Eržebet-utalvanj;
- Somoru vašarnap;
- Ket kiči Lego...
Azonban a következő, 2. LECKE tervezett címe: MILYENEK A MAGYAR LÁNYOK?
Vajon tényleg igaz, hogy a magyar lányok a legszebbek a világon és egyben a legnagyobb kubővérűbbek? Tényleg Budapest Európa Bangkokja, az EU-pornó fővárosa? Csak vadászmesék, vagy a keserű valóság, hogy Jugóból apáitok, az olasz dzsigolókkal karöltve a Vasfüggöny mögötti Magyarországra a múlt század hetvenes éveiben úgy slisszantak át két pár nejlonharisnyával, hogy ennek ellentételezéseként három kisebb megye női populációját végigkúrták? Ilyen és hasonló témákat veszünk górcső alá.
Maradjanak velünk, számítunk Önökre! Ha valaki többet szeretne írni egy kommentárnál, esetleg egy teljes posztot, hajrá! Várjuk a szövegeket a kzsomb(kukac)gmail.com-ra.
Amennyiben hibátlan szerb nyelven kapjuk az anyagot, az önmagában nem hátrány. Autentikus vajmagyar helyesírási- és nyelvtani hibákkal majd mi magunk egészítjük ki. :-)
Üdvözlet Budapestről, a volt Jugoszlávia egyik fővárosából!