Szerbiának egymillió euróért kínálják az Ante Gotovina, nemrég Hágában felmentett horvát tábornok bűnösségét igazoló, állítólagos bizonyítékokat. Mindezt a boszniai Tuzlában és Szarajevóban, a Jugoszláv Néphadsereg újoncainak a menetoszlopa elleni támadásokért készült videofelvételekért kérik. Emellett a feketepiacon azokat az úgynevezett ágyúzási naplókat, vagyis tüzérségi jegyzőkönyveket is kínálják, amelyek Hágában nem kerültek elő, így a másodfokon eljáró törvényszék felmentetette Gotovinát és Markač tábornokot, ugyanis a közvetett bizonyítékokat nem találták elégségesnek annak az igazolására, hogy a krajinai szerb etnikumú civil lakosság ellen bűnszövetségben elkövetett háborús bűntettet követtek el.

Mint ismeretes, a szerb katonai ügyészség vasárnap jelentette be hivatalosan, hogy kikérik a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök felderítésére felállított Hágai Törvényszéktől a Gotovina és Markač felmentésével végződött ügy iratait, hogy Szerbiában is elindítsanak egy új büntetőeljárást. Vladimir Vukčević, szerb katonai főügyész szerint az ágyúzási naplókkal kétséget kizáróan lehetne bizonyítani azt, amit különösen a szerbek idáig is kész tényként kezeltek, éspedig, hogy a Knin központjától 700 méterre fekvő laktanyára csupán 6 lövedéket lőttek ki, míg a város civil célpontjaira 900-at.

Az ágyúzási naplókat állítólag nem semmisítették meg, és a délszláv háború alatt Horvátországban hatalmon lévő párt, a HDZ egyik alapítójának és volt horvát titkosszolgálati miniszternek, Tomislav Karamarkonak a birtokában vannak az eredeti példányok.

Savo Štrbac, a délszláv háborúk szerb áldozatai elleni atrocitások feltárásáért küzdő civil szervezet, a Veritas elnöke így nyilatkozott a háborús bizonyítékok feketepiacáról a belgrádi Blicnek:

"Az ilyesmi létezik, főképp a harcokban egykor résztvevők és volt békefenntartók kupeckodnak háborús bizonyítékokkal. Elsősorban olyan adatokat tartalmaznak ezek az anyagok, amelyek segítségével tömegsírok tárhatók fel. 2006-ban mi is arra kényszerültünk, hogy megvásároljunk egy VHS-kazettát, amin az Ötödik [boszniai] muzulmán hadtesthez tartozó, 505. bužimski brigád katonái menekültekre támadnak a horvát-bosnyák határ közelében, Glina és Dvor települések között."

Azonban az ilyen anyagok hitelessége gyakran megkérdőjelezhető és, hát a háborús bizonyítékok feketekereskedelme sem feltétlenül az a szolgáltatási szektor, ahol a pénztártól való távozást követően reklamálni lehetne. Erről a Boszniai Szerb Köztársaság háborús bűncselekmények feltárására alapított intézetének a vezetője, Janko Velimirović így nyilatkozott: "Csillagászati összegeket kérnek az ilyen kazettákért és mi soha sem mentünk bele ilyen ügyletbe. Gyakran egyébként az egyes államok titkosszolgálatai szándékosan dobnak hamisítványokat a piacra."

Nataša Kandić, az egyik legjelentősebb szerbiai civil emberi jogi szervezet igazgatónője elmondta, hogy nekik is kínáltak már fel háborús bizonyítékokat megvásárlásra, de elvből nem adtak pénzt ilyesmiért: "Kínáltak nekünk olyan videóanyagot, amelyben a szerb Skorpió szabadcsapat tagok Srebrenicánál bosnyákokat ölnek, és miután mi elutasítottuk a megvételt, úgy tudom, hogy Bosznia-Hercegovina állami szerveinél is bepróbálkoztak, de ők is elzárkóztak az ügylettől." –Kandić szerint többnyire gátlástalan állami hivatalnokok kufárkodnak háborús bizonyítékokkal.

Twitter-diplomácia

A két horvát tábornok hágai felmentése miatt továbbra is feszült a légkör Szerbia és Horvátország között. Vuk Jeremić volt szerb külügyminiszter, jelenleg az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének a soros elnöke jövő április 10-re az ENSZ biztonsági tanácsának a napirendjére tűzte a horvát tábornokok ügyét. Jeremićet az egyik horvát sajtóorgánum, a Jutarnji List azzal vádolta, hogy hazudott, amikor azt állította, a horvát ügyet már korábban az ENSZ napirendjére tűzték (egy másik horvát online lap, az Index.hr viszont elismerte a szerb politikus igazát) és a horvát sajtótermékkel hadakozó szerb diplomata cinikusan arra kérte a twitteren Ante Gotovina egyik hágai ügyvédjét, Luka Mišetićet, hogy képviselje az őt rágalmazó Jutarnji List ellen. Azonban az ügyvéd sem maradt adós a csípős, mikrobloggeri tömörségű válasz-csivittel:

"Sajnos túlterhelt vagyok. Az ENSZ egyik magas beosztású funkcionáriusa elleni beadványokat kell, hogy fogalmazzak. Történetesen ez a közhivatalnok a saját szervezete bírósági ítéletének a végrehajtását igyekszik meggátolni [a hágai bíróság ENSZ-fennhatóság alatt áll]."

