Amíg e sorokat írom (sajnos ingyen) addig nem kizárt, hogy a magyar kormányzati think-tank-ekben, mint például a Századvégben, aranyáron készül az a tanulmány, amivel véres kardként lehet hadonászni, hogy lám-lám, még sem fölösleges, kizárólag a Fidesz hatalmának bebetonozását szolgáló parasztvakítás a választási regisztráció, mert a horvátországi népszámlálás is rámutatott, hogy milyen botrányosan pontatlan déli szomszédunk választói nyilvántartása.
Félmillió horvát választó-többlet!
Az idei horvátországi népszámlálási adatok tegnap nyilvánosságra hozott feldolgozása során ugyanis kibukott, hogy a négymillió-kétszázkilencvenezer horvátországi lakost ha összevetjük a választásra jogosultak jegyzékében szereplő négymillió-kilencvenezer nyilvántartottal, és kivonjuk a legfeljebb négyszázezer külhoni horvát szavazót (Horvátországban már jóval korábban szavazhattak a külhoni horvátok, mint ahogyan az Magyarországon bevezetésre kerül, különösen a bosznia-hercegovinai, bosnyák-horvát kettős állampolgárok számaránya jelentős), akkor nyilvánvaló, hogy nagyon nincs rendben a választók jegyzéke.
A 2010-es horvátországi választások adatai szerint ugyanis a hivatalosan négyszázezres külhoni szavazásra jogosult valójában a szakemberek szerint nem több, mint kétszázezer, választójogukkal pedig az utolsó választáson közülük kilencvenezren éltek.
Az adatok összevetése alapján az következne, hogy Horvátországban mindössze 200 ezer 18 évnél fiatalabb él, ami távol áll a valóságtól, ugyanis a korábbi, 2001-es népszámláláson több, mint egymillió 19 évesnél fiatalabb polgárt írtak össze.(0-19-év volt a kategória) A népességfogyással és elöregedéssel együtt, a cselekvőképességükben korlátozottakat és a közügyektől eltiltottakat becsülve is legalább kilencszázezer főnek kellene szerepelnie ebben a korosztályban.
A huszonegy horvát megyéből nyolc megyében különösen nagy a statisztikai káosz, mindezt Davorin Mlakar, a korábbi kormány közigazgatási minisztere azzal magyarázza, hogy azokban a megyékben tértek át új statisztikai módszerek alkalmazására.
Arsen Bauk, a jelenleg regnáló legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták szakpolitikusa a fentit nem tartja kielégítő magyarázatnak: "Akkor a többi 13 megyében miért megfelelőek az adatok?"- kérdezi kollégáját. Bauk szerint nem csak a választói nyilvántartást, hanem a lakcímbejelentési szabályokat is gatyába kellene rázni. Jellemzően a tengerparti, Spliti-Dalmáciai megyében fordul elő, hogy arányaiban jóval több a választásra jogosult, mint a ténylegesen ott élő. Több szigeten papíron több a szavazó, mint a lakos.
Mindennek Bauk szerint az az egyszerű indoka, hogy a ténylegesen máshol élők nem jelentkeznek át szülőhelyükről, így ott szerepelnek a választási nyilvántartásban. ("Ősi" horvát mondás, hogy Dalmácia fővárosa Zágráb.)
A horvát népszámlálás egyébiránt sok mindenben hasonlít a szerbhez és a magyarhoz; elöregszik és fogy a horvát, mint Szerbiában a szerb is (ami nekünk még inkább fájóbb, hogy Vajdaságban a magyarok még nagyobb arányban, mint az ottani szerbek).
Magyarnak kicsit többen, mint tizennégyezernek vallják magukat, a legtöbben Eszék-Baranya megyében élnek. Ez az összlakosság 0.3%-a. A legnépesebb kisebbség a szerbeké, ők közel 187 ezren élnek Horvátországban. A lakosság majdnem 87 százaléka vallja magát római katolikusnak, őt követik a pracoszlávok 4.4%-al és az ateisták 3.8%-al.
Horvátország is elveszített egy Fiumet. Ugyanis azon sopánkodnak, hogy több, mint egy nagyobb városnyi, Rijeka méretű horvátországi polgárral, 140 ezerrel vannak kevesebben, mint tíz évbe.
4 290 612 az összeírás szerinti lélekszám. Zágrábban közel nyolcszázezren, 792 875-en élnek, Splitben 178 192-en, Rijekán 128 735-en, míg Eszéken 107 784-en.
A tavalyi horvát népszámlálás során a számlálóbiztosoknak nem ritkán sikerült kellemetlen helyzetbe kerülni: sokan vonakodtak adatot szolgáltatni, adóellenőrzéstől tartva, míg egyes munkanélküliek arra a kérdésre, hogy az elmúlt tizenöt napban volt-e legalább egy óra hosszáig tartó, bejelentett munkaviszonyuk, úgy kérdeztek vissza, hogy: "Ezek szerint tizenöt napon belül kapok munkát?" Olyan számlálóbiztos is akadt, akit aranyékszer-lopással vádoltak meg, még rendőrt is hívtak rá, és nem egy fiatal vizsgabiztos hölgynek tettek ajánlatot a hálószobaágy kipróbálására.
Summa-summárum: ha Kósa Lajost, Giró-Szász Andrást vagy Selmeczi Gabikát stb., a horvát statisztikai adatok lobogtatásával hallják :"lám, mégiscsak hasznos dolog a regisztráció!"-mantrát hangoztatni, és Önöket az érvelésük meggyőzi, akkor szóljanak nekik, hogy dobjanak egy lájkot a Serbia Insajdra.:-)