Viszontválaszában Jeremić is elrugaszkodott a klasszikus diplomáciából ismert udvariassági formuláktól és inkább azt az újsütetű doktrínát erősítette, amit Bill Clinton Ovális Irodában átélt orális kalandjai miatti össztűz alá vétele óta jól tudunk; a politika a személyeskedés folytatása más eszközökkel:

"Gondoltam, hogy nem fog elvállalni, hiszen nem vagyok az Ön esete, mivel nem tapad senkinek a vére a kezemhez." [az 1975-ös születésű politikus Milošević hatalmának a megdöntésekor, az Otpor-mozgalomban kezdte a politikai karrierjét és a délszláv háborúkból valóban kimaradt.]" – replikázott Deutsch Tamáshoz foghatóan elegáns twittel a nemzetközi vizekre evezett, ifjú kelet-európai politikus, és mindezt a nemrég hatalmas szakmai sikert elérő ügyvéd sem hagyta viszont-frocli nélkül:

"Csupán azért nem képviselném Önt, mert az én ügyfeleim kivétel nélkül ártatlanok."

Isten, haza, család

A Gotovina-kultuszban lubickoló Horvátországba a szabadulását követően állami géppel hazaszállított, honvédő háborús hős, Ante Gotovina meglepően visszafogott, politikai szerepvállalást elutasító, a szerbeket hazatérésre buzdító, valamint a továbbiakban idejét az intenzív hitéletnek és a családjának szentelő, egyszerű állampolgárként viselkedik. Pedig sokan, nem is alaptalanul benne látták a közel negyedszázados múlttal rendelkező, ám történelme legmélyebb válságát élő, legnagyobb horvát jobboldali néppárt, a HDZ megmentőjét.

Gotovina közélettől való önkéntes távolságtartásához nem kizárt, hogy az is hozzájárul, hogy mind Szerbiában, de akár Boszniában is indulhat ellene eljárás, hiszen Hágában ő maga védekezett egyes horvátországi harci cselekményekkel kapcsolatban úgy, hogy azokban azért nem vett részt, mert akkor éppen Boszniában harcolt. A szerbeket különösen a háború végén a horvát és a bosnyák hadsereg nyugat-boszniai közös Maestral-hadművelete során esetleg elkövetett, Gotovinának felróható bűncselekmények foglalkoztatják.

Az idő  (szagtalan) pénz

Mind a Gotovina-, mind a szerb címer-motívumos karórát ugyanaz a svájci bejegyzésű cég forgalmazza és mindkettőnek 89 euró a listaára. Ugyanott montenegrói motívumos óra is kapható, a bosnyák és a koszovói albán politikai designú időmérők legyártása folyamatban.

A Tulajdonos úgy nyilatkozott a Blicnek, hogy elégedett a megrendelésszámmal és elismerte, hogy ő tényleg jól keres a balkániak gyakran egymásnak feszülő nacionalista érzelmein.

Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök Gotovinának a krajinai szerbeket Horvátországba visszahívó, megbékélést sürgető mondataira cinikusan így fakadt ki: "Miért hívja őket vissza? Hogy újra gyilkolássza és ismét elűzze őket?" (Ha a horvátok is cinikusan válaszolnának, akkor megkapirgálhatnák a galambbá mérséklődött szerb politikus héja múltját. Nikolić ugyanis a kilencvenes években még Vojislav Šešeljnek volt a közvetlen helyettese a szélsőséges, soviniszta Szerb Radikális Pártban.) Nikolić viszont amit most sérelmez, azzal szinte kivétel nélkül minden szerb egyetért: "Méltánytalan, hogy az EU-ba is felvett Horvátországot most háborús bűnök nélküli nációként tüntetik fel, míg az EU-tól továbbra is távol tartott Szerbiát viszont háborús bűnösökkel terhelt közegként kezelik. Kiadtuk Hágába Mladićot, amivel egyetértek, és azzal is, hogy a súlyos bűneiért ítéljék el, de Szerbia továbbra sem kapott pontos dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és gyanítom, hogy pontos határidő helyett Brüsszel újabb feltételekkel rukkol elő, holott elvileg már elfogadásra került, miszerint Koszovóról nem tudunk lemondani."